Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-14 / 133. szám

— Hadseregünk xno, hála Enver pasa mű­ködésének, kitünő. Ez beigazolást nyert a há­ború folyamán. Hadseregünk úgyszólván megif­jodott. "A háború akármeddig tarthat, Törökor­szágban a legszegényebb sem fog éhezni. A Kon­a vilajet egymagában ellátja Konstantiná­polyt, Brusszát és környékét élelemmel. Készle­teink messze meghaladják hadseregünk szükség­leteit. A fölösleget nyugodtan átengedhetnük. Is­métlem: győzni fogunk­. A Lusitania elsülyesztése. "Amerika jegyzéket intéz Németországhoz a Lusitania ügyében. Amsterdam, máj. 1­5. Wilon elnök elhatározta, h­ogy lépést tesz a német kormánynál a Lusitania ü­gyé­ben. _ t­T] Az amerikai kormány, hír szerint, Né­metországhoz ,jegyzéket fog intézni, amely erőteljes szavakban az amerikai közvéle­mény­ érzéseit fogja kifejezni. Az amerikai kormány követelni fogja, hogy a fél nem­fegyverzett hajókat, amelyeknek fedélze­tén­ békés polgárok vannak, előbb vizsgálják meg, az utasokat és legénységet helyezzék biztonságba, mielőtt a hajót elsü­lyesztik. Nincs elég hely Queenstownban a halottak befogadására*. Berlus, máj. 13. Queenstowni jelentések szerint a Cu­nard Line férőhelyiségei, noha óriási kiter­jedésnek, kicsinyeknek bizonyultak azoknak a holttesteknek befogadására, amelyeket a Lusitania szerencsétlenül járt utasai közül eddig a tengerből kihalásztak. Ezért elhatá­rozták, hogy a holttesteket a városháza nagy csarnokában helyezik el. Halászbárkák sza­kadatlanul ujabb és ujabb hullákat hoznak. A hajótöröttek kilétének megállapítása, igen nehéz, sőt sok esetben egyáltalán nem is le­hetséges. Minden hullát kü­lön lefényképez­nek s a kéneket amerikai és angol lapokban közzéteszik, hátha sikerül ezen a réven egyiknek-másiknak a személyazonosságát megállapítani. 139 amerikai pusztult el a Lu­sh­anián. London, máj. 10. Amerikai nagykövetség hírü­l adja, h­ogy a Lusitan­iával 139 amerikai süllyedt el. A nagy­követség által kiadott jelentés megerősíti, hogy­ a­ gőzöst figyelmeztetés nélkül torpedózták és sülyesztették el és a hajó 18 perc alatt elsülyedt. A fedélzeten 218 amerikai volt. fA németországi amerikai kolónia lapja az amerikai semlegességről. '(Brit cirkálók őrködnek a new­yorki kikötő előtt. —­ A hadihajókat élelemmel, szénnel és­ olajjal látják el az amerikaiak. *- Az acélkirály uj lágyút konstruált Angliának, amelyet amerikai linziek jelenlétében próbáltak ki. — És a semle­gesség okoztta a Lusitania pusztulását.­ Berlin, máj. 13. A németországi amerikai kolónia itt megje­lenő lapja, a Continental Times, jelenti, hogy különböző tekintélyes amerikai sajtóorgánumok az Egyesült Államok eddig­ folytatott semleges­ségi politikáját élesen bírálják és rámutatnak arra, hogy brit cirkálók állandóan a nanyorki kikötő előtt cirkálnak és ők­ állanak ott. Német­barát amerikaiak feljelentést tettek a kerületi ügyésznél amiatt, hogy az angol cirkálókat élel­miszerrel ellátják, de a kerületi főnök elutasí­totta a panaszt azzal a megjegyzéssel, hogy ne­vetséges egy kevés főzelék szállítása miatt pa­naszt emelni. Marshall kerületi főnöke nyilván fő­zeléknek tekinti a szenet és olajat, amelyet szín­tén szállítanak a kikötő előtt őrködő angol ha­jóknak. Nagy felháborodással beszélnek New­yorkban arról, hogy Schicab, az ismert trust­mágnás, új ágyút konstruált Anglia részére , ezt az ágyút amerikai tisztek jelenlétében Sandy Hook lőterén próbálták ki. Ez a semlegesség