Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-11 / 130. szám

ÍZ PESTI HÍRLAP 1915.­ május 11., kedd­ ízűen, míg az asszony szerepében Czartom­szky Máriát láttuk. Őszinte, zajos siker volt. '(—ne—) * (A Denevér.) Változatlan nagyarányú érdeklődés kiséri a Népoperában a kiváló német operette-együttes fellépését a klasszikus operet­tekben. Hétfőn este Strauss János legderű­sebb­­ szinti darabja, a Denevér volt színen őszinte si­kertől hangos elsőrangú előadásban. Jadloivker Hermain adta Eisensteint és amellett, hogy fé­nyes hangú éneklése új szépségeket hozott ki az­­ ismerős, édes dallamokból, színjátszó készsé­­­gével is szerzett­ friss meglepetéseket. Berlini­­ társnője, a külsejével is megnyerő Attermann­­ Marianna volt Rosalinda, aki mindvégig az igazi művészet finomságaival dolgozni ki sze­repét és különösen a második felvonás magyar­­ áriáját adta elő brilliánsan. A szobaleány alakjá­­­ban most is elragadott mindenkit Frnihardt Misai pompás temperamentuma, gráciája és ötletessége. A herceget benső előkelőséggel személyesítette meg Stein Emmy. Gullmann­ Pál fogházigazgató­­ja csupa kedély és leleményesség, nemkülönben kitűnő alakítás volt a Sachs Oszkár börtönőre. Az ügyvéd szerepében erős és eredeti tehetségnek mu­tatkozott Jirica Károly. A zenekart népoperai karmester, Szenh­ár Jenő vezényelte művés­zi len­dülettel. Meleg, kedves és lelkes est volt. Általában olyan ez az együttes, hogy még Jadloivker nélkül is méltón gyakorol általános, nagy vonzóerőt. • * (Jászai Mari), a Nemzeti színház tragi­kája, három estén vendége volt az aradi színház­nak. Stuart Mária, Borgia Lukrécia és az Arany­ember fő női szerepében lépett fel, mindannyiszor zsúfolt nézőteret gyönyörködtetvén nagyszerű művészetével. * (A Denevér másodszor.) A Denevért is­métlik meg ma, kedden, a Népoperában. Adélt ezúttal is az együttes női szárja, Mizzi Frey­hardt, Froschot a fejedelmi humorú Oscar Sachs játsza, míg Eisenstein Pázmán Ferenc lesz, aki ezt a szerepet németül Berlinben és Hamburgban játszotta a legteljesebb sikerrel. api Híre**. Használjunk hadisegély-postabélyeget! Adakozzunk a­­Vörös Kereszt Egylet­nek! Segítsük a hadiavonatak családjait és az elesettek hozzátartozóit! — (Az Érdekes Újság) legújabb számában a háború friss eseményei között már megtaláljuk nagy galíciai győzelmünk méltatását: a gorlicei győzők, hötzendorfi Conrád vezérkari főnökünk és Mackensen német vezérezredes arcképei díszí­tik a számot. Az U. S. feledhetetlen hőstettével három kép foglalkozik, egy felvétel az elsülyesz­tett Gambettát, egy másik tengeralattjárónk le­génységét, egy harmadik kép pedig lovag Trapp ,György sorhajóhadnagyot mutatja be feleségével. Bukovinai szárnyunk el­haladása és Zaleszeyki elfoglalása újra aktuálisá tette legendás hirű­ bu­kovinai seregünket, melynek három vezéralakját találjuk ebben a számban: Kuss főhadnagyot, Cseresznyés alezredest, a borítékon pedig Papp­­Dániel alezredest, Bukovina legnépszerűbb ma­gyar hősét. A lap első illusztrált cikke, a galíciai győzelmünket megelőző nagy kárpáti csatának, a világ legnagyobb csatájának, epizódjait örökíti meg, másik képekkel díszített cikke pedig a ma­gyar katonák bravúros rohamairól hoz érdekes szemléltető felvételeket. A 3000 koronás pályázat­ra érkezett munkák közül ez alkalommal is sokat közöl Az Érdekes Újság, de ezenkívül is minden képe művészi, érdekes és aktuális, a nagy háború feljegyezni való eseményeit gyorsan nyomon kö­vető, mint ahogy ezt már megszokta ettől a laptól a magyar közönség.