Pesti Hírlap, 1915. július (37. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-03 / 183. szám

A PESTI HIRLAP 1915 julius 3., szombat. Olaszország és Törökország viszonya rosszabbodott. Frankfurt, ju. 2. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Frankfurter Zeitung jelentése sze­rint Olaszország és Törökország között rosz­szabbodott a viszony. A római török nagy­követ el­utazásáról beszélnek. Török Hivatalos Je­lntések: I. Konstantinápoly, jul. 2. A főhadiszállás jelenti: A Dardanel­lák arcvonalán .Ari Burnunál az ellenség, amely június 28-án bal szárnyunk ellen inté­zett támadások ellenére nemcsak hogy ered­ményt nem ért el, hanem ismét visszavette­tett korábbi állásaiba, azon a területen, amelyet mi áttekinthetünk, 750 halottat ha­gyott vissza és ezenkívül meglehetős számú foglyot, köztük egy tisztet vesztett. Sedil Bahrnál az ellenség időnként megújítja jobbszárnyunk ellen hiábavaló támadásait, amelyek súlyos veszteségeket okoznak neki. A többi arcvonalon semmi jelentős nem történt. II. Konstantinápoly, jul. 2. A főhadiszállás jelenti: A kaukázusi arcvonalon a határ köze­lében lévő hegyvidékes terepen a harcok reánk kedvezően folynak. Az ellenség a jobb­szárnyon lefolyt legutóbbi harcokban több mint hatszáz halottat, köztük hét tisztet ha­gyott a csatatéren. Ezenkívül két tisztet, köztük egy zászlóaljparancsnokot és nagyobb számú orosz közkatonát elfogtunk. A Dardanellák arcvonalán e hó 29-én az Ari Burnutól északra lévő terepszakaszon tüzérharc­ folyt. A Szedil Bohrtól délre lévő szakaszon a harc egész nap tartott. Az ellen­ség, amely jobbszárnyunkat körül akarta zárni, szakadatlan heves tüzérségi tűz védel­me alatt támadásba kezdett. Ellentámadás­sal tervét meghiúsítottuk. A 30-ára virradó éjszaka az Ari Bur­nutól északra lévő szakaszon az ellenségnek centrumunkon lévő sáncaink ellen intézett támadásait véresen visszavertük. Jobbszár­nyon levő csapataink ellentámadásba mentek át és és ez ellenségtől két egy­más mögött lévő lövéssarkot elfoglaltak. Ugyanez éjjel a Szedil Bahrtól délre lévő szakaszon csapataink támadásokba kezdtek az ellenséges balszárny ellen. Az egész éjjelen át tartó csata folyamán csapa­taink az ellenséges sáncokba több helyen be­nyomultak, mire elkeseredett ember-ember elleni harc fejlődött ki. Csak szürkületkor állt meg a harc. Harmincadikán a Szedil Bahrtól délre lévő szakaszon bal- és jobbszárnyunkon a harc reggel 7 órától déli 12 óráig tartott. Ez a csata, amelyet mindkét szárnyon csapa­taink támadása indított meg, ránk igen ked­vező lefolyású volt. Anatóliai ütegeink, melyek sikerrel vet­tek részt a déli szakasz harcaiban, hatásosan bombázták az ellenség táborát és tüzérségi állásait. Egyik repülőnk Szedil Bahrra bom­bákat dobott. A többi arcvonalról nincs érdemesebb jelenteni való. Tizenegyezer halott. Kopenhága, jul. 2. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Tidende Athénen keresztül az en­tentenak a Dardanellák előtt szenvedett nagy vereségéről ad hírt. A Dardanellák előtt a legutóbbi napokban folyt küzdel­mek az eddigi háború legborzalmasabb és legtöbb áldozatot kívánó csatái voltak és a minden valószínűség szerint áttörtést kierő­szakolni akaró szövetségeseknek tizenegy­ezer halottjukba és kétannyi sebesültjükbe került. A brit tengeri haderő veszteségei a Dardanelláknál. London, júl. 1. A Reuter-ügynökség jelenti: Az alsóházban Asquith kijelentette, hogy a brit tengeri haderő vesztesége a Dardanelláknál szárazon és vízen május 31-ig a következő volt: Tiszt: 496 halott, 1134 sebesült, 92 eltűnt; legénység: 6927 halott, 23.542 sebesült, 6745 eltűnt. Angol tudósítás a Dardanellák bevételének óriási áldozatairól. London, júl. 2. A Daily Telegraaf Granville Fortescu egy június elejéről keltezett konstantinápolyi levelét közli. A levél írója ezt mondja: ki kell ábrándí­tania azokat, akik a Dardanellák hamaros elfog­lalásában reménykedtek. Nagara erődtől kezdve egészen Kam Kalehig a tengerpart egyetlen ha­talmas erősség. Március 18-ika óta minden alkal­mas helyet ágyúüteggé változtattak át. A törökök az első támadás óta oly erősen tartják magukat, hogy csak Kitchener serege mérkőzhetik velük. A tengerszoros mentén minden erőd óráról-órára nagyobb veszedelmévé válik a hajótámadásoknak. Az erődöket sű­rű­n szegélyezik az aknák.. Akna­halászok nem merészkedhetnek messzire a ten­gerre, mert kiteszik magukat a géppuskák tüzelé­sének. Az aknamezőket, továbbá rejtett ütegek ol­talmazzák. Ezek oly ügyesen vannak elbújtat­va, hogy a repülőgépekkel való felderítés telje­sen sikertelen. Nyilván van egy szárazföldi tor­pedók számára való állomás is. Végül újonnan felállított üregek és védművek vannak az ázsiai partokon is a legkedvezőbb állásokban. A Gallipoli félszigeten a helyzet az utóbbi hónapokban lényegesen megváltozott. Minden szakadék egy akadály, minden lejtő egy erősség. Márciusban egy