Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-01 / 91. szám

4 PESTI HÍRLAP 1915. április 1., csütörtök. Hadseregszállítási sikkasztás. Pária, márc. 31. A Matin jelenti: Chatillon sur Saine-ben több kereskedőnél házkutatást tartottak, amely alkalommal a hadseregnek szánt tetemes meny­nyiségű élelmiszert találtak. Nyilván szállítási sikkasztásokról van szó. Számos katonát letar­tóztattak. Törökország háborista— A döntő támadás elhalasztása. — Újabb erősítéseket várnak. — Berlin, márc. 31. —­ A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Daily Mail jelenti Athénból, hogy a Dardanellák ellen irányuló végleges táma­dást elhalasztották mindaddig, amíg újabb hadihajók érkeznek. Nyolc sorhajót és pedig három angolt, négy franciát és egy orosz hajót várnak. A franciák kijelentet­ték, hogy a Dardanellákat mindenesetre for­szírozottan fogják támadni. Ez nem csupán becsület dolga, hanem egyébként is a leg­nagyobb fontosságú a szövetségesek szem­pontjából. Az ostromló flotta tizenkét egységet veszített. Konstantinápoly, márc. 31. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Az entente flottája összesen tizenkét harcoló egységet veszített. Négy hajó elsü­lyedt és nyolc súlyosan sérült állapotban Tenedosban van.­ ­ A Nelson angol sorhajó elsülyedt. Athén, márc. 31. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Mytiléneből jelentik: A Nelson angol sorhajó, amely a Dardanellák 18-iki bom­bázása alkalmával súlyosan megsérült , a tengeren dúló óriási viharok következtében, miután időközben ismét több török ágyú­golyó érte, elmerült. Az angolok mindent el­porodik. Már én nem is gondolok az üzlettel. Inkább a háború bránt. Meg egy kicsit az asszony . . . IV. . . . Azt kérdezi, olyan vig­o a genfi penziónk, mint két esztendő előtt volt? Gondolhatja, hogy nem olyan. Az oroszo­kat, németeket, angolokat hazahívták har­colni. Már minden ismerősünk vagy el­esett, vagy megsebesült. Köztük a maga mu­latságos kérője is, a vallásalapító gárda­tiszt, Vazul Kuragin. Emlékszik milyen furcsa fia volt? Nagyon szolgálatkész, de mindenkinek nagyon alkalmatlan. És úgy tudott az emberre nézni, hogy a pillantá­sától nem lehetett szabadulni. Azt hiszem, hogy komolyan szerelmes volt magába. Volt magának egy orosz zsidó diák barátja, a szegény Kirstein. Női cipőben járt, télen is nyári kabátban, de úgy beszélt görögül, mint egy antik isten és olyan okos volt, hogy az ember szinte elbújt előle. Ezt is visszahívták Oroszországba. A harcokban golyó érte a tüdejét és egy német kórház­ban meghalt Ezt az az öreg orosz zsidó ré­giségkereskedő beszélte, akinek a boltja ott van az egyetem mellett. Egy német ápo­lónő megírta az öregnek, mert Kirstein megkérte reá, mielőtt meghalt. Tíz frankkal tartozott az öregnek, azt is megküldte, az­tán meghalt. Az ember már maga is életunt lesz, hogy mindenki megrhal. Meghalt a kis Ta­ciána is. Nagyon fáradt volt az élettől, a há­ború miatt sokat sírt és meghalt. F/S mondja, nem különös, hogy én, az orosz leány levelet írok a magyar leánynak, a magyar tiszt feleségének? És hogy m­i nem haragszunk egymásra, sőt szeretjük egymást? Iszen, az élet nagyon különös és nem orra, hogy a kis Taciána is elfáradt az élettől . . követnek, hogy ezt az újabb veszteségüket is eltitkolják. * A Lord Nelson 16.750 tonnás, sebessége 19 csomó. Négy darab 30.5 cm.-res, 10 darab 23.4 cm.-es, 24 darab 7.6 cm.