Pesti Hírlap, 1915. július (37. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-03 / 183. szám
A PESTI HIRLAP 1915 julius 3., szombat. Olaszország és Törökország viszonya rosszabbodott. Frankfurt, ju. 2. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Frankfurter Zeitung jelentése szerint Olaszország és Törökország között roszszabbodott a viszony. A római török nagykövet elutazásáról beszélnek. Török Hivatalos Jelntések: I. Konstantinápoly, jul. 2. A főhadiszállás jelenti: A Dardanellák arcvonalán .Ari Burnunál az ellenség, amely június 28-án bal szárnyunk ellen intézett támadások ellenére nemcsak hogy eredményt nem ért el, hanem ismét visszavettetett korábbi állásaiba, azon a területen, amelyet mi áttekinthetünk, 750 halottat hagyott vissza és ezenkívül meglehetős számú foglyot, köztük egy tisztet vesztett. Sedil Bahrnál az ellenség időnként megújítja jobbszárnyunk ellen hiábavaló támadásait, amelyek súlyos veszteségeket okoznak neki. A többi arcvonalon semmi jelentős nem történt. II. Konstantinápoly, jul. 2. A főhadiszállás jelenti: A kaukázusi arcvonalon a határ közelében lévő hegyvidékes terepen a harcok reánk kedvezően folynak. Az ellenség a jobbszárnyon lefolyt legutóbbi harcokban több mint hatszáz halottat, köztük hét tisztet hagyott a csatatéren. Ezenkívül két tisztet, köztük egy zászlóaljparancsnokot és nagyobb számú orosz közkatonát elfogtunk. A Dardanellák arcvonalán e hó 29-én az Ari Burnutól északra lévő terepszakaszon tüzérharc folyt. A Szedil Bohrtól délre lévő szakaszon a harc egész nap tartott. Az ellenség, amely jobbszárnyunkat körül akarta zárni, szakadatlan heves tüzérségi tűz védelme alatt támadásba kezdett. Ellentámadással tervét meghiúsítottuk. A 30-ára virradó éjszaka az Ari Burnutól északra lévő szakaszon az ellenségnek centrumunkon lévő sáncaink ellen intézett támadásait véresen visszavertük. Jobbszárnyon levő csapataink ellentámadásba mentek át és és ez ellenségtől két egymás mögött lévő lövéssarkot elfoglaltak. Ugyanez éjjel a Szedil Bahrtól délre lévő szakaszon csapataink támadásokba kezdtek az ellenséges balszárny ellen. Az egész éjjelen át tartó csata folyamán csapataink az ellenséges sáncokba több helyen benyomultak, mire elkeseredett ember-ember elleni harc fejlődött ki. Csak szürkületkor állt meg a harc. Harmincadikán a Szedil Bahrtól délre lévő szakaszon bal- és jobbszárnyunkon a harc reggel 7 órától déli 12 óráig tartott. Ez a csata, amelyet mindkét szárnyon csapataink támadása indított meg, ránk igen kedvező lefolyású volt. Anatóliai ütegeink, melyek sikerrel vettek részt a déli szakasz harcaiban, hatásosan bombázták az ellenség táborát és tüzérségi állásait. Egyik repülőnk Szedil Bahrra bombákat dobott. A többi arcvonalról nincs érdemesebb jelenteni való. Tizenegyezer halott. Kopenhága, jul. 2. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Tidende Athénen keresztül az ententenak a Dardanellák előtt szenvedett nagy vereségéről ad hírt. A Dardanellák előtt a legutóbbi napokban folyt küzdelmek az eddigi háború legborzalmasabb és legtöbb áldozatot kívánó csatái voltak és a minden valószínűség szerint áttörtést kierőszakolni akaró szövetségeseknek tizenegyezer halottjukba és kétannyi sebesültjükbe került. A brit tengeri haderő veszteségei a Dardanelláknál. London, júl. 1. A Reuter-ügynökség jelenti: Az alsóházban Asquith kijelentette, hogy a brit tengeri haderő vesztesége a Dardanelláknál szárazon és vízen május 31-ig a következő volt: Tiszt: 496 halott, 1134 sebesült, 92 eltűnt; legénység: 6927 halott, 23.542 sebesült, 6745 eltűnt. Angol tudósítás a Dardanellák bevételének óriási áldozatairól. London, júl. 2. A Daily Telegraaf Granville Fortescu egy június elejéről keltezett konstantinápolyi levelét közli. A levél írója ezt mondja: ki kell ábrándítania azokat, akik a Dardanellák hamaros elfoglalásában reménykedtek. Nagara erődtől kezdve egészen Kam Kalehig a tengerpart egyetlen hatalmas erősség. Március 18-ika óta minden alkalmas helyet ágyúüteggé változtattak át. A törökök az első támadás óta oly erősen tartják magukat, hogy csak Kitchener serege mérkőzhetik velük. A tengerszoros mentén minden erőd óráról-órára nagyobb veszedelmévé válik a hajótámadásoknak. Az erődöket sűrűn szegélyezik az aknák.. Aknahalászok nem merészkedhetnek messzire a tengerre, mert kiteszik magukat a géppuskák tüzelésének. Az aknamezőket, továbbá rejtett ütegek oltalmazzák. Ezek oly ügyesen vannak elbújtatva, hogy a repülőgépekkel való felderítés teljesen sikertelen. Nyilván van egy szárazföldi torpedók számára való állomás is. Végül újonnan felállított üregek és védművek vannak az ázsiai partokon is a legkedvezőbb állásokban. A Gallipoli félszigeten a helyzet az utóbbi hónapokban lényegesen megváltozott. Minden szakadék egy akadály, minden lejtő egy erősség. Márciusban egy