Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)
1915-05-11 / 130. szám
ÍZ PESTI HÍRLAP 1915. május 11., kedd ízűen, míg az asszony szerepében Czartomszky Máriát láttuk. Őszinte, zajos siker volt. '(—ne—) * (A Denevér.) Változatlan nagyarányú érdeklődés kiséri a Népoperában a kiváló német operette-együttes fellépését a klasszikus operettekben. Hétfőn este Strauss János legderűsebb szinti darabja, a Denevér volt színen őszinte sikertől hangos elsőrangú előadásban. Jadloivker Hermain adta Eisensteint és amellett, hogy fényes hangú éneklése új szépségeket hozott ki az ismerős, édes dallamokból, színjátszó készségével is szerzett friss meglepetéseket. Berlini társnője, a külsejével is megnyerő Attermann Marianna volt Rosalinda, aki mindvégig az igazi művészet finomságaival dolgozni ki szerepét és különösen a második felvonás magyar áriáját adta elő brilliánsan. A szobaleány alakjában most is elragadott mindenkit Frnihardt Misai pompás temperamentuma, gráciája és ötletessége. A herceget benső előkelőséggel személyesítette meg Stein Emmy. Gullmann Pál fogházigazgatója csupa kedély és leleményesség, nemkülönben kitűnő alakítás volt a Sachs Oszkár börtönőre. Az ügyvéd szerepében erős és eredeti tehetségnek mutatkozott Jirica Károly. A zenekart népoperai karmester, Szenhár Jenő vezényelte művészi lendülettel. Meleg, kedves és lelkes est volt. Általában olyan ez az együttes, hogy még Jadloivker nélkül is méltón gyakorol általános, nagy vonzóerőt. • * (Jászai Mari), a Nemzeti színház tragikája, három estén vendége volt az aradi színháznak. Stuart Mária, Borgia Lukrécia és az Aranyember fő női szerepében lépett fel, mindannyiszor zsúfolt nézőteret gyönyörködtetvén nagyszerű művészetével. * (A Denevér másodszor.) A Denevért ismétlik meg ma, kedden, a Népoperában. Adélt ezúttal is az együttes női szárja, Mizzi Freyhardt, Froschot a fejedelmi humorú Oscar Sachs játsza, míg Eisenstein Pázmán Ferenc lesz, aki ezt a szerepet németül Berlinben és Hamburgban játszotta a legteljesebb sikerrel. api Híre**. Használjunk hadisegély-postabélyeget! Adakozzunk aVörös Kereszt Egyletnek! Segítsük a hadiavonatak családjait és az elesettek hozzátartozóit! — (Az Érdekes Újság) legújabb számában a háború friss eseményei között már megtaláljuk nagy galíciai győzelmünk méltatását: a gorlicei győzők, hötzendorfi Conrád vezérkari főnökünk és Mackensen német vezérezredes arcképei díszítik a számot. Az U. S. feledhetetlen hőstettével három kép foglalkozik, egy felvétel az elsülyesztett Gambettát, egy másik tengeralattjárónk legénységét, egy harmadik kép pedig lovag Trapp ,György sorhajóhadnagyot mutatja be feleségével. Bukovinai szárnyunk elhaladása és Zaleszeyki elfoglalása újra aktuálisá tette legendás hirű bukovinai seregünket, melynek három vezéralakját találjuk ebben a számban: Kuss főhadnagyot, Cseresznyés alezredest, a borítékon pedig PappDániel alezredest, Bukovina legnépszerűbb magyar hősét. A lap első illusztrált cikke, a galíciai győzelmünket megelőző nagy kárpáti csatának, a világ legnagyobb csatájának, epizódjait örökíti meg, másik képekkel díszített cikke pedig a magyar katonák bravúros rohamairól hoz érdekes szemléltető felvételeket. A 3000 koronás pályázatra érkezett munkák közül ez alkalommal is sokat közöl Az Érdekes Újság, de ezenkívül is minden képe művészi, érdekes és aktuális, a nagy háború feljegyezni való eseményeit gyorsan nyomon követő, mint ahogy ezt már megszokta ettől a laptól a magyar közönség. (A kolera.) A belügyminisztériumnakMagyarország területéről az április 19-étől 25-éig terjedő héten tizennégy ázsiai kolerabetegedést jelentettek be halálozással. Az esetek a következőképen oszlanak meg: Debrecen 5 (-1), Szatmárnémeti 1 (a), a bácsbodrogmegyei Színpáron 2 (1), a heves megyei Hatvanban (1), az ungmegyei Ungváron 2, Kisbereznán. 1, Nagybereznán 2. A megbetegedések, illetve halálozások közül három, illetve egy helybenlakó polgári egyénekre — Sztápár 2 (1), Nagyberezna — egy pedig (Nagyberezna) menekültekre esik. H három (3) eset hadifoglyok között.— Debrecenben,— a többi hét (három) eset pedig a katonaság között — Debrecenben 2 (1), Szatmárnén Votin ],(1), Hatvanban 1 (1), Ungváron 2 és Kisbereznán 1 — fordult előt " .»