Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-30 / 149. szám
A PESTI HÍRLAP vonatkozólag, amely vasutat a háború után az Adriai-tengerig akarják kiépíteni. A Baldwin-féle mozdonygyár, hír szerint, körülbelül 80 millió márka értékű megrendelést fog kapni. A társaság részéről azonban kijelentik, hogy"egy kis túlzás van a dologban, mert nincs szó ilyen nagy összegről. Bulgária és Románia magatartása. Bukarest, máj. 27. A russzofil „Minerva" érdekes cikkben fejtegeti Bulgária magatartását. — Hogy Olaszország mit csinált — írja — azt most már tudjuk. Az ő akcióbalépésével csökkent a semleges hatalmak száma. Azok közül, amelyek semlegesek maradtak, bennünket főként szomszédaink érdekelnek. Ezek: Bulgária és Görögország. Görögország új kormánya kísérletet tett arra, hogy az ententetél nagyobb garanciákat érjen el s miután ez a terve nem sikerült, elhatározta, hogy a jövőben is semleges marad. Romániára nézve azonban sokkal fontosabb Bulgária magatartása. Sok jel arra vall, hogy a háborús hangulat Bulgáriában jelentékenyen csökkent és hogy a semlegesség, fentartása számos új hívőre talál. A szófiai községi választásoknál is a semlegesség hívői csaknem egyhangúlag győztek. Az a tény, hogy az oroszok Galíciában és Lengyelországban rendkívül súlyos vereséget szenvedtek, és emellett a törökökkel szemben sem tudtak semmiféle eredményt elérni, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az oroszok befolyását Bulgáriában csökkentse. Mikor az entente Görögországban nem tudott eredményt elérni, ismét Bulgáriához fordult, azonban nyomban megkapta a választ, hogy minden fáradozás hiábavaló. A „Nowoje Vremja" megállapítja, hogy Bulgária a hármas entente részére teljesen elveszett. Bulgária semlegessége. Genf, máj.29. A Journal de Genéve római tudósítója táviratozza lapjának, hogy Vjadoszlavov bolgár miniszterelnök hivatalos nyilatkozatot tett a hatalmak előtt, mely szerint Bulgária minden esetre semleges fog maradni. Koronatanács Athénben. Bukarest, máj. 29. Az Universal galaci tudósítója az egyik ott tartózkodó előkelő görög politikai személytől arról értesül, hogy a legközelebbi napokban Athénben koronatanácskozás lesz, amelyre hír szerint, Venizéloszt ismeghívták. A koronatanács az Olaszország akciója miatt érintett görög érdekekkel fogfoglalkozni. A francia-belga harcfér. ^émet hivatalos Jelentés. "A Nagy főhadiszállás jelenti 1915. május 29-én, Berlin, máj. 29. A franciák tegnap, miután Angresnál visszavertük őket és számos foglyot ejtettünk, nagy tömegekkel ellentámadást intéztek a béthune-souehezi út mentén, de igen érzékeny veszteségeik mellett az egész arcvonalon visszavertük őket Az és folyamán Aban keleti részének gyenge helyőrségét, anélkül, hogy az ellenség észrevette volna, a közvetlenül mögötte fekvő legközelebbi vonalra visszavontuk, minthogy az ottani előretolt állásban való maradása csak felesleges vérpazarlást jelentett volna. Soucheztől délre tegnap este egy francia támadási kísérletet tüzelésünk csírájában elfojtott. A Soucheztől délnyugatra fekvő Le Careul kastély, amelyről a franciák azt állítják, hogy elfoglalták, tartósan birtokunkban van. Ne a v i 11 elő délkeletre aknákkal és kézi gránátokkal előkészített ellenséges előretöréseket könnyen visszavertünk. Úgy látszott, hogy a Bois de Pierreben, Pont - Moussontól északnyugatra a franciák ép úgy, mint május 27-én este, újból nagy támadásra készülődtek. Tüzelésünk az ellenséget lekötve tartotta. Egyes éjjeli ellenséges részleges előretöréseket véresen visszautasítottunk. Repülőink Uravelines és Dünkirchen megerősített helységeket, valamint St. Omer hadtáphelységet bombázták és a Filmestől északkeletre fekvő ellenséges repülőtéren több találatot értek el. A legfőbb hadvezetőség. Joffre és French erőlködéseinek kudarca. — A Pesti Hirlap kiküldött haditudósítójának távirata. — A nagyvezérkar jóváhagyásával. Nagy főhadiszállás máj. 29. Ypernnél továbbra is a németek javára fejlődött a helyzet. Északi és északnyugati irányban összpontosított támadással sikerült újra egy jó darabnyira előrevinni a támadást, úgy, hogy egyes pontokon már csak harmadfél kilométernyire vagyunk Yperntől. A körülzárás gyűrűjének ez a folytonos szűkülése kettős előnynyel jár. Egyrészt a németek tartós előnyomulásával és ezzel együtt az ellenséges tüzérség szükségszerű visszavonásával már ma elhárítottnak tekinthető az ellenséges ágyuk oldalozó tüzelésének veszedelme, másrészt az arcvonal kiterjedésének keskenyedésével