Pesti Hírlap, 1915. július (37. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-15 / 195. szám

A Vöröskönyv hatása Olaszországban. Lugano, jul. 14. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Az új osztrák-magyar Vöröskönyvet a sajtó egyelőre nem kommentálja, de a könyv Ró­mában mégis kínos zavart keltett, mert oly rész­letek vannak benne, amelyeket­­ a Zöld könyv agyonhallgatott. Különösen lehangoló a Vörös­könyvnek az a megállapítása, hogy a bécsi olasz katonai attasé optimista jelentései hozzájárultak a háború mellett való döntéshez és hogy Sonnino tévesen informálta a királyt. Olaszország vála­sza inkább szidalmazásból, mint ellenbizonyíté­k­okból fog állani. Olasz kényszerkölcsön terve. Zürich, jul. 14. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Züricher Post milanói levelezője jelenti: Az olasz nemzeti kölcsön nyilvánvaló eredmény­telenségének egyik legfeltűnőbb oka, hogy a olasz politikai körökben ma általában egy kény­szerkölcsön szükségességével számolnak, ami megadná az olasz államnak kényszer útján azt, amit az áldozatkészség hiánya és a polgárok nagy bizalmatlansága megtagadott tőle. Olasz korrupciók. Berlin, jul. 14. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Frankfurter Zeitung Olaszország botrá­nyos, korrupciós állapotairól számol be. Rómá­ban gyűjtött 1.200.000 lira segélypénzből, eddig csak 300.000 lirát szolgáltattak be. Számos köz­ségben a pénztárak üresek és a fizetéseket nem folyósítják. A kölcsön fejében az állami hivatal­nokoktól fizetésük egy százalékát levonják. Az alállamtitkár kijelentette, hogy idővel a kényszer­kölcsön elkerülhetetlen lesz és a jelentés oda­konkludál, hogy ha Olaszország októberig döntő győzelmet nem arat, úgy katasztrófának kell be­következnie. Barzilai minisztersége, Chiasso, jul. 1-L — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Holnap délután olasz minisztertanács lesz, amely Barzilainak a minisztériumba való belépé­sét fogja elhatározni. Barzilai a napokban az arcvonalra utazik, hogy a király előtt letegye az esküt. Kinevezése után Barzilai le fog mon­dani a római sajtóegyesület és az olasz hírlapíró­szövetség elnöki állásáról. Előbb azonban tisz­tázni akarja a kormánynyal azt a kérdést, hogy az arcvonalra a sajtó képviselői is küldessenek ki. Hír szerint, 24 olasz és 6 külföldi hírlapíró­nak fogják az engedélyt megadni, hogy az arc­vonalra utazzanak. Török hivatalos jelentések: 1. Konstantinápoly, júl. 14. (Elkésve érkezett.) A főhadiszállás közli: A Dardanella-fronton július 11-én Ari Burnu mellett jelentéktelen tüzelés volt. Délután Ari Burnu előtt egy ellenséges cir­káló torpedónaszádok védelme mellett és így repülőgép támogatásával tüzelt egy ideig jobb szárnyunkra anélkül, hogy hatást ért volna el. Azután visszavonult. Szedil Bahr mellett kölcsönös tüzérségi tűz meg­szakításokkal a jobbszárnyon és a középen. Anatóliai ütegeink hatásosan bombázták a mortolimani ellenséges csapatokat, ütege­ket, hangárokat és repülőket. A többi had­szintéren nem történt különös esemény. II. Konstantinápoly, jul. 13. (Milli-ügynökség.) A főhadiszállás közli: Kaukázusi front: Az ellenség veszte­ségeit, melyeket halottakban és sebesültek-ö­­­z ben az Ajax vidékén lefolyt harcokban szen­vedett,, 2000 emberre becsülik­. E harcok csa­ Az angol főparancsnok az ostrom elha­lasztását indítványozza. Scheveningen, jul. 14. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Londoni hirek szerint Hamilton tá­bornok egy Kitchenerhez intézett bizalmas jelentésében sürgősen a Dardanella-hadmű­veletek elhalasztását javasolja, mindaddig, míg a balkáni államok beavatkozása elhatá­rozva nem lesz, vagy amíg Oroszország nem lesz képes kétszázezer főnyi haderőt a Bosz­poruszhoz küldeni. Az ostromló sereg rettenetes veszteségei. Kopenhága, jul. 14. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Tidende jelenti a Dardanella-frontról: A francia Dardanella-sereg vesztesége sebesültek­ben és harcképtelenekben rettenetes s van hét, amikor negyven százalékot tesz ki, ami az ope­rációk ismételt szünetelésére kényszerít. Athén, jul. 14. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Magánjelentések szerint Gallipoli-félszige­ten a harcok nagy hevességgel tovább folynak. Tegnap az entente csapatainak kis sikere volt a jobbszárnyon, de nagy veszteségeket szenvedtek. A kórházhajók naponként mintegy nyolcszáz sebesültet szállítanak Marseillebe és Egyiptom­ba. Dedeagacsnál naponta számos a­ngol katona holtteste sodródik partra. A Dardanella-sereg egy részét visszarendelik a nyugati frontra? Páris, júl. 14. Az Echo de Paris katonai munkatársa azt írja, hogy a Dardanellák előtt küzdő francia csapatok egy részét visszarendelik a nyugati frontra. Japán segítség a Dardanelláknál? — Orosz-japán szövetség. — Bukarest, júl. 14. A Ruszkoje Szlovo feltűnést keltő vezér­cikkben pártolja az orosz-japán szövetség esz­méjét. Érdekes, hogy most, amikor erről a témá­ról cikkeznek, Japán és a nyugati államok közt a viszony elhidegült.­­Még a tavaszszal szó volt arról, hogy a­ japánok segítséget fogjak nyújtani Franciaországnak, miután azonban az angol diplomácia nem tudta megtalálni a helyes módot, ez az akció meghiúsult. Most az orosz diplomácia vette kezébe a franciák ügyét. A Ruszkoje Szlovo hibának tartja azt, hogy Japán már a londoni konvenció aláírása alkalmával kijelentette, hogy nem hajlandó európai földön is harcolni. Most kedvező pillanat volna az orosz-japán szövetség létrehozására és könnyen revidiálni lehetne a rendkívül komplikált viszonyt Anglia, Francia­ország és Japán között. Nagyon könnyen létre le­het hozni egy szövetségi megegyezést, amely meg­állapítja a két állam közötti érdek- és befolyási szférákat és az ottani világrészben mindkettőnek biztosítja érdekei biztonságát. Japán kötelezte magát, hogy szükség esetén Angliát támogatja Indiában. Helyes. Ha Indiában nagy érdekei is vannak Angliának, az oroszoknak viszont nem kevésbbé fontos, hogy megnyíljék a Márványten­ger és szabad útjuk legyen a Földközi-tengerre. Épugy, ahogy Japánnak létérdeke egy kikötő az ázsiai kontinensen, épugy érdeke az orosznak a Dardanellák megnyitása. Így egy orosz-japán szövetségnek az egész világpolitikára nagy befo­lyása lehetne attól kezdve, amikor Oroszország garantálja a japánok mandzsúriai érdekeinek tel­jes elismerését és Japán viszont elismeri az oro­szok keleti érdekeit és hozzásegíti Oroszországot a Dardanellák megnyitásához. Ha ezenfelül arra kerülne sor, hogy Japán beavatkozik az európai háborúba is, akkor technikailag a legkönnyebb lesz Japán részvétele a Dardanelláknál, mert Itt hadserege élelmezését saját flottája tudná bizto­sítani.