Pesti Hírlap, 1915. augusztus (37. évfolyam, 212-242. szám)
1915-08-28 / 239. szám
Dedeagacs blokádja. Berlin. aug. 27. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Dedeagacs blokádja az angol flotta részéről szakadatlanul tart, jóllehet a bolgár kormány többször tiltakozott ellene. A kikötőben állandóan angol hadihajók tartózkodnak, amelyek ellenőrzik a ki- és beérkező hajókat. A bolgár kereskedelmi köröket Anglia viselkedés® rendkívül megkárosítja. Angol tisztek, akik néhány órára partra szállottak, kijelentették, hogy Bulgária még sokkal kellemetlenebb módon fog megismerkedni Anglia hatalmával, ha nem teljesítik Anglia követeléseit. Bolgár miniszter az entente ajánlatáról. Szófia, aug. 27. Az Ultra munkatársa beszélgetést folytatott Toncseff miniszterrel, aki a következőkép nyilatkozott az entente ajánlatáról: — Az ellenzéki pártok vezérei valóban lépéseket tettek a kormánynál az iránt, hogy a szobranjét hívják össze rendkívüli ülésre, azonban a minisztertanács nem foglalkozott az ellenzék kérésével, mert a kabinet tagjai céltalannak tartják az ülésezést. Ez annál is inkább céltalan, mert tíz entente ajánlata semmiféle konkrétumot nem tartalmaz és egyáltalában, sem a belső, sem a külső politikára vonatkozólag nem mond lényegbevágó dolgokat. Észrevehető, hogy úgy Szerbia, mint Görögország kibúvót keresnek arra, hogy a bolgár követelésekre való válaszadást minél későbbre halaszák, nyilván abban reménykednek, hogy az entente végül mégis be fogja venni a Dardanellákat, Bulgária segítsége nélkül is és ez esetben Bulgária igényei teljesen jogosulatlanoknak tűnnének fel. A Dardanellák bevételére ugyan hiába várnak, mert ez egészen kétséges remény és nyilván csak álom. A bolgár kormány, felelősségének tudatában, nem megy bele, egy ilyen teljesen kérdéses eventualitásokra felépített kötelezettségbe, akár a tétlen várakozásra, akár bármilyen akcióra. Bulgária nem akar többé csalódni. Bolgár belpolitikai miniszterválság készül. Szófia, aug. 27. Úgy látszik, hogy miniszterválság készül Bulgáriában. Ez a válság azonban csak belpolitikai jelentőségű lenne. A Genadiev-csoport, amely a kamarában húsz tagot számlál, Dobri Petkov miniszter visszalépését követeli. Petkov ugyanis a Stambulov-párt vezérségére törekszik s ezért Genadiev gyűlölettel van iránta. Viszont Apostolov vasútügyi miniszter jó barátja Genadievnek. Radoszlavov miniszterelnök szívesen látná,ha Apostolov kilépne a kabinetből, Petkovot szeretné a kormányban megtartani. Genadiev erőpróbájáról van tehát szó, amelynél mindenesetre ő fogja a rövidebbet húzni. A görög kormány, bemutatkozása. Athén, aug. 27. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Az új kormány ma bemutatkozott a kamarában. A következő ülés hétfőn lesz. A kormány eddig nem tett politikai nyilatkozatot. Gunarisz Görögország semlegességéről. Lugano, aug. 27. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Az Idea Nazionale interjút közöl, melyet a lap athéni levelezője Gunarisszal folytatott. Gunarisz biztosra veszi, hogy Görögország továbbra is megmarad a semlegesség politikája mellett, mert maga az egész görög nép és a Venizelosz-kormány többsége is mindenféle területátengedés ellen van. A görög-bolgár megegyezés lehetőségét kizártnak tartja. Olaszországnak Törökország elleni hadüzenetére vonatkozólag kijelentette: Gunarisz, hogy ha Olaszország az aegei-tengeri szigetek annektálására gondol, ez nagy ellenszenvre találna, mert Görögország sohasem fog lemondani a néprajzi jogok alapján is őt megillető területekről. Amerika Anglia garanciája mellett hajlandó kölcsönt adni Görögországnak. München, aug. 27. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Athéni jelentés szerint amerikai bankcsoportok készek Görögországgal egy kölcsön ügyében tárgyalni, ha Venizelosznak sikerül erre pozitív angol garanciákat teremteni. Anglia Venizeloszt elutasította, mert elvállalta az Oroszországnak szóló sürgős amerikai szállítások finnanszírozását. A newyorki pénzemberek Görögország politikai magatartására való tekintet nélkül hajlandók megadni a kölcsönt, ha Anglia garantálja. Románia kitart semlegessége mellett. Berlin, aug. 27. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Baseler Nachrichten tudósítója beszélgetést folytatott az itteni román követség egyik kiváló tagjával, aki Románia jövendő magatartásáról azt mondotta, hogy az ország gazdasági kapcsolatai a központi hatalmakkal szorosabbak, mint az entente-hatalmakkal. Nincs tudomása Románia és Olaszország titkos szerződéséről. Románia semmi irányban sincs lekötve. Kivéve az oroszbarát köröket, senki sem hajlandó Oroszországnak kikaparni a gesztenyét a tűzből. A jelenlegi viszonyok között az Oroszország oldalán való beavatkozás teljesen értéktelen, ellenben érthetőbb volna Besszarábia megszállása. Románia minden háborús eshetőségre fel van készülve, egyelőre azonban az a szándéka, hogy kitart igazságos semlegessége mellett. Carp Péter akciója, Bukarest, aug. 27. A Jassyban megjelenő Opinia írja: „Azok a személyiségek, akik az utóbbi napokban érintkeztek Carp Péterrel, biztosítanak, hogy a nagy államférfiú el van határozva, hogy erélyes akciót indít annak a politikának a hirdetésére, amelyért síkraszállott. A harcot egy nagyobbszabású nyilvános gyűléssel vezetik be, amelyet az e-naptár szerinti augusztus hó végén tartanak Jassyban." Nagy Péter végrendelete és a Balkánállamok. Bukarest, aug. 27. Zoimesku ezredes az Universul-ban a következőket írja Románia követendő magatartásáról : Mit kezdtünk volna 1807-ben egy erős Ausztria nélkül, amikor Sándor cár a trlsiti szerződés alkalmával azt hirdette, hogy nemcsak Besszarábiát kell elrabolni, hanem egész Romániát is meg kell szállani. Olyan tény ez, melyet maguk az orosz történetírók is bevallanak. Ha tehát az oroszok Romániában nem látnak egyebet, mint a Dardanellákra irányuló szándékaik megvalósításának küszöbét, úgy kétségtelen, hogy a mi feladatunk az erős Németország és Ausztria és Magyarország mellett egy, a mostani területeiken megerősített Törökországot is kíván. Zoimenku ezredes végül úgy véli, hogy Bulgária és Görögország e kérdésben találkoznak Romániával és hogy közös feladatuk útját állani Nagy Péter végrendelete megvalósulásának. PESTI HÍRLAP 1915. augusztus 28., szombat. Edémet hivatalos Jelentés. Berlin, aug. 27. A nagy főhadiszállás közli 1915 aug. 27-én. A Champagneban és a Maasmagaslatokon francia sánc-épitkezéseket szétrobbantottunk. A Vogézekben egy gyenge francia előretörést könnyen visszavertünk. A legfőbb hadvezetőség. Tétlenség a nyugati fronton. — A Pesti Hirlap kiküldött haditudósítójának németnyelvű távirata nyomán. — A nagy főhadiszállás engedélyével. Német nagy főhadiszállás, aug. 27. A nyugati fronton az utóbbi hetekben semmi jelentős esemény sem történt. A hivatalos jelentések