Pesti Hírlap, 1915. július (37. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-09 / 189. szám

ezt a német szolgálati jelentések a svéd lapok­kal egyértelműen megállapítják, kénytelen volt a parancsnok számos lövéstől talált hajóját, amelyen sok lék támadt s amely sülyedőfélben volt Oestergam­ mellett zátonyra vinni. A későbbi események, a súlyosan sebesültek elszállítása a hajóról, a szerető gonddal való fogadtatás, a lakosság által való ápolás, az elesetteknek a la­kosság őszinte részvéte mellett való temetése, mind ismeretesek a szemtanuk leírásaiból, ame­lyeket a svéd és a német lapok már közzétettek. Mindezekből világosan kitű­nik, amiben külön­ben Németországban senki sem kételkedett, hogy az az orosz jelentés, amely szerint az Albatros ütközet közben bevonta a német lobogót, nem felel meg a valóságnak. Mialatt ez történt, előbb a Lübeck, majd a Roon a keleti irányból jövő ágyúdörgés felé tar­tottak a leggyorsabb tempóban. Mihelyt elérték az ellenség legszélső hajóit, beavatkoztak az ütközetbe. Az ellenség különösen a hozzá legs­­zelebb lévő és gyöngébb Lübecket egyúzta, de­­ ami eredményt nem ért el, még akkor sem, mi­dőn a sűrű köd mögül fél 9 órakor segítségére legújabb, legerősebb páncélos cirkálója, a Ru­rik is odaérkezett. A Roon és az Augsburg a Rurikra vetette­­ magát, hogy fölmentse a Lübecket. Erre a Rurik elvonult. Az ütközet, amelyben az oroszok, saját bevallásuk szerint, sérüléseket szenvedtek, — valószínűleg a Roon nehéz lövedékeitől — 10 óra körül végződött, amikor ugyanis az ellenség az északi ködben eltűnt, még mielőtt további meg­erősítéseink megérkezhettek volna. Dacára annak, hogy a számra és harci erőre nézve nagy fölényben lévő orosz hadi­hajók élénk és folytonos tüzelést indítottak elle­nünk, cirkálóink egyetlen lövést sem kaptak. * Az orosz jelentés fantasztikus adatait a Gotland melletti tengeri ütközetről, amely szerint a német cirkálókat többször eltalálták és egy páncélos cirkáló súlyosan megsebesült, továbbá, hogy a német hajók visszavonultak, a fenti le­írás német részről eléggé megcáfolja. * A Wolff-jelentésben megemlített német hadi­hajókkal, kivéve a „Roon" páncélost, már talál­koztunk a háború eseményei között. A mindössze is csak 4350 tonnás és 27 cso­mós­­Augsburg védett cirkáló mindjárt a háború elején rendkívül jó eredménynyel bombázta mind­össze is csak 12 darab 10.5 cm.-es gyorstüzelő­ágyúból álló tüzérségével Libaut, a 3250 tonnás és 23.5 csomós Lübeck (10 darab 10.5 cm.-es ágyú) pedig sikeres apróbb harcokat vívott és több angol várost bombázott. A gotlandi csatá­ban résztvett harmadik német hadihajó, a Roon páncélos cirkáló testvérhajója a Wilhelmsha­­­vennél német almára futott és elsülyedt York páncélos cirkálónak, 9500 tonnás, 21,4 csomós, tüzérsége pedig 4 darab 21, 10 darab 15 és 14 darab 8.8 cm­-es gyorstüzelő-ágyúból áll. A hajó gépjei 19,000 lóerőt indikálnak, személyzete pe­dig 633 emberből áll. A tegnapi számunkban részletesen körülírt öt orosz cirkáló tehát megsemmisítő fölényben volt a német flottilla fölött. A nem, valami nagy tehetségű és bátorságú tengerésztisztek vezetése alatt álló orosz cirkáló­flotta élén a félelmetes Rurikkal azonban csúfosan kitért a német hajók elöl és rárohant az Albatros aknahajóra, mely­nek pedig semminemű harcértéke se volt. Irtóza­tos ágyutüzet zúdítottak az orosz hajók a termé­szetesen menekülő aknahajóra, tüzérségi legény­ségük szégyenére azonban még ezt a teljesen pán­célozatlan hajót se tudták elsülyeszteni. Koszorúk az Albatros halottainak sírján. — A svéd királyné kegyelete. — A björkei temetőben már szombaton két svéd nemzeti színű koszorút helyezett a svéd ki­rályné az Albatros halottainak