Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-11 / 100. szám
1915. április 11., vasárnap. PESTI HÍRLAP 2. A Les Eparges mellett levő magaslatokat „majdnem" elfoglaltuk, mondja a francia jelentés. És erre a „majdnem" szóra kell helyezni a fősúlyt, mert valóságban a franciák e magaslatnak egyetlen részét sem foglalták el. 3. Épen úgy, mint az 1. pont alatt, a franciák diadalnak számítják azt, hogy soha német birtokban nem volt Ailly-Waldest megtartották. Német részről soha sem sem kísérelték, hogy ezt a vidéket elfoglalják. 4. A harcvonalunk előtt fekvő Regnieville és Foycen Haye falvakban csak előretolt előőrseink tartózkodtak, akik a francia támadásoknál tervszerűen visszavonultak, miután a harcvonal eme részén a lövészárkok egymástól alig vannak 100—500 méternyi távolságban. Mathematikai lehetetlenség, hogy a franciák itt 3 kilométernyi területet hódítottak volna meg. Újabb angol csapatok érkeztek Franciaországba. Bázel, ápr. 10. Belfortból jelentik, hogy Kelet-Franciaországba nagyobb mennyiségű angol csapatok érkeztek. Belfortban magában már hosszabb idő óta angol orvosok dolgoznak. Az angol egészségügyi csapatok nagyon sok kitűnő betegszállító automobillal rendelkeznek és felszerelésük különben is elsőrangú. A. yorki érsek az angol hadsereg veszteségéről Rotterdam, ápr. 10. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — York érseke dr Gordon Cosmo a minap Hullban óriási számú közönség előtt beszédet tartott, melyben arról szólt, hogy nem volt járvány és vész még e világon, amely oly óriási számú emberáldozatot szedett volna, mint a mostani világháború. Napról-napra olvassuk a hivatalos veszteségkimutatásokat, ezekből azonban nem tudunk igaz képet nyerni arról, hogy tulajdonképpen milyen óriási pusztítást végez ez a háború. Nem emlékeztetnek ezek a kimutatások arra, amit minden baráttól már oly sokszor megerősíteni hallottunk, hogy például egy nemrég Angliából útnak indított angol hadosztály négyszáz tisztjéből csak negyvennégy, tizenkétezer emberéből pedig csak kétezerháromszázharminc maradt életben. Egyik legbátrabb ezredünk negyven tisztjéből csak egy maradt meg, ezerkétszáz emberéből pedig csek háromszáz van már életben. A yorki érsek ezen kijelentései óriási konsternációt keltettek Angliában. (Westminster Gonette.) ésazont bejárták a svábhegyi erdők kanyargós útjait, a Jánoshegy felé. Lentről a város komoran és rosszalban nézett fel rájuk, idefönt azonban védelmezően és bűnpártolóan borultak föléjük a lombok. — Anna, — mondta még utoljára a férfi, — jól jegyezte meg,amit akkor mondtam, mikor először jött el hozzám. Bármikor, ha szüksége lesz rám és hívni fog, nincs az a messziség, amelyből ne sietnék magához. Ha beteg lesz, ha fél, ha boldogtalan, hívjon engemet. Jövök. Anna fátyolos szemmel intett igent. Lent voltak már a villamos mentén és a villák ablakaiban kigyúltak körülöttük az esti lámpafények. Ott álltak egymás mellett, szomorúan néztek egymás szemébe, azután elváltak. Anna a férjével egy kis bretagnei fürdőhelyen volt, mikor kitört a háború. Nehezen kerültek haza, az asszony már a nyáron is egyre fogyott, halványodott, a viszontagságos utazás pedig végleg megviselte. Talán a harmadik éjszakáját töltötte otthon, mikor újra elfogta a régi rohamai egyike. Verítékes homlokkal, halálos félelemben, fulladozva járt-kelt a szobában, mikor eszébe jutatott, hogy megpróbálja elhívni Sebestyéén doktort — bár napok óta nem válaszolt, néma volt a telefonja. De most, alig volt egy pillanatig a