Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-17 / 136. szám
najec és Vislok, továbbá Dél-Lengyelország vidékein ismét szóhoz fog jutni a lovasság. Hónapokon keresztül csakis a gyalogság rohamtámadásairól és azok tüzérségi előkészítéséről hallottunk. Harcformáink részben egészen megváltoztak és eltértek attól, mint amit a békeidőben tanultunk és tanítottunk. Blücher a katzbachi csatáról így vélekedett: „A küzdelem egészen antik jellegű volt. A csata vége felé teljesen megszűnt a tüzelés, mindaddig, amíg az átázott talajon ágyukat tudtunk előre vontatni. Csakis a küzdök kiáltásait lehetett hallani és a meztelen kard és szurony hozza meg a döntést." Ugyanígy van most is Keleten és Nyugaton. Éshogyha Blücher azt mondhatta, hogy a katzbachi diadalt újra szervezett gyalogságunknak köszönhetjük, akkor nem tévedünk, hogyha az újjáteremtett gyalogságnak most is hasonló bizonyítványt állítunk ki, anélkül azonban, hogy a többi fegyvernemek dicsőségét vitatni akarnók. A francia-belga harctér, Berlin, máj. 16. A nagy főhadiszállás közli május 16-án: Yperntől északra fekete csapatok tegnap délután óta a csatornától nyugatra Steenstraate és Het Saasnál levő állásainkat saját veszteségeikre való minden tekintet nélkül támadják. Het Saasnál az összes támadásokat visszavertük, Steenstraatenél még folyik a harc. Lillétől délnyugatra az angolok erős tüzérségi előkészítés után Neuve-Chapelletől délre levő állásaink ellen gyalogsági támadást intéztek, amelyet a legtöbb helyen már visszavertünk. Egyes helyeken még harcolunk. Tovább délre a Loretto magaslati gerinc mindkét oldalán és Soucheznél, valamint Arras tól északra Neuvillenél a franciák megismételt támadásai tüzelésünkben összeomlottak. Különösen nagy veszteségeket szenvedtek a franciák a Loretto magaslaton, valamint Soucheznél és Neuvillenél. Az Argonn eokól nyugatra estei támadás útján Ville sur Tourbetól északra birtokba vettünk egy 600 méter hosszú és 200 méter mély erős francia támaszpontot és meg is tartottuk három éjjeli támadással szemben, amely az ellenségnek igen nagy veszteségeket okozott. Sok hadianyag és 60 fogoly került a kezünkre. A Mosel és Maas között az egész arcvonalon élénk tüzérségi harc volt. Gyalogsági harcokra csupán a Bois de Pierre nyugati szélén került a sor, ahol a küzdelem még nem fejeződött be. A legfőbb hadvezetőség, míg a semleges nemzetek arra várnak, hogy sikert aratva, megadjuk nekik a jelt a rajtütésre. Az ellenség, úgy látszik, csak néhány hadosztálylyal rendelkezik. Mi négyszerte erősebbek vagyunk és borzasztó tüzérségünk van, aminő harcmezőn még nem volt. Ma már nem kisebb vállalkozásról van szó, nem arról, hogy egy lövészárkot elvegyünk. Arról van szó, hogy az ellenséget megverjük. Ezért hadd támadjunk a legnagyobb hevességgel és üldözzük hasonlíthatatlanul SZÍVÓS elkeseredéssel, nem törődve fáradsággal, éhséggel, szomjúsággal, szenvedéssel. Semmit sem értünk el, ha az ellenséget végleg meg nem vertük. Legyen tehát meggyőződve minden tiszt, altiszt és minden katona arról, hogy a haza attól a pillanattól kezdve, amikor elhangzik a támadásra szóló parancs, a végleges sikerig minden merészséget, minden erőfeszítést és minden áldozatot megkövetel tőlünk. A 33-ik hadtest parancsnokló tábornoka Petain, s. k. Olvashatatlan aláírás, vezérkari főnök. Különösen érdekes a parancsnak az a tétele,, amely a keleti arcvonal német defenzívájáról szól. A legfőbb hadvezetőség. A nyugatgaliciai győzelem hite az elzászi lövészárkokban. Bázel, máj. 16. A Nationalzeitung jelenti Boncourtból. A Hartmannsweilerkopfon levő francia csapatokat jelentékenyen megerősítették. A tiszti és altiszti veszteségeket kipótolták. A franciák 220 milliméteres ágyukat is elhelyeztek e hadállásokban, miután a szükséges utakat nagy fáradsággal rendbehozták. A lap az elszászi harctérről a következő epizódot mondja el: Május 4-én este az elszászi falvak harangjai hangosan hirdették a győzelmet. A lövészárkokban levő franciák lelkes kiáltásokat hallottak a német állásokból. Nem tudták, mire magyarázzák ezt. Nemsokára a németek heves gépfegyvertüzelést indítottak a franciák ellen. A következő napon a legelöl levő sodronyakadályokra egy papírlapot függesztettek fel ezzel a szöveggel: „Legyőztük az oroszokat, 100.000 fogoly." A németek az éj sötétjében tűzték fel a cédulákat a drótakadályokra. Házkutatás egy belga miniszter nejénél. Hága, máj. 16. Carton Dechant belga igazságügyminiszter nejénél házkutatást tartottak. Dechantnénak állandóan a parancsnokság rendelkezésére kell állania. Leman tábornok tovább akar harcolni a németek ellen. Hága, máj. 16. A Temps jelenti, hogy a németek fogságában levő Leman belga tábornokot, Lüttich védőjét, nem lehetett mint rokkant hadifoglyot szabadon bocsájtani, mert nem volt hajlandó megígérni, hogy