Pesti Hírlap, 1915. május (37. évfolyam, 120-150. szám)

1915-05-04 / 123. szám

A cenzúra szigorítása. Brüsszel, máj. 3. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — • A francia belügyminiszter újból sokkal szi­gorúbbá tette a semleges országok sajtójával szemben a cenzúrát és külön cenzorhivatalokat rendezett be Ventimigliában az olasz. Ilendaye­ben pedig a spanyol lapok cenzurálására. Négy spanyol lapot németbarát magatartásuk miatt egyáltalán kitiltottak Franciaországból. Ezeknek az intézkedéseknek főleg az a céljuk, hogy a berlini és bécsi hivatalos jelentések Franciaor­szágban el ne terjedhessenek. A Dardanellák ostroma ten­geren és szárazföldön. Török hivatalos jelentés. /Az ellenség veszélyeztetett helyzete a Galli­poli félszigeten. — .. Henry IV. francia páncélos súlyosan megsérült. — Elsülyedt egy ellenséges tengeralattjáró. — Vissza­vert támadások a kaukázusi fronton. — Si­kerek a szuezi csatornánál. — Az orosz fekete-tengeri flotta demonstrációja. Konstantinápoly, máj. 3. A Milli távirati ügynökség a főhadi­szállás következő kommünikéjét közli: Tá­madásaink következtében, amelyek reánk kedvezően bonyolódnak le, az ellenségnek nem sikerült a Galipoli félsziget partján lévő veszélyes helyzetét megváltoztatni. A tüzelés, melyet az anatóliai parton levő üte­geink a Sedil Bahr félsziget csúcsán álló ellenség ellen föntartanak, igen eredményes. A Henry IV. francia páncéloshajót, amely heves tüzelést indított az ütegeink ellen, tít lövedékünk érte; ma a hajó nem jelent meg többé a harctéren. Ellenséges torpedónaszádoknak a múlt éjjel a tengerszoros ellen megkísérelt jelentéktelen támadását igen könnyen visszavertük. A fekete-tengeri orosz flotta ma ismét demonstrációt rendezett a Boszporus előtt, a múltkorihoz hasonlót és egy óra múlva sietve visszavonult északi irányban. Ma délelőtt ismét elsülyedt egy ellen­séges búvárhajó, amely a tengerszoroson át akart jutni és tüzelésünk alá került. A bú­várhajó aknára futott. Miután a hullámok elnyelték, lehetetlen volt a legénységet meg­menteni. A kaukázusi fronton Myletől északra ellenséges előőrsök támadásait az ellenség veszteségei mellett mindenütt visszavertük. Április 28-án csapataink egyike a csatorna vidékén egy szóróágyúval felfegy­verzett mechanista­ századot megtámadott és félórai harc után megfutamította. Három megsebesült ellenséges mechanista hadifog­ságunkba jutott, sok fegyvert és tevefelsze­relési cikket zsákmányoltunk. 28-áról 29-ére virradó éjjel tüzérségünk közeli távol­ságról egy fél óra hosszat tüzelt egy, a csa­tornában álló kotró­hajóra, amely súlyos sérüléseket szenvedett. Ugyanabban az idő­ben két ellenséges lovasszázadot visszaver­tünk az ellenség véres vesztesége mellett. Ebben a harcban az ellenség hatvan halottat és sebesültet vesztett. Ágyúink és szóró­ágyúink tüzelése is üldözte az ellenséget. Veszteségünk kilenc ember volt. A Bouvet pótlására a Dardanellákhoz ren­delt, Henri IV. francia csatahajó 1899-ben épült, 8950 tonnás, 17 csomós, tüzérsége pedig 2 darab 27,4, 7 darab 14, 12 darab 4,7 és 2 darab 3.7 cm-es gyorstüzelő ágyúból áll. A csatahajó gépjei 11500 lóerőt indikálnak, személyzete pe­disz 460 emberből áll. Az entente elhamarkodott előkészületei. Athén, máj. 3. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Dardanellák előtti akció lefolyásáról ér­kezett hírekből kitűnik, hogy az intézkedések újra elégtelenek és az előkészületek elhamarko­dottak voltak. Görög hajóstisztek becslése sze­rint, kik a szövetségesek, szállítóflottáját meg­figyelhették, a partraszálló csapatok védelmezése oly módon történt, mely már eleve kizárt min­den sikert. A legelőször partraszállított sereg 40.000 főből állott, míg az utánpótlás szórványo­san érkezett s láthatólag minden tervszerű ren­delkezés nélkül szállították partra tetszés sze­rinti helyen. Bár az egész francia-angol partra­szálló sereget 80.000 főre becsülik, a hadvezető­ségnek egyetlen helyen sem sikerült, hogy a végcél elérésére szükséges aránylagos túlsúlyra jusson, ami pedig a terület tartós megszállására okvetlenül szükséges. Enosnál általában csak kisszámú csapatot szállítottak partra. A Dardanella-kudarcért Churchill felelős. London, máj. 3. A Morningpost a Churchill ellen folytatott polémiájában azt írja, hogy Churchill május 18-án lord Fisher felfogása ellenére rendelte el a támadást a Dardanellák ellen és a kabinettel nem közölte Fisher véleményét. A három hajó elvesztése Churchill rovására irandó, épen úgy, mint az Antwerpennél alkalmazott taktika, vala­mint a Hogue, Cressy és Aboukir cirkálók el­sülyedése. Átpártolt mohamedán csapatok Konstanti­nápolyban. Bécs, máj. 3. Konstantinápolyba, ottani híradás szerint, tisztekkel együtt több száz francia, szenegáliai lö­vész, érkezett, akik Gallipolin való partraszállá­suk után nyomban harc nélkül átpártoltak volt a török csapatokhoz. A szenegáliai lövészeket, a­kiknek egyenruházatuk és fegyverzetük francia volt, diadalmas örömmel fogadta a lakosság. Az átpártolt mohamedán csapatok tisztjei beszélik, hogy a francia és angol parancsnokságnak ed­dig sikerült a mohamedán katonaságot az expe­díció tulajdonképeni célja felől csalódásban tar­tani. A mohamedán katonaságot, amelyet hamis adatokkal tévesztettek meg, általában a szent há­ború kihirdetéséről sem értesítették még. A tisz­tek annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a többi mohamedán csapatok is nyíltan át fognak pártolni a törökökhöz, mihelyst a hely­színen megtudják a való tényállást. 4 PESTI HIRLAP 1915. május 3., hétfő. A Léon Gambeatta elsl­gyesz­tése, A ,.Léon Gambetta"' pusztulása. — Egy szemtanú elbeszélése. — Róma, máj. 3. —­­A Pesti Hírlap tudósítójától. — A „Léon Gambetta" francia cirkáló pusz­tulásáról, amelyet tudvalevően az „U. 5." tenger­alattjárónk április 26-án éjjel a Santa Maria di Leuca világító őrtoronytól huszonhárom tengeri mértföldnyire két torpedólövéssel sü­lyesztett el, újabban a következő részleteket jelentik: — Háború idején az éjszakai őrszolgálatot, három turnusba osztva, látja el a hadihajó sze­mélyzete, melynek tehát csak egyharmad része van egyszerre szolgálatban egy tiszt parancs­noksága alatt. A személyzet kétharmad része és a többi tisztek kabinjukban lepihenhetnek. A mondott nap éjszakáján éjfél után fél egy órakor történt meg az őrváltás s a szolgálatban nem levő két turnus legénysége a kabinokba vonult vissza. A kabinok ajtaját, kivéve a tisztekét, a szabályok értelmében kívülről rázárják a legénységre. — Kevéssel egy óra előtt — beszélte a meg­menekült első kormányos — hirtelen egy hatal­mas lökés érte a hajót. Ijedten ugrottunk talpra valamennyien. Körülöttünk áthatolhatatlan sötét­ség. Iszonyú ijedtség vett erőt rajtunk az első pillanatokban, miközben harsány vezényszavak, majd gyöngéd biztatások hangzottak fül minden oldalról. Senés tengernagy jött elő kabinjából; mindössze egy finom selyem hálóing volt rajta. André Deperiére, a parancsnok, teljes szolgálati egyenruhájában mereven állott a parancsnoki hí­don, gyors tevékenységre serkentve a tengeré­szeket. Azok, akik a kívülről bezárt kabinokban rekedtek, irtózatosan sürgették az ajtókat és két­ségbeesetten kiáltoztak.