Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-04 / 94. szám

4 járt el és abban a hitben volt, hogy a megrende­lések az olasz tüzérségnek szólnak. Tényleg azonban az olasz gyárakban előállított závar­ré­szek 1, 75 milliméteres srapnel­lekhez valók, ame­lyeket a francia tüzérség használ. A kész gyárt­mányokat egyrészt St.-Pierre d' Arénába, más­részt az apuliai Traniba egy hajósvállalkozó cí­mére szállították. A kormány közbelépésére na­gyon sok kész gyártmányt koboztak el. Török- orosz béketárgyalások? Zürich, ápr. 3. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Mohamed D­avid bég csütörtökön folytatta fáradozásait abban az irányban, hogy alapot teremtsen az Oroszországgal kötendő bék­ére. Csütörtökön Lausanneba ment, hogy ott egy kiváló jogtudóssal ta­nácskozzék, aki az olasz-török béke megkö­tése alkalmával kiváló szolgálatokat tett. A napokban még más török diplomatákat is várnak ide, köztük a török parlament elnö­két, Ilacil béget. Hire jár továbbá, hogy Giers római orosz nagykövet is legközelebb Genfbe érkezik. Genf, ápr. 3. —­ A Pesti Hírlap tudósítójától. — Itteni lapok, amelyek D­avid bég Itt időzé­sét diplomaták találkozásával hozzák összefüg­gésbe a béketárgyalások céljából, intervieweket közölnek, amelyekben D­avid e híreket határo­zottan­­megcáfolja. Török hivatalos jelentés, mecset, amelyet a tűz legerősebben ért, el­pusztult és néhány ház megsérült. Az ellen­ség ismét kísérletet tett, hogy csónakokon csapatokat szállítson partra, de csapataink és a felfegyverzett lakosság elűzte az ellen­séget, miközben ez utóbbi súlyos veszteséget szenvedett. Erre a cirkáló visszavonult. Ré­szünkről nem volt veszteség. A török pénzügyminiszter Törökország helyzetéről. Genf, ápr. 3. — A Pesti Hírlap tudósítójától . A Journal interviú-t közöl az itt időző Dsavid bég pénzügyminisztertől, aki kölcsönügy­letet kötött Berlinben, hol Dsavid azt mondta, hogy Törökország pénzügyei rendezettek. A há­ború költségei havonként mintegy tizenöt millió frankot tesznek ki. Konstantinápolyban 350.000 katonát össz­pontosítottak és az ellenségnek 700.000 embert kellene partraszállítani­a, hogy némi sikert érjen el, mert a Balak­ mellett lévő erődök bevehetetle­nek. Bulgáriával, mondotta D­avid, jó barátság­ban fogunk maradni. A Smyrna ellen intézett tá­madások kilátástalanok. Muníció van bőven, Törökország is gyárt aknákat. Bízvást reméli a háború kedvező kimenetelét. A Dardanellák ostroma,­ len ezután az egyes hajóparancsnokok külön-kü­lön utasításokat kaptak.­ London, ápr. 5. , Daily Mail tenedesi tudósítója a Suffren fedélzetén meglátogatta Guepraite admirálist, akinek az eddigi sikerekben nagy érdemei van­nak. Guepraite admirális kijelentette, hogy a Dardanellák ostroma negyedik szakába lépett, azaz most akarják sorát ejteni az aknák eltá­volításának, amelyek a Csanak-erőd előtt zár­ják el az utat a tengerszoros legkeskenyebb ré­szén, amely egyben a legborzasztóbb erődökkel van megerősítve. Ha ezzel a munkával végez­tek, akkor következik Csanak három erőd­jének és a szemközti parton a Killid-Bahr kü­lönböző erődeinek igazi ostroma. Ha azután ez is meglesz, akkor támadnak a Márvány-tenger er­ödei ellen. Török repülőgép bombái egy angol hajóra. Amsterdam, ápr. 3 — .