is, úgy a németeké, mint az ellenségé, csak helyi harcokról számolnak be. Joffre tábornok annyira szent, hogy már egy 15 lövészárkok megszállásáról és aknák felrobbantásáról is jelentést közöl. Eltekintve a szokásos tüzérségi harctól, a nyugati fronton valóban nincs semmi komolyabb esemény. A németek, úgy mint eddig, tartják a vonalat s az ellenség már nem is kísérli meg az áttörést. Hogy német részről ez a flandriai és franciaországi látszólagos nyugalom a német legfelsőbb hadvezetőség nagy haditervének legfontosabb tényezői közé tartozik, erről ma már nyíltan beszélhetünk. Felvilágosításra csupán a franciáknak és angoloknak, a champagnei téli csatában tanúsított offenzív támadások után való céltalan, kábult tétlensége szorul, valamint az arrasi csata, melyet véglegesen elvesztettek. A nyugati fronton bekövetkezett ezt a tétlenséget tehát mintegy önmagából meg lehet magyarázni s belőle azt a következtetést levonni, hogy a franciák saját erejükből többé nem képesek offenzívát kezdeni. Ha tehát az ellenség új offenzívát akarna indítani, ezt csupán az angolok legnagyobb erőfeszítésével tehetné. Kérdés természetesen, hogy az angolok, akik az oroszok katasztrófájának és a cári hadsereg megsemmisülésének minden részletéről nagyon jól értesülve vannak, hajlandók lesznek-e haderőiket a szárazföldön harcba küldeni. Figyelmen kívül hagyhatjuk azt a kérdést is, — mint egészen érdektelent, — hogy az ellenséges hadvezetőség az oroszok szerencsétlenségét s ennek folytán a németek keleti és nyugati frontjának nagyobb s egyre nagyobbodó távolságát magára nézve hasznosíthatónak hiszi-e. A két front szükséges erejének egymástól való függetlensége már régtől fogva nem kérdés tárgya, ha csak nem annyiban, hogy a keleten történő események a nyugati fronton való SZÍVÓS ellenállástól függenek. Az itt küzdő német hadseregek oly sokszor kipróbált erkölcse azonban kezeskedik a nyugati front szilárdságáért, így közeledünk óriási léptekkel a béke felé, amely végleges győzelmünk és az ellenség teljes összezuzása után fog bekövetkezni. Fehéri Armand, Viviani ijessége a kamarában. „Amíg Belgiumot és Elzsáz-Lotharingiát vissza nem foglaljuk . . ." Páris, aug. 26. " Miután parlamenti körökben felmerült a titkos ülésezés eszméje, Viviani miniszterelnök a kamarában e tárgyról nagy beszédet mondott, amely a ház lelkes "tetszését idézte elő. A ház egyhangúlag elhatározta a beszéd falragaszokon való terjesztését. Viviani emlékeztetett arra, hogy a kormány egyetlen eszközt sem hanyagolt el, amely alkalmas volt arra, hogy a parlamenti bizottságoknak, amelyekben valamennyi párt képviselve van, a kérdések beható átvizsgálását lehetővé tegye.. Negyvenöt esztendőn át viselte az ország a maga borzasztó sebének terhét. De az az állítás, hogy nem gondoskodott katonai védelméről, igazán valótlan. Újból idézi Joffre szavait, aki azt mondotta, hogy a köztársaság büszke lehet hadseregeire, melyet a modern eszközök alkalmazásával kiépített, hódolva az igazságnak, szeretettel viseltetve a birodalom iránt. A háború kitörésének napján Franciaország gyermekei e magas ideál köré sereglettek, amely nélkül zsoldos hadsereg lehet el. (Általános helyeslés.) A német sajtó állítgatja, hogy Franciaországban ellentétek vannak. Amíg azonban a hősies Belgiumot vissza nem állítjuk, Elszász-Lotharingiát vissza nem foglaljuk, addig nem lesz nálunk nézetkülönbség. Munkaadó és munkás, gazdag