Pesti Hírlap, 1915. augusztus (37. évfolyam, 212-242. szám)

1915-08-27 / 238. szám

8 PESTI HIBLA*. .. ií. kJ !.v«i, s,u.«i .éí8J 1915. augusztus 27., .péntek. Cape-Tekehtől északkeletre a király skót ezrede és több tengerész zászlóalj kelt partra, ezek a csapatok óriási nehézségek közepette az ellenség gyilkos tüzében felküzdötték magukat a sziklás partra, ah­ol azonban oly gyilkoló ke­reszttűzbe kerültek, h hogy nem tudták magukat tartani és a­miatt 26-án reggel kénytelenek vol­tak nagy vsszeségek közepette újra hajókra szállni. Cape-Tekehtől északkeletre az Implacable csatahajónak nehéz ágyuh­arc után sikerült csó­nakokba és tutajokra kiszállítani a király va­dászezredét. A vadászok, a leggyilkolóbb tűzben halált megvető bátorsággal elérték a partot és be­fészkelték magukat. Cape-Tekeh és Cape-N­elles között volt a partraszállás a legneh­ezebbb, itt volt ugyanis a part erre a célra a legalkalmatlanabb és egy­szersmind legalkalmasabb is a védelemre. A tö­rök hadállások kulcsa itt a régi citadella volt, mely a nagy sáncokon kívül még erős és sű­rű drótsövényzettel is meg volt erősítve. Az első partraszállítási kísérlet ezen a helyen először csónakokon és tutajok segítségével történt, mikor azonban ez az ellenség gyilkos tüzében sikerte­len maradt, az erre a célra külön odarendelt River Clyde nagy széngőzössel kíséreltek meg. A hajó parancsnoka a nagy gőzöst a partra jut­tatta, olyképen, hogy a hajó egyik oldala a ten­ger felé nézett Ezen az oldalon azonnal hozzá­fogtak a csapatok kihajózásáh­oz. Az ellenség a gőzösre rettenetes golyózáport zúdított. Csapa­taink azonban csónakokon és tutajokon a part felé indultak, mivel az ellenség a tüzelést hirte­len beszüntette. Alig voltak azonban a vízi­járművek a parttól ötven méterre, az ellenség a tüzelést még fokozottabb mértékben folytata. Az ellenséges golyók itt óriási pusztítást vittek vég­hez, úgy , hogy végül hőslelkű csapataink kény­telenek voltak visszafordulni és újra hajóra szállni. Sok csónakban egyetlen egy emberünk se maradt életben, a tutajokról pedig valósággal le­seperték az ellenséges golyók embereinket. A partraszállás itt tehát lehetetlenné vált. Az éj folyamán a széngőzös parancsnoka még egy kí­sérletet tett a partraszállásra. A sötétségben ugyanis hidat építtetett tutajokból a partig. A törökök azonban ezt a kísérletet is meghiúsítot­ták, reflektoraikkal megvilágították a partot és rettenetes tűzzel fogadták derék csapatainkat. Rövid idő múlva a tutajhíd holttestekkel volt bo­rítva, a hullákból valóságos hegyek voltak, a­me­lyeken át csapataink sehogy se tudtak áthaladni. Sok ember a tenger vizébe esett. Belátva a kísérle­tek hiábavalóságát, a vezénylő tengernagy erre lefújatta az egész akciót és a csapatokat a be­hajózás után visszarendelte. Valamivel jobban délre a partraszállás si­kerrel járt, hadihajóink gyilkos tüze alatt csa­pataink megvetették lábaikat a parton. Az éj fo­lyamán annyi csapatunk volt már szárazon, hogy ezekkel meg lehetett kezdeni a támadást. Fél kettőkor rohammal elfoglaltuk a 141-es ma­gaslatot, a­mely a török hadállásoknak kulcsa volt. A régi erőd rohamánál sajnos a rohamzó osz­tagok parancsnoka hősi halált halt. E magaslat birtokbavételével biztosítva volt az egész part­vidék, a­hol csapataink partraszálltak. Igen ne­héz volt a partraszállás Sedil-Balirnál is, a­hol aránylag kis területen annyi emberünk esett el, hogy katonáink ezt a területet Dead­ground-nak (holtak területe) nevezték el. Eski Hissarliknál a partraszállás a Nelson és Cornwallis csatahajók fedezete alatt szintén csónakokon törrtént. Négy véres roham után csa­pataink ezen a helyen kénytelenek voltak vissza­vonulni és csak akkor tudtak véglegesen a par­ton maradni, a­mikor összes tartalék hadihajóink beavatkoztak az ütközetbe. Kumkalehnál a franciák szálltak nehéz harcok után partra. A partraszállás itt négy óra alatt történt. A­midőn azonban a partraszállt francia csapatok megkísérelték rohammal Yeni-Shehrt elfoglani, rettenetes ellentállásra talál­tak. Az ellenség itt rövidesen ellentámadásba , Szerbia a területi engedményeket a bolgár-török hadüzenethez fűzi Szófia, aug. 26. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Nisből érkezett jelentések szerint a szerb válaszjegyzéket tegnap nyújtották át. A szerb kormány elfogadja az entente javaslatait és haj­landó területeket átengedni Bulgáriának, azon­ban a következő feltételekkel: A területek, köztük a Vardar-terület áten­gedését akkor kezdik meg, ha Bulgária meg­kezdte akcióját Törökország ellen, a területáten­gedés befejezése a békekötéskor történik meg. Irányadó bolgár politikusok kijelentik, hogy ezen az alapon a megegyezés egészen kizárt dolog, de arra számítanak, hogy Szerbia és az entente folytatni fogják tárgyalásaikat. Frankfurt, aug. 26. A Frankfurter Zeitung szófiai jelentése szerint Szerbia csak a Vardarig terjedő macedón területet engedné át Bulgáriának, mely alapon a Macedóniát osztatlan egységnek tekintő Bulgária semmi szín alatt nem bocsátkoznék tárgyalásba. Mit ajánlott föl Szerbia Bulgáriának? — A tárgyalások még folynak. — Lugano, aug. 26. A Giornale d'Italia jelenti, hogy Szerbia kész átadni Bulgáriának az 1912-ben nem vitás­nak jelölt macedóniai zónát és pedig az entente ajánlata szerint azonnal. Megkapná Bulgária Kavailát Hinterlandjával Serrest a hozzátar­tozó területtel, ha a Venizeloszszal folyó tárgya­lások sikerülnek és ennek fejében Bulgária le­mondana minden igényéről Szaloniki, Vedina és Üszküb vilajeteire vonatkozólag. A lap­­megálla­pítja, hogy az entente ajánlata szerint Trákia is Bulgáriáé lenne és egyedül Macedóniára vonat­kozólag van az entente a­jánlata hátrán­yban a kö­zép-európai hatalmk ajánlatával szemben, mert ennek értelmében, ha a központi hatalmak győz­nek, Bulgária egész Macedóniát kaphatná meg. A diplomáciai tárgyalások folynak. Szófia, aug. 26. Nisből jelentik: Sándor trónörökös pénteken délutánra koronatanácsot hívott össze, amelyen Pasicscsal a kormány tagjai, Putnik vajda ve­zérkari főnök, Stefanovics tábornok és a szerb pártok elnökei is részt vesznek. Pasics tárgyalt Trubeczkoj herceg orosz követtel és Csaprasi­kov bolgár követtel, azután Kragujevácba uta­zott, hogy a koronatanács előtt értekezzék Sán­dor trónörökössel. Pasics a nála járt tudósítók­nak­ csak annyit mondott, hogy a skupstina fel­hatalmazást adott a vezetése alatt álló kormány­nak, hogy Szerbia érdekeit szem előtt tartva, az entente szolgálatában igyekezzék megegyezésre jutni Bulgáriával. Gyorsan és eredményesen kell cselekedni — úgymond — Most nincs itt a sza­vak ideje, a tetteknek kell beszélni. Reméli, hogy a sajtóiroda útján a közeljövőben teljes tájéko­zást nyerhet a világ a most folyó dolgokról. A szerb szkupstina bizalmat szavazott a kormánynak. Szóf­ia, aug. 26. Nisből jelentik: A skupstina a tegnapelőtti ülésen 103 szavazattal 24 szavazat ellenében, bi­zalmat szavazott Pasic­s miniszterelnöknek. Nis, aug. 24. A szkupstina mai harmadik titkos ülése negyed 12-ig tartott. Az elnök a szkupstinával egyetértőleg szünet után megnyitotta a nyilvános ülést. A következő napirendet fogadták el, amely­hez a kormány is hozzájárult.