Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-09 / 68. szám

A PESTI HÍRLAP 1915. március 9., &c.?­?. patszállitások mindezideig még nem kezdődtek meg. Ujabban kis gőzösök Boulogne és Dieppe között azzal vannak elfoglalva, hogy a németek által a francia partok mentén elszórt aknákat ki­halászszák. Uj indus c­sapatok Európában. Róma, márc. 8. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A landoló gőzös utasai, akik Bombayból jöttek Nápolyba, elmondták, hogy Bombayban hatvan francia és angol szállítóhajó áll készen, hogy negyvenezer indus katonát hozzon Euró­pába. A zuávok kegyetlenkedései. Karlsruhe, márc. 8. — A Pesti Hirlap tudósítójától.­­ Vasárnapig nyolcszázhuszonhat súlyosan megsebesült német harcos érkezett Konstancba, közöttük egy fiatal­ember, akinek a zuávok mind a két szemét kiszúrták. A császár az összes ki­cserélt sebesülteknek a vaskeresztet adomá­ny­ozta. A szolgálatra alkalmatlanok ujabb sorozása és behívása. Lyon, márc. 8. A Nouvelliste jelenti Parisból: A szolgálat­ra alkalmatlannak talált, vagy a szolgálat alól mentesített, de az ujabb sorozáson bevált legény­séget március 15-ére behívják és a gyalogsághoz osztják be. Franciaország és a háború. „Németország rettenetes hatalom." — A Temps cikke. — Berlin, márc. 8. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Parisból jelentik. A Temps óva int attól, hogy a Németországban uralkodó jelenlegi nehéz­ségek alapján bárki is veszedelmes illúzióktól ve­zettesse magát. A küzdelem nehéz és hosszú, nem szabad a dolgokat túlhajtani és nem szabad oly ostoba látszattól megtévesztetni, hogy az előálló éhínség veszedelme egy csapásra megsemmisíti a német hatalmat. A németek gazdasági téren­­ is oly erős ellenállást fognak kifejteni, mint a ka­tonai téren, amíg erejük engedi, ők tudnak har­colva elesni, tehát tudnak a saját ügyükért szen­vedni is. Ez a nép a háborúra nevelődött, minden eleme a legalacsonyabbtól a legmagasabbig az áldozatkész, nélkülözésekre és­ türelemre képes szellemtől van áthatva. Ez az ellenség egy rette­netes hatalom. A franciák tehát ne számítsanak oly nagyon ennek gyors letörésére. Ehhez sok­kal nagyobb erőfeszítések szükségesek, mint az eddigiek voltak. A népszerűtlen háború. Zürich, márc. 8. A Neue Zü­richer Zeitung dél-franciaor­szági tudósítása szerint a háború Franciaország déli vidékein nagyon népszerűtlen. Az emberek úgy beszélnek róla, mint valami távoli esemény­ről, kellemetlen dologról, amelynek minél ha­marabb véget kellene vetni, mert megzavarja az embereket mindennapi munkájukban. Másutt is­ mutatkoznak az elégedetlenség szimptomái, ame­lyek nagyobbára arra vezethetők vissza, hogy egyes iparosok a helyzetet bérleszállításokra használják fel. Hozzájárulnak ehhez azok a sok­szor túlzott hírek, amelyek egyes kereskedők óriási hasznáról szólnak. A háború pénzügyi problémái. Páris, márc. 8. A Rad­icalban Perchot szenátor a háború pénzügyi hatásával foglalkozik. Kiszámítja, hogy Franciaország több mint húsz milliárdot fog a háborúra költeni, ha az eltart az év vé­géig. Ehhez járul még a kárpótlás, amelyet az állam a háború okozta károkért fizetni fog, to­vábbá a rokkantak és az elesettek családjainak járadékai. Ennek az államadósságnak törleszté­sére minden évben körülbelül egy milliárdot kell a költségvetésbe beállítani, ami