-*•« — (Huss deka liszt.) Mielőtt arról tennénk említést, hogy máris milyen rendetlenség jelei látszanak a húsz deka liszt körül, azt kell megemlítenünk, hogy a vidám budapestiek szerint a tanács tagjaival nem lehet bírni. Valamennyi magasan hordja a fejét s olyan megelégedettséget és büszkeséget mutat, amilyet eddig csakis a túlzott önérzett poéták és színészek produkáltak. A széltében-hosszában elterjedt hírek szerint ez a kevélység némi összefüggésben van a kánai híres menyegzővel, amelynek alkalmával Jézus urunk néhány ezer embert mindössze pár hallal és kenyérrel lakott jól. Ami ezt az öszszefüggést illeti, az azért van meg, mert a híres krisztusi csodatételt a tanács a közeljövőben túlszárnyalja, amennyiben hetenkint húsz deka liszttel fogja táplálni a főváros tagbaszakadt és éhes polgárait. Mindezek után pedig rátérhetünk a tárgyra. A főváros a napokban Tájékoztatót adott ki, amelyben a többek között az foglaltatik, hogy aki valamelyes okból lisztjegyhez nem jut, annak május tizenhatodikán délelőtt az illetékes lisztbizottságnál muszáj jelentkezni ,s a lisztjegyet személyesen átvenni. Ennek a Tájékoztató című plakátnak a kiadása óta az elrendelt intézkedések kezdetüket vették. A polgárság a kézbesített íveket kitöltötte, a város megbízottai ezeket az íveket átvették s ugyanekkor minden házban leadtak egy nyomtatott cédulát, amelyben meg vagyon írva, hogy a ház melyik lisztbizottsághoz tartozik és hogy ennek a bizottságnak hol van a székhelye és mi a hivatalosórája. Amint egyik krisztinavárosi előfizetőnk írja: az ő számára kijelölt lisztbizottság a Koronaőrutcai polgári leányiskolában „létezik", amely épületben a tisztelt bizottság délelőtt csak szerb,dán, délután pedig csütörtökön, pénteken és szombaton található. Ha most mindezeket figyelembe veszszüik, akkor az említett krisztinavárosi polgár, az esetben, ha lisztjegyet nem kap, a legkétségbeesettebb helyzetbe kerül, mert a főváros által megjelölt május tizenhatodiki napon a bizottság előtt egyáltalában nem jelentkezhetit, mert ez a nap vasárnapra esik, amikor az ő bizottsága hivatalos órákat nem tart De nem teheti tiszteletét hétfőn, sőt még kedden sem, mert csak szerdán délelőtt ül össze, vagyis május tizenkilencedikén. Minderről nem azért számolunk be, mintha valami nagy és csodás eset volna, hanem azért, hogy arról a rendről, amely a lisztutalványok kiadása körül máris fennáll, bizonyságot tegyünk. És ha már a legelső napokban ilyen abszurdumok fordulhatnak elő, könnyű elképzelni, hogy a sok minden kerületben mi minden történik és hogy hány olyan ember lesz, aki csak hetek múlva jut abba a helyzetbe, hogy lisztutalványát és ennek segítségével a húsz deka lisztjét megkapja. Mindezért csakis az nyújthat némi kárpótlást, hogy a fővárosnak a húsz dekás lisztporciók kiosztása alkalmából ismét tere nyílik arra, hogy néhány százezer koronának a nyakára hágjon, talán örök emlékezetéül annak, hogy volt idő, amikor a pesti emberek hónapokon át nem juthattak abba a helyzetbe, hogy túrós csuszát ehessenek. (A kopenhágai követ Budapesten.) Gróf Széchenyi Dénes kopenhágai osztrák-magyar követ, aki néhány napi szabadságon Magyarországon tartózkodik, horpácsi birtokáról hétfőn Budapestre érkezett és a képviselőház ülését végighallgatta a főrendek páholyában. (A volt bihari főispán öngyilkossága.) Debrecenben hétfőn reggel agyonlőtte magát Glatz Antal nyugalmazott biharmegyei főispán. Tettét gyógyíthatatlan betegsége miatt követte el. Pár év előtt az Első Magyar Általános Biztosító Társaság debreceni főügynöksége élén állott. A városszerte igen népszerű úr már hosszabb ideje betegeskedett, öngyilkosságának híre széles körökben keltett megrendülést és őszinte részvétet. Hatvan éve volt. Felesége, született kisterpesti Merkovis Vilma, fia, dr Glatz Béla, menye, született kikéri és esntkai Zorád Ilona és unokája, Matild gyászolja. Temetése Debrecenben lesz az ágostai evangélikus vallás szertartása szerint. Utolsó kívánsága az volt, hogy temetésénél minden pompa mellőztessék, arra ismerősei és barátai közül senki le ne utazzék, sem ravatalára gy -ízárukra ne tétessenek, hanem az e célra szánt összegek jótékony célra fordíttassanak. (A fagyos szentek és a meteorológiai intézet.) Azelső fagyos szentnek tulajdonképpen csak szerdán lesz a neve napja, de azért máris sok szó