Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-09 / 128. szám

1915. május 9., vasárnap. PF­STI HÍRLAP Olaszország. A római tanácskozások. Róma, máj. I. A tegnapi nap sű­rű diplomáciai ta­nácskozásokkal telt el. Báró Macchio oszt­rák és magyar nagykövet megjelent rövid­del 10 óra után a konzultán, ah­ol rövid megbeszélést folytatott Sonnino külügymi­niszterrel. Később Friederich, Bülotv her­ceg titkára és Barriére francia nagykövet járt a konzultán. Délután Ghikát, a román követet, fogadta Sonnino, majd öt órától fél­hatig Bülotv herceg tanácskozott vele. Mára ismét egybehívták a miniszter­tanácsot. Egy királyi rendelet fel­jogosítja a kormányt, hogy a magántelefonvonalakon folyó beszélgetéseket is ellenőrizhesse és hogy esetleg ezeket a vonalakat maga üzem­be vegye. fiám­a, máj. 7. —­­A Pesti Hirlap tudósítójától. — A tegnapi nap folyamán teljes miniszterta­nács volt. A minisztertanács előtt Sonnino kül­ügyminiszter Giers római orosz nagykövetet rö­vid megbeszélésre fogadta. Bu­loio herceg tanács­kozásokat folytatott az osztrák-magyar nagykö­vetség tagjaival. Bülow herceg az olasz királynál. Berlin, máj. 8.­­A „Berliner Lokalanzeiger"-nek táv­iratozzák Rómából. Az olasz király tegnap egy óra hosszat tartó kihallgatáson fogadta Bülow herceget. Róma, május 8. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A király ma délután kihallgatáson fo­gadta Bü­low herceget. Salandra és Sonnino tanácskozása a vezérkari fő­nökkel. Milánó, máj. 8. A Secolo jelenti, hogy Sonnino dél­előtt a Palazzo Braschiban Salandra mi­niszterelnökkel és Caderna vezérkari fő­nökkel három órás tanácskozást folytatott. Ugyanezen nap délután Tittoni párisi olasz nagykövet szintén megjelent Salandránál és Sonninonál. Avarna hercege a király előtt. Bécs, máj. 8. A király ma délelőtt Schönbrunnban kihallgatáson fogadta Avarna herceget, Olaszország bécsi nagykövetét. A forgalom korlátozása. Bécs, máj. 8. Velence felé nem vesznek fel már semmiféle árut. A szénszükség miatt számos vonatot töröl­tek az államvasutak menetrendjéből. Berzeviczy az olasz tárgyalásokról. Berzeviczy Albert mintegy két hét előtt fo­gadta Penzono Amadeo grófot, a turini Stampa munkatársát. Az olasz újságíró most leírja, hogy meggyőződhetett ennek a magyar államférfiunak olaszbarátságáról. Berzeviczy nyilatkozataiból, amelyeket az olasz újságíró előtt tett, a lap a kö­vetkezőket közli: "­­ Olaszország barátja és lelkes bámulója vagyok s nem tudom megváltoztatni azt a több izben nyilvánított véleményemet, hogy az önök hazájának el kell és el is lehet érnie mindazt, ami igaz és igazságos érdekében áll, ha kitart si­mlegességének eddigi politiká­ja mellett és ha­ kitart — ami nem ellenkezik a jelen háborúban eddig tanúsított semlegességével — a középeuró­pai hatalmak iránt mutatott eddigii hűségében. Ez az egyetlen mód annak elkerülésére, hogy az Adria partján és a Földközi-tenger mellett olyan szláv hatalom alakuljon ki, amely Olaszország tengeri érdekeit veszélyes módon fenyegetné. Ez az egyedüli mód arra, hogy mindama kérdésekre vonatkozóan, amelyek ebben a percben Olaszor­szág­ közvéleményét foglalkoztatják, menegyez­zék Ausztria-Magyarországgal anélkül, hogy ezáltal szomszédjának ellenségeskedését kihívná, ami, ha megtörténnék, a jövőre megakadályozná azt a békés fejlődést és munkát, amely egyfor­mán szükséges mind a két fél számára. — A menenyezést én feltétlen szükséges, te­hát lehetséges dolognak is tekintem. Ezenfelül meg vagyok