­­ (A kolera.) A belügyminisztériumnak­­Magyar­ország területéről az április 19-étől 25-éig terjedő héten tizennégy ázsiai kolerabetegedést jelentettek be halálo­zással. Az esetek a következőképen oszlanak meg: Deb­recen 5 (-1), Szatmárnémeti 1 (a), a bácsbodrogmegyei Színpáron 2 (1), a heves megyei­ Hatvanban (1), az ung­­megyei Ungváron 2, Kisbereznán.­ 1, Nagybereznán 2. A megbetegedések, illetve halálozások közül három, illet­ve egy helyben­­lakó polgári egyénekre — Sz­tápár 2 (1), Nagyberezna­­ — egy pedig (Nagyberezna) mene­kültekre esik. H három (3) eset hadifoglyok között.— Debrecenben,­— a többi hét (három) eset pedig a ka­tonaság között — Debrecenben 2 (1), Szatmárnén Votin ],(1), Hatvanban 1 (1), Ungváron 2 és Kisbereznán 1 — fordult előt " .»-*•« — (Huss deka liszt.) Mielőtt arról tennénk említést, h­ogy­ máris milyen rendetlenség jelei látszanak a húsz deka liszt körül, azt kell meg­említenünk, hogy a vidám budapestiek szerint a tanács tagjaival nem lehet bírni. Valamennyi magasan hordja a fejét s olyan megelégedettsé­get és büszkeséget mutat, amilyet eddig csakis a túlzott önérzett­ poéták és színészek produkál­tak. A széltében-h­osszában elterjedt hírek sze­rint ez­ a kevélység némi összefüggésben van a kánai híres menyegzővel, amelynek alkalmával Jézus urunk néhány ezer embert mindössze pár hallal és kenyérrel lakott jól. Ami ezt az ösz­szefüggést illeti, az azért van meg, mert a híres krisztusi csodatételt a tanács a közel­jövőben túlszárnyalja, amennyiben hetenkint húsz deka liszttel fogja táplálni a főváros tagbaszakadt és éhes polgárait. Mindezek után pedig rátérhetünk a tárgyra. A főváros a napokban Tájékoztatót adott ki, amelyben a többek­ között az foglaltatik, hogy aki valamelyes okból lisztjegyhez nem jut, annak május tizenhatodikán délelőtt az illetékes lisztbizottságnál muszáj jelentkezni ,s a liszt­jegyet személyesen átvenni. Ennek a Tájékoz­tató című plakátnak a kiadása óta az elrendelt intézkedések kezdetüket vették. A polgárság a kézbesített íveket kitöltötte, a város megbízottai ezeket az íveket átvették s ugyanekkor minden házban leadtak egy nyomtatott cédulát, amely­ben meg vagyon írva, hogy a ház melyik liszt­bizottsághoz tartozik és hogy ennek a bizottság­nak hol van a székhelye és mi a hivatalos­­órája. Amint egyik krisztinavárosi előfizetőnk írja: az ő számára kijelölt lisztbizottság a Koronaőr­utcai polgári leányiskolában „létezik", amely épületben a tisztelt bizottság délelőtt csak szerb,­dán, délután pedig csütörtökön, pénteken és szombaton található. Ha most mindezeket­ figye­­lembe veszszüik, akkor az említett krisztinavá­rosi polgár, az esetben, ha lisztjegyet nem kap, a legkétségbeesettebb helyzetbe kerül, mert a főváros által megjelölt­ május tizenhatodiki na­­­pon a bizottság előtt egyáltalában nem jelentkez­hetit­, mert ez a nap vasárnapra esik, amikor az ő bizottsága hivatalos órákat nem tart De nem teheti tiszteletét hétfőn, sőt még­ kedden sem, mert csak szerdán