Pesti Hírlap, 1915. június (37. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-07 / 157. szám

6 PESTI HÍRLAP 1915 junius 6., vasárnap. Kétszázötvenezer főnyi kanadai tartalék­sereg. Berlin, jun. 6. Montreálból jelentik. A kanadai kormány elhatározta, hogy előre nem látható esetre kétszázötvenezer főből álló tartaléksereget fog kiképeztetni. Ennek a sereg­nek egy része a fővárosban marad. Az új miniszterek mandátuma: London, jan. 6. Szombaton a parlament mindkét háza for­mális ülést tartott, amelyen bejelentették, hogy a király hozzájárult ahhoz a törvényjavaslathoz, amely fölöslegessé teszi azt, hogy az új minisz­terek mandátuma választás útján nyittassék meg. Devonshire hercege az admiralitás polgári lordja. London, jun. 5. Devonshire hercegét az admiralitás polgári lordjává nevezték ki. A balkáni faegyzet* Bulgária semlegessége. Szófia, jun. 6. A bolgár kormánynak egy, a Narodni Pravá­ban közzétett kommünikéje figyel­mezteti a közönséget, hogy ne adjon hitelt a lelkiismeretlen emberektől terjesztett hábo­rús híreknek, mert Bulgária továbbra is megőrzi lojális semlegességét. Szövetséges szerződés Románia, Németország­­ és Ausztria-Magyarország között (?) Berlin, jan. 6. A Vossische Zeitung Bukarestből arról kap közlést, hogy Románia, Németország és Auszt­ria és Magyarország között már több mint har­minc esztendeje szövetségi szerződés áll fenn. A szerződést 1883-ban kötötték és ismételten meg­nyitották. Jogerős és jogerős marad, míg az egyik fél a lejárat előtt egy évvel fel­­nem mondja. Leg­utóbb 1920-ig újították meg ezt a szövetségi szer­ződést, amelyet még mindmáig sem mondottak föl. És nincs is benne semmi olyan nyulékony kar­­csukparagrafus, mint a hármas szövetségi szerző­désben. Kiélesedtek az ellentétek Bulgária és Szerbia között. Szófia, jun. 6. (B. T. I.) A lapok a következő kommüni­két közlik: Néhány nap óta dühöngési rohamok lepték el a szerb sajtót. Az összes szerb lapok rideg, engesztelhetetlen hangot használnak Bul­gária ellen, nyilván a szerb kormány kívánsá­gára. Ezen újabb bolgárellenes kampány célja világos. Azt a hitet akarják kelteni, hogy a szerb közvélemény ellene van minden Bulgáriá­nak teendő koncessziónak és hogy ez alatt a nyomás alatt a szerb kormány Macedóniára vo­natkozó koncessziót nem tehet Bulgáriának. E jelenségek felújítását képezik az Albánia ügyében folyt kampánynak. Népgyűlésekre most ugyan nem került a sor, ezzel szemben a sajtó egyre jobban közeledik a paroxizmus felé, melyhez a kormánynyal összeköttetésben álló Politika ju­tott el legelőbb. Ez a lap az Isker és a Strumáig terjedő bolgár területeket reklamálja, melyekről Szerbia sohasem fog lemondani és épen ellenke­zőleg minden erejével azon lesz, hogy Szerbia és Bulgária között kikény­szerítse a végleges leszá­molást. Az UnS®. Egy amerikai lap leleplezi a Lusitania municiószállitmányát. — Mit mond a vámhivatal hiteles szállítmányi lajstroma?. — Köln, jun. 6. A Köln­ Zeitung a következő berlini táv­iratot közli: A Journal of Commerce című tekin­télyes amerikai szaklap május 18-iki száma autentikus adatokat közöl a Lusitania rakomá­nyáról. Ez a közlés oly teljességgel mutatja a német álláspont jogosultságát, hogy véget vet minden további vitának. Ezek az adatok a Lu­sitaniának a vámhivatalban lévő szállítmányi lajstromából vannak kiírva. A lajstrom szerint a Lusitania 200,000 dollár értékű muníciót, 112,000 dollárnyi vörösrezet, sárgarezet és va­sat, 67,000 dollárnyi katonai tárgyakat vitt. Az említett újság megállapítása szerint a rakomány legnagyobb részét réz, rézsodrony, sárgaréz­lemezek és más fémek tették ki, amelyek nyilván muníciógyártásra voltak szánva. Amerika jegyzéke Németországhoz, Rotterdam, jun. 6. Washingtonból jelentik, hogy Wilson el­nök elkészítette a Németországhoz intézett jegy­zéket, melyet valószínűleg már tegnap elküldtek Berlinbe. A blokád-háború. Aknára jutott angol torpedónaszád. Páris, jun. 6. A lapok jelentik: A Mohawe nevű angol torpedónaszád az Északi-tengeren* aknára futott, de mégis elérhette a legközelebbi kikötőt. Elsül­yesztett angol halászgőzösök. London, jun. 6. (Reuter-ügynökség.)