minden adónak 20 százalékkal való fölemelését fogja szükséges­ Törökország háborúja. A Dardanellák bombázása. Török hivatalos jelentések. I. Konstantinápoly, márc. 7. A főhadiszállás kommünikéje jelenti: Az általános helyzet nem változott je­lentékenyen. Ma délután hat ellenséges pán­céloshajó bombázta ütegeinket a Dardanel­lák bejáratánál. Ütegeink eredményesen vi­szonozták a tüzelést. Konstantinápoly, márc. 7. A főhadiszállás jelenti a mai bombá­zás részleteiről, hogy a Majestic és Irresis­tible angol hajók megerősítették az ellensé­ges flottát. Minthogy azonban ütegeink tü­zelése egy francia páncéloshajót harcképte­lenné tett, egy angol hajót pedig megron­gált, az ellenséges hajók 3 óra 15 perckor visszavonultak és beszüntették a tüzelést. Ütegeink egyáltalában nem szenvedtek kárt. Uj francia hajóraj a Dardanellák ellen. Hága, márc. 8. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Central News párisi jelentése szerint egy új francia cirkáló­raj indult el Máltából az Égei-tengerre. A Dardanellák elleni ak­ciót a Xeros-öbölből akarják támogatni. Ál­lítólag ott már meg is kísérelték a partra­szállást. A Dardanellákat bombázó angol-francia flotta. Hága, márc. 1 — .­ Pesti Hirlap tudósítójától.­­ A Times egy közlése szerint a Dardanellák előtti egyesült flotta 38 angol csatahajóból és 21 francia hajóból áll. Az angol hajókon összesen 212 darab 30 és fél centiméteres ágyú van, a francia hajókon pedig 106 ugyanilyen átmérejű ágyú. Ehhez jön még 8 darab 38 centiméteres ágyú a Queen Elisabethen, ez egészen új angol dreadnoughton. A Daily Chronicle jelentése szerint a Dar­danellák előtti különböző szigeteken most már mintegy negyvenezer főnyi sereget szállítottak partra. A Daily News párisi jelentése szerint még újabb hatezer francia tengerész­gyalogost szállí­tanak partra, mely utóbbi csapat február 28-án kelt útra. A Dedeagacsnál zátonyra jutott angol hajó. Frankfurt, márc. 8. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Konstantinápolyból megbízható helyről je­lentik, hogy a Dedeagacsnál zátonyra jutott an­­gol cirkáló neve „Admiral Charnel". Francia szakírók a Dardanellák bombázá­sáról. Páris, márc. 8. (Rómán át.) Katonai szakírók foglalkoz­nak a lapokban a Dardanellák forszírozásával és mindannyian arra az eredményre jutnak, hogy­­ a szövetségeseknek igen nagy erőfeszítés után sikerülhet keresztültörni a tengerszoroson és el­érni Konstantinápoly falait. A Dardanellák ke­resztültörése után azonban nagy nehézség gör­dül útjukba Prínkipp- szigetnél, mely a Mar­mara tengerből a konstantinápolyi kikötőbe va­ló bejárást úgyszólván elbarrikádozza. Ez a sziget eddig csak pompás paradicsom volt s a német mérnökök keze alatt rettenetes erőddé alakult át. Francia becslés szerint különben Konstan­tinápoly elestének mérhetetlen jelentősége volna a szövetségesek háborújára. Nemcsak azt remé­lik ezzel, hogy szivén találják Törökországot, keresztülhúzva összes haditerveit, de amit en­nél sokkal fontosabbnak ítélnek, az az, hogy fel­szabadítják Egyiptomot és a Kaukázust és az itteni csapatok másfelé mehetnek. Hozzájárul mindehhez az orosz gabona és a francia muní­ció szállításának lehetősége. Tengerhadászati szempontból jelentős, hogy az orosz fekete-ten­geri flotta elhagyhatja a zárt tengert és csatla­kozhatik az egyesült