Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-19 / 138. szám
1915. május 19., szerda. PESTI HÍRLAP hogy a legutóbbi napok épenséggel nem örvendetes zavargásaiban törvényellenes erőszakosságaiban a legcsúnyább bizonyos rendőrbirák magatartása volt, akik csak igen csekély büntetést szabtak ki a vádlottakra, másokat pedig csak a jövőben való jobb viselkedésre intettek, azután pedig szabadon bocsátották azokat Egyáltalában mindent megtettek, hogy azt a benyomást keltsék, hogy a rendőrbirák elé állított személyek csak becsületes túlbuzalmuk miatt hibásak. Az egyik rendőrbiró annyira ment, hogy egy vádlottnak azt mondotta, érti eljárását, amelyre a kormány provokálása késztette. 14 balkáni helyzet. Román minisztertanács, Bukarest, május 18. Bratianu miniszterelnök vezetése alatt a román kormány nagyfontosságú tanácskozásra gyűlt össze. A minisztertanácson a kormány minden tagja jelen volt. Bratianu miniszterelnök rövid összefoglalásban ismertette a külpolitikai helyzetet. Venizelosz újra agitál. Róma, május 18., Az olasz lapok athéni jelentései szerint Venizelosz erős agitációt fejt ki az egész országban régi politikája mellett. A görög kormány ugyanekkor tárgyalásokat folytat az entente-hatalmak diplomáciai képviselőivel és pedig egy Angliában vagy Franciaországban felveendő nagyobb kölcsön és kisázsiai engedmények ügyében. Hír szerint akadályok ugyan vannak, de ezeket le lehet küzdeni. Községi választások Szófiában. Szófia, máj. 18. A községi választások eredménye a következő : A radovszlávisták 12, a sztambulovisták 5, az ifjúliberálisok 1, a revizionista szocialisták 4, a demokraták három, a forradalmi szocialisták 2, a Naradiak-párt 2 és a radikális, párt egy mandátumot kapott. A liberális egyesülés pártjai tehát összesen 18, az ellenzéki pártok 12 mandátumhoz jutottak. Jójársadalom és a háború. Kérelem az ifjúsághoz. A hazafias magyar ifjúsághoz kérelemmel fordul a Hadifoglyokat Gyirmolító és Tudósító Hivatal, amely nehéz és magasztos feladatának lelkiismeretesen és minden erejének megfeszítésével tesz eleget, hogy megnyugtassa azokat, akik naponta ezrével fordulnak hozzá személyesen és levél útján. A forgalom rohamos emelkedése a hivatalra egyre súlyosabb feladatokat ró s ezeket csak úgy teljesítheti, ha a kellő számú és intelligenciájú munkaidővel rendelkezik. Hogy a fokozódó követelményeknek megfelelhessen, a hivatal most azzal a kéréssel fordul az egészen hadmentes egyetemi hallgatókhoz és a tanulmányaikat most befejező középiskolai tanulókhoz, hogy a vakációban támogassák munkálkodásukkal a hivatalt. A hivatalos órák délelőtt 9-től 1-ig és délután 3-tól 7-ig tartanak. Azok a hazafias ifjak, akik készek önzetlen szolgálatukat a köz javára fordítani, délelőtt 11 és 12 között jelentkezzenek személyesen a hivatalban:üllői ut 1. szám alatt. Rézmozsarat-vasmozsárért. Az Uránia Országos Nővédő Egyesület által megindított „réztárgyakat vastárgyakért" mozgalom örvendetes mérveket ölt. Igazi, spontán megnyilatkozásait látjuk az áldozatkészségnek, mikor számosan rézből, sőt ezüsttől készült műkincseiket küldik be az egyesülethez, s becserélik a nagy idők emlékét megőrfökibe, nikkelezett. vagy bronzirozott „A győzelemért 1914 ~15." felírású vasmozsárért, gyertyatartóért és mérlegsúlyért. Az egyesület közli, hogy minden néven nevezendő réz és egyébb fémet elfogad, illetve gyűjt s ezeket is vas emléktárgyakkal becseréli. A sárga és vörös réz adományokat: mozsarakat, gyertyatartókat, mérlegsulyokat, stb. gróf Andrássy Gyuláné palotájába II. Margit-rakpart 7., valamint az egyesület helyiségébe. IV., Szervita tér 5., vagy Váci utca 20. szám alá küldeni szíveskedjenek. (Telefon: 123—63.) Jótékony réunión az Iparcsarnokban. Csütörtökön délután a Művelt Nők Otthona a városligeti Iparcsarnokban jótékony ünnepélyt tart tombolával. Öt órakor Barátosi Balogh Benedek tanár előadást tart Szibériáról. Belépődíj 50 fillér. A jövedelem a háború rokkantjaié és árváié. A Ház keddi ülése. A választási bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalása volt a hadi parlament utolsó munkája. Az ülés elején elfogadták