partraszállás lehetséges lett volna. A törökök kétszeresen felülmúlják ellenfeleiket. A szövetségesek a legnehezebb bázisról operálnak. A török katonák kitűnőek. Teljesen ismerik a terepet, amely a szövetségesek számára ismeretlen terület. További nehézséget jelent a szövetségeseknek a vízhiány, amely a hosszú esős időszak alatt nem volt érezhető, de júliusban és augusztusban annál inkább. Ehhez járulnak a tengeren való szállítás és a partraszállás nagy nehézségei. A levél írója végül kijelenti, hogy ő mindamellett nem pesszimista, de a szövetségesek legyenek elkészülve óriási áldozatokra. Konstantinápoly sorsa a rendelkezésre álló lövegek és a puskapor mennyiségétől függ. A balkáni helyzet. A szerb hadsereg újjászervezése be van fejezve. — Szerbia tervei. — Lugano, jul. 2. Risztics római szerb követ legutóbbi nyilatkozatából a Tribuna a következőket közli: A kis szerb hadsereg újjászervezése és az utolsó tartalékokkal való kiegészítése be van fejezve. Ez a hadsereg most Szerbia egyetlen védője. Ausztria-Magyarország elleni offenzívára gondolni sem lehet. Teljesen meg lehetünk elégedve azzal, hogy az ellenséges haderőt a határon lekötve tudjuk tartani. A szerb hadsereg azonban arra is készen áll, hogy a közös ellenségre vesse magát, ha az Konstantinápoly ellen vonulna. Hogy kit értenek Szerbiában ez alatt a közös ellenség alatt, arról nem beszélt Risztics. ^ Az entente ujabb ajánlatai. Berlin, jul. 2. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Mint a párisi Journal irja, Viviani közölte a kamara bizottságával, hogy a Balkán-államokkal való minden tárgyalás eredménytelen maradt. A hármas entento azonban ujabb és messzebbmenő javaslatokat tett a balkáni kormányoknak s ezeket a legutóbbi napokban nyújtották át. A római szerb és montenegrói követek az Albánia elleni akció okairól. Lugano, jul. 2. A római szerb és montenegrói követel nagy igyekezetet fejtenek ki, hogy az olasz sajtót kormányaik tiszta szándékairól meggyőzzék. A montenegrói követ egyre azt hajtogatja, hogy Szkutari osztrák-magyar intrikák melegágya volt, amelyet el kellett foglalni, különben Montenegró létét fenyegette volna. A montenegróiak meg akarják tartani Szkutarit és az olaszok beleegyezésével nagyarányú kereskedelmi gócponttá fejleszteni. Az igazságosság szempontjából is indokolható, hogy a montenegróiak Szkutariban maradjanak. Midőn az európai nagyhatalmak annak idején Szkutari kiürítésére ítélték Montenegrót, negyven milliónyi kárpótlást ígértek, amelyet azonban eddig nem fizettek ki. Egyébiránt Montenegró Szkutari elfoglalása után még szabadabban és energikusabban járhat el Ausztria-Magyarország ellen. Hasonlóan indokolja Hisztics szerb követ a szerbeknek Albániába történt benyomulását. A volt montenegrói miniszterelnök Londonban. London, júl. 2. A Morningpost jelenti: Fjadovics volt montenegrói miniszterelnök Londonba érkezett, hogy élelmiszereket, fegyvereket, muníciót és egyéb készleteket szerezzen Montenegró számára. Radovics határozottan biztosította az angol kormányt, hogy a montenegrói csapatok az albán területek egyes részeit csakis stratégiai okokból szállották meg, nevezetesen azért, hogy készleteket biztosítsanak maguknak. Montenegró nem szándékszik Szkutarit megtartani. Az albán területek dolgában tiszteletben fogja tartani a hatalmak döntését és csak az albánok támadásai folytán volt kényszerítve a Bojana-folyó mindkét partjának megszállására. A szkutari osztrák-magyar konzul Bécsbe utazik, Bécs, jul. 2. A skutarii osztrák-magyar főkonzulátus vezetője Halla, akit Skutari megszállása után a montenegróiak a város elhagyására kényszerítettek, ma hivatali személyzetével együtt Gettinjén keresztül Teodoba érkezett, ahonnan Bécsbe utazik. Montenegró jegyzéke Skutari elfoglalásáról. Berlin, jul. 2. A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Tribuna közzéteszi Montenegrónak Skutari elfoglalásának ügyében az entente-hatalmakhoz intézett jegyzékét, amely többek közt ezeket mondja: Montenegró tudatára jött annak, hogy a mi osztrákoknak és magyaroknak a montenegrói területek ellen kifejtett áskálódásai azt a célt követik, hogy eltereljék Montenegró figyelmét a főfrontról. Montenegrói és szerb szövetséges társak igen sokat szenvedtek ama nehézségek miatt, amelyek Albánia részéről merültek föl. Ausztria-Magyarország közvetítőkkel, eredményesen hívott életre Albániában mindenféle olyan mozgalmakat, amelyek Montenegró ellen irányultak. Ezt csak azért tehették, mert Skutarit elszakították a montenegrói államtól, tekintet nélkül arra, hogy Skutari birtoka életkérdés Montenegróra nézve. Az osztrák-magyar nyomás következtében a montenegrói-albán határ, úgy, ahogy azt a londoni konferencián ,megállapították, kedvezőtlen Montenegróra nézve, amely arra kényszerült, hogy csapatainak egy részét az albán határon tarje.