Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-03 / 122. szám
6 * - t mutatott a német hadvezetőség kijelentésére, hogy egyetlen katonát sem bocsát el, amíg egészségét és munkaképességét a lehető legteljesebben helyre nem állította. Azokra nézve, akik nem voltak katonák, külön rokkantsági adót hoz javaslatba progresszív alapon. Leghelyesebbnek tartaná a katonai rokkantnyugdíjügy összekapcsolását az általános kötelező rokkant és nyugdíjbiztosítással. Nagy skepticizmussal nyilatkozik a magánvállalkozók készségéről a rokkantak alkalmazásával szemben és ezért az állami üzeemeket és az előadótól javaslatba hozott hivatalos állásokat jelöli ki a rokkantak elhelyezésére. A rokkantak részesítését a közszállítási munkák-ban a kisiparosok szempontjából sérelmesnek tartja. Társadalmi bizottságoknak nem híve, ha nem egyetlen hivatalos apparátust megfelelő vezető alatt bízna meg a rokkantügy felelős intézésével. A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta Szteirényi tartalmas előadását. Utána dr Friedrich Vilmos, dr Reimann Manó, Koppély Géza, báró Korányi Sándor és Ország Róbert szólt a kérdéshez, az utóbbi a rokkantgyámok szükségességét hangoztatta, mire Ferenczi Imre előadó a zárószó jogán összefoglalta az ankét eredményeit és azt a reményét fejezte ki, hogy az ankét által szolgáltatott gazdag anyag az illetékes körök gyors intézkedésének alapjául fog szolgálni. Végül beterjesztette a választmány elé kerülő határozati javaslatait és azzal fejezte be felszólalását hogy az állam vezetésének és a társadalom közreműködésének nemcsak a rokkantügyet kellmegoldani, de ennek nyomása alatt a nem egy tekintetben elmaradott szociálpolitikánkat általában ki kell építeni. Földes Béla elnök végszavaiban köszönetet mond az előadónak és a fölszóla Ióknak. — A hetedik kerületi közjótékonysági egyesület. Vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését a hetedik kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület Ehrlich G. Gusztáv fővárosi bizottsági tag, egyesületi elnök elnöklésével. Az elnök megnyitó beszédében vázolta az egyesület múltévi tevékenységét. Különös örömmel hangsúlozta a politikai ellentét megszűnését a háború óta és ,az eddigi ellenfél, a függetlenségi párt, melynek elnöke, dr Somogyi Lajos az egyesület alelnöke lett, nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is mindenben hozzájárult az egyesület fölvirágoztatásához. Kiemelte továbbá Paksy Béla, a kerület képviselője és dr Kiss Ferenc, társelnökök tevékenységét, báró Kohner Adolf és Mauthner Ödön nagylelkű adományait, Dévény Gyula kerületi elöljáró, egyesületi másodelnök humánus közreműködését és végül a jóléti telepek, a szénfosztó és felruházó bizottság hölgytagjainak buzgólkodását. Az évi jelentést, amelyet Vita Edetitkár terjesztett elő, a zárószámadást és költségvetést a közgyűlés elfogadta, mire a tisztikart egészítették ki, inkább, mert az új törvény értelmében a választások szavazókörönként történnek, tehát a választóknak nem kell nagy utat megtenniök, a zászlók és jelvények használata pedig elvileg is ellenkezik a titkosság jellegével. A függetlenségi párt álláspontját ilyen értelemben Bizony Ákos fogja kifejteni. Politikai híreink alább következnek: A függetlenségi párt értekezlete. A függetlenségi párt vasárnap este hét órakor értekezletet tartott Sághy Gyula elnökletével. A jegyzőkönyvet Wertán Endre képviselő vezette. Tárgyalták az indemnitási javaslatot és a kúriai bíráskodás reformját. Tóth János indítványára Bakonyi Samu, Platthy György, Fernbach Károly, Kobek Kornél és Kovácsy Kálmán felszólalása után elhatározták, hogy mivel az indemnitást az eddigi gyakorlat szerint a párt bizalmi kérdésnek tekinti, nem szavazza meg. A részleteknél be fogja terjeszteni azt az indítványt, hogy a teljesen rokkantak számára évi 600 korona állami segély szavaztassék meg. Bizony Ákos előadása alapján foglalkozott ezután a párt a kúriai bíráskodás reformjával. Ezt általánosságban elfogadja, de