Pesti Hírlap, 1915. április (37. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-28 / 117. szám
Budapest ML ITn III . ..u««i.r Imii. évfolyam, ül (12,689.) szám. Szerda, április 28. agfizetési órák 3 egész ívre ...... Sü K — 1 Félévre „ —„ Kegyedérre S ,, —„ Egy hói* 2 „80,, , Egyes szánt ív a helyben, vidéken és pályaudvarim 12 1". Az apró hirdetéskrí vonal közüli minden tudnivaló a 2S-1U oldalon olvasható. SZERKESZTŐSÉG: Budapest,Vilmos császár-út 73. Telefon 26-45. KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár-út 7. Telefon 26-40. FIÓKKIADÓIVATÁL : Budapest, Erzsébet-körút 1. Telefon József 62—96. Hősi választójog. Rakovszky István, a képviselőháznak neg a veterán, de azért ma is legélénkebb" viadora, indítványt jelentett be olyan célzattal, hogy a választójog terjesztessék ki kivétel nélkül mindazokra a polgárokra, akik ma katona sorban állva, fegyverrel kezekben vívják meg a magyar nemzet óriási létharcát. Ha ilyen közvetlenül visszhangos, mondhatni a dolgok erejéből fakadó eszménél a személyes jelentőség nyomatéka egyáltalán szóba jöhet, ez a nyomaték itt semmiesetre sem hiányzik Rakovszky István szavában. Mert a néppártnak ez a vezértagja nem hozta magát abba a hitbe, hogy a szakszratjog kérdésében a tetszetős theória vagy a hangzatos jelszó sugallatát követné. Noha különben erős agitátori véna is buzog benne, nem mutatkozott az „általános, titkos" barátjának. Annál inkább kell most hinnünk, hogy amikor ő a szavazatjog ily irányú kiterjesztését kívánja, a természetes igazság szempontján túl számbavette a gyakorlati mérlegelés okait is.. Mozgékony, ötletes szelleme megtalálta indítványához a legcsatlakósabb jelzőt is. „Hősi" jogon kívánja katonáinknak megadatni a szavazatképességet. Ez a kis homeri hehezet, amely a hősit elválasztja az ősitől, foglalja össze a demokratikus haladás minden követelményét.. Az 1848-ikitörvényben még meghagyott nemesi választójogot későbbi törvényeink tisztán a még élők személyes jogává,egy gyorgán kivesző kategóriává sorvasztották. Nem lehet időnk szellemével megegyeztetni azt, hogy valaki csak azért gyakoroljon befolyást az ország dolgainak intézésére, mert állítólag valamelyik őse fegyverrel védte a hazát, és ezt az elvet ezután még teljesebb mértékben is kell érvényesítenünk intézményeink korszerű reformjánál.Most azonban hosszú sorokban lebegnek el a törvényhozásfóruma előtt azok életteljes, tűztől és vértől sugárzó "árnyak, amelyekről nem ősi mithikus hagyomány, hanem a milliók közvetlen tanúsága bizonyítja hősi érdemüket és a haza védelmében elviselt szenvedéseiket. Ezeknek maguknak, csakis saját egyéni életek tartamára követeli Rakovszky István indítványa a választójogot. És a milliók áhitatos tanúsága a milliók ellenállhatlanol zúgó helyeslésévé sűrűsödik össze. Valóban nem tudunk fölfedezni semmi olyas szempontot és semmi olyan érvet, amelyet akár az általános konzervatív érdek, akár a gyakorlati magyar politika Rakovszky indítványa ellen vethetne. Ami újabb választási reformot, a külföld nemzeti államaiban megalkottak, majdnem mindannyia különös tekintettel volt akatonaszolgálatot végzett egyénekre. Mégpedig a nemzeti élet reális, gyakorlati alapján. Maga, Bismarck az általános, egyenlő szavazat jogot az általános védkötelezettség természetes kiegészítésének vallotta, ebben a két intézményben látta a nemzeti szervezet és nemzeti szellem egybekapcsolt, tűzkohóit. Sajnos, a mi közjogi helyzetünkben, a közös hadseregnek összmonarchikus szervezete mellett nem mondhatjuk úgy egyszerűen, hogy nálunk is a katonai szolgálat a magyar nemzeti közérzésnek összeforrasztó műhelye. De itt csak arról van szó, hogy most harcoló fiainknak, nem pedig arról, hogy minden rendes katonaszolgálatot végzettnek adassék meg a választójog. Hogy a szemünk előtt folyó és nemzeti történelmünkben örökre dicsőséges haditette frontja mögött állunk és amikor az idők elöntését az agyuk dörgéséből értjük meg, s a polgári frontok, a törvényhozói feladatok homlokterébe is kellett állítani azt a követelést, hogy majdan a polgári életbe visszatérő hőseink, kik a nemzet történelmi hivatását új hosszú századokra erősítették meg, cserkoszorusok mellett a választójogot is kapják meg a nemzeti hála és jutalom jeléül. Akik a nemzeti élet gyakorlati szükségeiből ítélik meg a választójogot, legnagyobb értékének tudják azt, hogy állandó nevelő hatást gyakorol, kellő időben, kellő helyen osztva, a hazafias önérzet legjobb iskolája. Ezt a kívánatos hatást talán semmi más esetben nem teljesítheti oly eredményesen és oly diadalmasan, mint amelyet Rakovszky indítványa megjelöl. Az a katonai szolgálat, amelyet a közös hadseregben idegen zászló és kommandó alatt teljesítenek, egymaga még háború közepette sem biztosítja