Pesti Hírlap, 1915. július (37. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-10 / 190. szám

6 " PESTI HÍRLAP " ' 1915­. julius 10.,"sfcomEBC" A francia főparancsnok jobbkarját meg­amputálták. Páris, júl. 9. (Havas.) Gouraud tábornok, akinek jobb­karját még azon a gőzösön, amely őt Franciaor­szágra hozta, sürgősen kellett amputálni, csütör­tökön délelőtt érkezett Parisba. A jobb combon és a ballábon történt csonttörés nem okozott nyilt sebet. A jobb csipet röntgenezni fogják, hogy a valószínűleg komplikált sérülés természetét meg­állapítsák. A beteg általános állapota kielégítő, Hamilton tábornok jelentése. ,• . ... ^ » Amsterdam, jul. 9. Mint a Reuter-ügynökség közli, Hamilton tábornok jelentést adott ki a Dardanelláknál folyó harcokról. A jelentés e hó 6-án jelent meg a londoni hivatalos lapban és 11 ezer szót tar­talmaz. Hamilton jelentésében elmondja, hogy a tengerészet egyik leggyorsabb hajóján, a Phaeton-on sietett a Dardanellákhoz, ahová már­cius 17-én érkezett meg és az admirálisokat ép­pen tanácskozáson találta, amint egy, a legkö­zelebbi napra tervezett flottatámadás részleteit beszélték meg. Az Amphibiuson szemlélte végig a csatahajóknak a szárazföldi erődök elleni küz­delmét és nyomban ezután azt táviratozta Lon­donba Kitchenernek, hogy meggyőződése szerint elkerülhetetlen szükséges a szárazföldi és tengeri haderők együttműködése, ha a Dardanellákat meg akarják hódítani. Hamilton beszámol a Gal­lipoli-félszigeten szerzett tapasztalatokról és utal a partraszállással járó veszedelmekre. Hangsú­lyozza, hogy a hadsereg partraszállása ilyen operációs területre, mely hatalmasan van meg­erősítve, olyan nehézségekkel jár, aminekre eddig nincs példa a haditörténelemben. Hamilton is­mételten hangsúlyozza, hogy ama helyeken egy időben és gyorsan való partraszállás csak ked­vező időjáráskor történhet. Ha ott „angol" időjá­rás volna, nem maradna más hátra, mint az egész tervtől elállani. A partraszállási kísérleteket azért halasztották április végére, mert akkor ki­látás volt néhány napig tartó szép időjárásra. Hamilton jelentése végén hosszasan részletezi az április 25-jétől május 5-ig tartott partraszál­lási harcokat. Amsterdam, júl. 9. Hamilton, tábornoknak a Dardanella­hadműveletekről szóló jelentése egész ezre­dek elpusztulásáról is beszámol. A dublini gyalogos ezred már akkor erősen szenve­dett, amikor partraszállás előtt a szállító csónakokban volt elhelyezve. Csupán egy­néhány katonának sikerült partraszállani és fedezetet találnia, de egyetlen szállító csó­nak sem tudott veszteségek nélkül kiszaba­dulni a tűzből. A csónakokban levő embere­ket a parton úgyszólván teljesen elpusztí­tották. Huszonnégy órával a partraszállás után csupán a maradékai voltak meg a dub­lini és münsteri gyalogezrednek és a Ham­shire ezred két századának. Az ezredesek és az őrnagyok elestek, az adjutánsok meg­sebesültek és majdnem az összes magasabb­rangú tisztek halottak vagy sebesültek vol­tak. A szövetségesek minden erőfeszítése ered­ménytelen. Konstantinápoly, jul. 9. Csahid török képviselő a Dardanelláktól visszatérve a következőket mondotta el benyomá­sairól: — Csupa büszkeséggel, reménységgel és bi­zalommal telve jövök haza. Az ellenség hatalmas flottát és körülbelül 300 ezer főnyi hadsereget hozott ide, amely bőven el van látva lőszerrel, re­pülőkkel, fényszórókkal és védelmi eszközökkel és amelyet olyan hadihajók támogatnak, ahonnan naponta 40 ezer lövést adnak le az ágyuk. Ha elgondolom, hogy az ellenség mindennek ellenére két hónap alatt nem volt képes a legkisebb falat sem elfoglalni és csak egy kis keskeny csikón