Pesti Hírlap, 1915. július (37. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-12 / 192. szám

! • »­i !•­­ 1915 Július 12., Hétfő. PESTI HÍRL­AP bizonyult, mire meg kellett változtatni az ostrom tervét, miután drága hetek és hónapok múltak el hiábavaló harcok közepette. A Times szerint a szerencsétlenséget az okozta, hogy nem volt kellő közreműködés a flotta és a csapatok között. A flotta nagyon korán kezdett támadni, a csapa­tok nagyon későn érkeztek. Időközben a törökök és német szervezőik úgy a Gallipoli-félszigeten, mint a két Dardanella-parton csaknem bevehe­tetlen állásokat rendeztek be. A Times szerint az angolok nem gondoskodtak eléggé a sebesültek gondozásáról. Beszélik, hogy a hadügyminisz­rium az egyeségügyi berendezések dolgában a tengerészeti minisztériumra bízta magát és meg­fordítva. Ennek következménye lett, hogy a sze­gény sebesültekről senki sem gondoskodott. Sem szállítóhajó, sem orvos nem volt elegendő szám­ban. Ugyanilyen állapotok voltak Alexandriában is, ahol a sebesülteknek három napig a hajók fedélzetén kellett maradniok, míg kórházba szál­lították őket. Anglia ereje szívósságában van Ha hiba történik, ez Angliát orvoslásra ösztönzi. Ezért a borzalmas harcok az óriási áldozatok ellenére is tovább foc­nak folyni. Oroszellenes hangulat Perzsiában. Pétervár, júl. 11. Egy orosz diplomata a Novoje Vremjában azt írja, hogy valószínűleg Musztafa el Mamalek lesz a perzsa miniszterelnök. Ez a küszöbön álló konevezés mutatja, mennyire terjed Perzsiában az oroszellenes hangulat. E­z­t a hangulatot való­színűleg neon lesz könnyű dolog leküzdeni. Anglia és a háború. Kltchener, Carson és Churchill beszédei Ha a lajstromozás elkészül, az összes férfiakat felszólítják, hogy lépjenek be a hadseregbe. — Ha az önkén­tes­ rendszer nem válik be, életbe kell léptetni az általános védköte­zettséget. « London, júl. 11. Guildhallban mondott beszédekről jelentik. Kitchener azt fejtegette, hogy mind­azon okok, amelyek alapján augusztusban azt lehetett mondani, h­ogy a háború hosszú tartaalma lesz, ma is fennállanak. A hely­zet összehasonlíthatlanul jobb, mint tíz hó­nappal ezelőtt volt, de legalább is ugyan­olyan komoly, amilyen akkor volt. A háború eleje Angliát normális katonai helyzetében találta. Új hadseregeket csak lassan-lassan lehetett képezni a rendelkezésre álló felsze­relési anyag arányában. A nehézségek most már megszűntek. A kiképzés alatt álló csa­patokat ma már kellő fegyverzettel el lehet látni. Gondoskodás történt a csapatok elhe­lyezéséről és ruházatáról is. Most erős újon­cozás szükséges, annál is inkább, mert a nagy hadseregnek nagy tartalékokra van szüksége. Ha a lajstromozással elkészülnek, az összes véderőképes férfiak felszólíttat­nak, hogy lépjenek be a hadseregbe. Beszé­dét azzal fejezte be, hogy felszólította a fegyverképes férfiakat, h­ogy lépjenek be azonnal a hadseregbe. Carson azt mondotta, hogy Kitchener a kormány és az egész nemzet abszolút bizal­mának örvend. A nemzet el van szánva, hogy a háborút a győzelemig folytatja, de még herkulesi munkát­ kell végezni. Az önkéntesi rendszer most állja ki a próbát. Ha nem vá­lik be, akkor mindenki előtt kétségtelen, hogy az általános védkötelezettséget nyom­ban életbe kell léptetni. Amíg ellenséges ka­tona áll belga, francia vagy orosz területen, addig hazafiak nem gondolhatnak