Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-06 / 125. szám

A PESTI HÍRLAP 1915. május­­6., csütörtök. és az Adria keleti partjának patrónusát, Olasz-­­­ország megszűnik nemcsak mint nagyhatalom, de független állam is lenni. Mi teljes mértékben hajlandók vagyunk segíteni Olaszországot ab­ban, hogy megmaradjon azon az úton, amely megfelel az ő érdekeinek úgy, mint a miénknek és hogy tárgyaljunk vele arról, ami őt most iz­gatja, nyugtalanítja, idegessé teszi. Mi annál in­kább hajlandók vagyunk erre, mert legbensőbb meggyőződésünk szerint e háború egyik ered­ménye lesz egy hatalmas nyugati block megte­remtése, mely erejénél fogva alkalmas lesz a vi­lágbéke és a tengerek­­szabadságának biztosítá­sára. Olaszország nyilvánvalóan hivatva van rá, hogy ebben fontos szerepet játszék. Nagyon sajnálatos volna, ha Olaszország, vagy mások, a jelen kedvező percét hasznukra akarnák for­dítani, ha igényüket a szükségesen túl növelnék. Ami külön Ausztria-Magyarországot és Itá­liát illeti, azt hiszem, mindegyikükben sokkal több jóakarat van, semhogy félni kellene ilyen­­eltévelyedésektől. Erős hű­ség egy szövetségbe köti őket, mert e szövetség érdekeinek megfelel. Felfogásom szerint mindenkfelett először sok­kal égetőbb kérdéseiket kell megoldaniuk, szá­mot vetve egy hatalmas, közös veszedelemmel. Akik nem akarják látni az orosz veszedelmet, két argumentummal élnek. Azt mondják, e ve­szély még messze van, s van rá idő, hogy elhá­rítsák. Ez azonban kétszeres tévedés. Elsősor­ban azért, mert ez az előre nem látásnak tipi­kus bizonyítéka és mert egy nagy nemzet lét­érdekeit nem lehet azzal a könnyelműséggel ke­zelni, amilyennel egy fiatalember az ő adósságait kezeli. A második argumentum még vérszegé­nyebb. Ez elismeri, hogy az oroszok hatalmának megnagyobbodása közös veszély, de azt mondja, majd amikor küszöbön álló lesz, szövetkezünk, hogy leverjük. Nem túl bölcs dolog hagyni, hogy a létet fenyegető veszély erősbödjék és eközben arra gondolni, hogy majd később leszá­molunk vele is. Valójában elég nehéz ilyen dolgokról vitatkozni. De hogy képzelik az ola­szok a jövő szövetségét az ellen a nagyhatalom ellen, amelynek most segíteni akarnak a meg­nagyobbodásában ? Az ilyen döntés nem méltó egy nagy ügyhöz és méltatlan egy nagy nemzet­hez. Ha vannak hát más problémák, ezeket meg kell oldani békés eszközökkel a szükséghez ké­pest. Ha a mi tényleges és életérdekeink felisme­résében cselekszünk, akkor bizonyosak vagyunk abban, hogy közösen fogunk eljárni. Önök tud­ják, hogy én buzgó hívő vagyok. A hivetkre -jogtalanul — azt mondják, hogy az ő jelsza­vuk: Hiszem, mivel abszurdum. Ezt sem mint valásny. ember, sem mint politikus el nem foga­dom, hanem azt mondom: Hiszem, mert ész­szerű. M japáR°chmai konfliktus. A helyzet elmérgesedése. London, május 5. A Times pekingi jelentése szerint a chinai kormány a revideált japán követelésekre a kö­vetkező választ adta Japán képviselőjének: China elfogadja a Shautungra vonatkozó ösz­szes követeléseket, feltéve: 1. A Japán és Német­ország között a Shautungra vonatkozó jogok dolgában folytatandó tárgyalásokon részt vesz China képviselője is. 2. China kárpótlásban ré­szesül a katonai operációk folyamán szenvedett veszteségeiért. 