vetette meg a lábát Ari-Burnunál és Szedil Bahr­inál, úgy csak azt állapíthatom meg, hogy az el­lenségnek a jövőben sem fog sikerülni előre­A törökök sikerének nagy titka a befejezett organizációban van, amely a hadsereg minden terén mutatkozik, és amely szervezet egy gép hi­bátlan pontosságával működik. Ez a szervezés új életet vitt a török nem­zetbe, mert értett hozzá, hogy a cél érdekében a vezértől az egyszerű katonáig, az automobiltól a tévéig mindent az ügy szolgálatába állítson, sőt még a régi évszázadok óta nem használt török mozsarakat is átalakította, úgy hogy most 63 centiméteres lövedékeket zúdít az ellenségre. Az ellenség hadicselei. jf­g- Konstantinápoly, jul. 9. (Misk­.) A török főhadiszállás julius 6-iki közlésében rámutat arra a csak ellenségeink ál­tal alkalmazott hadicselre, amelylyel ari­burnui állásaink bombázásánál és a Dardanellákban él­tek. Július 6-án egy ellenséges monitor fedezékül egy kórházhajót haszn­ált, hogy állásainkra tü­zelhessen. A legélesebben elítéljük ezt a gyaláza­tos eljárást, amely a legfényesebben világítja meg a franciák és angolok által alkalmazott szoká­sos mesterkedéseket, hogy egy lovagias és bátor ellenséget megtámadjanak. Néhány athéni lap legutóbb azt jelentette, hogy a Konstantinápoly­ban átl­elt betegek száma a tífusz és merevgörcs­nek­ az ottomán csapatok közt való fellépése kö­vetkeztében jelentékenyen emelkedett. Minthogy a harcok a gallipolii arcvonalon, amely Konstan­tinápolytól nem messze fekszik, naponta megis­métlődnek, nem lehetne azt állítani, hogy a fővá­ros kórházaiban ápolás alatt álló sebesültek szá­ma állandóan ugyanaz marad. Ami azonban a ragályos betegségeknek a török hadseregekben való fellépését illeti, úgy ezt határozottan meg kell cáfolnunk. A török hadseregek egészségi ál­lapota sohasem volt oly kielégítő, mint ma. Oroszország­ és Anglia szerződése a Dardanellákról. —­­Az olasz kormány nem tud róla. — Chiasso, jul. 9. A Stampa római levelezőjét felhatal­mazták annak a hírnek megcáfolására, hogy Oroszország és Anglia közt írott szerződés áll fönn, amely szerint Konstantinápoly és a Dardanellák a békekötés után Oroszország birtokába mennének át. Az olasz kormány­nak nincsen tudomása Anglia és Oroszor­szág közt a tengerszorosokra vonatkozóan kötött szerződésről. A tengerszorosok kér­­­dése Olaszországot mint középtengeri ha­talmat a legnagyobb mértékben érdekli. Oroszország csak diplomáciailag támogat­hatja a Dardanella-akciót. — A diplomáciai tárgyalások nehézségei. — Pétervár, júl. 8. (Kopenhágán át.) A Rjecs hangsúlyozza a Dardanellák megnyitásának rendkívüli fontossá­gát az orosz kivitel, de még inkább az Oroszor­szágba való fegyverszállítás szempontjából. Oroszország azonban az ismert okok miatt a Dardanellák elfoglalása iránti akciót ezidőszerint katonailag nem támogathatja, hanem csak diplo­máciailag. Ebből a szempontból mindenekelőtt Bulgária jön tekintetbe. A tárgyalások azonban nem haladnak előre, mert a négyes­ szövetség a bolgár kívánságok teljesítése tekintetében semmi­nő határozott biztosítékot nem tud nyújtani, ezzel szemben Németország a legnagyobb mértékben befolyást gyakorol Törökországra. Oroszország japánokat szeretne hozni a Dardanellákhoz. München, júl. 9. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Az M. N. Nachrichtennek jelentik Zürich­ből. A Ruskoje Slovo július 4-én feltűnést keltő vezércikket írt az Oroszország és Japán között való külön szövetségkötés valószínűségéről és előnyeiről. Japánban élénk mozgalom indult meg, hogy a két állam között formális szövetségi szer­ződés jöjjön létre. A kormánylapok a szövetség­kötést csak a háború, befejezése után tartják ki­­vánatosnak. A tokiói liberális lapok többsége a szövetség azonnal való megkötése mellett van. Japán és Oroszország között teljes az egyetértés, viszont azonban, jegyzi meg a Ruskoje Slovo, Japán és a nyugati hatalmak között a viszony hűvösebbé vált. Az angol-francia diplomácia a legutolsó őszön nem aknázta ki idejekorán azt az áramlatot, amely hajlandóságot mutatott arra, hogy japán katonákat küldjenek Európába és így ezek a tervek kivihetetlenek maradtak. Hogy Japán mind e mai napig nem avatkozott hadse­regével az európai háborúba, ennek csak az az oka, hogy hiányzott hozzá a politikai alkalom. Az orosz-japán szövetség megkötése, amitől orosz politikai körökben az őszszel kivihetetle­neknek bizonyult tervek megvalósulását várták, ezek után nemcsak kívánatos, hanem föltétlenül szükséges is. Ez a szövetség maga után vonná Japánnak Angliával és Franciaországgal szem­ben való viszonyának megváltozását, ami azon­ban a kérdést igen megnehezíti. Könnyebb lenne az olyan szerződés, amely Japán és Oroszország ázsiai közös érdekterületére vonatkoznék és biz­tosítaná a két hatalom ázsiai birtoklását. Egy orosz-japán szövetség a világpolitika szempont­jából nagy jelentőséget nyerne, ha Oroszország kötelezné magát a japán érdekeknek a távol ke­leten való biztosítására, aminek fejében azután Japán támogatná az orosz érdekeket a közel ke­leten. Japán csapatokat Európában, jegyzi meg az orosz lap, legkönnyebben a Dardanellák mel­lett lehetne partraszállítani, mert így az utánpót­lást a japán kereskedelmi flotta láthatná el. A­ Ruskoje Slovo reméli, hogy ez a szövetség nem fog meghiúsulni Anglia és Franciaország ellenté­tes érdekei miatt. Oroszország szövetségeseinek" is a legnagyobb érdekük volna a Dardanellák-, nak mielőbb való elfoglalása. Olaszország és a Dardanellák. Berlin, jul. 9. " A Lokalanzeigernek írják Konstantinápolyt­ból. Beavatott körökben úgy tudják, hogy Olasz­ország az angolok minden nyomása ellenére sem hajlandó a Dardanellák ostromában résztvenni. Ennek oka az, hogy Olaszországban nagy a ked­vetlenség az angolok magatartása felett, mert az ország pénzügyi igényeinek nem tetz eleget. Olaszországnak semmi érdeke sincs abban, hogy hajókat és embereket áldozzon fel csak azért, hogy az angolokat Gallipolinál súlyos helyzetük­ből kimentse. Egyébként az olaszok úgy tudják, hogy a tengerszorosokat a törökök annyira meg­erősítették, hogy azt az ő támogatásukkal sem lehet megvívni, céltalan áldozat volna tehát az ostrom erőszakolása. Egyelőre semmi jel sincs arra, hogy Olaszország meg akarná szakítani a diplomáciai viszonyt Törökországgal. A Lokalanzeiger ehhez a hírh­ez a követ­kező megjegyzést fűzi: Mint már hírt adtunk róla, maguk az angolok sem hisznek többé abban, hogy Olaszország csapatokat és hadihajókat küld a Dardanellákhoz. Természetes dolog, hogy a csatornán túl ennek más okát adják. Az olasz-török viszony megrosszabbodása. Chiasso, jul. 9. A Sera szerint Olaszország és Törökország között a viszony nagyon megrosszabbodott az utóbbi napokban, mert Törökország nem eléggé respektálja a lausannei egyezményt. Rómában arról beszélnek, hogy a gurináli török követ leg­közelebb tényleg el fog utazni Rómából. Olasz lapok a Dardanellák megnyitásának szükségességéről. Genf, jul. 9. Egyes olasz lapok mind sürgősebben han­goztatják a Dardanellák megnyitásának szüksé­gességét, amely most Olaszországnak is élet­érdeke. Ellentétek az ententóban a tengerszorosok miatt. Szófia, jul. 9. A. „Kambana" pétervári jelentése szerint ,a négyes szövetség körében nézeteltérések vannak

Next