békére. Lord Derby azt mondja, hogy igen hasznos dolog volna, ha nyomban kivégez­nék azokat, akik az alsóházban kérdéseket tesznek. Az ifjúságot egyrészről félénkség tartja vissza attól, hogy katonai szolgálatra jelentkezzék, másrészről visszariasztja az a sok bírálat, amelyet a vezéreken gyakorol­nak és amely mindenfelé bizalmatlanságot kelt. Churchill ezeket mondotta: — Belátjuk most, hogy túloptimista gon­dolkodás volna, ha a háború befejezését még ez évben remélnék. Foglalkozik azokkal, akik a kormány dolgait bírálgatják és azt mondja: — Ha minden a legtökéletesebben ment volna, két tényt mégsem lehetett volna megváltoztatni: a nyugati hadszíntéren be­következett stagnálást és az oroszok pillanat­nyi lőszerhiányát. Long­ miniszter az általános védkötele­zettségre céloz. London, júl. 11. Long miniszter a városok küldötteinek fogadásánál mondott beszédében utalt arra, hogy félreértik a kormány azon kijelentését, hogy nem akar állami kényszert gyakorolni. A kormány csak azt mondotta, hogy a laj­stromozás nem tekinthető állami kényszer­nek, a kormánynak azonban szabad keze van. Ő maga nem maradna 24 óráig sem a kormányban, Jul nem tehetné meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek. Unionista kabinet az általános véd­kötelezettség­ pro­gramm­­­ával? London, jan. 11. Nation című folyóirat írja: Az Asquith elleni legújabb támadás arra az elhatározásra vall, hogy megsemmisítsék a koalíciót és helyébe unionista kormányt ál­lítsanak, amelynek programmjában benne lenne az általános védkötelezettség. De ha Asquith a Daly Mail nyomása alatt ege­, fekszik, akkor a liberális párt kilenctized része követni fogja az ellenzékbe. Ha utód­ja egy liberális államférfiú lesz,­ úgy 'Asquith egyedül fog állani, mint annak idején Chamberlain a Salisbury-kabinetben. „Anglia komoly veszedelemben forog." (Lloyd George és Curson csak enyhén utalnak ismeretlen tényekre. — A Darda­nella-akció rejtelmei. — Ki vezette félre As­quithot? Kitchener? French? Robertson?) Bécs, júl. 11. A Daily Mail, amely a lakosságot évek óta állhatatosan a háborúra készítette elő, most arra figyelmezteti a közvéleményt, hogy a hely­zet most még annyira sem kielégítő, mint ami­lyen hónapokkal ezelőtt volt. Amikor Lloyd Ge­orge így beszél: „Úgy vélem, a helyzet komoly, nagyon komoly, túlságosan komoly." Curzon lord pedig ezt mondja: „A helyzet csupa súlyos gond s el lehet mondani nem ok nélkül, hogy az ország komoly veszedelemben forog, akkor csak enyhén utalnak oly tényekre, amelyeket nem is­mer akár csak minden ezredik ember sem ebben az országban s nem ismer sem a lordok háza, sem az alsóház tagjainak többsége. A Dardanel­la-expedíciót, ami csak egyik fázisa a komoly helyzetnek, alaposan félreértik a jelentőségét, lekicsinylik. A parlament tagjainak, sürgetniük kellene felvilágosításokat bizonyos dolgokról, amik ezzel a kiterjedt hadművelettel összefüggés­ben állanak. Ezeket a lakosságnak is ismernie kell, hadd lásson tisztán s ne kloroformozzák továbbra. Ugyanez a lap egy másik cikkében vissza­tér régi vádjára, amelylyel Asquith miniszterel­nököt illette azért, mert New­pastiéban kijelen­tette, hogy egy szó sem igaz abból, mintha hiány volna lőszerben. A „Daily Mail" tudni akarja, ki vezette akkor félre a miniszterelnököt. Ha akkor a kormány élén üzletember állt volna, bi­zonyára tudomása lett