kezében a telefonkagyló, már maga a doktor felelt neki . — Jövök. Azonnal ott vagyok. Anna a férjét is fel akarta kelteni, de aztán meggondolta a dolgot. A harmadik szobában aludt és nem szerette, ha zavarták. Sokszor nem is volt otthon éjszaka, ha váratlanul benyitottak hozzá . . . Hát csak egymaga várt, és csakhamar hallotta is a csengetést a kapun, majd az előszoba csengőjét, azután benyitott maga Sebestyén. Olyan volt, mint rendesen: jóságos és komoly. A szeméből, az érintéséből nyugalom áradt a meggyötört asszony lelkébe, testébe. Tanácsot adott, megmagyarázta, mit tegyenek, ha a roham ismétlődnék és mélyen, szeretettel teljesen nézett az Anna szemébe, de azután elment, anélkül, hogy a titkos egyetértésnek, amely közte és a beteg között fennállt, a legkisebb jelét is adta volna. Csak távozóban mondott még annyit: * — Köszönöm, Anna. .Jól tette, hogy hívott. Annának másnap még feküdnie kellett és egy jó barátnője — szintén a Sebestyén doktor rajongói közül való — meglátogatta. Sok mindent fecsegett, szokása szerint és egyszerre azt mondta: — Szegény doktor Sebestyén a mozgósítás első napja óta a harctéren van és hozzá, azt mondják, veszedelmes helyen. Tegnap véletlenül találkoztam a húgával, sírva fakadt az utcán. Már hetek óta nem kap róla hírt. Annán különös hidegség futott keresztül: — Bizonyos, hogy a napokban nem járt itthon" — Egészen bizonyos. Hogy is jut eszedbe ilyesmi? Az oroszországi mocsarakból nem olyan könnyű egy ugrásra hazarándulni! Az asszony sápadtan dőlt vissza a párnájára és nem szólt többet. Később hazajött a férje is és közönyösen kérdezte: — Hallom, hogy az éjjel megint roszszul voltál. Volt itt orvos? — Igen, — felelte dideregve és alig hallhatóan az asszony. Harmadnapra izgatottan, kisírt szemmel rohant be a barátnője. — Magamon kívül vagyok. Sebestyén elesett az északi harctéren. Most jövök a húgától. Négy nap előtt történt éjféltájban, egy srapnel robbant fel a kötözőhelyen. Éppen a szívébe ... Az átkozottak! Anna halotthalványan, de sugárzó, égő szemmel suttogta magában: — Négy nap előtt, éjfélkor. Akkor volt nálam. — Mit beszélsz? — kérdezte ijedten a barátnője. Anna azonban nem felelt. Most meg kellett volna ismételnie, amit mondott, ki kellett volna kérdezni a szobalányt, az inast és a házmestert, kutatni kellett volna az orvos lakásán, közönséges emberi jelszavakkal, emberi magyarázatokkal kellett volna végére járni a rejtelemnek . . . Minek az? Szebb volt így, hinni, magyarázat nélkül, hogy talán káprázat és álom volt az egész. Vagy talán igaz volt mégis? Van síron túl is élő szerelem, amely legyőzi a halált egy hívó szóra a kedves ajakáról? Akkor van találkozás annak a nagy útnak a végén, amely már közeledik az ő számára is. Addig pedig jobb remegni és remélni, mint kutatni és megszreződni. Hallgatott. belga mese német katonák kegyetlenkedéseiről. Berlin, ápr. 10. A Belgiumból jól értesült Piper nevű laptudósító a következő, Brüsszelből keltezett jelentést közli. A most Londonban megjelenő Independance Belge március 26-iki számában borzalmas történetet beszél el, melyet a belga igazságügyminisztérium közölt vele és amely Antwerpen mellett Lempst községben játszódott le. Egy Jordán Dávid nevű fuvaros körülbelül 30—35 katonát vendégelt meg, akik azután a fuvaros 13 éves leánya ellen erőszakot követtek el és a leányt bajonettjükkel felnyársalták A német katonák megölték a fuvaros 9 éve,11 fiát is, valamint a feleségét. Belga katonák elfogták a német katonákat és kivégezték. A