okozta a Lusitania pusztulását is. Németország messzire nyúló kezének kellene Amerikát meg­győznie arról, hogy Anglia tengeri uralma nem­ * 1 1916. ímijtus 14., íg'nyokc"­PESTI "HÍRLAP olyan rettenetes. Ennek a semlegességnek jegyé­ben szálltak amerikai állampolgárok a Lusitá­niára, amely tulajdonképpen inkább m­uníció­szállító, mint luxushajó volt. H Ha nem veszett volna oda annyi drága emberélet, az amerikai sajtóban annak az álláspontnak kellene érvé­nyesülnie, hogy a Lusitania elsüllyesztése a leg­vakmerőbb hőstettek egyike, amelyeket a tengeri háború története felmutathat. A németek elűzését követelik Londonból. London, máj. 13. (Reuter­) A tőzsdelátogatók gyűlést tartottak, amelyen azt a határozatot hozták, hogy követelik az összes németek elütését Londonból. Elhatározták, hogy nagy nép­gyűlést tartanak a­ Trafalgar Hquare-en. Li­verpoolban a németellenes tüntetések alkal­mával hivatalos megállapítás szerint 40.000 fontnyi kárt okozott a csőcselék. Vad tüntetések a németek ellen. — Csapatokat kellett kivezényelj. — London, máj. 13. (Reuter.) A németellenes tüntetések tegnap este megismétlődtek London keleti részében. Mintegy háromszáz főnyi tömeg, férfi és asszonyok vegyesen, abcugolta a né­meteket a Bargingroadon keresztül vonulva. Egy bútorszállító kocsit kiraboltak. A rend­őrség húsz tüntetőt letartóztatott. South­endben is tüntettek a németek ellen. Ezer meg ezer ember vonult fel az utcákon és ki­rabolta a németek üzleteit. A németek tulaj­donának megvédésére csapatokat kellett ki­vezényelni. Német üzletek ostroma Londonban. Amsterdam, máj. 13. A Slandelsblad jelenti Londonból: A né­metellenes hangulat mindjobban kiélesedik. A múlt éjjel London keleti kerületeiben német üzle­teket megostromoltak, néhányat közülök teljesen megsemmisítettek. A rendőrség csak nagy nehezen állította helyre a rendet. A soutfieldi hirsvásárra és a Covent gardeni gyümölcspiacra németeket nem engednek többé. A londoni klubokban íveket köröznek, amelyek a natur­alizált németek kizá­rására mozgalmat kezdeményeznek. Tegnap este nagy City-küldöttség óriási embertömeg kíséreté­ben a parlamenthez vonult és az igazságügym­i­nisztertől kérte a ném­etek, osztrákok és magya­rok kivétel nélkül való internálását, tekintet nélkül arra, hogy naturalizáltak-e vagy sem. Az internálásnak a háború egész tartamára kel­lene történnie, még­pedig az illetőnek saját érde­kében. Rotterdam, máj. 13. A Rotterdamsche Courant jelentése szerint London kelet­i és északi részében teg­nap reggel oly nagy embertömeg gyűlt ösz­sze és inzultálta a németeket, h­ogy a rendőr­ségnek meg kellett elégednie azzal, hogy az embereket megvédi­ az üzletek megvédésé­ről szó sem lehetett. Az ellenséges alattvalók szigorított interná­lása. London, máj. 13. Arra a kérdésre, várjon a kormány az el­lenséges államok ellen megnyilvánuló erős izga­lomra való tekintettel lépéseket szándékozik-e tenni, Asquith miniszterelnök az alsóházban azt válaszolta, hogy a civilizált hadviselés szokásai­nak és az emberiség követelményeinek mind gya­koribb és erősebb megsértései az ország összes rétegeiben jogos felháborodást keltettek. Ennek következménye az, hogy sajnálatos módon ár­­tattlan embereket fenyeget a veszély, hogy mások bűneiért szenvedjenek. Az eddigi internálások katonai okokból történtek, de a kormány belátja, hogy a legutóbbi események által keltett hangu­lat szükségessé teszi a tisztán katonai intézkedé­seken túlmenni. A kormány