győződve arról, hogy az őszinte és a korrekt semlegesség Olaszországot képessé fog­ja tenni arra a hivatásra, hogy­ döntő szerepe le­gyen Európa racifikációja k­örül s igy nemes tisz­tet töltsön be különösen uralkodójának személyes tekintélye révén. — Nem kerülöm ki a béke említését, mert mi óhajtjuk e­ békét éppen úgy, ahogyan nem mi kívántuk a háborút. Hiszen az egész világ szen­ved ettől a háborútól, a semleges államok is, még azok is, amelyek tagadják ezt. De ne gondolják, hogy a háború fáradsága az, ami velünk a békét óhajtat­ja és ne higgyék, hogy mi kényszerülve vagyunk bármi áron való békét elfogadni. Sem nekünk, sem szövetségeseinknek nem volt szán­dékunkban hódításokat tenni s nem hódító h­á­ború az, amelyet viselünk. A mi ellenségeink azok, akik bennünket meg akartak rontani és szétdarabolni. Majd ha végre belátják, hogy cél­juk nem sikerülhet, akkor rövid időn belül helyre fog állani a béke. Ameddig azonban, makacsul ki­tartanak céljuk hajszolásában, mi küzdeni fo­gunk az utolsó fillérig és az utolsó vércseppig s övék a borzasztó felelősség, amely a harcosokat a civilizáció és századok munkáinak elpusztítá­sával éri. —­ Ismétlem: Olaszország háború esetén alig érhetné el azt, amihez békés úton könnyen hozzájuthat. Olaszország, az új kor művelődé­sének szülője, érdemeit megkoronázhatná és meg is kell hogy koronázza s tekintélyét jelentősen emelné azáltal, ha azt a művelődést megmenti mindattól a veszedelemtől, amely ebben a rettene­tes háborúban fenyegeti, különösen ha az még szélesebb körre terjed ki. Olaszország veszteségei a trípoliszi har­cokban. Berlin, május 8. A római Tribunának a tripoliszi har­cokról a következőket jelentik Szirakuzá­jból: Kedden reggel ért ide Tripoliszból a Letimbro kórházhajó 435 katonával, akik a felkelők ellen április 29-én vívott harcban megsebesültek volt. Út közben a hajón há­rom sebesült, köztük egy hadnagy, meghalt. Száz sebesültet az idevaló kórházakban he­lyeztek el, a többit továbbszállították Svatá­niába. A sebesültek beszélik, hogy az ütkö­zetben ezer felkelő, négyezer arabs és aszka­ri s kétezer bersagliere állott egymással szemben. Az utóbbiak tüzérséggel voltak fölszerelve. A harc nagyon heves volt, mert a fölkelők nagyon jól megerősített táborban voltak. Az olaszok súlyos veszteségei arra vezetend­ők vissza, hogy több arabs törzs az ütközet megindultával az ellenséghez pár­tolt át, úgy hogy az olasz csapatok egyszer­re a saját táboruk tüze alá kerültek. A balkáni helyzet. Kormányválság Szerbiában. Milánó, máj. I. A „Secolo"-nak jelentik Bukarestből. A kormányválságról szállongó hírek erős iz­galmat keltettek Nisben. Olaszországnak adriai igényeire vezethetők vissza; ezek a hírek, amelyek a nemzetiségi elvvel állanak ellentétben. Pasics miniszterelnök pétervári utazása is összefüggésben áll ezzel a kér­déssel. A pétervári román követ bukása. Pétervár, máj. 8. (Román út.) A Birsevija Vjedemszti je­lenti, hogy Diamandy pétervári román követ el­hagyja állását. Bukása annál feltűnőbb, mert az orosz-román barátságnak ismert exponense volt. 9 Anglia és a háború. A felsőház ülése. (A­ Németországban levő angol foglyok és a német tengeralattjárók elfogott legénysége. — Folyamatban v­annak a tárgyalások. — „Tekin­tettel a viszonyokra" gondoskodni kell a szál­lító gőzösökön elegendő számú mentő­csolnakokról.) London, máj. 7. A felsőház ülésén Haldane lord arra a kér­désre, h­ogy miért mutatkozik az ellentét Bal­linnak a Timeshez