délelőtt ül össze, vagyis má­jus tizenkilencedikén. Minderről nem azért szá­molunk be, mintha valami nagy és csodás eset volna, hanem­ azért, h­ogy arról a rendről, amely a lisztutalványok kiadása körül máris fennáll, bizonyságot tegyünk. És ha már a legelső na­pokban ilyen abszurdumok fordulhatnak elő, könnyű elképzelni, hogy a sok minden kerület­ben mi minden történik és hogy hány olyan­ em­ber lesz, aki csak hetek múlva jut abba a hely­zetbe, hogy lisztutalványát és ennek segítségé­vel a húsz deka lisztjét megkapja. Mindezért csakis az nyújthat némi kárpótlást, hogy a fővá­rosnak a húsz dekás lisztporciók kiosztása al­kalmából ismét tere nyílik arra­, hogy néhány százezer koronának a nyakára hágjon, talán örök emlékezetéül annak, hogy volt idő, amikor a pesti emberek hónapokon át­ nem juthattak abba a helyzetbe, hogy túrós csuszát ehessenek.­­ (A kopenhágai követ Budapesten.) Gróf Széchenyi Dénes kopenhágai osztrák-magyar követ, aki néhány napi szabadságon Magyaror­szágon tartózkodik, horpácsi birtokáról hétfőn Budapestre érkezett és a képviselőház ülését vé­gighallgatta a főrendek páholyában.­­ (A volt bihari főispán öngyilkossága.) Debrecenben hétfőn reggel agyonlőtte magát Glatz Antal nyugalmazott biharmegyei főispán. Tettét gyógyíthatatlan betegsége miatt követte el. Pár év előtt az Első Magyar Általános Biztosító Társaság debreceni főügynöksége élén állott. A városszerte igen népszerű úr már hosszabb ideje betegeskedett, öngyilkosságának h­íre széles kö­rökben keltett megrendülést és őszinte részvétet. Hatvan éve volt. Felesége, született kisterpesti Merkovis Vilma, fia, dr Glatz Béla­, menye, szü­letett ki­kéri és esn­­tk­ai Zorád Ilona és unoká­ja, Matild gyászolja. Temetése Debrecenben lesz az ágostai evangélikus vallás szertartása szerint. Utolsó kívánsága az volt, hogy temetésénél min­den pompa mellőztessék, arra ismerősei és bará­tai közül senki le ne utazzék, sem ravatalára gy -ízáruk­­ra ne tétessenek, hanem az e célra szánt összegek jótékony célra fordíttassanak.­­ (A fagyos szentek és a meteorológiai intézet.) Az­­első fagyos szentnek tulajdonkép­pen csak szerdán lesz a neve napja, de azért máris sok szó esik a fagyról. A nemszeretem szenteket megillető időjárásra ugyanis a mete­orológiai intézet­ a hétfői nappal némi előleget ad, azt mondva, hogy helyenkint, főleg északor, éjjeli fagy­ várható.­ Ezt a jóslást az ország gaz­daközönsége bizonyára nagy megdöbbenéssel fogadja, noh­a éppen nem bizonyos, hogy beválik. Az igaz ugyan, hogy az északi részeken a má­jusi fagy­ nem jár olyan kárral, mint a délibb fekvésű helyeken, de az a lehűlés, amely ott végbemegy, az egész országra kihatással lehet s a fagyos szentek szereplése idején meghozhat­ja a nyomorúságot.­­ (Tisza Lajos állapota.) Az egyetemi első számú sebészeti klinika a következő orvosi jelentést adta ki gróf Tisza Lajos állapotáról: Az eredeti sebzések helyei szépen gyógyulnak, de a beteg az utóbbi napokban rázó hidegektől kisérve 40,8 fok­­-ig emelkedő magas lázakkal, a balkéz hátán ínhüvelygyulladást és azonkívül jobboldali térdizületi gyulladást kapott. Mindkét helyen punkció történt és a jobb térdizületet ma reggel gipszkötéssel rögzítették. A temperatúra különben már este alábbszállott, úgy, hogy este