volna arról, hogy a fron­ton nincs elég muníció. Politikai körökben min­denféle híresztelések keringenek arról, ki ve­zette félre Asquithot. Az egyik verzió szerint Kitchener lord mondta neki, hogy minden rend­ben van, mások szerint Sir John French volt a tévútra vezető, de arról is beszélnek, hogy a ve­zérkar főnöke, Sir William Robertson a hibás. A munkás­kérdés bonyodalmai. London, júl. 10. A Daily Chronicle jelenti: A dél-walesi szénbányakerületben a helyzet rendkívül kri­tikus. Runciman miniszter új feltételei alig tartal­­maznak valamit a munkások eredeti követelései­ből. Lloyd­ George közölte a bányamunkás-szö­vetséggel, hogy komoly konfliktus esetén a bá­nyamunkásokat a muníciós törvény hatálya alá helyezik, amely a sztrájkot megtiltja és súlyos büntetéssel sújtja. A chesteri szakszervezetek el­határozták, hogy a legélesebb harcot indítják az általános hadkötelezettség ellen. Az angol munkáspárt vezére békepropagan­dát kezd. Hága, júl. 11. Az angol független munkáspárt vezetője, Keir Hardie kijelentette, hogy augusztusban nagy propagandát fog kezdeni a béke mellett. Egyben tiltakozását fejezi ki a muníciógyártásra vonat­kozó kényszermunka ellen. A szénkérdés: Manchester, júl. 11. A Manchester Guardian a szövetségesek ré­szére való szénszállítás ügyét tárgyalja, mely ügyben július havában konferencia lesz. Mint­hogy Olaszországnak nincs szene és Francia­ország, valamint Lengyelország leggazdagabb­ szénterületei az ellenség kezén vannak, csak Anglia van abban a helyzetben, hogy szenet szállíthat. Az angol ipar már ma is az elviselhe­tetlenül drága angol szénáraik miatt panaszkodik, Oroszországban pedig attól tartanak, hogy a­ jövő télen, még a nagyvárosokban­ is nagy szen­viség lesz. A muníció-kérdés rejtélye. Manchester, júl. 11. * A Manchester Guardian londoni levelezője írja: A liberális képviselőket nagyon nyugtala­nítja a muníciók­ér­dés. Szeretnék, ha tájékoztat­nák őket az igazságról. Fölvetették azt az elvet, hogy az alsóház tartson egy ülést a nyilvánosság kizárásával. A kormány valószínűleg el fogja vetni ezt az eszmét, mert nem akar erre prece­denst teremteni. Asquith, Haldane és Llyod George. London, júl. 11.­­ A Morning Post jelenti: Asquith minisz­terelnök igyekszik elsimítani az ellentétet lord Haldane és Lloyd George közt. Asquith már ta­nácskozott erről Lloyd Georggal. A német-délnyugat-afrikai sereg le­fegyverzése, London, júl. 10. fA, Reuters ügynök­ség jelenti Fokváros­ból. Botha július 9-nek délutáni 5 órájáig adott gondolkodási időt a németeknek, az­­zal, hogy ha a határidő letelte után nem ad­ják meg magukat, megkezdi a támadást. A németek látták, hogy nincsen kilátás a sza­badulásra és elfogadták az ultimátumot. Praetoriából jelentik: Botha tábornok jelentése szerint a bekerítési mozdulatok igen nehezek voltak. Éjjel-nappal folyton mene­telni kellett végtelen utakon, amelyeken nincsen ivóvíz. Az aktív német­­ tiszteknek meghagyták kardjukat. Becsületszóra ma­guk választhatják bizonyos föltételekkel lakóhelyüket. A tartalékosoktól elvették a fegyvert. Minden fogolynak szavát kellett adnia, hogy e háború folyamán nem kezdi meg ismét az ellenségeskedéseket. (Ez a jelentés — jegyzi meg a Wolfs­ügynökség — ar­ra enged következtetni, hogy az átadás a nagy számbeli fölényben levő ellenségnek tisztességes feltételek mellett történt.)

Next