Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-09 / 68. szám
A PESTI HÍRLAP 1915. március 9., &c.??. patszállitások mindezideig még nem kezdődtek meg. Ujabban kis gőzösök Boulogne és Dieppe között azzal vannak elfoglalva, hogy a németek által a francia partok mentén elszórt aknákat kihalászszák. Uj indus csapatok Európában. Róma, márc. 8. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A landoló gőzös utasai, akik Bombayból jöttek Nápolyba, elmondták, hogy Bombayban hatvan francia és angol szállítóhajó áll készen, hogy negyvenezer indus katonát hozzon Európába. A zuávok kegyetlenkedései. Karlsruhe, márc. 8. — A Pesti Hirlap tudósítójától. Vasárnapig nyolcszázhuszonhat súlyosan megsebesült német harcos érkezett Konstancba, közöttük egy fiatalember, akinek a zuávok mind a két szemét kiszúrták. A császár az összes kicserélt sebesülteknek a vaskeresztet adományozta. A szolgálatra alkalmatlanok ujabb sorozása és behívása. Lyon, márc. 8. A Nouvelliste jelenti Parisból: A szolgálatra alkalmatlannak talált, vagy a szolgálat alól mentesített, de az ujabb sorozáson bevált legénységet március 15-ére behívják és a gyalogsághoz osztják be. Franciaország és a háború. „Németország rettenetes hatalom." — A Temps cikke. — Berlin, márc. 8. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Parisból jelentik. A Temps óva int attól, hogy a Németországban uralkodó jelenlegi nehézségek alapján bárki is veszedelmes illúzióktól vezettesse magát. A küzdelem nehéz és hosszú, nem szabad a dolgokat túlhajtani és nem szabad oly ostoba látszattól megtévesztetni, hogy az előálló éhínség veszedelme egy csapásra megsemmisíti a német hatalmat. A németek gazdasági téren is oly erős ellenállást fognak kifejteni, mint a katonai téren, amíg erejük engedi, ők tudnak harcolva elesni, tehát tudnak a saját ügyükért szenvedni is. Ez a nép a háborúra nevelődött, minden eleme a legalacsonyabbtól a legmagasabbig az áldozatkész, nélkülözésekre és türelemre képes szellemtől van áthatva. Ez az ellenség egy rettenetes hatalom. A franciák tehát ne számítsanak oly nagyon ennek gyors letörésére. Ehhez sokkal nagyobb erőfeszítések szükségesek, mint az eddigiek voltak. A népszerűtlen háború. Zürich, márc. 8. A Neue Züricher Zeitung dél-franciaországi tudósítása szerint a háború Franciaország déli vidékein nagyon népszerűtlen. Az emberek úgy beszélnek róla, mint valami távoli eseményről, kellemetlen dologról, amelynek minél hamarabb véget kellene vetni, mert megzavarja az embereket mindennapi munkájukban. Másutt is mutatkoznak az elégedetlenség szimptomái, amelyek nagyobbára arra vezethetők vissza, hogy egyes iparosok a helyzetet bérleszállításokra használják fel. Hozzájárulnak ehhez azok a sokszor túlzott hírek, amelyek egyes kereskedők óriási hasznáról szólnak. A háború pénzügyi problémái. Páris, márc. 8. A Radicalban Perchot szenátor a háború pénzügyi hatásával foglalkozik. Kiszámítja, hogy Franciaország több mint húsz milliárdot fog a háborúra költeni, ha az eltart az év végéig. Ehhez járul még a kárpótlás, amelyet az állam a háború okozta károkért fizetni fog, továbbá a rokkantak és az elesettek családjainak járadékai. Ennek az államadósságnak törlesztésére minden évben körülbelül egy milliárdot kell a költségvetésbe beállítani, ami minden adónak 20 százalékkal való fölemelését fogja szükséges Törökország háborúja. A Dardanellák bombázása. Török hivatalos jelentések. I. Konstantinápoly, márc. 7. A főhadiszállás kommünikéje jelenti: Az általános helyzet nem változott jelentékenyen. Ma délután hat ellenséges páncéloshajó bombázta ütegeinket a Dardanellák bejáratánál. Ütegeink eredményesen viszonozták a tüzelést. Konstantinápoly, márc. 7. A főhadiszállás jelenti a mai bombázás részleteiről, hogy a Majestic és Irresistible angol hajók megerősítették az ellenséges flottát. Minthogy azonban ütegeink tüzelése egy francia páncéloshajót harcképtelenné tett, egy angol hajót pedig megrongált, az ellenséges hajók 3 óra 15 perckor visszavonultak és beszüntették a tüzelést. Ütegeink egyáltalában nem szenvedtek kárt. Uj francia hajóraj a Dardanellák ellen. Hága, márc. 8. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Central News párisi jelentése szerint egy új francia cirkálóraj indult el Máltából az Égei-tengerre. A Dardanellák elleni akciót a Xeros-öbölből akarják támogatni. Állítólag ott már meg is kísérelték a partraszállást. A Dardanellákat bombázó angol-francia flotta. Hága, márc. 1 — . Pesti Hirlap tudósítójától. A Times egy közlése szerint a Dardanellák előtti egyesült flotta 38 angol csatahajóból és 21 francia hajóból áll. Az angol hajókon összesen 212 darab 30 és fél centiméteres ágyú van, a francia hajókon pedig 106 ugyanilyen átmérejű ágyú. Ehhez jön még 8 darab 38 centiméteres ágyú a Queen Elisabethen, ez egészen új angol dreadnoughton. A Daily Chronicle jelentése szerint a Dardanellák előtti különböző szigeteken most már mintegy negyvenezer főnyi sereget szállítottak partra. A Daily News párisi jelentése szerint még újabb hatezer francia tengerészgyalogost szállítanak partra, mely utóbbi csapat február 28-án kelt útra. A Dedeagacsnál zátonyra jutott angol hajó. Frankfurt, márc. 8. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Konstantinápolyból megbízható helyről jelentik, hogy a Dedeagacsnál zátonyra jutott angol cirkáló neve „Admiral Charnel". Francia szakírók a Dardanellák bombázásáról. Páris, márc. 8. (Rómán át.) Katonai szakírók foglalkoznak a lapokban a Dardanellák forszírozásával és mindannyian arra az eredményre jutnak, hogy a szövetségeseknek igen nagy erőfeszítés után sikerülhet keresztültörni a tengerszoroson és elérni Konstantinápoly falait. A Dardanellák keresztültörése után azonban nagy nehézség gördül útjukba Prínkipp- szigetnél, mely a Marmara tengerből a konstantinápolyi kikötőbe való bejárást úgyszólván elbarrikádozza. Ez a sziget eddig csak pompás paradicsom volt s a német mérnökök keze alatt rettenetes erőddé alakult át. Francia becslés szerint különben Konstantinápoly elestének mérhetetlen jelentősége volna a szövetségesek háborújára. Nemcsak azt remélik ezzel, hogy szivén találják Törökországot, keresztülhúzva összes haditerveit, de amit ennél sokkal fontosabbnak ítélnek, az az, hogy felszabadítják Egyiptomot és a Kaukázust és az itteni csapatok másfelé mehetnek. Hozzájárul mindehhez az orosz gabona és a francia muníció szállításának lehetősége. Tengerhadászati szempontból jelentős, hogy az orosz fekete-tengeri flotta elhagyhatja a zárt tengert és csatlakozhatik az egyesült flottához, amikor rá szükség lesz. Francia és angol csapatszállítások a Dardanellák ellen. Róma, márc. 8. A Tribuna jelenti Toulonból. A touloni kikötőben egy egész hadtestet és minden szükséges felszerelést behajóztak, indulásra készen Gallipoli-félsziget felé. Egyiptomból az indiai csapatok ugyane rendeltetéssel indulnak útra. E két hadseregre van bízva, hogy kikényszerítsék a Tráciában való partraszállást és szárazföld felől támadjanak Konstantinápoly ellen, előresegítve a szövetséges flotta akcióját.sé tenni, föltéve, hogy a fegyverkezés kiadásait erősen nem korlátozzák. Míg az államadósság megnövekedett, az ország produktív ereje a háború következtében erősen csökkent. Az ország a háború alatt nagyrészt tőkéből él, mert a háború igen sok ipart megbénít. Hogy ezeket az óriási kiadásokat és veszteségeket ellensúlyozza, Franciaországnak jobban kell kihasználnia gazdasági erőit, mint eddig. Már a háború folyamán azon kell lennie Franciaországnak, hogy biztosítsa gyártmányainak forgalmát a világpiacon. Végül rendezni kell a munkapiacon beállott válságot, de nem a munkanélküliek pénzzel való támogatásával, aimely rossz hatással van a munkaerőkre, hanem azzal, hogy munkához juttatják a munkanélkülieket. Görögország. Miért mondott le a Venizelos-kormány. — A vezérkari főnök a király mellett. — Berlin, márc. ?. A Deutsche Tageszeitung értesülése szerint Venizelos leromondási kérvénye nem egyéb, mint hatalmi próba a királlyal szemben. Dusmanis vezérkari főnök a király oldalán áll, hogy Görögországot meggontolatlan akciótól visszatartsa. A Párisi Newyork Herald szerint Venizelos lemondása azért történt, mert a koronatanácson a kabineten kívül mindenki Görögország semlegességének fentartása mellett foglalt állást. Berlin, márc. 8. A „Berliner Lokalanzeiger" jelenti Athénből. Venizelos a kamarából, ahol a maga és kormánya lemondását bejelentette, egyenesen lakására hajtatott, hol párthívei már előbb összegyűltek, hogy a további teendőket megbeszéljék A király határozott állásfoglalása a semlegesség mellett bizonyítékul tekinthető arra vonatkozólag, hogy a görög sajtó hírei a kormány és a vezérkar egyetértését illetőleg teljesen hamisak voltak és hogy a vezérkar épen ellenkezőleg a király véleményén volt. Görögország semlegességének okai. Berlin, márc. 8. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Egy, a görög viszonyokkal jól ismerős politikai személyiség Venizelos miniszterelnök visszalépéséről a következőket mondotta: — Ha Konstantin király védi a semlegességi politika fentartását, úgy ez semmiesetre sem személyi, hanem tisztán tárgyi és politikai rasokból történik. A király e felfogásában nem is áll egyedül, hanem oly férfiak, mint Rhallys és Theotokis kétségtelenül támogatják. A vezérkar is a király oldalán áll. E férfiak azon a véleményen vannak, hogy Görögországnak semmi oka sincs arra, hogy új háborút kezdjen, amelyben nem a saját, hanem idegen érdekekért kellene harcolnia. Konstantinápolyt úgysem szerezheti meg. A hármas entente — az esetre, ha elfoglalná — már úgyis megegyezett e város sorsa fölött és pedig Oroszország javára. A kisázsiai hódításokkal való kecsegtetéssel és oly kevéssé lehet Görögországot háborúba vinni. Ha ott valamit szerezni akar, saját erejével kell azt