­ Pesti Hírlap tudósítójától. — Mytileneböl jelenti a Daily Telegraf levele­zője, hogy török pilóták elrepültek az ott hor­gonyzó hajók felett és az Arc Royal hajóra két bombát vetettek. A bombák a hajó mellett estek a vízbe. A török aviatikusokat ezután angol pilóták visszaűzték a Dardanellákba. Megszűnt a román—török hajóközlekedés. Bukarest, ápr. 3. Konstancából jelentik: A Boszporus bom­bázása következtében azok a semleges állambeli hajók, amelyek eddig még fentartoták a közle­kedést Konstantinápolylyal, végleg, beszüntették járataikat. Ennek következtében a Feketetenge­ren való közlekedés Konstantinápoly és Romá­nia között megszűnt. Konstantinápoly, ápr. 2. A főhadiszállás a­ következő kommü­nikét teszi közzé: A Dardanellákban és a többi hadszíntéren nincs jelentékeny vál­tozás. Március 21-én egy angol cirkáló bom­bázta a hedzsaszi parton fekvő Muileh köz­séget és csapatokat akart partraszállítani. Szándékának keresztülvitelében megaka­dályoztatván, a legközelebbi napon öt óra hosszat bombázta a helységet, miközben a asszony volt, aki egészen ki van nyitva és fél a gyors hervadástól. Az első öt percben már a férjéről beszélt, akiben csalódott. És megmutatta vendégszeretőn az utat, amely a szívéhez vezet és amelynek kiskapuja csak félig van betéve. — Manci! — kiáltott rá a leánykájá­ra. — Már megint rosszul viseled magad! Pedig Manci nem csinált mást, mint hogy megigazította a harisnyakötőjét. Még nem tudta, hogy mi rossz van azon. Táncol­ni is csak azért szeretett, mert akkor ugrál­hatott és kipirulhatott. De a zenéhez már csöpp kedve sem volt. A zongoratanítói két­ségbe voltak esve a hallása miatt. Még egészen vak és süket leányka volt. Nem értette, hogy miért búg föl a hegedű és hogy­ a karcsú hangok miért sorakoznak, miért állnak lábujjhegyre és hogy milyen láz remeg végig rajtuk, mikor fölzendül a „Don Giovanni" gavotteja . . . A táncmester, aki a gyermekbált ren­dezte, túlságosan szigorú, túlságosan nevet­séges volt. Nem akarta megengedni, hogy Manci velem táncoljon. Mindenáron jeles­kedni akart a növendékeivel, akiknek a kis lábujjában volt már a gavotte, amelyet he­teken át próbáltak. De Manci makacs volt, mint a korán érett gyermekek általában. És nem tartotta nevetségesnek, hogy annyi fiúcska és leányka közé beálljon a sorba egy hórihorgas öreg fiúval, akinek már bo­rotválják a bajuszát: velem. Ó, édes hangok! 0 bájos, precíz lépé­sek! A táncmester szeme mindig ott volt a lábukon és nem mertek hibásan, kényük ked­vére lépkedni. Minden úgy ment, mint a gép. A táncosok még örültek, hogy engedel­meskedhettek. És mégis az egyik nehézkes volt, mint egy fabábu, a másik pedia a köny-London, ápr. 3. A Daily Telegraph Tenedosba küldött mun­katársa jelenti lapjának, hogy­ az utolsó kísérle­tek után, hogy a csanaki tengerszorosrészt ke­resztültörjék, az idő állandóan viharos, azonban az akció folyik. Az északi szél lehetetlenné teszi, hogy a hydroplánok konstatálhassák a törökök veszteségeit. Legutóbb megint két hadihajó bel­jebb nyomult a szorosba és csütörtökön két óra­kor délután egy órahosszat folytatták a bombá­zást A szövetségesek kis tevékenysége alkalmat nyújtott a törököknek, hogy a szenvedett sérülé­seket az erődök nagy részén helyrehozzák. Róma, ápr. 3. A Matinnek jelentik, hogy a szövetséges flotta újból felvette a Dardanellák elleni táma­dást. A Queen Elisabeth a sarosi öböl felől in­direkt tüzeléssel bombázta az erődöket. Előké­születek folynak a döntő támadásokra. Nagyon hosszú új admirálisi tanácskozás volt és közvet­nyű, mint a lepke. Különösen a leányok. Megérzett rajtuk, hogy nemsokára repülni fognak. Csapongani. Szeretni. Férfit ölni! — Bocsánat, elhibáztam! — szóltam. Hiába, én