sírjára. Hétfőn Boes tartományi főnök tett le koszorút az oester­gam­i temetőben levő sírokra. Az ünnepélyes ko­szorúletételnél jelen volt több svéd és néhány né­met tiszt. A stockholmi német követ, a német ka­­­tonai attasé és a főkonzul német nemzeti, szinti koszorúkat küldött, amelyekkel a visbyi német konzul díszítette fel a német matrózok sirkantját. A lapok megírják, hogy az Albatros matró­zainak magatartása kitűnő benyomást tett a la­kosságra. Különösen dr Marillon hajóorvos ön­feláldozó magatartását emelik ki, aki szakadat­lanul kötözte a legénység sebeit, dacára annak, hogy őt magát is több gránátszilánk érte és időnként eszméletén kívül volt. Midőn a kórházba szállították, szótlanul összeesett a hős orvos és meghalt. A Dagens Nyheter szerint az egyik sú­lyosan sebesült matróz megtáviratoztatta anyjá­nak, akinek férje és legidősebb fia a harctéren el­esett, hogy neki is része van a német lobogó be­csületének megmentésében, míg a hajó és az ő egyik lába odaveszett. Egy altiszt, akinek felső­karját gránátszilánkok széjjelszaggatták, csak szombaton, 48 órával az ütközet után, jelentette sérülését, mert — mint mondotta — szégyell ilyen csekélységgel beteget jelenteni. 224 PESTI HÍRLAP 1915. julius 8., csütörtöki Svéc­ország és ü®i»régia» A svéd sajtó a semlegesség megsértéséről. Stockholm, jul. 7. A svéd tiltakozásra adott orosz válaszról a Svenska Dagbladed a következőket írja: • Az orosz túlkapás feletti fentartás nélküli sajnálkozás önmagában véve megnyugtató. Mégis változatlanul fennáll annak szükségessége, hogy az orosz és a hazai felelős körök komolyan gon­doskodjanak arról, hogy a semlegesség ilyen sú­lyos megsértései semmi körülmények között meg ne ismétlődhessenek. Változatlanul fennáll ez a szükségesség már csak azért is, mert az itteni orosz követ az élénk sajnálkozás kifejezéséhez azt a nagyon különös megjegyzést fűzte hozzá, hogy ebben az esetben csak sajnálatos figyelmet­lenségről van szó. A lap azt hiszi, hogyha a szolgálati köteles­ségek ilyetén megsértését oly enyhén bírálják meg, nem igen van kizárva, hogy az eset meg­nem ismétlődik. A többi lapok megelégedésüknek adnak ki­fejezést az orosz kormány gyors válasza felett. A Svenska Morgenbladed azonban azt hiszi, hogy ebben az esetben nemcsak az orosz kormány élénk sajnálkozásának, hanem fentartás nélküli bocsánatkérésének lett volna helye. A lapok külö­nös súlyt helyeznek arra az ígéretre, hogy ez a súlyos eset nem fog megismétlődni. A Stockholms Dagblad azt írja, hogy Svéd­országban igen érzékenyek a semlegességi köte­lességek tekintetében, ezért Svédország követel­heti, hogy szóval és tettel respektálják jogait. Stockholm, júl. 8. Az­­Aftonbladed kijelenti, hogy az orosz elégtételadással nincs megelégedve, mert nem nyújt igazi biztonságot a jövőre nézve. Svédországnak követelnie kell a vét­kesek megbüntetését. A lap azt hiszi, hogy az ügyet a svéd kormány nem fogja elinté­zettnek tekinteni, mert a svéd hivatalos je­lentések nem mondják ki, hogy az oroszok nyilatkozata kielégítő. Az Amerikával­­való táviróforgalom nehéz­ségei.­­ Krisztiánia, júl. 8. A­ Morgenbladed jelenti: Az állami gazda­sági bizottság egy távíró irodát létesített, amely­lyel a táviróforgalomban különösen Amerikával fennálló nehézségeket akarják eloszlatni. Az iro­da átveszi a táviratokat és azokat a címzettekhez továbbítja, ha nincs kifogás tartalmuk ellen. A gazdasági bizottság ezáltal átveszi azt a garan­ciát, hogy például távirati úton rendelt áruk, csakugyan Norvégia számára adattak fel­. Az ily módon hivatalosan elismert táviratok a címzettet könnyebben és biztosabban érik el. A küldő biz­tosabban számíthat a válaszra, mert választávira­tok is küldhetők