­ Az Enamai és Strat­harn halászgőzösöket június 3., illetve 4-én az Északi-tengeren megtorpedózták. Legénységüket megmentették. Az Orknay-szigetek vidékén tegnap további három halászgőzöst torpedóztak meg. Ezeknek legénysége is megmenekült. További jelentések szerint Lews mellett két és az Orkney-szigeteknél egy másik halászgőzöst sülyesztettek el német tengeralattjárók. A Gubano nevű norvég gőzös — angol, Krisztiánia, jun. 6. A wilhelmseni révvállalat távirata szerint annak a német búvárhajónak vezetője, amely a Gubano norvég gőzöst elsü­lyesztette, kijelen­tette, hogy a gőzös angol gőzös volt. A 33 főnyi legénység, mely elegendő időt kapott a mentő­csónakok felszerelésére, 22 óra hosszat bolyon­gott viharban a tengeren, amíg a Hebridáknál kiköthetett.. A társadalom és a faáború* Auguszta főhercegnő kórházlátogatása. Auguszta főhercegnő Majthényi Anna udvarhölgy kíséretében ismét meglátogatta a Mű­csarnok hadikórházát, ahol dr Glaser kórház­igazgató és gróf Bissingen katonai parancsnok fogadta. A főhercegnő közel két óra hosszat idő­lött a kórház kertjében s minden sebesülttel el­beszélgetett s megajándékozta őket. Hangverseny a hadbavonultak gyermekei javára. Az Auguszta főhercegasszony és Csernoch János bíboros-hercegprímás védnöksége alatt álló Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve va­sárnap este a budai Vigadóban nagy és előkelő közön­ség jelenlétéb­en pompásan sikerült hangversenyt ren­dezett. Molnár László, a budapesti érseki helynökség aligazgatója és dr Szölgyény Ferenc, a Ferenc József­intézet kormán­yzója, beszédet tartottak. Rakovszky Margit színművésznő Heltai Jenőnek két versét adta elő. A kisasszony pompás árnyalása és igazi érzéssel tele szavalatában megkapóan jutott kifejezésre a ver­sek szépsége. Sok és őszinte tapsot kapott. Weichart Auróra dalénekesnő csengő, hangon adott elő néhány műdalt. Némethy Ferenc hegedűművész Schumann és Schubert-dalokat hegedült, virtuózán, dr Lukács Béla, a drezdai opera tagja, műdalokat énekelt pompásan csen­gő baritonján. Végezetül Nemes Mihály festőművész ren­dezésében negyvenöt tagú gyermekcsoport élők­épeket mutatott be. Az előadás rendezése özvegy Riedl Kál­mánn­é és Molnár­­László alkormányzó érdeme. Az es­tély igen szép összeget juttatott a hadbavonultak gyer­mekeinek- Fővárosi Jigyek. — Adófizetés. A székesfőváros ker. pénz­tárainál május hónapban a következő adóössze­gek folytak be: állami adóban 9,812.875 korona 6 fillér, községi adóban 4,488.829 korona 12 fil­lér, útadóban 146.995 korona 65 fillér, kereske­delmi és iparkamarai illeték címén 51.056 ko­rona 48 fillér, betegápolási pótadóban 510.147 korona 84 fillér, összesen 15.009.404 korona 15 fillér. A fizető felek száma 29.361 volt. Január 1-től május végéig 101 754 fél 36.523/7­12 korona 82 fillért fizetek be. A múlt évnek ugyanebben az időszakában 131.629 fél 36.280.271 korona 41 fillért fizetett be. Vagyis ebben az esztend­en, dacára annak, hogy a fizető felek száma 8­ 5-tel csökkent, a befizetett összeg 243.471 korona 41 fillérrel múlja felül a tavaly befizetett összeget. — A liszt jelentés-1. A központi liszthivatal­h­oz a szombati nap folyamán 220 zsák főzől­iszt­ről (1 zsák 85 kilogramm) szóló szelvényt mu­tattak be a kereskedők, mely kellő felülvizsgálat után áttétetett a lisztutalványozó