Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-27 / 116. szám

1915. április 27., kedd. A PESTI HÍRLAP be, mert a kikötőben néhány kisebb török hajó­egység van. • Rotterdam, ápr. 26. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Daily News szerint a szövetséges hajó­had egy része legutóbb a Dardanellák belső erőd­jeit bombázta, míg egy másik hajóhad Gallipoli partjaira tüzelt. Az aknakutatók szintén munká­ban voltak. Közben Tenedos szigete fölött meg­jelent egy török repülőgép és 15 bombát vetett az ottlévő angol csapatokra. A bombák elsüllyesztet­ték a kikötőben horgonyzó ellenséges hajók egyi­két. A bombázás egyéb eredményéről egyelőre nincsen hír. A Triumph csatahajó megsérült. Malta, ápr. 26. A Reuter-ügynökség jelenti: A Triumph nevű angol csatahajót, mialatt Gallipolinál egy török hadállást bombázott, három gránátlövés érte. A kár jelentéktelen. Két ember megse­besült. Az angolok Ch­ios és Mytilene megszállására készülnek. Frankfurt, ápr. 26. A Frankfurter Zeitung jelenti Konstantiná­polyból. Az angolok az eddig már megszállott Lemnos, Imbros és Tenedos szigeteken kívül még Mytilinét és Chiost is meg akarják szállni. Az­­utóbb említett szigeteken minden előkészületet megtettek csapatok szállítására. A szmiriai an­gol konzul kíséretében Daivley ezredes megte­kintette Mythilene és Chios szigeteket. Daivley ez alkalommal figyelembe sem vette a görög ha­tóságokat. Hasonló taktikát követtek az angolok már Tenedos szigetén is. A görög csendőrpa­rancsnokot, aki felvilágosítást kért, angol csapa­toknak görög területre való szállításáról, elvezet­ték az angolok által megszállott zónából azzal az udvarias, de határoztt kérelemmel, hogy a jö­vőben csak a saját és ne az angolok dolgaival törődjék. Az említett lapnak további jelentése szerint az Egyiptomban tartózkodó 23.000 főnyi ausztrá­liai csapatot felváltják és visszaszállítják Ausz­tráliába. E csapat annyira demoralizálódott, hogy attól kellett tartani, hogy a többi csapatok szel­lemét is megrontja. Kendőben már latin könyveket másolgatott Veremundusz páter mellett a skriptoriában. Párdanyél helyett lúdtoll-pennával vitézke­dett. Bizony totyalagos emberke volt ez a könyvmásoló Veremundusz páter, aki bor­ral szokta higítani a csergubacsból főzött tintát. Simábban csúszik a pergamenen a kalamus, ha borral itatják, — szokta mon­dani a tudós páter. Hanem aztán rajtavesz­tett a tintahigitáson. Egyetlen kurta eszten­dőcske alatt nyolc átalag bort öntött a­­ kalamárisába . . . Meg is büntették az öre­get: nyolc napig földön ülve evett az étkező­teremben és nem kapott egyebet ebédre, csak bü­kkfalevelet, no meg palacsinta helyett tiz korbácsütést a meztelen hátára. Nem hiába irták fel a pásztói refektórium ajtajára, hogy: Hic est convictus, datubr hic victus simulque actus . . . — Jézus segélj! — ijedezett az Ando­rásból lett Ábel fráter, mikor a porciókat kimérték mestere hátára. — Semmi ez öcsém köcsögfejű! Lás­sad te egy ügyi égimeszelő, akkor kopik le az ember lelkéről a mocsok, amikor szenved. Mentül többet szenved az ember, antál fe­jérebb leszen a lelke. Az Úr Krisztus pedig­­csak a fejér lélekben keres magának szál­lást, — mondta a páter. — Ha igy véli szent atyaságod, akkor igyen is kell lenni, hagyta helyben Ábel. Hlanem­ a tavaszi vándormadarak a pásztói monostort se kerülték el. Ábel csak írogatta istenes elmélyüléseiben Szűz Szent Margit asszon csudáit a papirostekercsekre, de a füleiben csipogtak a tavaszi,madarak. És mintha a napfény se olyan volna itt, mint a Bélkő alatt. A ka­ta­st­romban reggel Görögország és az entente tárgyalásai. Milano, ápr. 26. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Corriera jelenti Pétervárról: A hármas ententenak Görögországgal való tárgyalásai a lapok szerint informatív jel­legűek. Görögország biztosítani akarja ma­gának az uralmat Kis-Ázsia nyugati partja fölött, hogy eltolja a határt addig a hegy­láncig, mely a törököktől lakott Anatóliát a görög lakosságú partvidéktől elválasztja. A ljuskoje Slovo megjegyzi ehhez, hogy a hármas entente egyetérthet a Nagy-Görög­ország eszméjével, mert egy erős Görögor­szág, mint Oroszország szomszédja, tartós békét biztosíthatna a Keleten. Ha azonban Görögország meg akarja valósítani nem­­ze­ti eszméit, úgy azonnal tárgyalnia kell. Az athéni sajtó és a külügyminiszter. Athén, ápr. 26. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A külügyminiszter magához hivatta a sajtó képviselőit és felkérte őket, hogy a külpolitikai kérdéseket ne tárgyalják és ne bírálják, mert ez kék, délben vérvörös, napszálltakor zöldes a napfény. Ott kint a hevesi mezőn arany­színű a napsugár. Képzeletében látta a Mát­ra síkjain a túzokokat, a darvakat,­ a méne­seket, a gulyákat, a magános kútgémeket. Mikor szerzetestársaival kiment mezei munkára, sokszor az a pogány ötlete tá­madt, hogy nekivág a sűrűviznek, — az apátság mellett folyó Szuhapataknak, — aztán vesd el magad a szabad síkokra. De eszébe jutott Tari Lőrinc esete, aki egy éj­szakát elevenen töltött Szent Patrick purga­tóriumában és látta a gonoszok kínjait. Hosszú időre hát elnémult a kisértő madár­csipogás és a dudaszó, de ezentúl Ábel test­vér nehéz fejjel, csüggeteg lépésekkel an­dalgott a monostor folyosóin. Mozaikszerű képződmények vibráltak előtte. A megfon­tolt tényeket szembe állította a lelkében hullámzó korláttalan spekulációkkal. Le akarta győzni a sorsot és magas régiókra kivánt szárnyalni; de visszacibálta a szőke ördög, aki nem volt más, mint — Ekebontó Borbála ... — Megszokták a lábai a huszfontos vasgolyókat Bornyón a tömlöcben, hát azért lépked ilyen nehézkesen, — mosoly­gott a nevezetes tintaszaporitó Veremun­dusz. Nagy-Boldogasszony ünnepén szoros­mise szokott lenni az apátsági templomban. Azért hívták szorosnak, mert ember ember hátán szorongott ilyenkor a templomban. Nagy ünnepekkor fejérnépek is jöhettek a misére, amelyen a barátok festetlen lenvá­szonból varrott miseruhákban szolgáltak az Urnák. A leányok me­zei virágokból font koszorút, a menyecskék bokros pántlikák­ A Corriere della Sera egyik legújabb szá­mában az alábbi sorok jelentek meg: A két központi hatalom közül kétségtelenül Németország az erős és Ausztria-Magyarország a gyenge faktor. Azonban ezt a gyöngeséget jó­zanul kell megítélni. A kettős monarchia népei­nek belső összetartása sokkal nagyobb, mint eddig hitték és Magyarországnak is érdeke, h­ogy ragaszkodjék Ausztriához. Mit is akarna­k ai díszített főkötőt tettek a fejükre Boldog­­asszony napján. Az ecsegvári szőke leány­asszony is ott támaszkodott a pásztói szent­egyházban az egyik kőoszlopnál. A következő éjszaka eret kellett nyit­ni Ábel testvéren. Mintha az ördög szállta volna meg, értelmetlen szavakat kiabálva, futkosott a cellájában. — A bogárszin lovamat! . . . hadd akasztom kengyelbe a dárdámat! ... — ordította a megszeppent páterokra. — Aki délelőtt kurta volt, az délután is kurta marad. A kun bezzeg kun marad, ha páncélgunya helyett szentelt kukidlát ölt is a