Pesti Hírlap, 1915. június (37. évfolyam, 151-180. szám)

1915-06-11 / 161. szám

6 PESTI HÍRLAP 1915. június 12., szombat, kettő. Tőlem balra emelkedett a Vim­y­magaslat, amelynek túlsó lejtőjén terül el Neuville és a felénk néző oldal lábánál van két falu, Vimy és Rivenchy. Az utóbbi nem tévesztendő össze Givenchy Labassée hely­séggel, amely támadási arcvonalunk jobb­szárnyán van és ismételten szerepelt az an­golok ellen vívott harcokban. A Vímy-ge­rinc és a tovább jobbra emelkedő Loretto­magaslat között van az úgynevezett „iszap­völgy", amelyben a mocsaras rétekkel öve­zett Carency-patak folydogál. Ebben a völgyben terül el Souchez Helység, az utóbbi időben oly sokat emlege­tett cukorgyárral, amely a községtől nyu­gatra van az ablaini st­-nacairei út közepe táján, azonkívül a Le Carieul-kastély. Északról csatlakozik hozzájuk a Loretto­magaslat, amelynek, északnyugati oldalát a magaslat felerészén Bois de Bouvigny fedi be. A csúcsán romhalmaz hever, amely egy­kor a Notre dame de Lorette-kápolna volt. A lecsapódó lövedékek füstbe és porba bur­kolják csaknem az egész magaslatsort. Majd itt, majd ott mutatkozik egy lecsapódó grá­nát füstoszlopa. Egyszer fekete, másszor fehér a füst. A csatatér fölött egy csomó repülő sü­rgött-forgott a levegőben, német és francia egyaránt. A légi járóművek ellen felállított ágyuk hevesen tüzeltek rájuk, úgy hogy a srapnellfelhőcskék százai borí­tották el az égboltozatot. Nagyon tikkasztó az idő és nagy a szárazság az egész vidéken. A csapatok azonban ép oly jól elviselik a meleget, mint amilyen jól elviselték a téli hadjárat hideg­napjait. Az ő hőslelkű kitartásuk a német tüzérség hatalmas beavatkozásával lehetővé tette, hogy az entente negyedik és talán leg­nagyobb offenzívája ne állíthassa meg a mi keleti elvnyomulásunkat. A helyzet még ma igen komoly jellegű­, de aggodalomra nin­csen ok és a­ szövetségesek, nemsokára kény­telenek lesznek föladni azt a reménységüket, hogy a nyugati harcvonalon áttörhetik a né­metek frontját. Fehéri Arnand: Támadás a francia hadvezetőség ellen. 1.-J­0 , Paris, jun. 10. Hervé a Guerre Socialeb­en heves támadást intéz a francia hadviselési módszer ellen és töb­bek között ezt írja: A kormány és a hadvezetőség ne higgje, hogy a nemzet a szeptember óta folyó hadiese­ményektől el van ragadtatva, mert az eredmény nagyon is csekély, a rengeteg áldozatot tekintve. Teljesen meghiúsult az a kísérlet, hogy a német harcvonalat Soissonsnál, St. Micielnél és a Champagneben áttörjék. A veszteség ijesztő. Je­lenleg Arrasnál szándékszanak keresztültörni, de némi kezdetleges siker után ez az offenzíva is megakadt.­­ , Hervé azt kérdi, vajon nem a munícióhiány okozta-e, hogy az offenzíva megakadt? Ha ez lenne az oka, akkor a hadvezetőségnek nem lenne szabad százezrek életét feláldozni azon a címen, hogy az oroszok helyzetén akar köny­nyíteni. Tekintve azt a körülményt, hogy lehe­tetlen valahol eredményt elérnünk, azt kell mon­dani, hogy valahol baj van a francia hadvezető­ségben. A hadvezetőségnek tudnia kell, hogy hol a baj és eszerint kellene cselekednie. Elesett angol tábornok, London, jún. 9. "A