-es ágyúval volt fölszerel­ve. Személyzete 800 főböl állott. Negyvennégy hó­napig építették. A Dardanelláknál a helyzet változatlan. — Az orosz flotta a Boszporusz előtt. — Berlin, márc. 31. A Wolff-ü­gynökség jelenti Konstanti­nápolyból. A Dardanelláknál a helyzet nem változott. Az orosz flotta első teátrális föl­lépése után ismét megjelent tegnap a Bosz­porusz előtt és támadást intézett az ereglii szénbányavidékre. Az oroszok mintegy 2000 lövést adtak le. Kilenc vitorlásbárka elsü­lyedt és négy ház megsérült. Emberéletben nem esett kár. A szénszállítás megakadályo­zását célzó légi támadást ütegeink meghiúsí­tották. Az orosz flotta délben visszavonu­lt. A Dardanellák ostroma, Berlin, márc. 31. Tenedosból jelentik a Tribunának. Csütörtökön nagyobb számú angol tiszt szállott partra Tenedos szigetén, Kantos helység mellett. Lemnosban táborozáshoz szükséges sátrakat hajóztak ki. Az első csapatszállítmányt a Mudros öbölből hoz­ták Tenedosra, hová repülők is érkeztek. Abból, hogy az angolok ezt a két szigetet csapatokkal rakják meg, arra lehet követ­keztetni, hogy kombinált támadásra készü­lődnek a Dardanellák ellen szárazon és vi­zén. Tegnapelőtt éjszaka három páncélos és négy torpedóromboló hatolt a szorosba és nagy távolságból lőtte a Kilid Bahr erő­döt. Tegnap reggel négy francia hajó je­lent meg a sarosi öbölben és ágyúzta a tö­rök állásokat. Közben angol páncélosok megint benyomultak a Dardanellákba és bombázták a Dardanos erődöket, amelyek viszonozták a tüzelést. Déli 12-től délután 4-ig szünetelt a harc. Akkor a hajók az európai parton levő Kritiát kezdték bom­bázni, miközben a Queen Elisabeth a sarosi öbölből közvetetten tüzelt. A délután folya­mán egy török repülőgép kikémlelte Galli­polit és Tenedost, azután sértetlenül vissza­tért. A török csapatok erősen készülődnek egy esetleges partraszállás visszaverésére. Nehéz ágyukkal is el vannak látva és ebből sokan arra következtetnek, hogy heves har­cokra van kilátás. A Times március 23-ról a Dardanel­lák bombázását jelenti, melynek folyamán egy erődöt elhallgattattak. A Vossische Zeitungnak a Dardanellákban tartózkodó külön tudósítója megállapítja, hogy azon a napon egyáltalában nem volt bombázás. Holland vélemény a Dardanella-kérdésről. Berlin, márc. 31. Staal volt holland miniszter ezeket írja a Dardanella-kérdésről a „Vaderland"-ban: Az angolok azt állítják, hogy ők uralkodnak a ten­gereken. Véleményem szerint még az sincs be­bizonyítva, hogy akár csak az Északi-tengeren is uralkodnának. Most, úgy látszik, az a nézet a legáltalánosabb Angliában, hogy a flottának csak egy célja lehet és ez az angol partok védel­me. Erre a célra kell takarékoskodni az angol flottával és ezért nem szabad semmiféle kalan­dos vállalkozásba bocsátkozni, amely esetleg ha­jók elvesztésével járna Érthető, ho­­y a francia tengerészeti körök túlságosan óvatosnak tartják ezt a taktikát és nagyobb tevékenységet köve­telnek. Ennek a követelésnek kíván Anglia ele­get tenni a Dardanellák ostromával. Érdekes do­log, hogy ugyanazok az angolok, akik az Északi­tengeren olyan végtelen óvatossággal operálnak, itt mindent megkockáztatnak. Tagadhatatlan, hogy ezzel a vállalkozással katonai, de főleg pe­dig politikai téren sokat lehetne nyerni, ha min­denki megmozdulna. Idáig azonban ez még sem­miképen sem következett be. Olaszország és a Balkán-államok még nem mozdultak­ meg és a török csapatokat nem hívták még vissza a Suez-i csatorna mellől és