lehetővé vált a német csapatok lényegesen mélyebb felállítása, miáltal jelentékenyen megnövekedett a támadások ereje. A Lillétől nyugatra levő tájakon még egyre tart a nagy harc. A szövetségesek olyképen osztották be a csatateret, hogy az angolok északon, a franciák pedig délen támadnak. De sem az angolok, akik Givenchynél különböző, mély csoportosítású támadásokat intéztek nagy tömegekkel, nem tudták hatalmukba keríteni az ottani német hadállásokat, sem a franciák nem értek el ilyes eredményt. A franciák az előretörésük főerejét a visnyi magaslatok ellen irányították, amelyeknek fél lejtőjén terül el Neuville község. Valamennyi rohamuk szétmorzsolódott és a legnagyobb emberáldozatokkal sem tudtak itt tért nyerni. A harc még tart, de már ma oly értelműen lehet ítélkezni ennek a hatalmas mérkőzésnek végső eldőléséről, hogy a szövetségesek oly nagy erőkkel megindított nekirugaszkodása, Joffre és French nagy tavaszi offenzívájanem érte el végérvényes célját: a németek lillei frontjának áttörését. Még annyira sem vitték, hogy felszabadítóan hassanak a keleti harctérre és hogy az ott folyamatban levő nagystílű támadó mozdulatot a nyugati harctérre való csapatátvonásokkal a legcsekélyebb mértékben korlátozásra kényszerítsék. Az arcvonal többi részén általán nyugalom volt. A legtöbb helyen csupán könynyebb ágyúharcok zajlottak le. Csak a Bois de Pietreben és Combresnél, ennél a régi vitás pontnál történtek előretörések és ellentámadások a németek és a franciák között mind a két fél gyalogsága részéről. Élénk tüzérségi tevékenység volt az északi Vogézekben is, ahol a franciák kérlelhetetlenül tüzeltek a német front mögött levő tulajdon helységeikre, anélkül természetesen, hogy ezzel az eljárásukkal a legcsekélyebb sikerhez jutottakvolna. A déli Vogézekben is, mióta véresen visszaverték a franciáknak a Fecht völgye és a Hartmannsweilerkopf ellen intézett legutóbbi támadásait, szünetelnek a harcok. Fehéri Armand: Az orosz fantázia legújabb csodaszülöttje a német-francia különbékéről. Berlin, máj. 29.- A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Novoje Vremja kevéssel ezelőtt a következő hírt hozta: Párisi diplomata körökben a múlt héten az a hír keringett, hogy a berlini kormány azzal a kéréssel fordult az amerikai nagykövethez, hogy kezdjen tárgyalásokat a francia kormánynyal egy Németország és Franciaország között kötendő különbéke tárgyában, a következő feltételek mellett: 1. Németország visszaadja Franciaországnak Elzász-Lotharingiát és lemond Belgium feléről, még pedig a gazdagabb feléről: Gharleroi és Liége tartományokról, melyeknek a legmagasabb fejlettségű iparuk és kereskedelmük van. 2. Németország Belgium úgynevezett vallon részéről elismeri, hogy kizárólag francia befolyás alatt áll. 3. Németország megtartja az egész belga partvidéket, Antwerpent, Brüszszelt és azt a földterületet, mely a porosz határtól és Lüttichtől északra terjed. A párisi amerikai diplomácia képviselője a berlini kormány javaslatáról magánformában közlést tett a francia kormánynak, előzőleg azonban kijelentette, hogy a javaslatot csak mint kuriózumot közvetíti s a kérdésről hivatalos, komoly jellegű tárgyalásokat vezetni nem kíván. A Novoje Vremja híréhez a Berl. Localanzeiger a következő megjegyzéseket fűzi: Eléggé tudjuk, hogy az entente sajtójának régi szenvedélye, komoly képpel olyan híreket adni be a közvéleménynek, amikben maguk sem hisznek. E téren legjobban ismeretes a Novoje Vremja, amelynek legújabb produktuma megérdemli, hogy ne vonjuk el olvasóink elől sem. Az orosz lap fantáziájának ez a szodaszülöttje egész külön terméke ellenségeink kifogyhatatlan leleményének, és már csak azért is említésreméltó, mert a Novoje Vremja nem átallja vele egy semleges nagyhatalom képviselőjét is belekeverni a hazugságba. 1915. május 30., vasárnap. A Dardanellák ostroma tengeren és szárazföldön. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, máj. 29. A főhadiszállás jelenti: A Dardanelláknál a szárazföldön jelentős akció nem történt. A tengeri eseményekről még nem érkezett közelebbi jelentés. A többi hadszíntéren nincs semmi jelentős. Az orosz balszárny veresége Erzerumnál. Konstantinápoly, máj. 26. A Milli-ügynökség Erzerumból értesül, hogy az orosz balszárny csapatait a törökök állásaikból kiűzték, úgy, hogy az oroszoknak számos halott visszahagyásával menekülniük kellett. Török csapatok nagymennyiségű fegyvert és muníciót zsákmányoltak. A másik szárnyon semmi jelentés nem történt.