hadügyminiszter közli, hogy Nugent an­gol tábornok a legutóbbi észak-franciaországi harcokban elesett. Csüggedtség Parisban. Berlin, jan. 10. Brüsszelből jelenti a Deutsche Tageszei­tung. Az olasz beavatkozáshoz fűzött és túlcsigá­zott remények rohamosan fogyatkoztak és he­lyüket a csalódottság érzése foglalja el. Minden­ki azon csodálkozik, hogy az olasz hadüzenet nem bírta rá Németországot és Ausztria-Magyar­országot a galiciai offenzíva feladására. Ezzel kapcsolatban sokan azt kérdik, hogy nem késett-e el már az olasz hátbatámadás. Lelkesült újság­cikkek Parisban is abba a hitbe ringatták az em­bereket, hogy az olasz hadsereg majd néhány nap alatt osztrák területre fog benyomulni és így kényszeríti az osztrák-magyar hadvezetősé­get arra, hogy csapatokat rendeljen vissza Galí­ciából. Ebből az erőteljes offenzívából azonban még csak igen keveset lehet észrevenni, a pári­siak csalódottsága tehát érthető. Przemysl eles­te és az oroszok szorongatott helyzete Galíciá­ban szemmel láthatólag nagyon elcsüggesztette a franciákat. Egy genfi jelentés szerint a párisi Mi­di egyik olvasójának levelét közli, melyből ki­tűnik, hogy Franciaországban széles néprétegek az idáig nyújtott angol segítséget szánalmasan kevésnek tartják. Csodálkoznak Asquith és Lloyd George óvatos beszédein. Az angol lőszergyári munkások dolgát keztyüs kézzel intézik, ahelyett, hogy katonai szigorúsággal járnának el ellenük. Ha Anglia még csak most akar nagyobb erőfe­szítéseket tenni, akkor ezzel már elkésett. Fran­ciaország már tizenegy hónapja ezernyi borzal­mas sebből vérzik és nem rendelkezik az angolok irigylésre méltó önzésével.­ ­ Dardanellák ostroma. Török hivatalos jelentés, Konstantinápoly, jun. 10. A­ főhadiszállás közli: A Dardanella­fronton Ali Burnu mellett 7-éről 8-ára vir­radó éjjel az ellenségnek jobb szárnyunk el­len intézett két támadását könnyen vissza­vertük és nagy veszteségeket okoztunk neki. Tegnap a gyalogság és a tüzérség időnként szüneteket tartva, gyengén tüzelt egymásra. A többi hadszíntéren nem történt jelentős esemény. Az entente serege a legutóbbi harcokban 15.000 embert vesztett. Konstantinápoly, jún. 10. IA: Milli távirati ügynökség a Darda­nellákról a következőket jelenti: Az ellenség vesztesége a legutóbbi harcokban több mint 15.000. A törökök vesztesége ezzel szemben csekély. A török katonák sebesülése igen könnyű természetű és néhány nap alatt gyó­gyul. A legutóbbi győzelmek nagyban emel­ték a török­ katonák harckészségét. A törökök kedvező helyzete a Dardanelláknál. Bécs, jun. 10. — IA Pesti Hirlap tudósítójától. — Mück­e hajóskapitány, az Emden parancs­noka, aki holnap az előadó asztal mellett fogja elmondani az Emden I. és II. sorsát és kalandos útját, Konstantinápolyban nyert benyomásairól a következőkép nyilatkozott: — Törökországban a hangulat nagyon bi­zakodó. Az embereket a biztos győzelem tudata hatja át mindenütt, de különösen Törökország szívében, azután Kisázsiáb­an és a Dardanellák­nál. A török katonák, mint bajtársaik is bámulva ismerik el, kitűnően harcolnak. A Dardanellák úgy a törökök, mint a köztük élő németek és Né­metország véleménye szerint is, egyszerűen b­eve­hetetlenek. Egyébként az angol hajók már mind visszavonultak a Dardanelláktól. Egyetlen nagy hajót sem lehet már ott látni. A partraszállított angol csapat helyzete ezidőszerint már válságos és belátható időn belül tarthatatlanná fog válni. A vizzel való ellátásuknak kérdése ugyanis megold­hatatlan. Gallipoli félszigetén sehol sem találni vizet. 