­ Társaik segítségükre siettek ugyan, de a vak sötétségben nem találták meg az utat és egymás hátán bukdácsoltak. Az elsőnek kilőtt torpedó ugyanis szétrombolta a dinamót, az összes gépeket s a szikratávíró-készü­léket. A bezárt kabinokból előtörő segélykiáltások lassan kint siránkozó, könyörgő hangokká, egyetlen halálhörgéssé változott. ... A sötét kabinokban végbement rémes jelenetekről soha­sem fogunk megtudni semmit, mert azok szerep­lői egytől-egyig mind elpusztultak. Hogyha va­laha a „Léon Gambetta" roncsait felszínre hoz­nák, egymást elválaszthatatlanul átölelő, nagy halom holttestet találnának rajta... — Miközben össze-vissza futkostunk a fe­délzeten, hogy valahonnan lámpákat kerítsünk elő, hangzott el a második torpedólövés, amely iszonyú rést ütött a hajó baloldalán, úgy hogy az nyomban baloldalára fordult. — Ebben a pillanatban egy revolver lövés dördült el: a szolgálattevő csoport tisztje lőtte magát fejbe, mihelyt a rettentő katasztrófa teljes nagyságának tudatára ébredt. A tátongó nyitá­sokon át sustorogva zúdult be a víz a hajó tes­tébe. Még legszerencsésebbek voltak azok, akik abba a m­entőcsónakba ugráltak, amelyet még idejekorán sikerült leereszteniük. Sokan véreztek, ember-ember hátán tolongott. Az egyik beleugrott a csónakba, majd többen követték példáját, míg­len a csónak egészen megtelt s már-már süllyedni kezdett. Deperiére parancsnok még mindig a pa­rancsnoki hidon áll s tehetetlenül nézi a szeme láttára végbemenő katasztrófát, melynek látásától nem akar menekülni. — Jöjjön velünk! Öné az első hely! —, kiáltottak föl hozzá a csónakból. — Nem megyek! — felelte. — Csak ti me­neküljetek s gondoljatok családjaitokra! Az én helyem itt van, elpusztulok a hajómmal együtt! Éljen Franciaország!... — Ebben a percben ismét egy revolverlövés dördült el: Deperiére teste lezuhant a parancs­noki­ hidra s onnan bezuhant a tengerbe ... — Senés tengernagy is megmenekülhetett volna, de nem tette; rendíthetetlen nyugalommal várta be az örvénylő hullámokat. Ekkor hét tiszt reárohant és erőszakkal beültették egy sajkába, amelyet azonban egy hullám legott felfordított, s a benne ülők egytől-egyig elpusztultak.­­ Eközben a nagy mentőcsónak, amelyet minden pillanatban az elmerülés veszedelme fe­nyegetett, a part felé iparkodott. Az egyik benn­ülő fiatal tengerész kétségbeesetten zokogott: a hajóval két bátyja merült el a hullámsírba, pedig mindent elkövetett, hogy megmenthesse őket. Többen a csónak szélébe kapaszkodva akartak menekülni, pedig a csónakunkba két nagy léken át nyomult be a víz. Csak nagy nehezen sikerült a két léket a rajtunk levő ruhadarabokkal úgy ahogy betömni. Egy tengerész, ösztönszerűen, egy vödröt hozott magával a hajóról, ezzel mere­gették ki a vizet a csónakból.­­ Azok közül, akik a csónak szélébe ka­paszkodva, úszva akartak menekülni, erejük fogytán, apránként többen el-elmaradoztak; ezek mindnyájan odavesztek. — A „Léon Gambetta" ezalatt gyorsan sü­­lyedt; a rajta maradtak harsányan kiáltozták­ utánunk: — Éljen Franciaország! A hazáért halunk, meg! Ekkor egy rekedt hang kísértetiesen hangzik felénk a sülyedő hajóról: — Adjátok át bucsucsókomat az édes­anyámnak !... — A csónak, hat evezővel, csak lassan halad előre. A hajó testét, még látjuk egy darabig, de azután végkép eltűnik a hullámokban. Elvégez­tetett! A blokád-háboru. Munkában a német tengeralattjárók. Megtorpedózott amerikai gőzös. Milánó, máj. — A Pesti Ilirlap tudósítójától. — A Corriere della Sera jelenti London­ból. A Bubelfogtht amerikai gőzöst, mely útban volt Rouen felé, megtorpedózták. A súlyosan megsérült gőzöst a Scilly szigetek­hez vontatták. Legénységéből, harminchá­rom embert megmentettek. A torpedót elő­zetes figyelmeztetés nélkül lőtték ki és rob­banásától a kapitány súlyos idegrázkódást kapott és meghalt. London, máj. 3. A Szilly szigetekről érkezett táviratok sze­rint egy odaérkezett hajó jelenti, hogy május 3-án délelőtt fél 12-kor látta, amint egy német tengeralattjáró a bishopi világító­toronytól észak­nyugatra megtorpedózott egy gőzöst.

Next