testére, — szólt az apát és a kóruson a Miserene mei Deust imádkoztak Ábelért. Egy hideg ősz­i éjszakán aztán hiába várták őt a közös imára. Tűvé tették érte az épületet, de nem volt neki sem bire, sem hamva. Pár hét múlva megtalálták az er­dőn a fehér kukulláját. Ő maga akkor már az ecsegi várban kuksolt a kandalló mellett. — És miért szöktél meg jámbor lélek a pásztói konventből? — faggatta a me­nyecske. — Megharagudtam a pásztói Napocs­kára, — dünnyögte Andorás. — A pásztói Napocskára? — Arra ám. Ha reggel kihajtottam a tehénnyájat a legelőre, akkor is szemközt tűzött. Ha meg délután tereltem haza a csordát a katastromba, akkor is szemben pörkölt. Ezért haraguvám meg reája. Borbála nagyot nyelt a furcsa beszéd­re. Tudta, érezte a pokoljáró, világszép leányasszony, hogy nem a pásztói, hanem az ecsegvári Nap forralta fel a legény kobakját .,, Angol repülőgépek bombái. Konstantinápoly, ápr. 26. Megbízható magánjelentések szerint teg­nap három angol repülőgép megjelent Hadytes felett, a török űrállomások hatásos tüzelése azon­ban gyors menekülésre kényszerí­tette őket. A repülőgépek Madytes városára több bombát dob­tak, amelyek 8—10 polgári lakost, többnyire gyermekeket megöltek vagy megsebesítettek. A halottak közt van a görög metropolita is. Tegnap este a szároszi öbölben felszállott egy angol ballon capuis, amelyet azonnal el­űztünk, még mielőtt felderítést végezhetett volna. Délután a török ütegek ágyúzzák két, az öböl­ben cirkáló ellenséges hadihajót. Az angol municiógyártás nehézségei. Amsterdam, ápr. 26. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Lloyd George az alsóházban holnap előterjesztést tesz, hogy a munició­gyárak számára a gyarmatokból és Amerikából ho­zassanak munkásokat és szabad ide- és visszautazást engedélyezzenek nekik. Görögország, 5 a nemzet érdekeinek kárára lehet. A miniszter továbbá kérte a sajtót, hogy támogassák a kor­mányt nehéz missziójának teljesítésében. A Ve­nizelosz-párti lapok szerkesztői visszautasították a miniszter kívánságának a teljesítését, mert a kormány nem a nép többségének akaratából van a helyén. Ez az első eset arra, hogy a lapok nemzeti kérdésekben nem vetik alá magukat a kormány utasításainak és ez nagyon kínos benyo­mást tesz. Japán polifiscája. Japán szövetkezni szeretne Németországgal. Amsterdam, ápr. 26. Az amerikai lapok egy Chungatsch' Impo című japán napilap cikkét közlik, mely szerint Japán csak az Angliával kötött egyezmény kényszere alatt kezdett harcot Németország ellen. Japánnak sokkal nagyobb érdeke lenne Német­országgal szövetkezni, mint Angliával, vagy Oroszországgal, mert ezek az államok ellenségei a japán érdekeknek. A Japán és Németország közt legutóbb történtek, ha a németek is úgy akarják, hamarosan elfelejthetők. E téren az út egyengetésére alkalmas az az emberi követel­ményeknek mindenképen megfelelő bánásmód, amelyben a japán hatóságok Csingtau hőseit ré­szesítik és amelyről az angolok és franciák is példát vehetnének. Japán nem neheztel Német­országra, ezt a békekötéskor is be fogja bizo­nyítani azzal, hogy Németország kívánságait lehetőleg kielégíti. Japán a tárgyalások befejezését sürgeti. Lyon_ ápr. 26. A Progrés jelenti Sanghaiból. A pekingi japán követ a chinai külügyminiszternek sür­gős közlést nyújtott át, amely ragaszkodik Ja­pán legutolsó, módosított javaslatainak teljes­ elfogadásához. Ellenkező esetben a tárgyaláso­kat­ azonnal félbeszakítják. A monarchia és a háború. Magyarország­ és Ausztria ellenálló képessége.

Next