Pesti Hírlap, 1915. augusztus (37. évfolyam, 212-242. szám)
1915-08-11 / 222. szám
14I 1915. augusztus 11., szerda. PESTI MIRLAP Utazó .gyartik. Rengeteg hangzatos és elszántnak látszó kijelentést lehet most olvasni az orosz hivatalos és félhivatalos jelentésekben s a legtöbb között He végtelen emberi nyomorra nyit kilátást s én ezért fájdalmat ébreszt; egy azonban szerencsére holt anyagra vonatkozik s ezért a lélekből a feszélyezettség minden érzése nélkül igazi, őszinte derültséget vált. Szól pedig ez azokról a gyárakról, amelyeket az orosz kormány rendeletére állítólag az ország belsejébe szállítottak. Varsóból, Rigából, Vilnából ezek szerint lábra keltek a nagy ipartelepek, a hatalmas gyárak s Moszkva meg Szentpétervár irányában nekivágtak a szent Oroszországnak. S természetesen, mihelyt ezek a gyárak biztos helyre jutottak, rögtön letelepedtek s felütvén sátorukat, tovább folytatják, amit előbbi helyükön kezdtek. Jó az ilyen hazugságokat kiemelni a hivatalos jelentésekből, hogy láthassuk, mit képes és mer egy kormány a világnak és saját népének hazudni. Nagyobb abszurdum, mint egy más országrészbe költöző gyár, alig képzelhető el. Przemysl első ostroma alatt történt, hogy egy kisebb gyártelepet a város egy külső pontjáról a legbelső város mögé telepítettek át; ezt akkor mint valami különös remeklést emlegették, bár egészen ,kis telepről volt szó. Az orosz-lengyel gyárak vándorlása ellenben ehhez nem hasonlítható. Egy ilyen nagy gyár nem tisztán az épületek és ezerszámok bizonyos mennyiségét jelenti, hanem egy egész munkáshadat, bizonyos éghajlati fekvést, sajátos talajviszonyokat s más ilyen tényezőket kiván meg prosperálásához. Egy gyár valósággal olyan, mint egy növény, mely a talajból nőtt ki s a környezetből táplálkozik, és oly nehéz átültetni, mint egy növényt. Az azonban igenis sejthető ezekből a szomorú hazugságokból, hogy az oroszok oly hallatlan rombolásokat végeznek, amitől megborzi minden kulturemberi agyvelő. Mikor 1812-ben Napóleon előtt felpusztítottak mindent, akkor egy majdnem kizárólag mezőgazdasági területtel tették ezt; bármily sajnálatos már most szántóföldek, élelmiszer-készletek feldúlása és felgyújtása, csordák elhajtása s kutak betömése, ez mégis múló és csekély rombolás ahhoz, mikor egész iparvárosokat, azon a címen, hogy elszállítják őket, szétrombolnak és beszüntetnek. Már pedig ez történik Lengyelországban. Valószínűleg az oroszok úgy gondolkodnak: ha már a németeké lesz Lengyelország, kerüljön minél több pénzükbe a helyreállítása. Sz. Z oda Lemm !"-jó rész pedig a Szent István-szobor körül g.il! k.-tk. A . MZÖ 1 templomban dr Glattfelder Gyula csa? : réy?c . szent beszédet, azután a biboros herci;pranás . 'népes szent misét mond. Ugyanabban az időben dr Nemes Antal c. püsük a szobor előtt misézik, utána Bán Sándor pestujhegyi c. prépost beszél, a katonaság részére pedig a Nándor-téren Varga János tábori lelkész szent beszédet és szentmisét mond, aminek befejezése után a menet éle visszaindul, a Szent Háromság-téren hozzácsatlakozik a Szent Jobbot kisérő papság és a körmenet második része. A királyi udvari templomban visszaérkezés után ünnepies Te-Deum lesz, majd a Szent Jobb azon a napon és az egész héten a hivek tiszteletére kitéve marad. A rendezőség (Országos Katholikus Szövetség, Budapest, IV. Ferenciek tere 7. III. lépcső I. 8. Telefon 101—58) fölkéri az egyesületeket, köröket, társulatokat és általában a főváros polgárságát, hogy ezen az ünnepségen, amely hálaadás fegyvereink győzedelmes előrehaladásáért és könyörgés a végleges diadal kivívásáért, minél nagyobb tömegben vegyenek részt és ezt legkésőbb augusztus 16-ig jelentsék be. Egyházi élet. A pápa függetlenségének helyreállításáért. "A temesvári katholikus kör rendes közgyűlése dr Matolay Zoltán árvaszéki alelnök körülményesen megokolt indítványára elfogadott egy határozatot a pápa szabadsága és a szentszék függetlenségének biztosítása tárgyában. A határozat hasonló szellemű állásfoglalásra hívja föl az ország valamennyi katholikus testületét, hogy a legközelebbi békekonferenciákon nemzetközi biztosítékok legyenek az egyház fejét megillető függetlenség megvédésére. A nyolcvanéves unitárius püspök. A komoly időhöz illő