augusztus 2-án intézett leve­lének tartalma és a Newyork Heraldban később megjelent intervjúja között, kijelenti, hogy ennek az ellentmondásnak az emlékezőtehetség fogyatékossága lehet az oka. Ő maga Ballint, aki Németországban igen nagy tekintélyű ember, csak felületesen ismeri. Különben sem vele, sem más magasállású német személyiséggel nem foly­tatott levelezést. Csak hivatalos minőségben, mint miniszter állott három négy alkalommal magas állású német személyiségekkel összekötte­tésben. Ugyanez áll a német kormánynyal való összeköttetésére nézve. Lord Crewe egy hozzáintézett kérdésre ki­jelenti, hogy nagy fontosságot kell tulajdonítani a német kormány azon kijelentésének, hogy a magánzárkában fogvatartott angolokat Német­ország ugyanolyan bánásmódban fogja részesí­teni, aminőben az angolok részesítik a náluk fogságban lévő német tengeralattjárón szolgálatot tett tengerészeket ,amiről majd az Egyesült­ Államok nagykövete fog legközelebb beszámolni. Lord Crewe beszédének további folyamán válaszol lord Albermale azon megjegyzésére, hogy tekintetbe kell venni azt is, hogy a német búvárhajók tengerészei parancsnak tettek eleget és kifejti, hogy az eset ugyanaz volna, ha egy ellenséges lovasszázad áttörve az ellenséges vo­nalat, lemészárol egy csomó békében dolgozó gazdasági munkást. A kormány teljes joggal tartja elkülönítve ezeket a foglyokat. Tulajdon­képen nem is lehet mondani azt, hogy a német tengeralattjárókról származó foglyok büntetés­ben részesültek, csak más fogsági intézkedések­nek vannak alávetve, amelyek különben lénye­gileg nem különböznek azoktól, amelyeket a többi hadifoglyokkal szemben alkalmaznak. Re­méli, honni a folyamatban levő tárgyalások ha­marosan megjavítják majd a Németországban levő angol hadifoglyok helyzetét. Lord Emmott vitat arra, hogy tekintettel a viszonyokra, gondoskodni kell arról, hogy a szállítógőzösökön lehetőleg elegendő számú mentőcsalnak és mentőöv álljon rendelkezésre. Az angol alsóház ülése. — Megvesztegetés vádja egy angol miniszter ellen. — London, máj. 8. Az alsóházban Mac­a­mara államtitkár egy kérdésre válaszolva valónak jelentette ki azt a hírt, hogy mikor április 21-én egy női társa­ság a Lawford torpedózurát Newportban meg­látogatta, egy torpedót lőttek ki, amely majdnem egy olasz gőzöst talált. Mac Neil azt kérdezi, vajon az ügyésznek nem kellene-e eljárnia a sajtó ellen, ha az egy minisztert megvesztegetéssel vádol, mert az ilyen vád a nemzetet elcsüggeszti és az ellenséget erő­síti. Simon főállamügyész válaszában kijelen­tette, hogy a közvélemény jobban bönteti a saj­tót, mintha az ügyészség üldözné. Az angol közvéleményt előkészítik Ypern föladására. — A kettős szövetség győzelmeinek hatása Lon­donban. — London, máj. S. A Daily Chronicle írja: Az utcákon talán csodálatot váltanak ki a legutóbbi hét katonai eseményei, minthogy a szövetségesek bejelentett offenzívája helyett váratlanul számos helyen tör­tént német előny­omulásokról értesültek; az yperni győzelemről, a kurlandi betörésről, a nyu­gat-galíciai győzelemről és az angol csapatoknak Zonabeke felé visszavonulása folytán lehetsé­gessé vált német­­térfoglalásról. Ezek után még Ypern feladása is várható volna. Ezt semmiféle katonai ok nem ellenezné, dacára annak, hogy Ypern elfoglalása a németek által, jelentékeny hatással volna Németország és a semleges orszá­gok hangulatára. A közönség azonban maradjon nyugodt és ne tegye bírálat tárgyává azt, amit nem képes megérteni.

Next