ellenzi a kurai bíráskodás hatáskörének megszükítését. Az alkotmánypárt. Az alkotmánypárt vasárnap este fél hét órakor gróf Andrássy Gyula elnöklésével értekezletet tartott, amelyen a pártnak az indemnitási vitában való álláspontját körvonalazták. A párt elhatározta, hogy az indemnitási vitában részt vesz. Egyelőre négyen jelentették be felszólalásukat: gróf Eszterházy Móric, Szterényi József, Mezőssy Béla és Gedeon Aladár. A Pénzintézeti Központ. Az ellenzéki pártoknak a pénzintézeti központról szóló törvényjavaslat megvitatására kiküldött albizottsága vasárnap délben értekezletet tartott. Ott voltak gróf Hadik János, az alkotmánypárt, Földes Béla és Beck Lajos a függetlenségi párt, Simonyi Semadam Sándor a néppárt és a Vázsonyi Vilmos a demokrata párt részéről. Az értekezleten a javaslaton végzendő módosításokat beszélték meg. A tanácskozást, amely másfél óránál tovább tartott, gróf Hadik János vezette. Az albizottság hétfőn délelőtt háromnegyedtízkor a képviselőházban újra összeül. Ezen a tanácskozáson az ellenzéki pártok vezérei is részt fognak venni és az albizottság tanácskozásai alapján írásba foglalják az ellenzéknek a pénzintézeti központra vonatkozó elvi megállapodásait, amelyek aztán Teleszky János pénzügyminiszter elé kerülnek. .. Igy .Az ellenzék az indemnitási vitában. — Az ellenzéki pártok értekezlete. — Az ellenzéki pártok vasárnap este értekezletet tartottak, hogy a hétfőn napirendre kerülő törvényjavaslatokkal szemben magatartásukat megbeszéljék. Az indemnitási javaslattal szem-ben, amelynek megszavazása eminenter politikai bizalmi kérdés, az ellenzék a háborús hely-zet dacára is elutasító álláspontra helyezkedik a kormány iránti bizalmatlanságánál fogva. Amint ma megírtuk, a munkapárt által alkotott házszabály úgy intézkedik, hogy az indemnitást mindössze négy nyolcórás ülésben tárgyalhatja a képviselőház. Ezek közül azonban az első három ülésnapon a beszédek időtartamát nem korlátozza az új házszabály, csak a negyedik napra vonatkozik az a meszorítás, hogy a szónokok félóránál hosszabb ideig nem beszélhetnek. A függetlenségi párt részéről az indemnitásnál Bakonyi Samu szólal fel, aki Rakovszky indítványának elutasításával szemben a függetlenségi pártnak az általános választói joghoz való rendíthetetlen ragaszkodását fogja hangoztatni; Sághy Gyula pedig a rokkant katonák illetményeinek évi 600 koronára való felemelését fogja kérni. A kurtai bíráskodás módosításáról szóló törvényjavaslatot a függetlenségi párt régi álláspontjához képest megszavazza, de kívánja, hogy a jelenleg érvényben levő törvénynek az az intézkedése, amely a választóknak a választás székhelyére való fuvarozását, fuvardijak fizetését és a választás napján a választóknak ellátását, továbbá zászlók és jelvények használatát megengedi, töröltessék a javaslatból, annál is PESTI HÍRLAP 1915. május 3„ hétfő. XV * IRODALOM. ' + (Imádságok.) Szentkirályi Károly garbóci ref. lelkész „Tavaszi imádságok" és „Imádságok" címmel két füzetet bocsátott az érdeklődők rendelkezésére. Az imádságok a mostani háborús időkre valók, részint köznapi, részint ünnepi használatra. Az első füzetnek nyolcvan, a másodiknak pedig száz fillér az ára. PESTI HÍRLAP: 1915. évi május 1-től új előfizetést nyitunk a Pesti Hírlapra. Hadba vonult előfizetőinknek a tábori posta utján pontosan megküldjük a lapot, ha a tábori posta számát közlik velünk. A Pesti Hírlap előfizetési ára egy hóra ...... 2 K 80 f. két hóra 5 „ 60 „ máj.—julius negyedévre 8 „ — „ A Divatszalonnal együtt negyedévre 10 K 50 f. Az Érdekes Újság c. nagyterjedelmü, pompás kiállítású képes hetilappal együtt negyedévre . . . . 10 K 80 f. félévre 21 „ 60 „ A Képes Újság c. új szépirodalmi képes hetilappal együtt negyedévre . . . . . 