Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-16 / 135. szám

t tett, hogy a hadihajókat és szállító gőzösöket esetleges támadásokkal szemben megvédje. Az athéni brit követségen szerzett értesülésük alapján k­iáll az idevaló lapok, legalább két, de esetleg töb legújabb rendszerű tengeralattjáró szűnt fel Gibraltár mögött. Mindegyik tizenkét­ezer tonnás, nyolc torpedólövő és egy-egy het­venöt milliméteres ágyú van rajta. Ezeknek a na­szádoknak állítólag a Dardanellákban van bázi­suk, valószínűleg már be is futottak a tenger­szorosba. Céljuk az, hogy meghiúsítsák a szö­vetségesek hadműveleteit a Dardanellák ellen. Mésnet-üldözés Angliában. Asquith elítéli a német­ üldözést. London, május 15.­­Asquith már jelentett alsóházi nyilatkoza­tában közölte, h­ogy­ az ellenséges államoknak 17 és 55 év között lévő férfiállampolgárait internálni fogják. Kivételt csak ott tesznek, ahol egy ki­nevezendő bizottság bírói hatáskörrel kivételt engedélyez. Az asszonyokat és gyermekeket ha­zájukba fogják küldeni, de itt is helyt adnak ki­vételeknek. A naturalizáltaknak meghagyják szabadságukat, kivéve azokat az eseteket, ahol gyanúra ok van. Bonar Law elítélte az ellenséges államok alattvalói elleni zavargásokat. Ki kell azonban jelentenie, hogy nem sajnálja, hogy ezekből meg­látta a néphangulatot, bár ez a néphangulat ilyen sajnálatos módon nyilvánult meg. A nemzet most tisztában van azzal, hogy a jelenlegi há­ború nem hadseregek háborúja, hanem a nem­zetek háborúja. A zavargások minden tekintet­ben sajnálatosak. A legjobb eszköz ezek meg­szüntetésére a kormány jelenlegi terve. Johnson­ Hicks (unionista) azt fejtegette, hogy a kormány a múltnak megengedte azt, amit a parlamentnek nem engedett meg, t. i., hogy a külföldiekkel szemben való eljárást maga vegye kezébe. Elítéli ezt a körülményt, azonban a fele­lősséget a kormány viseli, amely figyelmen kívül hagyta az alsóházban elhangzott figyelmezteté­seket. Markhan (unionista) azt követeli, hogy a német származású férfiak ne maradassanak a parlament, vagy a titkos államtanács tagjai. Szóló közli, hogy munkásai követelték egy német ember elbocsátását, aki húsz évvel ezelőtt natu­ralizáltatta magát és három fia van az angol hadseregben. Asquith kijelentette, hogy egyetlen hazafi sem képzelhet valami megfontolatlanabb és ócsárlandóbb dolgot, mint a legutóbbi napok za­vargásait és fosztogatásait. Crooks (munkás képviselő) közbekiáltott: A népet néhány lap izgatta erre! Asquith így válaszolt: Annál ócsárlan­dóbb ez a lapok szempontjából, hogy a bosszú­vágy ilyen megbecstelenítő kitörését idézték elő, mert a felelős állásban lévőknek ez a dolog az elképzelhető legnagyobb mértékben nem vá­lik becsületére. Az új intézkedések megvédenek bennünket ellenséges alattvalók veszedelmes munkálkodása lehetőségétől és egyúttal lehető­séget­ nyújtanak, hogy ártatlan és védtelen szemé­lyekről az igazságtalanságot és a szenvedéseket elhárítsák. Zavargások Angliában. London, máj. 15. Tegnap Tottenhamban, Sheffieldben, Gree­nockban, Rotherhamban és más helységekben németellenes zavargások törtek ki. Bury St. Ed­mundsban a katonaság feltűzött szuronynyal csinált rendet. A zavargás igen komoly mérveket öltött, több rendőrt a földre tepertek és lábbal tapostak. A londoni rablás, Rotterdam, máj. 15. