Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-30 / 149. szám

A PESTI HÍRLAP vonatkozólag, amely vasutat a háború után az Adriai-tengerig akarják kiépíteni. A Baldwin-féle mozdonygyár, hír szerint, kö­rülbelül 80 millió márka értékű megrende­lést fog kapni. A társaság részéről azonban kijelentik, h­ogy"egy kis túlzás van a dolog­ban, mert nincs szó ilyen nagy összegről. Bulgária és Románia magatartása. Bukarest, máj. 27. A russzofil „Minerva" érdekes cikkben fej­­­tegeti Bulgária magatartását. — Hogy Olaszország mit csinált — írja — azt most már tudjuk. Az ő akcióbalépésével csök­kent a semleges hatalmak száma. Azok közül, amelyek semlegesek maradtak, bennünket főként szomszédaink érdekelnek. Ezek: Bulgária és Görögország. Görögország új kormánya kísér­letet tett arra, hogy az ententetél nagyobb ga­ranciákat érjen el s miután ez a terve nem sike­rült, elhatározta, hogy a jövőben is semleges marad. Romániára nézve azonban sokkal fonto­­sabb Bulgária magatartása. Sok jel arra vall, hogy a háborús hangulat Bulgáriában jelentéke­nyen csökkent és hogy a semlegesség, fentartása számos új hívőre talál. A szófiai községi válasz­tásoknál is a semlegesség hívői csaknem egyhan­gúlag győztek. Az a tény, hogy az oroszok Galíciában és Lengyelországban rendkívül súlyos vereséget szenvedtek, és emellett a törökökkel szemben sem tudtak semmiféle eredményt elérni, nagyban hoz­zájárult ahhoz, h­ogy az oroszok befolyását Bul­gáriában csökkentse. Mikor az entente Görögországban nem­ tu­dott eredményt elérni, ismét Bulgáriához fordult, azonban nyomban megkapta a választ, h­ogy minden fáradozás hiába­való. A „Nowoje Vremja" megállapítja, h­ogy Bulgária a hármas entente részére teljesen el­veszett. Bulgária semlegessége. Genf, máj.­29. A Journal de Genéve római tudósítója táv­iratozza lapjának, hogy Vjadoszlavov bolgár mi­niszterelnök hivatalos nyilatkozatot tett a hatal­mak előtt, mely szerint Bulgária minden esetre semleges fog maradni. Koronatanács Athénben. Bukarest, máj. 29. Az Univ­ersal galaci tudósítója az egyik ott tartózkodó előkelő görög politikai személytől arról értesül, hogy a legközelebbi napokban Athénben koronatanácskozás lesz, amelyre hír szerint, Venizéloszt is­­meghívták. A koronatanács az Olaszország akciója miatt érintett görög érdekekkel fog­­foglalkozni. A francia-belga harcfér. ^­émet hivatalos Jelentés. "A Nagy főhadiszállás jelenti 1915. május 29-én, Berlin, máj. 29. A franciák tegnap, miután Angresnál visszavertük őket­ és számos foglyot ejtettünk, nagy tömegek­kel ellentámadást intéztek a béthune-souehezi út mentén, de igen érzékeny vesztesé­geik mellett az egész arcvo­nalon visszavertük őket Az­ és folyamán A­b­­­a­­­n keleti részének gyenge helyőrségét, anélkül, hogy az el­lenség észrevette volna, a közvetlenül mögötte fekvő legközelebbi vonalra visszavontuk, minthogy az ottani előre­tolt állásban való maradása csak feles­leges vérpazarlást jelentett volna. Sou­c­h­e­z­t­ő­l délre tegnap este egy francia támadási kísérletet tüzelésünk csírájá­ban elfojtott. A Soucheztől délnyugatra fekvő Le Careul kastély, amelyről a franciák azt állítják, hogy elfoglalták, tartósan birtokunkban van. N­e a v i 11 e­l­ő­­ délkeletre aknákkal és kézi gráná­tokkal előkészített ellenséges előretöré­seket könnyen visszavertünk. Úgy lát­szott, hogy a Bois de Pierreben, Pont - Moussontól északnyugatra a franciák ép úgy, mint május 27-én este, újból nagy támadásra készülődtek. Tüze­lésünk az ellenséget lekötve tartotta. Egyes éjjeli ellenséges részleges előre­töréseket véresen visszautasítottunk. R­e­p­ü­l­ő­i­n­k Uravelines és Dün­kirchen megerősített helységeket, vala­mint St. Omer h­adtáphelységet bombáz­ták és a Filmestől északkeletre fekvő ellenséges repülőtéren több találatot értek el. A legfőbb hadvezetőség. Joffre és French erőlködéseinek kudarca. — A Pesti Hirlap kiküldött haditudósító­jának távirata. — A nagyvezérkar jóváhagyásával. Nagy főhadiszállás máj. 29. Ypernnél továbbra is a németek javá­ra fejlődött a helyzet. Északi és északnyu­gati irányban összpontosított támadással sikerült újra egy jó darabnyira előrevinni a támadást, úgy, h­ogy egyes pontokon már csak harmadfél kilométernyire vagyunk Yperntől. A körülzárás gyűrűjének ez a folytonos szűkülése kettős előnynyel jár. Egyrészt a németek tartós előnyomulásával és ezzel együtt az ellenséges tüzérség szük­ségszerű visszavonásával már ma elhárí­tottnak tekinthető az ellenséges ágyuk ol­dalozó tüzelésének veszedelme, másrészt az arcvonal kiterjedésének keskenyedésével le­hetővé