Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-01 / 91. szám

A PESTI HÍRLAP 1915. április 1., csütörtök­ óta erről az ütközetszakaszról nem jelentett újabb orosz támadást Hofer. Ezen a szaka­szon, tehát a volóci nyeregtől északra, a munkácsiszroji vasút fut, Galíciában az Opor, Magyarországon a Latorca, völgyé­ben. Itt tarthattuk a három kárpáti vasút­vonal, vagyis a Laboré, az Ung és a Latorca vöü­gyeiben futó vasútvonalak közül a leg­táv­o­ibb az oroszokat. A német főhadiszál­lás kárpáti beszámolójából úgy tudjuk, hogy az Opor-völgyi szakaszon Linsingen német generális parancsnoksága alatt védik a Kár­pátokat szövetségeseink. • A mai német hivatalos jelentés újabb harcokról, újabb sikerekről nem számolhat be. A krasnopoli győzelem óta, úgy látszik, rövid szünet állott be az operációkban. A krasnopoli ütközet különben, mint azt a mai jelentés közli, azzal az eredménynyel vég­ződött, amit tegnap ezen a helyen előre je­leztünk: az előrenyomuló orosz haderőt a németek visszaszorították a Segny község körül levő erdővidékre, az ottani tavak te­rületére. Hogy ezen a terepen milyen kelle­mesen érezhetik magukat az oroszok, arra egy mai hírünk mutat rá. Ez a hír elmondja, hogy Augusztáv vidékén, a Suvalki tarto­mányban, az egész vidék egyetlen mocsárrá alakult át. A németek nyilvánvalóan előre számoltak a tavaszi olvadás következmé­nyeivel , ezért vonultak előbbre Suvalki felől Svrasnopol irányában és ezért szorítot­ták vissza az oroszokat Segny vidékére, ahol az ellenségnek a tavak környékén, a mocsarak között kell tartózkodnia. Ez a tel­jesítmény annál elismerésreméltóbb, mert hiszen az oroszoknak voltak offenzív szán­dékaik, az ő feladatuk volt, hogy nyomást gyakoroljanak a német frontra. Ellenkező­képen történt. Ezen a terepen, épen ugy, mint az egész északi szárnyon, Mlava, Osechanov és Prasznosz vidékén különben szintén nyomait mutatja a tavaszi áradás és ezért nagyobbszabásu akcióra aligha kerülhet a sor, épen úgy, mint a Visztulától délre fekvő területen. Itt, a Bzura—Ravka-szaka­szon a nyugalom nem is új tünet; a szár­nyakon folyó küzdelmek egyelőre a centrum elhanyagolását követelik mindkét fél részé­ről. Ezen a szakaszon hosszú szünet után c­sak tegnap konstatálhatott némi élénkséget a német hadvezetőség, amikor azt jelentette, hogy az oroszok átkelést kíséreltek meg a Bzura alsó folyásánál. Ezt az előretörési kísérletet azonban könnyű szerrel vissza­vetették. A terep itt is el van árasztva és a németek mindig kitűnően értettek ahhoz, hogy a terepet, különösen a defenzívában, a maguk számára használják föl. Valószínű, hogy az átvonulási utak olyan korlátolt számúak, hogy az átkelés keresztülvihetet­len. Az oroszok azonban mindennel meg­próbálkoznak; náluk az emberveszteség nem számít, nem sokat törődnek a kockázattal. A németek tegnap újra bebizonyították vállalkozásuk lehetetlenségét. • Weisskirchner polgármester Bécs vá­ros élelmezéséről beszédet mondott. „Nem lehet kétséges, hogy Magyarországnak át kell engednie fölöslegeit és pedig olyan áron, amely testvérállamok között tisztes­ségesnek mondható". Ezeket mondotta ,többek között Bécs város polgármestere egy bécsi politikai egyesület közgyűlésén , hogy ezt a beszé­det egyáltalán elmondhatta, sőt, hogy ezt a beszédet az osztrák sajtó még terjeszthette is, az e háborús idők közepette már a szólás-és sajtószabadságon is túlmegy és olyan szabadosságot jelent, amire még a disz­harmóniában tobzódó ententenál sem talá­lunk példát. Mikor Bárczy, Budapest pol­gármestere, nemrég olyan nyilatkozatot tett, amiben Ausztria ellen szemernyi agresszi­vitást sem lehetett fölfedezni, az osztrák sajtó szabadjára bocsátott kritikával csa­pott rá a prédára. A magyar sajtóra senki se foghatja rá, hogy ezekben az időkben alkalmat keresett vagy használt volna föl arra, hogy Ausztria katonai és gazdasági teljesítményét kritikával illesse, holott ezek az alkalmak szinte tolakodóan provokáltak. De a bécsi polgármester agresszív beszédét most már lehetetlen szó nélkül hagyni. Ma­gyarország szövetségi hűségének és kötele­zettségének olyan katonai és gazdasági bi­zonyítékait nyújtotta a háború nyolc hó­napja alatt, hogy a kettős monarchia népei között a magyarságot versenyen kívül álló­nak kell tekinteni. A magyar polgár gyom­rának havonkint hat kiló liszt jut csak, az osztrák polgár nyolcadfelet fogyaszthat. S akkor Weisskirchner még fölöslegről be­szél? Przemysl védőseregének túlnyomó része magyar volt, elsősorban magyarok vállalkoztak az utolsó