általánosságban a javaslatot s áttértek a részletes tárgyalásra. A tizenkettedik paragrafusig simán mentek a részletek, a módosítások sem keltettek nagyobb izgalmat, ellenben a fuvar, meg az etetés-itatás paragrafusainál három, illetve négy módosítás is állott szemben az eredeti javaslattal. Apponyi Albert, Sághy Gyula, Polónyi Géza ajánlottak módosítást s Balogh Jenő igazságügyminiszter a három módosítás összegezéséből szövegezett egy negyediket. Közben az elnök panaszosan tört ki, hogy Balogh Jenő olyan halkan beszél, hogy ő meg sem érti. Balogh Jenő beszéd közben Tiszához sietett tanácsért, az elnök pedig sietve felfüggesztette az ülést. Negyedórai szövegezés után felolvasták a módosítások módosítását, de kiderült, hogy Polónyi szövegéből fontos mondatok maradtak ki. — Kérem, — védekezett, az igazságügyminiszter — azt hittem, hogy nem lesz olyan naiv jelölt, aki olyan számlát is kifizet, arait, nem köteles. Nagy nevetés támadt erre. Balogh miniszter beismerte: — Kérem, én nem vagyok jártas kortesdolgokban. Aztán elfogadták a többi paragrafust is és véget ért a hadi parlament törvényalkotó munkája. Szerdán még külügyi interpellációk lesznek s pár nap múlva összejönnek a képviselők a főrendiház üzenetét átvenni. A képviselőház ülése május 18-án. Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegykor nyitotta meg az ülést. A Házfolytatta a képviselőválasztási bíráskodás módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Minthogy több szónok feliratkozva nem volt, az elnök az általános vitát bezárta. Balogh Jenő igazságügyminiszter: A napirenden levő törvényjavaslat nem kíván az 1899. évi XV. törvénycikk részletes és beható revíziója lenni, hanem csak a legszükségesebb keretekre szorítkozó novelláris módosítás. A fuvardíjat és ellátást illetőleg Szilágyi Dezsőnek is az volt az alapgondolata, hogy tulajdonképen Magyarországon évtizedek óta kifejlődött szokás volt, hogy a jelöltek a választókat a választás helyére szállították s őket ott a szükséges ellátásban részesítették. A törvény megalkotásakor Széll Kálmán is kifejtette, hogy a szükséges ellátásra és fuvarozásra vonatkozó intézkedések csak akkor lesznek megváltoztatandók, ha a törvényhozás a községenként való szavazás álláspontjára helyezkedik. A részletes tárgyalás folyamán hajlandó lesz a meglevő törvénynek a titkos szavazásra vonatkozólag elfogadott elvi álláspontját feladni s olyan módosítást elfogadni, melynél fogva — amennyiben titkos szavazás esetében nagy mértékben követtettek el választási visszaessek — az ítélkezés a Kúria hatáskörébe tartozik, — a relatív érvénytelenségi okok miatt pedig egyáltalán ne lehessen a választást megtámadni. Polónyi Gézának arra a kérdésére, hogy választási hely alatt mi értendő, azt a választ adja, hogy a szavazókörök székhelyeit kell érteni. Minthogy azonban kételyek merülhetnek fel, ő részben hozzájárul a módosításhoz. Ugyancsak hozzájárul Polónyi Géza azon kívánságához is, mely magánjogi jogszabályt óhajt arra nézve, hogy a jelölt csak azon ellátási költségeket legyen köteles megfizetni, melyeket ő teljes hitelt érdemlő okiratban megrendelt. Egyetért Apponyi Alberttel abban, hogy az ellentétek eliminálására kell törekedni. A közeljövőben készítendő rendelettervezetek előkészítésére, melyek egyes, épen a háborúval kapcsolatos gazdasági kérdések rendezése dolgában lesznek kibocsátandók, szívesen meghívja az ellenzéknek a tanácskozásokra kijelölt jogász-tagjait. A Ház ezután a javaslatot általánosságban elfogadta. Következett a részletes tárgyalás. Az első szakaszt a bizottság szövegezésében, az előadó által javasolt pótlással fogadták el. A pótlás a választás érvénytelenítésének kérdezését illetőleg megjelölt terminusra vonatkozik. A második szakasznál az előadó három rendbeli módosítást, gróf Apponyi Albert pedig egy pótlást terjesztett elő. Gróf Apponyi Albert a következő toldást javasolta: Titkos szavazással tartott választás érvényességét az 1899. évi XV. törvénycikk idevonatkozó pontjaiban meghatározott cselekmények alapján a jelen törvényben megjelölt eseteken kívül sem a Kúria előtt