3. Visszaállítják a háború előtti állapotot, a vasúti, távíró és postahivatalokat stb., felmentik a katonai felügyelet alól. A Mandsuriára vonatkozó követeléseket szakaszokba foglalták, kivéve azokat, amelyek a letelepedés és az exterritorialitás jogaira vonat­koznak. China megadja a telepedés jogát, de a többi követelések módosítását kívánja. Ami Mongóliát illeti, a piacok megnyitásá­hoz, valamint Japánnak az adózás alapján vas­útépítéseknél és kölcsönöknél előnyben részesí­téséhez hozzájárulnak. A Hankoping társaságot illetőleg China elfogadja a revideált japán követeléseket, melyek szerint China e társaságot nem állítja fel újra, mint állami vállalkozást, vagyonát nem foglalja le és a társaság céljaira idegen tőke a japán tőke kivételével, nem használtatik fel. China független nyilatkozatot ad, amelyben kötelezi magát, hogy semmiféle kikötőt vagy szi­getet nem bocsát áruba. A követelések ötödik csoportját illetőleg, amelyeket eleinte nem közöltek az énekelt ha­talmakkal, China kész később tárgyalásokba bocsátkozni, úgyszintén ama követelésről is, hogy idegen hatalomnak ne engedtessék meg az, hogy Fukien provinciában katonai vagy flotta­bázist, vagy más katonai intézményt létesítsen, avagy pedig, hogy ily intézmény felállítására idegen tőkét használjon fel. A követelések ötödik csoportját egyebekben pedig nem fogadja el China. A többek közt azt a követelést sem, mely a Yangcse völgyben építendő vasutakra kívánt koncessziót Japán részére. Hioki japán nagykövet ennek következté­ben visszavonta azt a kijelentést, hogy Japán visszaadja Chínának Kiaocsaut. Az indokolás az volt, hogy China a revideált japán követeléseket nem fogadta el. Kérdést intézett a chinai kor­mányhoz, vájjon a fentebb vázoltak a végső eredményeir­e és igenlő válasz után kijelentette, hogy a japán kormány részére nagy csalódás volna, ha a tárgyalások ezzel véget érnének, a­nélkül, hogy újabb ülést vennének tervbe. A Times tudósítója szerint attól tartanak, hogy Japán, tekintettel arra, hogy China a köve­telések egészét nem hajlandó elfogadni, messze­menő lépéseket fog tenni. Hatvanezer japán ka­tona áll chinai területen. Angol szempontból ki­emelendő, hogy a tárgyalások során kitűnt Ja­pán ama törekvése, hogy be akar nyomulni a Yangcse völgyébe és célja, hogy ott megossza Angliával a kivételes pozíciót. Konfliktus esetén az Unió semleges marad. Kopenh­ága, máj. 5. — .­ Pesti Hírlap tudósítójától. — A Ruskoje Slovo jelentése szerint az amerikai kormány pekingi követe útján tu­datta a khinai kormánynyal, hogy az eset­ben, ha Khina és Japán közt konfliktus tá­madna, semleges fog maradni. Ultimátum előtt. Amsterdam, máj. 5. A Handelsblad a Reuter-ügynökségnek Tokióból kelt következő jelentését közli. A miniszte­r­tanács összeü­lt, a­m­int h­iszik azért, hogy a Chinához intézendő ultimátumot megbeszéljék. A japán sajtó befejezett do­lognak tartja az ultimátum elküldését és Chinának a módosított japán követelésekre adott válaszában csak a döntés halogatását látja. & blokád°liáborii:. A német tengeralattjárók munkában. London, máj. 1. A Minterne nevű gőzöst tegnap reggel a Scilly szigetek közelében előzetes figyelmeztetés nélkül torpedólövéssel elsülyesztették. A legény­ség kis csónakokban helyezkedett el és egész na­pon át nagy viharban tartotta magát, mig végre megmenthették. London, máj. 5. A Cruiser angol halászgőzöst német ten­geralattjáró megtorpedózta. A gőzös legénységé­nek négy embere életét vesztette, a többi csónak­ban igyekezett elmenekülni. E csónak azonban felborult. A bemnulóket megmentették és Aber­deenbe vitték. Amsterdam, máj. 5. Leithből érkezett Lloyd jelentés szerint e h­ó 2-án reggel egy német tengeralattjáró lövései felgyújtották a­ Halmstadtból elindult Elsa nevű svéd sonert. Az elsülyesztett hajó legénységét a Friedrich Fermedo gőzös Le­ithben partra szállí­totta. London, május 5. A Volante, Hero és North­vard halászgőzö­sök legénysége tegnap este Hullba érkezett és elmondták, hogy hajóikat május 3-áig egy­­•hnet tengeralattjáró " levegőbe röpítette. London, máj. •­• (Reuter-ügynökség.) A Hector, Progress, Rudley, Coquet és Colewhite halászgőzösöket sü­­lyesztették el ujabban a német tengeralattjárók az É­saki-tengerery . Az angol kereskedelmi gőzösök fölfegyvere­zése. Zürich, máj. 3. — .