csendben ülte meg Kolozsvárott Ferenc József unitárius püspök nyolcvanadik születésnapját. Sokan keresték föl üdvözletükkel, köztük gróf Bethlen Ödön főispán-kormánybizbiztos, dr. Haller Gusztáv polgármester vezetésével küldöttségiel, a város tanácsa, a református egyház nevében Kenessey Béla püspök, az ágostai egyház nevében Fábry Viktor lelkész, az unitárius egyház nevében Fekete Gábor titkos tanácsos, főgondnok vezetésével az egyházi tanácsosok testületileg. Számosan üdvözölték a főpapot az ország minden részéből. Meleghangú üdvözlő táviratot küldött Jankovich Béla kultuszminiszter. A Szent István-napi körmenet. Magyarországnak nagy nemzeti ünnepét ebben az esztendőben különös lénynyel igyekeznek megülni. Az ünnepség rendje a következő: Reggel 8 órakor a királyi udvari plébániatemplomból a Szent Jobbot kisérő körmenet, melyet dr Csernoch János bíboros hercegprímás vezet, elindul, a Szent Háromság-téren a menet éle leválik és a Nándortérre vonul, az egyházi és világi hatóságok, továbbá a közönség egy része a koronázó főtemplomba megy, az api hire. Használjunk hadisegély-postabélyeget! Adakozzunk a Vörös Kereszt Egyletnek! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! (A bán otthon.) Báró Skerlecz Iván horvát bán kedden délelőtt titkára, dr Havlicsek Vladimír kíséretében Bécsből visszaérkezett Zágrábba. Szombaton Budapesten tartózkodott, ahol délután a budai királyi várban Károly Ferenc József főherceg trónörökös és Zita főhercegné magánkihallgatáson fogadta. (Címadományozás.) A király Barabás Samu országos levéltárnoknak, nyugalomba helyezése alkalmából, sok évi buzgó szolgálata elismeréséül, a miniszteri osztálytanácsosi címet díjmentesen, Breuer Albert székesfővárosi állategészségügyi igazgatónak, az állatorvosi főiskolán a hússzemle előadójának, az állatorvosi főiskolai nyilvános rendkívüli tanári címet adományozta. (Kitüntetés.) A Bethlen-téri honvéd hadikórház betegei és sebesültjei, meleg ünneplésben részesítették parancsnokukat, Deutsch Ernő ezredorvost, akinek Ferenc Szalvátor főherceg „a katonai egészségügy körül a háborúban szerzett különös érdemei elismeréséül" a Vöröskereszt II. osztályú díszjelvényét a hadiékitménynyel díjmentesen adományozta.„(A bukaresti tudakozódó iroda.) A báró Bornemissza Gyuláné császári és királyi főkonzul feleségének vezetése alatt álló bukaresti Hadi Tudakozó iroda vezetősége úgy határozott, hogy bár készséggel áll rendelkezésére mindenkink, aki hozzá fordul, mégis elsősorban és főleg a Romániából bevonult osztrák és magyar hadkötelesek sorsát tartja nyilván, mert a romániai osztrák és magyar alattvalók nélkülözik azokat a társadalmi szerveket, amelyek a hazában élő érdekelt családoknak ez ügyekben mindig rendelkezésére állanak. A bukaresti iroda is és azoknak a tényezőknek közbenjárásával igyekszik a hozzá intézett kérdésekben eljárni, amelyek a legtöbb magyarországi kérdezősködő és érdekelt családok ügyeit megelőzően már elintézték. (Az olasz polgármesterek értekezlete.) Mint Luganóból jelentik: A nagy olasz városok polgármesterei Apolloni elnöklésével hétfőn a Capitoliumon értekezletet tartottak, hogy az állami intézkedések gyorsítását megbeszéljék s megakadályozzák a legszükségesebb élelmicikkek árának emelkedését. Az értekezlet kimondta, hogy határozatait azonnal közli a kormánnyal. (A tábori püspök betegsége.) A bécsi Fremdenblatt értesülése szerint Bjelik Imre apostoli tábori vikárius néhány nap előtt mellhártyagyuladásban megbetegedett Egy sebesült katonák számára tartott vallásos szertartáson halt meg. A betegség lefolyása kedvező és a páciens már túl van a veszélyen. — (Olasz herceg a dominikánus rendben.) A savoyai ház egyik hercege, — mint a Concordia című olasz lap jelenti, s a minap közölte szüleivel azt a szándékát, hogy belép a dominikánus rendbe. Richelay bíboros már lépéseket tett, hogy a fiatal herceg beköltöztetése nemzeti ünnep jellegű legyen és látható kifejezést adjon az egyház és a nemzet benső szövetségének. Hogy ki az illető herceg, nem mondják meg, de alighanem az aostai herceg egyik fiáról van szó. (Az üzlet szarkái.) A szabolcsmegyei Tiszapolgáron Róthberger Adolfné kereskedő már hosszabb idő óta észrevette, hogy áruraktára az üzlet