vált a német csapatok lényegesen mélyebb felállítása, miáltal jelentékenyen megnövekedett a támadások ereje. A Lillétől nyugatra levő tájakon még egyre tart a nagy harc. A szövetségesek oly­képen osztották be a csatateret, hogy az an­golok északon, a franciák pedig délen tá­madnak. De sem az angolok, akik Givenchy­nél különböző, mély csoportosítású támadá­sokat intéztek nagy tömegekkel, nem tudták hatalmukba keríteni az ottani német had­állásokat, sem a franciák nem értek el ilyes­­ eredményt. A franciák az előretörésük fő­erejét a visnyi magaslatok ellen irányítot­ták, amelyeknek fél­ lejtőjén terül el Neu­ville község. Valamennyi rohamuk szétmor­zsolódott és a legnagyobb emberáldozatok­kal sem tudtak itt tért nyerni. A harc még tart, de már ma oly értelműen lehet ítélkez­ni ennek a hatalmas mérkőzésnek végső el­dőléséről, hogy a szövetségesek oly nagy erőkkel megindított nekirugaszkodása, Joffre és French nagy tavaszi offenzívája­­nem érte el végérvényes célját: a németek lillei frontjának áttörését. Még annyira sem vitték, hogy felszabadítóan hassanak a keleti harctérre és hogy az ott folyamat­ban levő nagystílű támadó mozdulatot a nyugati harctérre való csapatátvonásokkal a legcsekélyebb mértékben korlátozásra kényszerítsék. Az arcvonal többi részén általán nyu­galom volt. A legtöbb helyen csupán köny­nyebb ágyúharcok zajlottak le. Csak a Bois de Pietreben és Combresnél, ennél a régi vi­tás pontnál történtek előretörések és ellen­támadások a németek és a franciák között mind a két fél gyalogsága részéről. Élénk tüzérségi tevékenység volt az északi Vogézekben is, ahol a franciák kér­lelhetetlenül tüzeltek a német front mögött levő tulajdon helységeikre, anélkül termé­szetesen, hogy ezzel az eljárásukkal a leg­csekélyebb sikerhez jutottak­­volna. A déli Vogézekben is, mióta véresen visszaverték a franciáknak a Fecht völgye és a Hart­mannsweilerkopf ellen intézett legutóbbi támadásait, szünetelnek a harcok. Fehéri Armand: Az orosz fantázia legújabb csodaszü­löttje a német-francia különbékéről. Berlin, máj. 29.­­- A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Novoje Vremja kevéssel ezelőtt a követ­kező hírt hozta: Párisi diplomata­ körökben a múlt héten az a hír keringett, hogy a berlini kormány azzal a kéréssel fordult az amerikai nagykövethez, hogy kezdjen tárgyalásokat a­ francia kormánynyal egy Németország és Franciaország kö­zött kötendő különbéke tárgyában, a következő feltételek mellett: 1. Németország visszaadja Fran­ciaországnak Elzász-Lotharingiát és le­mond Belgium feléről, még pedig a gaz­dagabb feléről: Gharleroi és Liége tar­tományokról, melyeknek a legmagasabb fejlettségű iparuk és kereskedelmük van. 2. Németország Belgium úgyneve­zett vallon részéről elismeri, hogy kizá­rólag francia befolyás alatt áll. 3. Németország megtartja az egész belga partvidéket, Antwerpent, Brüsz­szelt és azt a földterületet, mely a po­rosz határtól és Lüttichtől északra ter­jed. A párisi amerikai diplomácia kép­viselője a berlini kormány javaslatáról magánformában közlést tett a francia kormánynak, előzőleg azonban kijelen­tette, hogy a javaslatot csak mint kurió­zumot közvetíti s a kérdésről hivatalos, komoly jellegű tárgyalásokat vezetni nem kíván. A Novoje Vremja híréhez a Berl. Localan­zeiger a következő megjegyzéseket fűzi: Eléggé tudjuk, hogy az entente sajtójának régi szenvedélye, komoly képpel olyan h­íreket ad­ni be a közvéleménynek, amikben maguk sem hisznek. E téren legjobban ismeretes a Novoje Vremja, amelynek legújabb produktuma megér­demli, hogy ne vonjuk el olvasóink elől sem. Az orosz lap fantáziájának ez a szodaszülöttje egész külön terméke ellenségeink kifogyhatatlan leleményének, é­s már csak azért is említésre­méltó, mert a Novoje Vremja nem átallja vele egy semleges nagyhatalom képviselőjét is bele­keverni a hazugságba. 1915. május 30., vasárnap. A Dardanellák ostroma ten­geren és szárazföldön. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, máj. 29. A főhadiszállás jelenti: A Dardanelláknál a szárazföldön je­lentős akció nem történt. A tengeri esemé­nyekről még nem érkezett közelebbi je­lentés. A többi hadszíntéren nincs semmi jelentős. Az orosz balszárny veresége Erzer­umnál. Konstantinápoly, máj. 26. A Milli-ügynökség Erzerumból érte­sül, hogy az orosz balszárny csapatait a tö­rökök állásaikból kiűzték, úgy, hogy az oro­szoknak számos halott visszahagyásával­­ menekülniük kellett. Török csapatok nagy­mennyiségű fegyvert és muníciót zsákmá­nyoltak. A másik szárnyon semmi jelentés nem történt.

Next