­­ Egy ilyen szövetség létrehozatala nehéz dolog, mert ennek az egyezménynek nem szabad sértenie az angolok és a franciák párhuzamos ér­dekeit és helyzetét. Az oroszok szövetségeseinek, a franciáknak és angoloknak, a Dardanelláknál époly nagy érdekeik vannak, mint az oroszoknak tehát azok a pénzügyi nehézségek, amelyek Ja­pánt most visszatartják, az angol és francia piac segítségével egy perc alatt megszűnnének. Új orosz hadsereg, új csatahajók? Chiasso, júl. 14. A Secolo pétervári tudósítója táviratozza, hogy Oroszország új, kétszázezer főből álló had­sereget összpontosított Odesszában, amely a rö­viddel ezelőtt a galíciai harctérre küldött hadse­reg helyébe lép és hivatott lesz a Boszporusz for­szírozására. Az új dreadnoughtok vízrebocsá­tása, ami bizonyos szerkezeti hibák miatt késett, a legközelebbi napokban a cár jelenléte mellett meg fog történni Sebastopolban és az oroszok az egész fekete-tengeri flotta védelme alatt Midia felé akciójukat megkezdik. Megállapodtak, hogy Perát az oroszok, Galatát és Sztambult a fran­ciák és a Dardanellák európai partját az angolok tartják addig megszállva, amíg a békekonferencia végleg nem dönt a török kérdésben. * Az orosz csatahajók vízrebocsátásáról szóló hír már azért sem hitelt érdemlő, mert az új orosz dreadnoughtok legfölebb a jövő évre készülhet­nek el; építésük a háború kitörésekor még any­nyira kezdetleges stádiumban volt. A szerk. Orosz torpedónaszádok harca egy török tengeralattjáróval. Stockholm, júl. 14. Sebastopolból jelenti a Vestnik távirati iro­da, hogy a Bosporus közelében orosz torpedóna­szádok megtámadtak egy török tengeralattjárót amely több torpedót lőtt ki az orosz hajókra, de eredmény nélkül. Az orosz torpedók erős tü­zet nyitottak a búvárkodó török tengeralattjáróra amelynek azonban sikerült a vízben eltűnnie,­­ további sorsát nem ismerik. Az orosz flotta egy különítménye ismét bombázta Zunguldak part­vidékét, s vitorlásokat s uszályokat sülyesztett el melyek szenet akartak szállítani Konstantiná­pol vb.­..­­ PESTI HÍRLAP 1915 julius 15., csütörtök. pataink és az ellenséges lovasság és gyalog­ság között folytak le és az ellenség állandó visszavonulásával végződtek. Legutóbb 600 halottat számláltunk meg az ellenség vissza­vonulási vonalán. Dardanella-front: Július 12-én reggel az ellenség Ari Burnu mellett heves tüzér­ségi és gyalogsági tüzelés után bombák do­bása mellett előnyomulást kísérelt meg jobb szárnyunk ellen. Tüzelésünkben az ellenség támadása összeomlott és az ellenség vissza is vonult. Ugyancsak könnyen visszavertük az ellenségnek balszárnyunk ellen intézett hasonló kísérletét. Az ellenség futva mene­kült. A menekülők egy része a szakadékokba zuhant. Sok muníciót és más hadiszert zsák­mányoltunk. Szedil Bahr mellett az ellenség ugyan­aznap reggel mindkét, szárnyának heves tü­zérségi tüzelése után támadást kísérelt meg jobb- és balszárnyunk ellen flottája egy ré­szének támogatása mellett. Az ellenség háromszor kísérelte meg a támadását jobb szárnyunk ellen, de súlyos veszteségei mellett visszavertük. A bal­szárnyon lövészárokharccá fajult a küzde­lem, amely eredmény nélkül éjjelig tartott. E szárnyon két gépfegyvert zsákmányoltunk. Jóllehet az ellenség a tegnapi csatában mintegy 60.000 gránátot pazarolt és bár sú­lyos veszteségeket szenvedett, semmiféle eredményt sem ért el.

Next