kérvénynyel, sem a képviselőház előtt panaszszal megtámadni nem lehet. Az igazságügyminiszter hozzájárult Apponyi indítványához, mire a Ház a szakaszt a módosításokkal és a pótlással fogadta el. A harmadik szakasznál Gróf Apponyi Albert új hetedik pont felvételét kérte. E kiegészítés szerint érvénytelen a választás akkor is, ha titkos szavazással tartott választásnál azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy a választás eredménye a képviselő javára meghamisíttassék: a szavazatszedő küldöttség elnöke a törvény ellenére jogosulatlanok szavazatait fogadta el, vagy a jogosult választókat vagy szavazatokat törvény ellenére utaította vissza, b) a választókat az 1899: XV. t.-e. 3. §-ának 10—14. pontjaiban meghatározott cselekmények valamelyikében megakadályozták a szavazásban, vagy rábírták a szavazástól való tartózkodásra, vagy ezekben a pontokban bent van a hivatalos hatalommal való visszaélés, bent van a vesztegetés, az etetés-itatás, az erőszak és a rendőrség illetéktelen felhasználása, c) a beadott érvényes szavazólapokból törvény ellenére elvettek vagy azokhoz törvény ellenére hozzátettek szavazólapokat és a kérvényezők kimutatták, hogy a visszaélések egy vagy több szavazókörben oly nagy mértékben fordultak elő, hogy annak következtében a képviselőre esett szavazatoknak általános többsége nyilvánvalóan kétségessé vált. Az igazságügyminiszter hozzájárult Apponyi indítványához, mire a Ház a szakaszt eredeti szövegben, a javasolt kiegészítéssel fogadta el. A négy—tizenkét szakaszokat észrevétel nélkül fogadták el. A tizenharmadik szakasznál Polónyi Géza két módosítást terjeszt elő. Az egyik, melyet új tizenharmadik szakasz gyanánt kíván felvenni, annak kimondását kéri, hogy a jelölt csak olyan ellátási költségek megfizetésére legyen kötelezhető, melyet teljes hitelt érdemlő okiratban rendelt, meg. A másik pedig arra vonatkozik, hogy a választás helye alatt a szavazás helyét, a választókerület alatt — ha az szavazókörökre van osztva — a szavazókört kell érteni. Gróf Apponyi Albert itt megjegyezte, hogy ő a tizenharmadik szakasz törlését kívánná indítványozni, s így helyesebb lenne, ha Polónyi módosítását csak akkor tárgyalnák, ha a szakasz megmaradásáról már előbb határoztak. Polónyi Géza hozzájárult Apponyi kéréséhez. Gróf Apponyi Albert azt indítványozza, hogy az egész alcím, mely a fuvarozási dijak megállapításáról szól, töröltessék s helyébe uj szakasz jöjjön, mely a fuvarozást és a szavazás helyén való ellátást egyáltalában megtiltja a meglevő törvény illető szakaszainak hatályon kívül helyezésével. Rekapitulálja azokat a főszempontokat, melyek az ellenzéket vezették, midőn e tételhez oly erősen ragaszkodott. Ha mindezek a költségek s velük a visszaélések nem szüntettetnek meg, mi értelme sincs a választás decentralizációjának. Az alkotmányos költségek, melyek még korrekt választás esetén is mintegy húszezer koronát tesznek ki, háromféle elemnek kedveznek: a ploitokráciának, a demagógiának és a pártkasszának. A választási visszaélések — e költségek fenntartása mellett — a decentralizáció folytán még csak fokozódni fognak, a jelölt ezután már nemcsak egy községben, hanem tíztizenöt községben lesz kitéve a zsarolásnak. A javaslat folytán a korrupciónak dagadó árjával állunk szemben. Gróf Tisza István miniszterelnök. A szavazási helyek nagymérvű decentralizálásának útját állja az a körülmény, hogy a szavazatszedő küldöttségek megalkotására nincs elég hozzáértő ember. Ezért nem lehet megvalósítani a községenkénti szavazást. A választási visszaéléseket, vesztegetéseket nem lehet a fuvardíj és ellátás megszüntetésével kiirtani. A maga részéről szintén kívánja e költségek lehetőség szerint való mérséklését. A tetemes választási költségek vagy visszariasztólag hathatnak a magyar középosztályra, melynek pedig a magyar közéletben és a parlamentben való minél intenzívebb részvétele nagy nemzeti érdek, vagy pedig végzetes anyagi következményekkel járhatnak reá nézve. A szavazóhelyek decentralizálása mérsékeltebbé teszi a fuvarköltséget. A decentralizáció nagyobb mérve azonban újabb visszaélésekre vezetne. 9