a bizottsághoz, amelyek azonnal tovább adatnak a címzetteknek, 1­­­ as a A felsőház ülése. Anglia a háború után sokkal sze­gényebb ország lesz. — Elveszíti a múltak és a hagyományok presztí­zsét. — Nem­ lesz annyi fölöslegs tőkéje, mint más országoknak. London, júl. 8. A felsőházban Lord Middleton határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a kormány te­gyen intézkedéseket a nem katonai jellegű állami kiadások csökkentésére. Kifejti, hogy az utóbbi napokban a kormánynak a háborúval szemben elfoglalt álláspontja jelentékenyen megváltozott. Olyan beszédekből, mint lord Curzoné, kiderült, hogy a kormány el van határozva a nép felvilá­gosítására, hogy az álarcot le kell venni és a helyzet komolyságát teljesen megvilágítani. A há­borús adósság 1916 márciusában, ha addig a há­borút befejezzük, 1293 millió font sterlingre fog rúgni. A kamatok 58 millió 194.000, a hadi bizto­sítékok mintegy 19 milliót tennének ki. Ezzel szemben, feltéve, hogy a szövetségesek és a gyar­matok valamennyi kölcsönvételből eredő köteles­ségeiknek eleget tesznek, csak 62 millió 750.000 áll rendelkezésre, úgy hogy egy 40.350.000 font nagyságú deficit fog előállni. Emellett nincs is szó az új adósság törlesztésére irányuló intézke­désekről. Middleton az egyes resszortok gazdál­kodását kritizálja és megtámadja a szabadelvű kormány pénzügyi politikáját, különösen a szo­ciális­ és iskolapolitikai kiadásokat. A szónok ezzel végzi beszédét: „Mi ép oly kevéssé készül­tünk el pénzügyileg, mint katonailag a hábo­­­rúra." Lord Landsdowne nagyjában helyesli Midd­leton fejtegetéseit. Lord Stoldwyn kifogásolja, hogy a kincst­tári kancellár mindjárt a háború kezdetén nem tett javaslatot az adók emelésére. Lord Haldane helyesli azt a nézetet, hogy a minisztériumok nagyon pazarul gazdálkodtak, de a vita azt a benyomást kelti, hogy a háború után csak új adókat kell szedni és egyebekben a régi vizeken evezni. Már­pedig Anglia egészen más dolgot vár a háború után, mert akkor sokkal szegényebb ország lesz. Elveszíti majd a múltak és a hagyományok presztízsét, amely Angliának különleges állást biztosított a kereskedelemben és iparban anélkül, hogy vetélytársa lett volna. Most azonban riválisoknak is van kilátásuk, Angliának nem lesz annyi fölösleges tőkéje, mint más országoknak. Kereskedők és iparosok saját segédforrásaikra, saját ügyességükre, lelemé­nyességükre és vállalkozói szellemükre lesznek utalva. Szükséges, hogy már most előkészüljenek erre az új helyzetre. Más nevelés lesz szükséges, hogy a kereskedők és iparosok az új konkurren­ciával szemben megállhassák helyüket. Legyen takarékosság a jelszó, de ne az iskolák dolgában, és még kevésbbé a fronton álló hadseregek tekin­tetében. A Northeliffe-sajtó a fércpolitikusok eltávo­lítását sürgeti. London, júl. 8. A Daily Mail vezércikkében ezeket írja: Ugyanazok a politikusok vannak ma is hivatal­ban, mint azelőtt és csak kevés változás történt. Kevés új embert hívtak meg a kabinetbe annak a felelősségnek a viselésére, amely Asquithre sú­lyosan fog nehezedni, ha a közönség világosan felismeri, hogy mi történt. Tényleg ugyanazok az emberek végzik a politikai ellenőrzést, mint a há­ború elején, míg Németország a tehetetlen embe­reket félreteszi. A háborút csak úgy nyerhetjük meg, ha az angol közönség maga veszi kezébe az ügyet és ragaszkodik a tehetetlen fércpolitikusok eltávolításához. Az angol közönséget vigasztalni kell! London, júl. 8. A Times elismeri, hogy az angol közönség vigasztalásra szorul. Sok nehézség merült fel minden téren, de azért nem kell elveszteni a vég­leges győzelemben való reményt. Olyan ellenség­­yel­­állanak szemben,melynek óriási er­eje, hatat­. •jil.

Next