tíz órától hétfő reggel tízig a legmagasabb tempe­ratura 38, a legalacsonyabb pedig 36,4 fok­­ volt. A gróf állandóan jól táplálkozik. Vasárnap Eisels­berg bécsi tanár, aki a h­adikiállítás megtekintése végett Budapesten tartózkodott, szintén megte­kintette a beteget és a klinika vezető orvosaival tanácskozást folytatott. —­­ Gróf Andrássy Gyula a háborúról.) Francia lapok és entente-párti svájci újságok, a Havas-ügynökség jelentése nyomán, gróf And­­rássy Gyulának a­ háború tartamára vonatkozó nyilatkozatát köntik­. Mivel ez a nyilatkozat bizo­nyos részeiben elferdítése annak a válasznak, amelyet gróf Andrássy Gyula a Képes Újság­nak országosan ismert háborús pályázatára adott, a Képes Újság szerkesztője szükségesnek látja esetleges félremagyarázások kikerülése végett,­Andrássynak­ ezt a nyilatkozatát a maga hitelest szószerinti szövegében ideiktatni. A kérdések és az arra adott válaszok a következőképen hang­zanak: Meddig­ tart a háború? — Ameddig az egyik küzdőfér be nem látja, hogy tovább küzdenie lehetetlen. Hogy ez viszont­ mikor fog bekövetkezni, azt ki tudhatná előre?, Hol kötik a békét? — Remélem, hogy Budapesten. Legalább is­­ megérdemelnék.­­ ' Milyen lesz a h­áború után Európa térképe? . — Olyan, aminőnek kardunk, győzedelmes­­ hadseregünk diktállni fogja. Milyen esemény dönti el a háborút? — London bevétele. — (A mentésügy országos szervezése.). Erről a kérdésről tartott érdekes előadást a had­egészségügyi kiállításon dr Kovách Aladár törzs­orvos, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület igazgatója. Kifejtette, hogy olyan városokban és községekben, ahol a mentésügy még rendez­ve nincs, megfelelő intézményeket kell teremte­ni és azoknak működését folytonosan ellenőriz­ni. Minden egyes­ polgárt meg kell ismertetni az első segítség­nyújtás tudnivalóival, még­pedig szemléltető táblákon és népszerű iratok által; azonfelül tanítani kell az első segítségnyújtás ismereteit minden iskolában. Az egész országban gondoskodni kell a rendszeres betegszállításról, különösen az elmebetegek és fertőző betegek megfelelő szállítási módozatairól. Gondoskodni kell arról, hogy ha valahol az országban a tö­meges szerencsétlenségek fordulnak elő, például nagy tűzvész, vonatösszeütközés, földrengés vagy árvíz, az egész országból egy parancsszóra nagy­mérvű segítséget lehessen összpontosítva mozgó­sítani. Országos mentőközpontot, esetleg többet kell létesíteni és mindezeket tökéletesen felsze­relt mentőszekrényekkel ellátni. Dr Kovách Ala­dár egész koncepciójának kivitelére a magy. kir. belügyminisztériumot tartja illetékesnek. A kér­dés megoldását pedig úgy képzeli, hogy meg kell alakítani egy országos mentőszövetséget, mely a társadalom nagymérvű bevonásával, de az ösz­szes polgári és katonai hatóságok részvétele mellett végrehajtja az első segítség országos rendszeresítésére vonatkozó terveket. Az előadót a megjelentek lelkesen megéljenezték.­­ (Magyar zászló a Dardanellákban.) A konstantinápolyi Osmanischer Lloyd jelenti Gallipoliból. A gorlicei diadal hírére a mecse­tekben hálaadó és örömimát mondtak. A híres „magyar hegyfokot", amelyről most harminc ég felesek védik a szorosok bejáratát, fellobogoz­ták a magyar, osztrák és német nemzetiszínű zászlókkal. "tr ~

Next