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Daily Telegraf többek között egy képet is közöl a londoni fosztogatásokról. A képen nagy tömeget látni a Sch­önefeld-féle szivarüz­let előtt. A ház első emeletéről egy ágyat bo­csátanak le és ezt két rendőr nyugodtan nézi. A zavargó tömeg matracokat rabolt nagy szám­mal és ezeket zavartalanul szállították el. Több kocsin rabolt bútorokat és értéktárgyakat vittek. A londoni kifosztott péküzletek tulajdono­sai között naturalizált polgárok voltak és olya­nok, akik naturalizált németektől származnak. Egyikük teljesen összerombolt péküzlet tulajdo­nosa már harminckét év óta lakott Londonban. A délafrikai német­ üldözés. London, máj. 15. Fokvárosból és az Unió legtöbb fontos városából komoly németellenes zavargásokról és pusztításról érkezik híradás. A kárt több mint egy millió font sterlingre becsülik. Az angol megtorlás a Lusitania miatt. Berlin, máj. 15. A Newyork Herald párisi kiadása közli a következőket: — Az angol kormánynak módja lesz arra, hogy megtorolja a Lusitania pusztulását a né­met tengeralattjáró naszád tisztjein és legény­ségén, akiket orgyilkosság miatt fog elítélni Remélhető, hogy a tengeralatti háború további során az angoloknak kezükbe fognak esni a vétkes német tengeralattjáró naszádok tisztjei és matrózai. Az angol admiralitás felszólítást intéz a Lusitania odaveszett polgárok család­jaihoz, hogy érvényesítsék kártérítési igényeiket Londonban. Az okozott kár pótlására az angol kormány a zár alá vett német vagyonokat egész Nagy-Britanniában el fogja árverezni. Több angol mérföldnyi fronton. London, máj. 15. Itt tegnap több városnegyedben megismét­lődtek a németellenes tüntetések és támadások. Üzleteket is elpusztítottak. London keleti részé­ben a németeket üvöltő tömeg üldözte és kövek­kel dobálta. Az üldözés egyes helyeken több angol mértföldnyi távolságban történt. Ismét számos nő vett részt az excesszusokban. Több száz nőt és férfit a rendőrbírósá­gok elé vezettek. Több essexi helységben is komoly tüntetések vol­tak. A johannesburgi (Délafrika) pusztítások során az Általános Villamossági Társaság rak­tártelepeit felgyújtották. PESTI HÍRLAP 1915 május 16., vasárnap. Német hivatalos jelentés a Lusitania elfüggesztéséről. Berlin, május 15. Hivatalosan jelentik: Annak a tengeralattjárónak jelentésé­ből, amely a Lusitaniát elsülyesztette, a kö­vetkező tényállás derül ki: A tengeralatt­járó naszád a gőzöst, amelyen nem volt lo­bogó, május 7-én délután 2 óra 20 perckor vette észre Írország déli tengerpartján szép, tiszta időben. Délután 3 óra 10 perc­kor torpedólövést tett a Lusitaniara, ame­lyet jobb oldalon a parancsnoki híd magas­ságaiban talált. A torpedó robbanására köz­vetlenül további robbanás következett, amelynek rendkívül erős hatása volt. A hajó gyorsan jobboldalt fordult és sü­lyed­ni kezdett. A második robbanást a­ hajón levő lőszertömegek meg­gyulladására kell visszavezetni. Behncke, a tengerészeti vezérkar főnökének helyettese. A Cunard járatai. London, máj. 15. A Cunard Line közlése szerint valótlan, hogy a társaság az amerikai járatokat beszün­tetné. Csak a Mauretania elindításától állott el, mert nem jelentkezett elég utas. A blokád-bábom. Egy héten hat gőzös sülyedt el. London, máj. 15. (Reuters) A május 12-ével végződő héten 1427 gőzös érkezett angol kikötőkbe. Hat gőzöst, köztük a Lusitániát elsü­lyesztették. A hajózási vállalatok a blokádot még­sem veszik