kormányzó ez ügyben vizsgálatot indított, melynek folyamán kiderült, hogy az egész történet elejétől végig hazugság, Sempsben egyáltalán nincs Jordán Dávid nevű fuvaros . Ezt megerősítette a polgármester és ennek titkára. A polgármester még azt is elmondotta, hogy szavahihető emberek elbeszélése alapján közölheti, hogy a német katonák, mialatt a községben tartózkodtak, teljesen kifogástalanul viselkedtek. Remélhető-e, hogy a belga igazságügyminisztérium e cáfolatról tudomást vesz és azt a nyilvánossággal is közölni fogja ? Törökország háborúja. Török jelentés. Konstantinápoly, ápr. 10. J Milli távirati iroda jelenti: A kaukázusi fronton csak az előretolt pozíciókban került a sor jelentéktelen összeütközésekre. A Dardanelláknál nincs változás. Két ellenséges cirkáló megszakításokkal két és fél órán át bombázta a szíriai parton lévő Gaza várost. A móló egy részét megrongálták, a város maga épségben maradt. A többi hadszinterekről nincs jelenteni való. D'Amade tábornok kudarca. Hága, ápr. 10. — "A Pesti Hirlap tudósítójától — Párisi magánjelentések megerősítik azt a hivatalosan megcáfolt hírt, hogy a'Amadé tábornok vonakodott elégtelen erőkkel Gallipolinál a partraszállást megkísérteni. Hozzáteszik, hogy a franciák komoly helyzete miatt a nyugati harctérről nem lehet gyarmati csapatokat elvenni és így az egész terv keresztülvihetetlennek látszik. (Csapatszanítás a Daradue Harchoz. Róma, ápr. 10. A Giornale d'Italiának Kairóba küldött munkatársa jelenti: Az entente-hatalmak véglegesen Alexandriát választották a Dardanellák elleni újabb akció támaszpontjául. Az ostromban résztvevő összes csapatokat Alexandriában koncentrálják, ahonnan meg is kezdték az első transzportnak a Dardanellákhoz való elszállítását. Az első katonai szállítmány hatvanezer emberből állt, — nagyrészt hinduk, ausztráliaiak és Újzélandból valók, — s ezt huszonkét hajón szállították el. A második, szintén hatvanezer emberből álló expedíciós csapatot Algírban állították össze a francia expedíciós hadtestből. Ez holnap indul útnak. A koloniális csapatokat, amelyek nagyrészt muzulmánokból állanak s amelyek pár nap múlva érkeznek Alexandriába, három táborban helyezik el a város közelében. Ezek fogják helyettesíteni az első expedíciós csapatot (amely már útban van). Kitchener hadseregéből két divíziót alakítottak, ezeket Kairó körül és a csatorna mentén helyezik el az angolok. Szárazföldi hadsereg nélkül bevehetetlenek a Dardanellák. — A szövetségesek más oldalról remélnek segítséget. — Róma, ápr. 10. A Tribuna egy munkatársa beszélgetést folytatott Bertolo olasz tengernagygyal a Dardanellák elleni akció kilátásairól. A tengernagynak az a véleménye, hogy a Dardanellák erődei, melyeket német szakemberek segítségével teljesen modernizáltak, a legnagyobb ellentállást fejthetik ki. Az angol-francia flotta a tengerszoroson való szabad átkelést mindaddig ki nem erőszakolhatja, míg a szövetségesek a szoros európai partját el nem foglalják. Ehhez pedig legalább is háromszázezer ember kellene. Ilyen sereget a szövetségesek a Dardanellák ostroma céljából már aligha tudnak előteremteni. Azért szünetel most egyelőre az akció, mert még mindig reménykednek, hogy más oldalról kapnak segítséget. Lemnos mint állandó angol hadikikötő, Berlin, ápr. 10. Az angoloknak Lemnos szigetén való megtelepedéséről és ennek jelentőségéről hoz cikket Kirchhoff ellentengernagy tollából a Tuglicha Rundschau egyik legutóbbi száma. Mudros kikötőjében mindaz megtalálható, ami egy ideális