a Kaukázusból Konstantiná­poly védelmére. A Dardanellákban sem hajóztak ki egyetlenegy hadsereget sem. Mindez megtör­ténhetik, egyelőre azonban valószínűtlen. Ezt nem azért írom, — jegyzi meg Staal, — mintha németpárti volnék s nem az ententenek kívánnám a győzelmet, hanem azért, mert szilárdul meg va­gyok róla győződve, hogy amennyiben a Darda­nellák ostroma eredménynyel járna, ez a lesz­nagyobb nyomorúságot zúdítaná Európára, melyhez képest az összes eddigiek eltörpülnek és olyan bonyodalmakat idézne fel, melyek miatt tartós béke hosszú esztendők multán sem volna remélhető. Oroszország és a Dardanellák. Stppenhága, márc. 81. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Rjecs Konstantinápoly sorsáról a kö­vetkezőket irja: A Dardanelláknak úgynevezett semlegesítése esztelenség. Ha ilyesvalami szóba jönne, szó se lehet arról, hogy olyan módon ol­dassék meg a kérdés, mint az 1881-ben történt a Magelhans úttal. A megoldás csakis úgy történ­het, mint a Panama-csatornánál, ahol az Egye­sült Államok szuverenitásáról és az Unió vár­építési jogáról ideje­korán történt gondoskodás. Az orosz szuverenitás a hajózás szempontjából sokkal előnyösebb, mint a török. Feltétlenül szükséges azonban, hogy Oroszország katonai­lag uralja a tengerszorosokat, várakat építhes­sen és hadihajóknak a szorosokon való áthajó­zási jogát privilegizálja. Megsérült angol és francia hajók kijavítása. Milánó, márc. 31. — A Pesti Hírlap tudósítójától. —­­"Egy angol gőzös utasai, akik Bombayből érkeztek Nápolyba, a következőket beszélik: A Szuez csatornában nyugalom van, ami­vel szemben élénk tevékenység észlelhető Malta kikötőjében és dockjaiban, amelyekben négy francia páncélhajót javítanak ki. Ezek a hajók a Dardanellákban sérültek meg. A Quaranten ki­kötőben két angol páncélost és nyolc torpedóna­szádot javítanak. Az athéni Estia jelenti, hogy a Maltában fekvő hajók kijavítása, ámbár for­szírozott erővel történik, mégis hosszú ideig fog tartani, mert a török ütegek igen hatásosan dolgoztak. A török haderő és flotta. Köln, márc. 31. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Kölnische Zeitungnak jelentik Konstan­tinápolyból . Illetékes helyről biztosítanak, hogy a jelen­legi török hadsereg messze kimagaslik minden idők török haderői felett. Hogy a török flotta teljesen harcra kész, azt úgy lehet, hogy nemso­kára megmutatják a bekövetkező események. Egy török őrjárat megölt négy partraszállott ellenséges katonát. Konstantinápoly, márc. 31. A Milli-ügynökség értesülése szerint teg­nap egy török őrjárat megölt négy ellenséges ka­tonát, akik a szároszi öbölben lévő Csinarli ki­kötőt csónakban elhagyták. Angol magyarázat Lemnos megszállásáról. London, márc. 31. A Reuter-ügynökség Lemnos szigetének a szövetségesek által való megszállásával kapcso­latban arról értesül, hogy a sziget helyzete egé­szen más, mint az Imbros és Tenedosz helyzete. E két utóbbi szigetet a nagyköveti konferencián Törökországnak ígérték oda, míg Lemnost Gö­rögországnak szánták. Minthogy Törökország e szigetnek Görögországba való bekebelezésébe­­ nem egyezett bele, a szövetségesek a szigetet az ő katonai céljaikra használták fel. A görög kor­mány ez ellen nem tiltakozott, de ez nem jelenti azt, hogy lemondott igényéről. Az ententenek nincsenek csapatai a görög szigeteken. Köln, márc. 31. A Köln. Zrg konstantinápolyi jelentése szerint azok az angol és francia jelentések, amel

Next