­­ Miután a szkupstina a kormány nyilatkozatát és a titkos ülésen adott felvi­lágosításokat tudomásul vette, megilletődött hódolatát nyilvánítja az elesett hősök iránt és megújítja döntését, hogy a szövetségesek oldalán a szerb-horvát-szl­ovén népek felsza­badítása és egyesítése érdekében folytatja a harcot népünk vitális érdekeinek fentartása szempontjából múlhatatlan áldozatok mellett. Helyesli a kormány politikáját és napirend­re tér. A nacionalista párt nyilatkozatának felol­vasása után, amelyben kifejtik azokat az okokat, amelyek miatt a nacionalisták nem járulnak hozzá a napirendre való áttéréshez, a szkupstina legközelebbi ülésnapjául október 4-ét állapítják meg. Mindazonáltal a szkupstina adott esetben előbb is összeülhet. A­z ülést erre "bezárták. Kifakadások a szerb szkupstinában Orosz­ország ellen. Bécs, aug. 26. A „Südslavische Korrespondenz" bukaresti jelentése szerint a szerb szkupstinában heves összeütközések voltak Pasics miniszterelnök hí­vei és az ellenzék tagjai között. Különösen a nemzetiségiek, akik az oroszbarát volt Risztics­csoportot alkották, illették a leghevesebb támadá­sokkal Pasicsot és Oroszországot. Bulgária el­len is élesen kikelt több képviselő. „A macedón­ kérdést csak karddal lehet megoldani." Konstantinápoly, aug. 26. A Sabahnak egy Szófiából érkező jelenté­se szerint a szerb hivatalos lap azt­ írja, hogy a macedón­ kérdést csak karddal lehet megoldani, nem pedig jegyzékekkel. Az olaszok elégedetlenek Szerbia ajánlatával. Lugano, aug. 26. A Corriere della Sera, bár tetszésének ad kifejezést a szkupstina napirendje felett, mindazonáltal kiemeli, hogy sem a Bulgária részére való szerb területátengedések mérve, sem az erre vonatkozólag formulázott fel­tételek hordereje konkrét, nem ismerhető fel. Tudomása szerint Szerbia az úgyneve­zett múlhatatlan áldozatokat csak a szerb irrendentizmus nemzeti programmjánnk megvalósítása után, tehát korántsem azon­nal hozza meg. A bolgár sajtó a központi hatalmak oldalán. Bécs, aug. 26. Szófiai jelentés szerint az oroszbarát lapok­ kivételével az egész bolgár sajtó a legélesebb han­gon fordul a négyes-szövetségnek Balkán-politi­kája ellen és a központi hatalmak pártjára áll. A lapok egészen világosan értésére adják Oroszor­szágnak, Franciaországnak és Angliának, hogy elkéstek hirtelen támadt szerelmükkel az iránt a Bulgária iránt, amelyet szerencsétlenségének napjaiban csak gúnnyal és megvetéssel traktál­tak. Bulgária nagyon jól tudja, hogy az ententa Bulgária iránt való hirtelen szerelme Orosz-Len­gyelország csatamezőin támadt. Oroszország az entente főpillére és mihelyest ez összeomlik, a romok maguk alá temetik a többit is. Kizárt do­log, hogy az orosz hadsereg még egyszer erőre kapjon. Ebben a példátlan katasztrófában az en­tente egyetlen és utolsó reménysége most a meg­vetett Bulgária. Ez az ország azonban emlékezik az 1913. év tapasztalataira. Venizelosz nem mond programmot. Kopenhága, aug. 26. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Daily Telegraph athéni távirata szerint a helyzet komolyságára való tekintettel Venize­losz nem fog kormányprogrammot nyilvánosságra hozni. Románia semlegessége. — Szabadságolják a tartalékosokat. — Stockholm, aug. 26. A Novoje Vremja jelenti illetékes forrásból. A négyes-szövetség és Románia között folyó tár­gyalások, amelyeknek e napokban véget kellett volna érniök, Bratianu újabb ellenvetései és feltételei miatt máig sem vezettek pozitív ered­ményre. A román kormány elhatározta, hogy továbbra is a semlegesség álláspontján marad. A lap bukaresti levelezője jelenti, hogy a fegyver alá szólított tartalékosokat, miután leszolgálták harmincnapos gyakorlatukat, most csoportonként megint szabadságolják. A Novoje Vremja ennek a 4 A ment és a franciákat visszavetette egész a tenger­partra, ahonnan azok a leghevesebb ágyutűz­ben kénytelenek voltak újra hajóra szállni.

Next