10 K 50 f. félévre 21 „ . ,, A négy lap együtt megrendelve negyedévre 15 K 80 f. Kérjük azokat a tisztelt vidéki előfizetőket, kiknek előfizetése április végével lejár, hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani szíveskedjenek. Lakóhely változás esetén arra kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy új címüket idejekorán közöljék velünk. Minden erre vonatkozó bejelentéshez szüksége van a kiadóhivatalnak egyúttal arra a címszalagra is, amelylyel az előfizetett példány a legutolsó tartózkodási helyére ment. Színház és zene. A Télikert májusa. Más években ilyenkor a Télikertté lett Jardin már kint játszott a ligetben, az idei május azonban még itt találja a Nagymező-utcában. Nagy része van ebben a háborús viszonyoknak, de van annak is, hogy a közönség olyannyira megszerette aTardin nagymező-utcai helyiségét, olyannyira beszokott oda, hogy már csak ezért is kockázatos dolog lett volna a ligeti helyiségbe kisietni; annál inkább, mert a városi helyiségnek pazar volta mellett van még egy éppen most kiderült erénye, az, hogy rendkívül hűvösre temperálható; annyira, hogy épenséggel nem csodálkoznánk, ha a Télikert májuson túl is a Nagymező utcában maradna. Fő persze, hogy továbbra is megmaradjon a műsor-összeállítás áldozatkész lendülete mellett is. A most bemutatott új májusi műsor mindenesetre biztató jel. Külföldről például elhozta a direkció Carli Nagelmüllert, a bécsi Hölle primadonnáját. Már volt egyszer Budapesten és akkor — a kabarét-művészet szempontjából — épp úgy a szenzáció erejével hatott, mint — teszem — most Ida Roland. Fölötte kiemelkedő szám még az Austria-quartett, a rendkívül kacagtató humoristák, azután Trude Trull táncos szubrett és a Latin-Duo apas-táncparódia. A magyar rész paritása pedig most is csorbítatlan. Ezúttal először lépett fel a Télikert színpadán Molnár Aranka, aki mióta a Vígszínháztól megvált, talán most adta legszebb próbáját talentumának, amennyiben a Télikert közönségét tisztán a prózai művészet erejével is meg tudta hódítani. Különösen Mérei Adolfnak Dési Zoltán című, spontánul ható költeményével, azután a Heidelberg zenéjétől kísért Fecskék című sanzonnal aratott zugó tapsokat. Végigkacagta és végigtapsolta a közönség az össze-vissza című operettet, melynek szövegét Mérei Adolf, zenéjét Sleidelberg-Hetényi Albert szerezte. A szövegírónak hálás feladat jutott, amennyiben a fő komikus szerepet Rátkai Mártonnak, ennek a rendkívül ötletgazdag, boszorkányos táncú művésznek írhatta, nemkülönben az jutott Hetényi-Heidelbergnek, Király Ernő megvesztegetően érzéki tenorjára bizhatván énekszámait. Nem is irt még az össze-vissza muzsikájánál szebbet, behizelgőbbet. Nem volt szám, amit meg nem ismételtek volna legalább is háromszor. Király Ernő partnere Pallay Rózsi volt, aki fölötte kedvelt szubrettje a Télikert közönségének, míg hátba partnere a rogyásig megismételt táncszámokban a friss, kellemes fejlődést mutató Nagy Magda. Hálás szerepe van Lalabárnak, akit az idei szezonban fedezett föl igazában a közönség, továbbá Tarnay Leonénak, a kedvelt komikának. A magyar együttesből még Fehér Artúr, Jelly Margit, Sárvári Nusi, Oláh Böske érdemel dicséretet. * (Annuska.) A színpadimesteremberek annyira uralják a színházakat, hogy a közönségre nézve valóságos ünnep, ha egy igazi írói tehetség szóhoz jut a színpadon. Ilyen ünnepi útja volt vasárnap a Nemzeti színház publikumának, mert Gárdonyi Géza „Annuska" című vígjátékában gyönyörködhetett. A kiváló író minden nemes tulajdonsága érvényesül e darabban: tiszta humora, idealizmusa, az élet érdekes figuráinak éles megfigyelése és szép magyar nyelve. Az előadás némi szerepváltozást hozott, a címszerepet ezúttal játszotta először Beyer Gizella s dicséretéül kell fölemlíteni, hogy kiváló elődje után is meg tudta nyerni a közönség tetszését. Igen jól játszottak Fáy Szeréna, Mátrai Erzsi, Rózsahegyi, Horváth Jenő, Mészáros Alajos és Kürthy György. * (A Madarász szereposztása.) Zeller világhírű operettje, A madarász, amelynek replisére nagy apparátussal készül a Király-színház minden tényezője, következő szereposztásban kerül szombaton felújításra. A fejedelemasszony: Kemény Eugénia, Szaniszló — Tóth J., báró Csörsz — Latabár.