ezért megfontolja azt, hogy nem kellene-e az ellenséges alattva­lókat nagyobb mértékben elkülöníteni és in­ternálni. Anglia és a Száború. Az angol alsóház ülése. Kétszázegy angol hajót művesztettek el eddig a németek. — Interpelláció a londoni németekről. London, máj. 10. Az alsóház ülésén Mae Kamara arra a kér­désre, hány hajót sülyesztett­ el az ellenség a háború alatt, kijelentette, hogy e hajók száma 201, a hajókkal elsülyedt embereké IMG. Joicet munkáspárti kérdi Greytől, hajlan­dó-e nyilatkozni arról a közlésről, amelyet az athéni angol követ tett a görög kormánynak, amelyet Venizelos április 11-én a görög király­hoz írt levelében említ,­­ továbbá hajlandó-e nyilatkozni az angol-görög viszonyról. .Grey tagadólag válaszolt. Dateiel radikális felszólítja a kormányt, hogy az Angliában lakó németek ellen követett politikáját vegye revízió alá. E tekintetben már nem bízik a kormányban. A közvélemény, azt követeli, hogy mindazokat az ellenségeinket, akik még fegyverfogásra alkalmasak, internál­ják. A közönség türelme elfogyott. Nála egy kül­döttség jelent meg, mely a City ezer és ezer tag­ját képviselte és amely arra kérte, i hasson oda, hogy a kormány megtegye intézkedéseit,­­ amit nemcsak a közérdek, de még maguknak a néme­teknek érdeke is megkíván, mert különben igen komoly következmények várhatók. Londonban 20.000 német él teljes szabadságban. Ha egy Zeppelin megtámadná Londont, bizonyos, hogy ezer és ezer német, elfoglalná a nekik kijelölt he­lyet, mert a németek semmitől sem riadnak vissza. Lord Charles Beresford szerint igen sajná­latos dolog volna, ha a kormánynak egyenes po­litikája híján a csőcselék venné kezér­e írt igaz­ságszolgáltatást. Ita Zeppelin támadná meg Lon­dont, bizonyos, hogy az itt lakó németek is húsz­harminc helyen meggyújtanák a várost. A kö­zönség igen el van keseredve és az elkeseredést, í­ég növeli az, hogy a kormány nem tesz semmit. Tennant helyettes államtitkár kifejti, hogy Dalziel ily irányú interpellációs szándékáról csak az imént értesült. Nincs abban a helyzetben, hogy egy új politikai irányról nyilatkozzék. Lionar La­ve, a­ vita elnapolását ajánlja, mert a helyzet oly komolylyá vált, h­ogy a kor­mány csak alkalmi nyilatkozatot tehet. Tennant helyettes államtitkár utal arra, hogy a mai hangulat talán szükségessé teszi, hogy a kormány bizonyos intézkedéseit megvál­toztassa. Csütörtökön fog erről nyilatkozni. Ké­sőbb Bonar Law újabb felszólalása után szerdá­ra ígéri a nyilatkozatot. A Zeppelin-támadás hatása. Genf, máj. 10. —­­A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Therase torkolatánál fekvő Southenbnek­ Zeppelin léghajók által való bombázásáról a Pe­tit Parisien a következőket jelenti: A bombázás fölülmúlt minden eddigi eféle akciót. Két vagy három Zeppelinről, amelyeket repülőgépek kisér­tek, több mint nyolcvan bombát dobtak le. A légi cirkálók akciója közben, bár szép volt az idő, ködpárák úszkáltak a talaj fölött. A harangokat félreverték és katonai csapatok kürtjelekkel fi­gyelmeztették a lakosságot, de az emberek há­zaikból mindazonáltal kitódultak, h­ogy a Zep­pelineket láthassák. A bombák több helyen tüzet okoztak a városban, mely lángba borult. Southentnek nagyon könnyedén épített házai kö­zül azok, amelyeket a bombák értek, kártyavárak módjára omoltak össze. Két Zeppelin elröpült a Mary szálloda fölött és mintegy húsz bombát do­bott le, melyek nagy lyukakat vájtak a körül­fekvő kertek talajába.

Next