nem fog többé fegyvert Németország ellen. Az arrasi francia offenzívára vonatkozó francia hadparancs szövege. — Közli a német nagyvezérkar. — Berlin, május .16. A nagy, főhadiszállás közli. Nagyszabású francia támadásoknál követett szokásunkhoz híven, a következőkben közöljük az Arrastól északra folyó offenzívára vonatkozó francia parancs szövegét: Kilenc havi hadjárat után, amelyből hét hónapot az árkokban töltöttünk, már elérkezett az idő a végleges erőfeszítésre, hogy az ellenséges vonalakat áttörjük és — még jobbnak reményében — a németeket egyelőre a honi földről elűzzük. A pillanat kedvező. Soha sem volt a hadsereg erősebb és soha magasztosabb szellem nem lelkesítette. Az ellenség az első hónapok hevesebb támadásai után most keleti és nyugati arcvonalának védelmére szorul. 424 PESTI HÍRLAP " 1915. május 17., hétfő. A Lusitania elsülyesztése. Háborús párt Newyorkban. Genf, május 16. A Malin newyorki kábeltávirata szerint ott nagy az elfogódottság. Csak egy igen kis csoport követeli a Lusitania elsülyesztése miatt a Németország elleni háborút. A többség ellenben fél, hogy ez esetben a 15 millió amerikai német, akiknek német nemzeti öntudatát a háború még inkább megszilárdította, föllázadna a háború ellen és polgárháborút okozna. Dernburg elhagyja az Egyesült Államokat. London, máj. 16. A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonból. Dernburg rövidesen elhagyni szándékozik az Egyesült Államokat. Dardanellák ostroma tengeren és szárazföldön. Angol tengeralattjárók a Márványtengerben. Konstantinápoly, május 16. A Milli távirati iroda jelenti: Az angol admiralitás azzal a célzattal, hogy a Góliáth elvesztet gyászoló angol közönséget megvigasztalja, félhivatalos jelentésében közli, hogy a Márvány-tengeren egy angol tengeralattjáró naszád két török ágyúnaszádot és egy szállítóhajót elsülyesztett. Ebből csak annyi igaz, hogy körülbelül tíz nappal ezelőtt egy angol tengeralattjáró naszádnak sikerült elsüllyesztenie egy török gőzbárkát, melynek értéke távolról sem ért fel azon torpedók árával, amelyeket a tengeralattjáró minden irányban kilőtt, oly pazarlással, amelyért talán az angol admiralitás még felelősségre vonja. Német tengeralattjárók cirkálnak a Földközi tengeren. Athén, május 16. Az itteni angol követ a Dardanellákat ostromló angol flotta parancsnokától azt az értesítést kapta, hogy a Földközi tengeren német tengeralattjáró naszádok cirkálnak. Athén, május 16. A hírlapok jelentése szerint az Emboca szigetén lévő Cap és Oro táján német tengeralattjárót vettek észre. „A francia flotta győzelme." Berlin, május 16. A Wolff-ügynökség „A francia flotta győzelme" cím alatt a következőket jelenti: Május 16-án a d'Estrées nevű franciacirkáló megjelent Alexandrette előtt és felszólította az ottani német konzult, hogy Mária menybemenetele alkalmából a konzulátuson lengő német zászlót vegye le, különben el kell készülve lennie a konzulátus bombázására. A konzul a francia parlamentarit válasz nélkül küldte viszsza. A megindult bombázásnak a tizenötödik lövés után a zászlórúd áldozatul esett. Az alig 500 méternyi távolságban álló cirkáló legénysége a csodálatos eredményt viharos győzelmi rivalgással fogadta. A francia flotta tehát hősiességével az első csapást mérte a német birodalom fennállására. Ezt a sikert büszkén könyvelheti el annaleseinek naptárán és nem kell többé irigységgel tekintenie az angol hajórajoknak Bergennél egymás fölött aratott győzelmére. Visszahívott angol tengernagyok. Rotterdam, máj. 16. A Courant-nak jelentik Londonból, hogy az angol admiralitás a Dardanelláknál operáló angol flottának két tengernagyát és négy hajóparancsnokát visszahívta. A szövetségesek veszélyeztetett helyzete Gallipolin. Athén, máj. 16. Ideérkezett jelentések szerint a szövetségesek helyzete Gallippn kétségbeejtő. A török sereg elkeseredett ellenállása az utóbbi napokban csak erősbödött. Néhány nappal ezelőtt a szövetségesek Kaba-Tepe környékén véres áldozatok árán néhány kilométert tettek előre, de a török szuronytámadások elöl hallatlan veszteségekkel voltak kénytelenek a partig visszavonulni. A visszavonulás a legnagyobb rendetlenségben folyt le, az angol és francia csapatok menekülésszerűen igyekeztek hajóágyúik védelme alá jutni, miközben török gépfegyverek leghatásosabb tüze alá kerültek. Sok száz sebesültet hagytak hátra. Kaba-Tepénél ezidőszerint húszezer főnyi támadó sereg áll, amely azonban nemcsak a támadásra, de a védekezésre sem elégséges. És ezért sürgős segítséget kérnek Tenedostól, ahonnan aligha mehetnek újabb csapatok, mivel Khum-Kale környékén is kétségbeejtő a partratett csapatok helyzete. Az angolok el vannak készülve rá, hogy ha rövidesen nagyobb megerősítéseket nem kapnak, az egész Dardanella-akcító a legszégyenletesebb kudarcba falad.