partraszállás lehetséges lett vol­na. A törökök kétszeresen felülmúlják ellenfelei­ket. A szövetségesek a legnehezebb bázisról ope­rálnak. A török katonák kitűnőek. Teljesen is­merik a terepet, amely a szövetségesek számára ismeretlen terület. További nehézséget jelent a szövetségesek­nek a vízhiány, amely a hosszú esős időszak alatt nem volt érezhető, de júliusban és augusz­tusban annál inkább. Ehhez járulnak a tengeren való szállítás és a partraszállás nagy nehézségei. A levél írója végül kijelenti, hogy ő mindamellett nem pesszimista, de a szövetségesek legyenek elkészülve óriási áldozatokra. Konstantinápoly sorsa a rendelkezésre álló lövegek és a puskapor mennyiségétől függ. A balkáni helyzet. A szerb hadsereg újjászervezése be van fejezve. — Szerbia tervei. — Lugano, jul. 2. Risztics római szerb követ legutóbbi nyilatkozatából a Tribuna a következőket közli: A kis szerb hadsereg újjászervezése és az utolsó tartalékokkal való kiegészítése be van fejezve. Ez a hadsereg most Szerbia egyetlen védője. Ausztria-Magyarország el­leni offenzívára gondolni sem lehet. Telje­sen meg lehetünk elégedve azzal, hogy az el­lenséges haderőt a határon lekötve tudjuk tartani. A szerb hadsereg azonban arra is készen áll, hogy a közös ellenségre vesse magát, ha az Konstantinápoly ellen vonul­na. Hogy kit értenek Szerbiában ez alatt a közös ellenség alatt, arról nem beszélt Risz­tics. ^ Az entente ujabb ajánlatai. Berlin, jul. 2. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Mint a párisi Journal irja, Viviani közölte a kamara bizottságával, hogy a Balkán-államok­kal való minden tárgyalás eredménytelen maradt. A hármas entento azonban ujabb és messzebb­menő javaslatokat tett a balkáni kormányoknak s ezeket a legutóbbi napokban nyújtották át. A római szerb és montenegrói követek az Albánia elleni akció okairól. Lugano, jul. 2. A római szerb és montenegrói követel­ nagy igyekezetet fejtenek ki, hogy az olasz sajtót kormányaik tiszta szándékairól meggyőz­zék. A montenegrói követ egyre azt hajtogatja, hogy Szkutari osztrák-magyar intrikák meleg­ágya volt, amelyet el kellett foglalni, különben Montenegró létét fenyegette volna. A monteneg­róiak meg akarják tartani Szkutarit és az ola­szok beleegyezésével nagyarányú kereskedelmi gócponttá fejleszteni. Az igazságosság szempont­jából is indokolható, hogy a montenegróiak Szkutariban maradjanak. Midőn az európai nagyhatalmak annak idején Szkutari kiürítésére ítélték Montenegrót, negyven milliónyi kárpótlást ígértek, amelyet azonban eddig nem fizettek ki. Egyébiránt Montenegró Szkutari elfoglalása után még szabadabban és energikusabban járhat el Ausztria-Magyarország ellen. Hasonlóan in­dokolja Hisztics szerb követ a szerbeknek Albá­niába történt benyomulását. A volt montenegrói miniszterelnök Lon­donban. London, júl. 2. A Morningpost jelenti: Fjadovics volt montenegrói miniszterelnök Londonba érkezett, hogy élelmiszereket, fegyve­reket, muníciót és egyéb készleteket szerezzen Montenegró számára. Radovics határozottan biztosította az angol kormányt, hogy a montenegrói csapatok az al­bán területek egyes részeit csakis stratégiai okok­ból szállották meg, nevezetesen azért, hogy kész­leteket biztosítsanak maguknak. Montenegró nem szándékszik Szkutarit megtartani. Az albán te­rületek dolgában tiszteletben fogja tartani a ha­talmak döntését és csak az albánok támadásai folytán volt kényszerítve a Bojana-folyó mind­két partjának megszállására. A szkutari osztrák-magyar konzul Bécsbe utazik, Bécs, jul. 2. A skutarii osztrák-magyar főkonzulátus vezetője Halla, akit Skutari megszállása után a montenegróiak a város elhagyására kényszerí­tettek, ma hivatali személyzetével együtt Gettin­jén keresztül Teodoba érkezett, ahonnan Bécsbe utazik. Montenegró jegyzéke Skutari elfogla­lásáról. Berlin, jul. 2. A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Tribuna közzéteszi Montenegrónak Sku­tari elfoglalásának ügyében az entente-hatalmak­hoz intézett jegyzékét, amely többek közt ezeket mondja: Montenegró tudatára jött annak­, hogy a mi os­ztr­á­k­o­k­nak és magyaroknak a montenegrói területek ellen kifejtett áskálódásai azt a célt követik, hogy eltereljék Montenegró figyelmét a főfrontról. Montenegrói és szerb szövetséges tár­sak igen sokat szenvedtek ama nehézségek miatt, amelyek Albánia részéről merültek föl. Ausztria-Magyarország közvetítőkkel, eredményesen hí­vott életre Albániában mindenféle olyan mozgal­makat, amelyek Montenegró ellen irányultak. Ezt csak azért tehették, mert Skutarit elszakítot­ták a montenegrói államtól, tekintet nélkül arra, hogy Skutari birtoka életkérdés Montenegróra nézve. Az osztrák-magyar nyomás következtében a montenegrói-albán határ, úgy, ahogy azt a lon­doni konferencián ,megállapították, kedvezőtlen Montenegróra nézve, amely arra kényszerült, hogy csapatainak egy részét az albán határon tarje.

Next