­ Pesti Hirlap tudósítójától. — Az angol admiralitás titkára egy hozzá in­tézett kérdésre közölte, hogy csaknem az összes megbízható kereskedelmi gőzösök ágyukkal van­nak felszerelve és el vannak látva lőszerrel. Az angol alsóház folyósóin pláne azt beszélik, h­ogy a gőzösök kézigránátokkal is el vannak látva. Anglia és a háború. Lloyd George a háborús kiadásokról. London, máj. 5. A költségvetésnek az alsóházba való be­nyújtásakor Lloyd George kijelentette, hogy az állami adósság most 1165,857.000 font sterlingre emelkedett. A költségvetési év bevételeit 270,332.000 font sterlingre becsülik. Ha a háború szeptember végéig befejeződik, akkor a költségei­ 786 millióra, de ha még 12 hónapig tart, akkor 1136 millió font sterlingre rúgnak. Lloyd George hangsúlyozottan rámutatott arra a fontos gazda­sági szerepre, amit Anglia azáltal teljesít, hogy a szövetségeseket támogatja. Emlékezteti a házat arra, hogy ha a költségvetésben nincsenek új adók felvéve, úgy ez a költségvetés csak ideigle­nes jellegű. Ha a háború még hosszú ideig el­tart, akkor új adók behozatala válik szüksé­gessé. 430.000 angol kereskedő-rekruta. London, máj. ."­. Asquitti miniszterelnök egy kereskedői gyű­lésen kijelentette, hogy az angol kereskedők 430.000 rekrutát szolgáltattak. Szóló nem szé­gyenli, hogy optimistának nevezik. Teljesen kö­zömbös, vajon a küzdelem hosszabb vagy rövi­debb ideig fog-e tartani, semmit sem szabad elmu­lasztani, hogy az igazságos ügy diadalmasan végződjék. Minden férfinek és minden asszony­nak el kell majd mondania, hogy hozzájárult a nagy feladat megoldásához. A gyönge eredményű újoncozás: Páris, máj.­0. A Tampa londoni tudósítójának jelentése szerint az utolsó időben hetenként átlag mindössze 25—30 embert lajstromoztak az újon­cok listájába. Eddig a gyarmati, kanadai és ausztráliai csapatokkal egyetemben 2.600.0000 ember áll fegyverben. Ide nincsen beleszámítva azon csapatok száma, amelyek Kanadában, Ausz­tráliában és Dél-Afrikában nyerik kiképzésüket. Női munkások a hadi üzemekben. — Új véderőtörvény Angliában? — Kopenhága, máj. 5. A Politiken jelenti Londonból, hogy a bőr­iparosok egyesülete, valamint más hadseregszál­lító csoportok azt az utasítást kapták a hadügy­minisztériumtól, hogy még idejekorán gondos­kodjanak a munkásoknak tanult női erők által való helyettesítéséről, mert a legközelebbi három hónapon belül az új véderő­törvény alapján be fog következni a fegyverképes munkások behí­vása. Sztrájkoló m­unkások. London, máj. 5. Nethertonban, a legnagyobb angol kávé­gyárban a hadipótlék miatt mintegy kilencszáz munkás sztrájkol. E művek úgyszólván kizáró­lag csak a kormány részére dolgoznak.­­ A Douglas motorművekben Kristailban hatszáz munkás sztrájkol, Woolwiehben pedig, ahol az arzenálmunkások részére építenek házakat, két­­ezer munkás áll sztrájkban. Védekezés a Zeppelinek ellen. Berlin, máj. 5. — A Pesti Hírlap tudósítójától,­­­Londonból jelentik. A sajtóban küszöbön állónak jelzett London elleni Zeppelin-támadás­tól való félelem következtében az angol keleti parton az összes­ világító tornyokat a kormány rendeletére további intézkedésig eloltották. Lon­donban az utcai világítást ötvenkét külön feltün­tetett ut­. a kiv.­telé­­t beszüntették.

Next