rosszulmenetele ellenére, mindinkább kevesbedik. Hosszas megfigyelés után rájött, hogy a raktárt Hankóczi Béla és Bodnár András segédek már hosszabb idő óta dézsmálják és igy Rothbergernének több ezer korona kárt okoztak. A háziszarkákat letartóztatta a csendőrség. ~ ' — (A hadibélyegek.) Csaknem minden ország kiadott egy vagy több sorozat hadibélyeget. Mi sem maradtunk el és kiadtunk két sorozatot, de talán nem egészen véletlen, hogy csúnyábbakat még egyik ellenségünk vagy barátunk sem bocsátott ki. Felülnyomásos segélybélyegeket hoztak forgalomba, amelyeket először az „árvíz bélyegeken" nyomtatták át, azután pedig a közönséges bélyegeket nyomtatták át ugyanazzal a felülnyomással. Két fillérrel sarcoltak meg minden bélyeget, ami meglehetős igazságtalanság volt, amennyiben a magasabb értékeket egész nyugodtan több fillérrel is megadóztathatták volna, amint az osztrákok megtették. Az első osztrák hadisegély bélyegek idomtalanok voltak és csak két értékben adták ki őket, azután egészen új sorozatot adtak ki, amelyek nagyon szépek és különféle képek vannak rajtuk. A bélyeggyűjtők" kapkodják a szép bélyegeket. Lövészárok, ulánus előőrs, repülőgép, harminc és feles mozsár és hadihajó van a bélyegeken, tehát a hadi jelleg meglehetősen kidomborodik rajtuk. Érdekesek, de sajnos, elég ritkák azok a magyar bélyegek, amelyeket a mi postánk használt szerb földön, amikor benyomultunk Szerbiába. Már nem ritkaságok azonban azok a bélyegek, amelyeket Oroszlengyelországban használunk. Ezek a boszniai bélyegek, amelyre rányomtatták K. u. K. Feldpost. A németek külön bélyeget használnak Belgiumban ..Belgien" felülnyomással, különt Franciaországban és Oroszországban, „Russisch Polen" felírással. A franciák a vöröskereszt céljaira adóztatták meg bélyegeiket, nevezetesen öt centimes-el, minden értéket. Kis vöröskereszt jelzi, hogy mire van a megadóztatás. A gyarmatok éppen ilyen módon adakoznak a vöröskeresztnek. Új bélyegek is készültek Elzász-Lotharingia számára. Különös érdekességűek azok a belga bélyegek, amelyeket francia földön használnak a belgák Havreban. Ezek nagy értéket fognak képviselni a bélyeggyűjtők szemében, aminthogy kulturtörténelmi érdekességük is meglesz. A párisi postaigazgatóság különben a Louvre számára összeállít egy háborús bélyeggyűjteményt. Az angolok nem ünneplik egyelőre világraszóló győzelmeiket bélyegek kiadásá-val, de a gyarmatok máris megtették ezt és a kanadai és ausztráliai hadibélyegek csakugyan nagyon harciasak. Viszont az angolok azokon a Csendes óceáni és afrikai gyarmatokon, amelyeket a németektől elfoglaltak, új bélyegeket adtak ki, mégpedig úgy, hogy valamilyen szomszédos angol gyarmat bélyegeit felülnyomták. A belga Kongó szintén kapott új bélyegeket, még pedig angolokat. Az oroszok szintén kitettek magukért és kiadtak háborús bélyegeket. Ezek rengeteg nagyságúak és nagyon is nem szépek. Az orosz iparművészek nem fukarkodtak az ábrázolásoknál a szimbólumoktól. Érdekesek azok a bélyegek, amelyeket az oroszok Posenben használtak. Annak idején a készletek nagy része német kézbe került és így valószínűleg német bélyegkereskedők olcsóbban árusíthatják, mint az oroszok. A Galícia felülnyomást bélyegek is meglehetősen ritkák lesznek már és már hire jár, hogy a felülnyomású bélyegeket ki is vonták a forgalomból. A japánok szintén kiadtak ünnepi bélyegeket, akkor sikerült megszerezniük Csingtaut. Végül a szerbek és montenegróiak is kiadtak új levélbélyegeket. Montenegró királya valószínűleg üzleti ambícióktól hajtva nem engedett meg egy dús sorozattal, hanem még egyet kibocsátott, sőt Szkutari elfoglalása után előállt egy harmadik szériával is. No és dicső exszövetségesünk, Itália is most készül kiadni egy sorozatot. A bélyeggyűjtők és még inkább a bélyegkereskedők meg lehetnek elégedve. A háború után kitűnően fog menni az üzlet. (A katonák szive.) A székesfehérvári 69. gyalogezred egyik századának legénysége parancsnokuk útján a harctérről két izben, öszszesen hétezer koronát küldtek a székesfehérvári hadsegélyző hivatalnak azzal a rendeltetéssel, hogy a háború következtében rokkanttá vált szegénysorsú Hindenburg-bakák segélyezésére és a harctéren elesett katonák árvái támogatására fordítsák. / 13