Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-29 / 148. szám
1915. május 29., szombat. PESTI HÍRLAP 737 , nyegesen erősebb, mint a háború elején. A 'Dardanellákban bátor csapataink néhány öbölben és az azokat környező magaslatokon foglaltak némi teret és ha sikerül is előbbre jutniok, mígy ez csak lépésre-lépésre történhetik. Uj emberek veszik át ott a vezetést és t ízi egész ország követi őket. A hatalmas kormánynak most másodízben van igen nagyhatalma, hogy a nemzet kívánságait megvalósíthassa. Lord Fisher utóda Henry Jackson, London, máj. 28. (Reuters) Henry Jacksont nevezték ki a tengerészet első lordjává. Arthur Wilson tanácsadói minőségben az admiralitásnál marad. Textilmunkások és szénbányászok sztrájkja. London, máj. 28. A Times jelenti Manchesterből. Minden jel arra vall, hogy Lancashire textiliparában komoly nehézségek vannak küszöbön. Az oldhami textilgyár rovatolói ma délben sztrájkba léptek, mert munkaadóik vonakodtak megadni a követelt hadipótlékot. A munkaadók szövetsége köriratot intézett tagjaihoz, amelyben általános kizárással fenyegetőzik június 7-ére, ha a sztrájkolók addig nem veszik fel a munkát. Ez a kizárás 140.000 munkást érintene. A Daily Mail jelenti: Dacára az admiralitás felhívásának, a délwalesi bányamunkások pünkösd utáni kedden felényire korlátozták a munkát. Tegnap is szünetelt a munka egyes bányákban, ámbár állandóan emelkedik a szénszükséglet. Tizenegyezer németet, magyart és osztrákot internáltak. Berlin, máj. 28. Hivatalos angol jelentés szerint a németellenes tüntetések közben 865 ember megsebesült, 732 üzletet megrongáltak és 2350 egyént, töztük ezernél több németet, letartóztattak. A mozgalmak következményeképp a kormány parancsára további 7429 németet és 3570 osztrákot és magyart internáltak. A németek, osztrákok és magyarok angliai vagyona. London, máj. 28. Egy képviselő kérdésére válaszolva, a kereskedelmi miniszter közölte, hogy a németek, osztrákok és magyarok Angliában levő vagyona körülbelül 97 millió font sterlinget tesz ki. A hivatalosan kiküldött gondnok tárgyal az angol hitelezőkkel követeléseiknek az Angliában lévő ellenséges vagyonból való kiegyenlítése ügyében. A német tengeralattjárók titokzatos bázisai. Bázel, máj. 28. Lebeuf, a francia tengerészet volt főmérnöke, a Journal de Paris-ban azt írja, hogy sokan ajánlottak fel neki levélben módozatokat a német tengeralattjárók megsemmisítésére. Az egyetlen hathatós mód csak a német tengeralatti hajók bázisának szétrombolása lehetne. Csodálkozik, hogy az angoloknak eddig nem sikerült ezt a bázist megsemmisíteni.. Azután szó szerint így folytatja: — Az angol tengerészeti miniszter kijelentette, hogy felkeresik a német flottát legmélyebb rejtekhelyein. Mi sem kívánunk egyebet, minthogy ezt láthassuk és minél előbb tapsolhassunk szövetségeseink szerencsés vállalkozásainak. Azt mondják, hogy Francia- és Angolországnak már nincs többé ellensége a tengeren, ezt az állítást azonban az utolsó hetek hajóveszteségi listája megcáfolja. A Keleti-tengeri orosz flotta lázadása. Berlin, máj. 28. —A Pesti Hírlap tudósítójától. — Pétervárról érkezett jelentések szerint a keleti tengeri olasz flotta tengerészei ellen számos per folyik. A tengerészeket lázadással vádolják. Az orosz lapokban megjelent halálozási jelentésekből kitűnik, hogy több mint húsz tengerésztiszt „hirtelen" meghalt. A nemrég jelentett hír, hogy a Balti-flotta parancsnoka váratlanul meghalt, szintén összefügg a lázadással, valamint Birislav admirális halálát is ezzel hozzák összefüggésbe. Légberöpült egy angol segédcirkáló. London, máj. 28. A Reuter-ügynökség jelenti: A Prinzess Iréne nevű hatezer tonnás segédcirkáló Sheeriesnél szerencsétlen véletlen következtében a levegőbe repült. Csak egy ember menekült meg. Megtorpedózott angol gőzösök. London, máj. 28. A Lloyds jelenti Browheadból: A Nabraskan angol gőzös Liverpoolból Delaware-Breakwater felé való útján, negyven mértföldnyire Fastnettől torpedólövést kapott. A legénység csónakokba szállt és a hajó közelében maradt. A Lloyds jelenti Milforthavenből. A Norvégna gőzös Shiledsből jövet, Stansheadtól százhatvan mértföldnyire délnyugatra torpedólövést kapott. A legénységből egy ember meghalt, három megsebesült. A többit egy halászgőzös Milforthavenbe vitte. Elpusztult dán gőzösök. Stockholm, máj. 28. Az Ely nevű dán gőzös, mely Skóciából szenet vitt Sundwall felé, Sundrem táján, Stockholmtól északra, aknába ütközött és nyomban elsülyedt. Legénységét