hivatalhoz. Az utalványrendszer életbeléptetése óta 3521 zsák főzőliszt, vagyis 299.285 kilogramm került elszá­molás alá, melyből 3499 zsák lisztet tényleg utal­ványoztak is. *­az és Ökörszem ur. (Amerikai bohózat négy felvonásban. Irta: K- L'. Brook, fordította Gábor Andor, rendezte Vajda László. Előszö­r adták a Magyar színházban jun. 6-án.) Úgy látszik, életrevaló eszme a Magyar színház személyzetétől, hogy magánvállalkozás­ként folytatja a színház igazgatósága által befe­jezett szezont; ezt bizonyítja legalább az a sok viszonylag nagy közönség, mely a színházban estéről-estére most is összegyűl. Ez különben, tekintve a mostani körülményeket, nem is túl­ságosan meglepő. A nyár, bár nem a legalkal­masabb időszak a színházak működése számára, lényegileg nem ellensége ennek. Párisban, Lon­donban, Münchenben, az idegenforgalom nagy központjaiban majdnem az egész nyáron át igen élénk a színházi élet. Nálunk persze nem az ide­genek, hanem a háború folytán nyári szétrajzá­sukban megakadályozott bennszülöttek szolgál­tatják most a színház­közönséget. Akik a téli hónapokban premierek alkalmával megtöltik a nézőteret s más estéken is sűrűn jelen vannak, most is Pesten tartózkodnak s kívánják a szóra­kozást. Nincs tehát semmi különösebb ok, mely, most még a színházakat bezárásra kényszerí­tené. Nagyon is lehetséges tehát, hogy az Ökör­szem úr című bohózat, mely ma került először a Magyar színházban előadásra, szintén jelentős mennyiségű tömegeket fog vonzani. A múltkor fölmentettem magamat az alól a kötelezettség alól, hogy egy francia bohózat meséjét elmondjam; azt hiszem, ezt a fölmentést kiterjeszthetem erre az amerikai bohózatra is. Elég lesz talán annyit megjegyeznem, hogy a r­endes boh­ózati bonyodalmasság és mozgalmas­ság ebben is megtalálható. Kétségtelen, hogy az amerikai bohózat egy sajátos bohózatválfajt al­kot, amelynek megvannak a franciától megkü­lönböztető tulajdonságai. Nem láttam eleget, hogy kimerítően és pontosan felsoroljam ezeket a különbségeket, de úgy sejtem, hogy egyik leg­fontosabb az erotikus, vagy pláne céda jelene­tek hiánya vagy legalább is ritka alkalmazása s a bonyodalmak s a dialóg a franciákétól elütő nagyobbfokú naivitása. Mulatságosnak mulatsá­gos azért az amerikai bohózat általában s ez az Ökörszem ar különösen eléggé mulatságos. Fő­leg azért, mivel a művészek pazar odaadással öntötték belé tehetségük és játéktudásuk leg­javát. Igen sokan játszottak s mindannyian jól, sőt sokan kitűnően. A címszerepet, egy bravú­ros gyorsasággal a legkülönbözőbb alakokká átváltozó betörőt, Z. Molnár adta nagy hatással. Virányi egy vizsgálóbírót játszott s igen kelle­mes központja volt a körülötte örvénylő bonyo­dalmaknak. Vágó kedélyes és természetes, Hu­szár mulatságos, Papp ügyes, Vándory buzgó, Tarnay érdekes, Körmendy kacagtató, Kardoss jellegzetes és Pártos intelligens volt. Az est saját külön kis eseménye Gombaszögi Frida szerep­lése volt. Egy apasleányt adott a mű­vésznő és szerepének keretében paro­disztikus tehetségét s énekesnői és táncosnői ügyességét is bemutatta. Gombaszögit legkicsi­pettebb perceiben is némi ziláltság és nyugtalan­ság jellemzi, érthető tehát, h­a e tulajdonságokat könnyen és sikeresen tudta úgy fokozni, hogy egy apás­ leány alakjának jellegzetes vo­násaivá váljanak. De az alak kifejezéséhez szükséges többi mozgást, hangot é­s más viselkedési elemet is ki tudta hozni. Táncos kuplézása persze oly területekre való kirándulás csupán, melyek az ő sajátos alko­tási körétől messze feküsznek. Ez tehát csak kedves „h­ecc"-nek tekinthető, kritikai értéke­lést igénylő kísérletnek nem. Hallgatok is róla. Megnézni azonban minden esetre érdemes a mű­vésznő e szeszélyét is. Nagy s főleg mozgalmas

Next