kirohanásra is; ők éheztek azért, amiről nem ők tehetnek. S ak­kor még Weisskirchner Magyarországot me­ri vádolni azzal, hogy testvérállamok között tisztességesnek nem nevezhető árban akar csak átengedni a magáéból? Akkor még Weisskirchner meri úgy beállítani a kér­dést, mintha Ausztriát nem is Anglia, ha­nem egyenesen Magyarország akarná ki­éheztetni? És akkor még Weisskirchner mert osztrák honfitársai viharos tetszése mellett ellentmondást nem tűrő hangon dik­tátorként előírni, hogy „Magyarországnak át kell adnia a fölöslegét nekünk". „Kell ..." A háború alatt sok mindent megértünk, amiről épen a szövetségi egyet­értés suprema lexe érdekében függesztettük fel jogos kritikánkat. A háború alatt sok olyan parancs előtt kénytelen a magyarság fejet hajtani, amit csak a belső béke érdeké­ben respektál. Sok olyan parancs előtt, ami­nek a helytelensége utóbb kétségen kívül bebizonyosodott. De odáig talán mégsem jutottunk még el, hogy Weisskirchner dok­tor, mint valamely legfőbb hadvezetőség feje, parancsolja meg Magyarországnak, hogy mit kelljen tennie. orosz harctér: A vezérkar jelentése: Hivatalos jelentés. Kiadatott 1915 már­cius 31-én délben. Érkezett este 6 óra 15 perckor. A kelet-beszkidi arcvonalon a nap nyugodtabban telt el. A kelet felé szomszédos szaka­szokon a h­arc tovább tart. A C­­­s­nától északra és a Kalnicá­tól é­szakkeletre fekvő magas­latokon az ellenségnek éjjel is meg­ismételt több rohamtámadását ver­tük vissza. Az uzsoki szoros­tól északra az ellenség súlyos veszteségei mellett szintén meghiú­sultak az oroszok éjjeli támadásai. További 1900 embert fog­tunk el. A többi arcvonalokon lényeges esemény nem történt. Csak tüzér­harcok voltak. Március 1. óta az el­lenségnek összesen 183 tisztjét, 39.942 főnyi le­génységét fogtuk el és 89 géppuskát zsákmányol­tunk. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Német hivatalos Jelentés. Berlin, márc. 31. A nagy főhadiszállás közli március 31-én. A Meni­éltől északra eső orosz határterület meg van tisztítva. A Taurogennél megvert ellenség Skandwille irányában visszavonult. A legutóbbi napokban az augusztávi erdőtől északra ál­lásaink ellen előrenyomuló orosz haderőt rövid előretörésünk vissza­vetette a sejnyi erdővidéki és az ottani tavak területére. A Krasznopolnál és ettől észak­keletre vívott e harcokból származó hadifoglyaink száma ötszázzal emel­kedett. K­­­i ni k­i n­é 1, a Szkva men­tén további 220 oroszt fogtunk el. A legfőbb hadvezetőség. A király sziklatávirata Frzemyslbe. Bécs, márc. 31. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Kuzmanek tábornok, a przemysli vár pa­rancsnoka, a március 19-iki áttörési kísérletről szikratávíró útján tett jelentést a királynak. Vá­laszul erre a táviratra március 20-án a királytól a következő szikratávirat érkezett Przemyslbe: — Bárha mély fájdalommal tölt el, hogy a przemysli helyőrség merészen megkisérlett áttörése az ellenség túl­erején megtörött, mégis bánatos büsz­keséggel látom hasonlíthatlan áldozat­készségét azoknak a derék katonáknak, akiknek a siker nem jutott osztályré­szül. Mindazok, akik itt harcoltak, fo­gadják a hőstettért legszívélyesebb kö­szönetem és áldom dicsteljes emlékét azoknak, akik a becsület mezején életü­ket adták. A történelem még a messze jövőben is hirdetni fogja azt, amit Ausztria-Magyarország háborúja a przemysli vár makacs védelmével tel­jesített, önök állhatatosak és intézet voltak egészen a legvégsőkig. Ferenc József. A vár parancsnoka e táviratot a következő szavak kíséretében olvasta fel: — Katonák! Magatartásotok és tetteitek na­gyobb elismerésben, mint ez a távirat, már nem is részesülhetett. Legyetek mindig méltók erre. A távirat a przemysli Kriegsnachrichten legutolsó számában jelent meg, amelyet aligha­nem március 21-én este nyomattak és március 22-től van keltezve. A lap egy példánya repü­lő­posta útján jutott el Bécsbe. Millerand és Suchomlinov táviratváltása Przemysl eleste alkalmából. Genf, márc.­us. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Párisból jelentik: Przemysl eleste alkalmá­ból Millerand francia hadügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Suchomlinov orosz hadügy­miniszternek. Suchomlinov azonnal táviratilag válaszolt azzal, hogy egész Oroszország a vitéz francia hadsereg fényes és mielőbbi győzelmét óhajtja. Az északi német szárny helyzete. Milánó, márc. 31. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Secolónak táviratozzák Pétervárról. A Narev jobbpartján és a Bobr mentén folyó had.

Next