megmentették. London, máj. 28. A Reily nevű dán gőzöst az Északi-tengeren megtorpedózták. Legénységét Shielsbe vitték. Onior Bryan elhidegülési politikája. London, máj. 28. A Times washingtoni jelentése szerint az amerikai külügyminisztérium nem hivatalosan úgy nyilatkozott, hogy addig, míg a német kormány a Lusitania ügyében nem válaszol az amerikai kormány jegyzékére, Amerika nem intéz jegyzéket Németországhoz a Nebraska ügyében. London, máj. 28. A Times jelenti. A washingtoni kormány aligha fog kifogást emelni a német válaszjegyzék további késése ellen, mert a kormány sokat vár Bryan elhidegülési politikájától. Ujabb semlegességi nyilatkozat. — 1A hadviselő államokban tartózkodó védkötelesek hazahívása. — Páris, máj. 28. Madridi jelentések szerint a spanyol kormány legutóbbi tanácskozásában a nemzetközi helyzettel és annak kapcsán Olaszországnak a központi hatalmakkal háborúba keveredése alkalmából szükségessé vált újabb semlegességi deklarációval foglalkozott. A hadügyminiszter jelentést tett a beállott körülmények között szükségessé vált intézkedésekről és a többek között azt javasolta, hogy a hadviselő államokban tartózkodó összes védköteles spanyolokat hívják haza. A rit-kabilok harca a franciákkal. Lyon, máj. 21.A Nouvelliste híradása szerint az afrikai spanyol zóna közelében Raisuli propagandája következtében a benszülöttek körében mozgolódás észlelhető. Liautey francia tábornok csapatokat küldött a benszülöttek ellen, az operációk eredményét még nem ismerik. Olaszország beavatkozása és Románia magatartása. Berlin, máj. 28. —A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Berliner Lokalanzeiger hosszabb cikkben foglalkozik a világháború következtében előállott politikai helyzettel és Olaszországgal. A cikkből alábbiakat veszszük át: Algeciras és Tripolisz óta tudjuk, hogy az olasz nép külpolitikája Németország és Ausztria-Magyarország ellen irányult. Ezen kívül pedig Olaszországnak Angliához való vonzódása sem mai keletű. Ennél a körülménynél a félelem és a megalkuvás is jelentékeny szerepet játszott. Hogyha jó magánértesülések igazat mondanak, akkor meg lehet állapítani, hogy már 1914 május havában, tehát közvetlenül a világháború kitörése előtt, egy olasz hajóépítő bizottság a londoni olasz tengerészeti attasé vezetése alatt együtt dolgozott angol tengerésztisztekkel az egyik brit hajógyárban. Ez a tény beigazolná azt, hogy Olaszország az entente tagjai közül Angliával még a háború kitörése előtt megegyezett. Ilyen körülmények között Olaszország az elmúlt kilenc hónapot tisztára fegyverkezésére használta föl, amit egyébként más megállapítások is igazolnak s ilyen módon a megelőző diplomáciai tárgyalások márakkor teljesen kilátástalanoknak látszottak, amikor megindították őket. Olaszországnak a háborúba való beavatkozása mozgásba hozza természetesen a Balkán-államok csoportjait is. Nem lehet föltételezni, hogy az entente szorgalmas és eredményekben gazdag diplomáciája ne készült volna előzetes munkával ezen a fontos területen. Így hűvös észszel számolni kell azzal, hogy a Szerbia és Olaszország, továbbá a Szerbia és Oroszország között levő látszólagos ellentétek immár gondos kezelés alá vetettek. Ezen kívül nem volna helyes, ha a nagy nyugat galiciai győzelemnek Romániára való hatása gondtalanságra hangolna bennünket és tudatában kell maradnunk annak, hogy a Balkánon az események fejlődésére milyen nagy jelentőséggel bir Ferdinánd bolgár királynők végső elhatározása. A legsúlyosabb események előtt ál lünk, amikkel acélos idegekkel kell szembe néznünk. Az a sokszor hangsúlyozott elv, hogy a néző szerepét játszó népek mindig a győzők oldalára állanak, ma már nem áll meg teljességgel. Ha a központi hatalmak nem is győztek még véglegesen, mégis előnyben vannak, úgy az ellenséges területek birtoklása szempontjából, mint pedig azért, mert számos csatában győzedelmeskedtek. Végleges győzelmüket azonban, úgy látszik, olyan államok, amelyek eddig nem vettek részt a háborúban, magukra nézve fenyegetőnek fogják föl. Ezért megkísérlik a megakadályozását. Bizonyos, hogy aggodalmaik jogosulatlanok. Azonban ki elég hatalmas ebben a háborúban, hogy diadalra tudja vinni az ész uralmát? Számolnunk kell az Egyesült Államoknak minimum barátságtalan magatartásával. A központi hatalmak ereje nagy és a teher is nagy, amelylyel meg kell birkózniok. Minden azon fordul meg, hogy a két terhet egyensúlyban tartsák. Ez az a hatalmas feladat, amelyet egyes-egyedül államférfiak tudnál megoldani.