esik a fagyról. A nemszeretem szenteket megillető időjárásra ugyanis a meteorológiai intézet a hétfői nappal némi előleget ad, azt mondva, hogy helyenkint, főleg északor, éjjeli fagy várható. Ezt a jóslást az ország gazdaközönsége bizonyára nagy megdöbbenéssel fogadja, noha éppen nem bizonyos, hogy beválik. Az igaz ugyan, hogy az északi részeken a májusi fagy nem jár olyan kárral, mint a délibb fekvésű helyeken, de az a lehűlés, amely ott végbemegy, az egész országra kihatással lehet s a fagyos szentek szereplése idején meghozhatja a nyomorúságot. (Tisza Lajos állapota.) Az egyetemi első számú sebészeti klinika a következő orvosi jelentést adta ki gróf Tisza Lajos állapotáról: Az eredeti sebzések helyei szépen gyógyulnak, de a beteg az utóbbi napokban rázó hidegektől kisérve 40,8 fok-ig emelkedő magas lázakkal, a balkéz hátán ínhüvelygyulladást és azonkívül jobboldali térdizületi gyulladást kapott. Mindkét helyen punkció történt és a jobb térdizületet ma reggel gipszkötéssel rögzítették. A temperatúra különben már este alábbszállott, úgy, hogy este tíz órától hétfő reggel tízig a legmagasabb temperatura 38, a legalacsonyabb pedig 36,4 fok volt. A gróf állandóan jól táplálkozik. Vasárnap Eiselsberg bécsi tanár, aki a hadikiállítás megtekintése végett Budapesten tartózkodott, szintén megtekintette a beteget és a klinika vezető orvosaival tanácskozást folytatott. — Gróf Andrássy Gyula a háborúról.) Francia lapok és entente-párti svájci újságok, a Havas-ügynökség jelentése nyomán, gróf Andrássy Gyulának a háború tartamára vonatkozó nyilatkozatát köntik. Mivel ez a nyilatkozat bizonyos részeiben elferdítése annak a válasznak, amelyet gróf Andrássy Gyula a Képes Újságnak országosan ismert háborús pályázatára adott, a Képes Újság szerkesztője szükségesnek látja esetleges félremagyarázások kikerülése végett,Andrássynak ezt a nyilatkozatát a maga hitelest szószerinti szövegében ideiktatni. A kérdések és az arra adott válaszok a következőképen hangzanak: Meddig tart a háború? — Ameddig az egyik küzdőfér be nem látja, hogy tovább küzdenie lehetetlen. Hogy ez viszont mikor fog bekövetkezni, azt ki tudhatná előre?, Hol kötik a békét? — Remélem, hogy Budapesten. Legalább is megérdemelnék. ' Milyen lesz a háború után Európa térképe? . — Olyan, aminőnek kardunk, győzedelmes hadseregünk diktállni fogja. Milyen esemény dönti el a háborút? — London bevétele. — (A mentésügy országos szervezése.). Erről a kérdésről tartott érdekes előadást a hadegészségügyi kiállításon dr Kovách Aladár törzsorvos, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület igazgatója. Kifejtette, hogy olyan városokban és községekben, ahol a mentésügy még rendezve nincs, megfelelő intézményeket kell teremteni és azoknak működését folytonosan ellenőrizni. Minden egyes polgárt meg kell ismertetni az első segítségnyújtás tudnivalóival, mégpedig szemléltető táblákon és népszerű iratok által; azonfelül tanítani kell az első segítségnyújtás ismereteit minden iskolában. Az egész országban gondoskodni kell a rendszeres betegszállításról, különösen az elmebetegek és fertőző betegek megfelelő szállítási módozatairól. Gondoskodni kell arról, hogy ha valahol az országban a tömeges szerencsétlenségek fordulnak elő, például nagy tűzvész, vonatösszeütközés, földrengés vagy árvíz, az egész országból egy parancsszóra nagymérvű segítséget lehessen összpontosítva mozgósítani. Országos mentőközpontot, esetleg többet kell létesíteni és mindezeket tökéletesen felszerelt mentőszekrényekkel ellátni. Dr Kovách Aladár egész koncepciójának kivitelére a magy. kir. belügyminisztériumot tartja illetékesnek. A kérdés megoldását pedig úgy képzeli, hogy meg kell alakítani egy országos mentőszövetséget, mely a társadalom nagymérvű bevonásával, de az öszszes polgári és katonai hatóságok részvétele mellett végrehajtja az első segítség országos rendszeresítésére vonatkozó terveket. Az előadót a megjelentek lelkesen megéljenezték. (Magyar zászló a Dardanellákban.) A konstantinápolyi Osmanischer Lloyd jelenti Gallipoliból. A gorlicei diadal hírére a mecsetekben hálaadó és örömimát mondtak. A híres „magyar hegyfokot", amelyről most harminc ég felesek védik a szorosok bejáratát, fellobogozták a magyar, osztrák és német nemzetiszínű zászlókkal. "tr ~