flottához, amikor rá szük­ség lesz. Francia és angol csapatszállítások a Darda­nellák ellen. Róma, márc. 8. A Tribuna jelenti Toulonból. A touloni ki­kötőben egy egész hadtestet és minden szüksé­ges felszerelést behajóztak, indulásra készen Gallipoli-félsziget felé. Egyiptomból az indiai csapatok ugyane rendeltetéssel indulnak útra. E két hadseregre van bízva, hogy kikényszerítsék a Tráciában való partraszállást és szárazföld felől támadjanak Konstantinápoly ellen, előrese­gítve a szövetséges flotta akcióját.­sé tenni, föltéve, hogy a fegyverkezés kiadásait erősen nem korlátozzák. Míg az államadósság megnövekedett, az ország produktív ereje a há­ború következtében erősen csökkent. Az ország a­ háború alatt nagyrészt tőkéből él, mert a há­ború igen sok ipart megbénít. Hogy ezeket az óriási kiadásokat és veszteségeket ellensúlyoz­za, Franciaországnak jobban kell kihasználnia gazdasági erőit, mint eddig. Már a háború fo­lyamán azon kell lennie Franciaországnak, hogy biztosítsa gyártmányainak forgalmát a világ­piacon. Végül rendezni kell a munkapiacon be­állott válságot, de nem a munkanélküliek pénz­zel való támogatásával, aimely rossz hatással van a munkaerőkre, hanem azzal, hogy munká­hoz juttatják a munkanélkülieket. Görögország. Miért mondott le a Venizelos-kormány. — A vezérkari főnök a király mellett. — Berlin, márc. ?. A Deutsche Tageszeitung értesülése szerint Venizelos leromondási kérvénye nem egyéb, mint hatalmi próba a királlyal szem­ben. Dusmanis vezérkari főnök a király oldalán áll, hogy Görögországot meggonto­latlan akciótól visszatartsa. A Párisi N­ewyork Herald szerint Venizelos lemondása azért történt, mert a koronatanácson a kabineten kívül mindenki Görögország semlegességének fentartása mellett foglalt állást. Berlin, márc. 8. A „Berliner Lokalanzeiger" jelenti Athén­ből. Venizelos a kamarából, ahol a maga és kor­mánya lemondását bejelentette, egyenesen laká­sára hajtatott, hol párthívei már előbb össze­gyűltek, hogy a további teendőket megbeszéljék A király határozott állásfoglalása a semleges­ség mellett bizonyítékul tekinthető arra vonatko­zólag, hogy a görög sajtó hírei a kormány és a vezérkar egyetértését illetőleg teljesen hami­sak voltak és hogy a vezérkar épen ellenkező­leg a király véleményén volt. Görögország semlegességének okai. Berlin, márc. 8. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Egy, a görög viszonyokkal jól ismerős po­litikai személyiség Venizelos miniszterelnök visszalépéséről a következőket mondotta: — Ha Konstantin király védi a semleges­ségi politika fentartását, úgy ez semmiesetre sem személyi, hanem tisztán tárgyi és politikai ras­ok­ból történik. A király e felfogásában nem is áll egyedül, hanem oly férfiak, mint Rhallys és Theotokis kétségtelenül támogatják. A vezérkar is a király oldalán áll. E férfiak azon a vélemé­nyen vannak, hogy Görögországnak semmi oka sincs arra, hogy új háborút kezdjen, amelyben nem a saját, hanem idegen érdekekért kellene harcolnia. Konstantinápolyt úgysem szerezheti meg. A hármas entente — az esetre, ha elfoglal­ná — már úgyis megegyezett e város sorsa fö­lött és pedig Oroszország javára. A kisázsiai hó­dításokkal való kecsegtetéssel és oly kevéssé lehet Görögországot háborúba vinni. Ha ott­­ valamit szerezni akar, saját erejével kell azt

Next