már akkor nem tudtam engedel­meskedni. Hibás lépésemmel elrontottam az egész gavotteot. A táncmester kiabált, dü­höngött. Manci szemrehányóan rám emelte a szemét, mert megszégyenítettem. Hirtelen kigyulladt szemében a gyűlölet villáma. Rám szögezte a tekintetét. Zöld­ kígyófény vibrált benne, mint a culebrilla d'oro nézé­sében . . . Pupillája kitágult. Rám meredt. Szivárványhártyáját egyszerre könny lepte el. Eltakarta az arcát. Engem ott hagyott faképnél. Az anyjához szaladt . . . És egész este nem táncolt többet Szólt aztán Arvéd: — Ez volt életemnek legboldogabb pil­lanata. Amikor ez a gyermekszem gyűlöle­tesen rám tapadt, aztán hirtelen megeny­hült, megkönnyesedett. Akármit szóltam Mancihoz, nem felelt, csak könnyei, eredtek meg minduntalan és végigcsorogtak lázas orcáján. Haza kellett vinni. A kocsiban, ahol szűk volt a hely, nem akart az ölembe ülni. Már nem voltam töb­bé bácsi a számára. Gyűlölt, mert fájdal­mat okoztam neki. Gyűlölt már és szeretet. Folyton sóhajtozott, mert alig bírta el kis szíve első, lázas titkát. Nem akart semmit­sem elárulni az édes­anyjának. És ha nem néztem rá, lopva az arcomat vizsgálta. Éreztem, hogy rólam fog álmodni és más­nap könnytől nedves lesz a párnája. Minden úgy következett be, ahogy elő­re sejtettem. Valahányszor jöttem, Manci nyugtalan lett és elbújt. Félt tőlem. Gyűlölt. Imádott. És egy­ nap nem bírta tovább. Yé-Pétervár, ápr. 3. Teheránból jelentik a Xovoje Yremjának: Perzsiában nagy az izgalom, mert­ Enzeli­ben orosz csapatokat szállítottak partra. A tehe­ráni orosz követ hivatalosan megcáfolta azokat a híreket, amelyek arról szólanak, hogy az oro­szok okkupálni akarják Teheránt. A tett intéz­kedéseknek csak az a céljuk, hogy provinciában biztosítsák az orosz lakosok életét és vagyonát. tétlenül szembe találkoztunk az ajtóban. Senki más nem volt ott. Szótlanul a kezem­re hajolt és megcsókolta. Nyomban meg­eredtek a könnyei is, de közülük lassan úgy emelte föl a­ tekintetét, mint a napsugár eső után bágyadt felhők közül. Le kellett hajolnom hozzá. Megcsó­koltam izzó száját és éreztem, hogy ezzel a csókkal örökre a lelkébe véstem magamat. Aztán hirtelen belépett az anyja és így szólt: — Csakhogy végre kibékültek!" Laura asszony nem sejtett, még sem­mit. őt nagyon feszélyezte a Manci csökö­nyössége. Nem értette meg gyermeke szívét. Azt hitte, hogy Manci féltékeny rám, mert az anyja kizárólagos szeretetét lassan­kint magamhoz fordítom. Laura azt hitte, hogy őt szeretem és meg kellett hagynom ebben a téves hitben. Nem árulhattam el­ neki, hogy köztem és Manci közt olyan lelki szálak támadtak, amelyek erősebbek min­den földi szerelemnél. Ó, az a mi tiszta és mégis rejtett nagy szerelmünk! Amelyről csak ketten tudtunk az egész világon és amely ártatlanabb volt, mint a lehelet. Csak egy-egy lopott kézszo­rításban, rejtett összenézésben volt szabad megnyilvánulnia. A természet szava tiltott el minket egymástól és ez a szó erősebb, mint az egész emberi társadalom. — Mennél többet szenvedünk — mond­tam egyszer Mancinak — annál édesebb lesz a jutalmunk, ha majd feleségül ve­hetlek. — Én már azzal is meg vagyok ju­talmazva — felelte az angyalok tisztaságá­val, — hogy szeretsz. Honnan vette ezeket a bölcseségeket ? A szenvedés, úgy látszik, a legtökéletesebb iskola. Mindent megértett, mindent meet a- FESTI HÍRLAP Í105. április •£,­ vas­árnap. 1 . * Orosz csapatszállitás Perzsiába. — Az oroszok okkupálni akarják Teheránt? —

Next