komolyan, így például április 20-án sok gőzöst béreltek, hogy az indiai kormánytól búzát hozzanak An­gliába. Tonnánként 50 shillinget fizettek, noha kétes volt, vajon ezért az árért kapnak-e ele­gendő hajót. Az ár azonban azóta még sem emelkedett. Az entente kibővíti kiéheztetési tervét. — A középeurópai halaknak elzárása az ameri­kai kereskedelem elől. — — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Bécs, máj. 15. Anglia és Franciaország a semleges álla­mok hajóstársaságaitól mindenféle előírások és formaságok betartását követelték meg és ezzel a Németországból és Ausztria-Magyarországból Amerikába való áruszállítást, amennyire csak le­hetett, megnehezítették. A közép-európai hatal­mak számára most ennek következtében ezeket a szállításokat előre láthatólag teljesen meg fogják szüntetni. Az entente azt a háborús programm­ját, hogy a közép-európai hatalmakat kiéhezteti, immár ezek tengerentúli összeköttetéseire is ki­terjesztette és ezzel Amerikát egyáltalában meg akarja akadályozni, hogy Németországgal és Ausztria-Magyarországgal üzleteket köthessen. Anglia és a háború* Az alsóház ülése. (A németellenes tüntetések és az élet- és vagyon­biztonság megőrzése. — Kellemetlen kérdések Churchillhoz a Dardanellák elleni akcióról. — Churchill válasza.) London, máj. 15. Az alsóházban Neville (unionista) kérdez­te, minő lépéseket szándékozik az államtitkárság tenni az élet- és vagyonbiztonság megóvására olyan helyeken, ahol németellenes kihágások voltak, vagy még lehetnek. Az államtitkár azt válaszolta, hogy a rendőrhatóságok teljesen tisz­tában vannak a helyzet komolyságával. Minden lehetséges óvóintézkedést megtettek, a rendőrség létszámát emelték. Johnson­ Hicks (unionista) kérdezte, vajon Lord Fisher a Dardanellák elleni támadásról márciusban folyt tanácskozáson h­angoztatta-e azt a nézetet, hogy helyek volna a szárazföldi csapatok közreműködését bevárni és ki volt az, aki tanácsát elvetette. Churchill ezt válaszolta: — Meg vagyok győződve, hogy a h­áby helyteleníti ezt a kérdést, amely megfontolt szán­dékkal ártani akar komoly jelentőségű közérde­keknek. Az admiralitás­ kollégium egységében és integritásában h­áború idején nem szabadna egyetlen képviselőnek sem kételkedni. Beszéde további folyamán Churchill kije­lentette, hogy a Goliath angol csatahajót akkor érte a torpedólövés, amikor a hajó a francia szárnyat a tengerszoroson belül megvédelmezni akarta. Lord Haldane az általános védkötelezettség esetleges behozataláról. London, május 15. A felsőházban Haldane lord­ kancellár a következőket fejtette ki: — Élet-halál harcot vívunk. Rendes körülmények között és béke idején az önkén­tes jelentkezés elvétől nem szívesen térnénk el, de tekintettel arra a hatalmas szükségre, amelylyel az országnak most számolnia, kell, talán kénytelenek leszünk a fennálló álla­potot revíziónak alávetni. Egyelőre még nem állunk e kérdés előtt, de, mint mondot­tam, rákerülhet a sor. E pillanatban még tele van a kezünk az anyaggal, amely ren­delkezésünkre áll, és amely pompásnak mondható. Az írek nem jelentkeznek katonai szolgálatra. Newyork, máj. 15. Az Associated Press jelenti Dublinból: Ír­ország három déli tartományából az összes je­lentkezett újoncok száma március végéig nem volt több 20,000 embernél. Ezek többnyire váro­siak. Az ir falusi lakosság egyáltalában tartóz­kodott a jelentkezéstől.

Next