azt, hogy például azok a katonák, akik a nemzetiségi agitációk által fertőzött vidékekről kerültek , csaták tüzébe, saját vitéz tetteiket, hősi önfeláldozásukat úgy fogják föl, mint a magyar haza védelmét és a magyar nemzettel való összetartozásuk megpecsételését. De az a választójog, amelyivel a magyar törvényhozás felmagasztosítja a honvédő katonák érdemét, még a katonai szellem egyoldalúan káros behatásait is,ellensúlyozhat ja, benső erkölcsi összefüggést teremthet még a nemzetiségi katonák lelkében, dicsően teljesítettkatonái, a szolgálatuk és a magyar hazafi kötelezettség között. Hogy Tisza István minden alkalommal dicsérően kiemeli a magyar területről való nemzetiségi csapatoknak jeles szellemét és hitkötelességteljesítését, bizony még nem elég garancia erre az erkölcsi összefüggésre. Úgy gondoljuk, más módot is lehetne alkalmazni arra a célra, hogy a háború minden próbáit megállott, hősöknek megadott szavazat fog mindenki szemében azt a szent határt, azt az érinthetlen korlátot jelentse, amely a magyar hazafiság területét körülövezi. Eszünkbe jut, hogy az 1870— 71-iki háborít után, amikor a franciáknak szörnyű balsorsuk váltságául sok milliárdnyi hadisarcot kellett leróniok és ezért tömérdek új adót kellett a francia népre kivetnie, a francia törvényhozás beleiratta minden polgár adókönyvébe, hogy ezt a rettentő terhet vezeklésül kell elszenvednie a napóleoni uralom bűneiért. Mi reánk nem vezeklés leszen mérve, mi ellenkezőleg, jutalmazni akarjuk azokat,kik testükkel áttörhetlen ércfalat állítottak az ellenséges barbárság óriási erejű támadása elé. És írjuk bele !hirdegyik, háborút állott, százszoros halálveszedelmen átvergődött magyar katonának választói igazolványába, hogy ezt törvényhozásunk a, magyar haza dicsőséges védelméért, a szent magyar határ véres megpecsétléséért adományozta. Az entente uj akciója a Dardanellák ellen. Április 26-én az ellenség a Gallipoli-félsziget nyugati partján négy ponton kísérelte meg a partraszállást. — A kísérlet két ponton meghiúsult. — A többi ponton a török csapatok sikerrel folytatják támadásaikat. — A tengerszoroshoz közeledő flotta visszavonulásra kényszerült. — Egy ellenséges torpedónaszád elsülyedt, egy másik súlyosan megsérült. ~ A Kum-Kalehnél partraszállott csapatok vesztesége 400 halott és 200 fogoly. — A kárpáti arcvonalon az oroszok egyelőre megszüntették támadásaikat az uzsoki szoros mentén és a keletre csatlakozó szakaszokon. — Szokatlanul súlyos veszteségek mellett omlott össze az angolok támadása Yperntől északra és északkeletre. — Újabb német sikerek a IV Saas-magaslatokon. Török győzelem a Gailipoll félszigetei Március 18-án történt, hogy a Darthtullákba behatolt angol-francia hajórajt súlyos csapás érte. Az Óceán és Irresistible nevű brit csatahajók, továbbá a Bonvet nevű francia csatahajó elsülyedt, az Inflexible angol és a Ganlois francia csatahajó pedig harcképtelenné vált. E diadalmas nap óta alig történt a Dardanelláknál nevezetes harctéri esemény. Annál nagyobb háborúság folyt aventente sajtójában arról, hogy kit terhes a szörnyű kudarcért a felelősség. A szakértői hozzászólások pedig mind erőteljesebben hangoztatták, hogy puszta flotta akcióval lehetetlen a Dardanellákat sikerrel ostromolni s mind sürgetőbbé vált a vágy, hogy ugyanakkor, mikor elérkezik majd az ideje annak, hogy az angol-francia flotta veszteségei kipótoltainak s igy ujabb ostromra kerülhet a sor, a tenger felőli ostrom egyidejűleg a partraszállitandó hadseregostromával kombináltassék. Közben Lemnosz és Tenedosz szigetén tényleg gyülekeztették a Dardanellák ostromához a szárazföldi haderőt, — amelynek nagyságáról eddig csupa ellentétes hírek érkeztek — Churchill és Augagneur tengerészetügyi miniszterek találkoztak, megtárgyalták a Dardanellák új ostromának kérdését s tanácskozásuk nyomán a közvéleményt azzal hangolták, hogy most már sokkal jogosabb reménynyel nézhet a jövő elé. Asquith a parlamentben kijelentette, hogy az új ostrom sikeréért a kormány vállalja a felelősséget . .. s ilyen előzmények után április 25-ikén, öt hétre az angol-francia flotta emlékezetes katasztrófája múltán, tényleg megindult a Dardanelák új ostrom s most már tényleg kombináltan: a tenger és szárazföld felől egyszerre. Az eddigi hírek szerint azonban a kezdet megint csak örvendetesen bizonyítja Törökország ellenálló erejének fölényét. Az áttörést megkísérlő ellenséges flottát a török ütegek tüze visszavonulásra kényszerítette; egy ellenséges torpedónaszád elsülyedt, egy másik súlyosan megsérült. Az ugyanekkor Krun-Kálelinál partraszállított csapatok is hiába kísérelték meg, hogy a hajóágyúk védelme alatt előrenyomuljanak. A törökök a partig visszaszorították az ellenséget, amely a Pesti Hírlap mai száma 28 oldal.