1 """ —v­i»' ' Az Unió Jegyzéke Németországhoz. Washington, jun. 9.­­ (Reuters) Wilson elnök két óra hosszat tartó eszmecserét folytatott a kabinet tag­jaival a Németországhoz intézendő jegyzék dolgában, azután közölte, hogy a jegyzék kész és valószínűleg holnap elküldik. Az el­nök tagadja, hogy nagyobb késedelemmel készült el a jegyzék, mint ahogy az ilyen nagyfontosságú jegyzéknél természetes. A német jegyzéket, amely kártérítést ígér a Gulflight gőzös megtámadásáért és további felvilágosítást kér a Cushing gőzös esetéről, az elnök nem tartja elégtelennek, de a dolog lényegét ez a két kérdés nem érinti, mert az Egyesült Álllamok azt követelik, h­ogy az amerikaiak, bármily nemzetiségű nem fel­fegyverzett kereskedelmi hajón, biztonság­ban jussanak rendeltetésük helyére, mielőtt az elkobzott hajót elsülyesztik. Az Unió jegyzéke nem foglalkozik a szövet­ségesek blokádjával. Newyork, jún. 10. Az Evening Sun washingtoni jelentése valószínűleg jól értesült forrásból tagadja, hogy az amerikai jegyzékben szó volna arról, hogy az Egyesült Államok az élelmi­szer-blokád ügyét a szövetségesekkel meg­tárgyalná. Határozottan közlik, hogy az Egyesült Államok csak Németországgal fog­nak tárgyalni. Wilson állásfoglalása Anglia mellett,­­ Stockholm, jún. 10. A Svenska Morgenbladed Bryan le­mondásával kapcsolatosan azt írja, hogy a Lusitania-ügyben adott válasz nem méltó egy olyan államhoz, amely azáltal, hogy megengedte a municiószállítást, elősegítette, polgártársai halálát. Wilson álláspontja erős állásfoglalás Anglia mellett. Wilson nem tett semmit, hogy Angliának Németország kiéheztetésére vonatkozó tervét megakadá­lyozza, noha tudta, hogy a kiéheztetési há­ború megszűnése magával hozná a tenger­alattjáró háború megszűnését is. Nem utaznak el Berlinből az amerikaiak'. 'Amsterdam, jan. 10. — TA Pesti Hírlap tudósítójától. — A Reuter-ügynökség jelenti Washing­tonból. A külsögyminisztérium megcáfolja a Havas-ügynökségnek azt a hírét, hogy Ge­rard, az Egyesült Államok berlini nagykö­vete, azt tanácsolta az amerikai kolóniának, hogy legyen készen az elutazásra. Két millió amerikai tiltakozik a fegyver- és lőszerszállítás ellen.­­ Berlin, jún. 10. Newyorki jelentések­ szerint két millió aki-Írás­sal monstre petíció készül az Egyesült­ Álla­mok fegyver- és lőszerszállításai ellen. A petí­ciót Wilson elnöknek akarják átnyújtani és a kongresszust vele kényszeríteni, hogy a fegyver­kivitel betiltása céljából külön ülést tartson. Az előkészítő bizottságnál naponta ezernyi aláírat jelentkezik. Új altengernagyok. Washington, juni. 9. ^ '(Reuters)' Mayo ellentengernagyot, az at­lanti flotta első divíziójának parancsnokát, alten-­ gernagygyá nevezték ki. Hír szerint két más al­tengernagy kinevezése is várható.

Next