Pesti Hírlap, 1915. szeptember (37. évfolyam, 243-272. szám)
1915-09-22 / 264. szám
A PESTI HÍRLAP 1915. szeptember 22., szerda: tüzérségi túlerővel rendelkeznek. Mindamellett mostanig nem tudtak semmiféle döntést kierőszakolni. Az oroszok tartása rendületlen. Az OK?ss trónörökös — régens. Stockholm, szept. 21. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Jól értesült körökben beszélik, hogy az orosz trónörökös régens címet kap. A régens oldalán a megbetegedett cárné helyett az anyacárné fog Állasai, akinek tisztjét azonban tényleg Polivanov vagy Kuropatkin fogja ellátni. Renmenkamp — a cár főhadsegéde. Kopenhága, szept. 21. — A Pesti Hirlap tudósítójától. Pétervári távirati jelentések szerint a cár Srennenkamp tábornokot főhadsegéddé nevezte ki és a főhadiszállásra osztotta be. Remvenkamp egyelőre nem kap parancsnokságot. Az orosz hadsereg három részre van szakítva. Chiasso, szept. 21. _ A Corriere della Sera pétervári tudósítója leírja a komoly nyugtalanságot, amely a közvéleményt elfogta az orosz hadseregnek a Vilna—Lida—Baranovic-vonalon fenyegető átkarolása miatt. Ezideig az oroszok ellenállása ezen a vonalon, amely a vilnai védősereg visszavonulási útját fedezi, mégerőteljes. A vasúti vonalon kívül jó utak állottak rendelkezésére a csapatoknak. Aggasztó, hogy a németek immár Pinszkig nyomultak előre és északon megszakították a Molodecno—Polszk között útvonalat. Az orosz hadsereg ez idő szerint három egymástól független csoportra van szakítva. Az egyik, az északi, a Keleti-tenger s Dünaburg között, a másik, a vilnai baranovici, a Pinszk közötti terepen és Minszk körül, a harmadik pedig Rovnotól a Dnyeszterig csoportosul. Elhelyezkedésükből adódik a feladatuk, nevezetesen az első védi Pétervárt, a második Moszkvát, a harmadik Kievet. E pillanatban rendkívüli fontosságú a németeknek Molodecno elleni előretörése. Amennyiben a német lovasság mögött gyalogsági tömegek vannak, akkor a háború egyik döntő csatája várható. Oroszország Szedánja, Páris, szept. 21. A Guerre Socialeben Hervé kifejti, hogy a német hadvezetőség, úgy látszik, teljesen körül akarja zárni az orosz centrumot és rettenetes Szedánt készít elő. A három visszavonulási vonal közül kettő már el van zárva. Ha a német bekerítési manővert nem tudják feltartóztatni, a németek, néhány nap alatt elvágják a harmadik és végső vonalat (Brest—Minsk— Moszkva). Oroszország helyzete még nem kétségbeejtő ugyan, de eléggé rossz, úgy hogy mindenre el lehet készülni. Az orosz centrumnak választania kell, hogy körülkerítik, vagy 150—200 kilométernyire visszavonul. A németek manővere nagyszerű szerve kívánja, hogy a francia hadvezetőség tanuljon Hindenburg merész és kezdeményező stratégiájától. Genf, szept. 21. Az orosz fronton történő események a párisi sajtót a legnagyobb mértékben foglalkoztatják. Ludowítz Nadeau az orosz főhadiszállásról azt táviratozza lapjának, a Journal de Parisnak, hogy az oroszok elismerik, hogy a németek által végrehajtott hadműveletek rendkívüli genialitásról tesznek tanulságot. Civinex a Matinban azt írja, hogy az orosz centrum bekerítéséről van szó. Alexejev főparancsnoknak igenakorsan kell cselekednie, különben bekövetkezik a katasztrófa. Vilna elestét a párisi lapok titokban tartják. Amsterdam, szept. 21. A Nieuws van den Dag írja: Vilna elestét már régen várták. A kísérő körülmények a város megszállását még a németek fényes sikerévé tehetik, minthogy körülzáró mozdulatuk arra kényszerítette az oroszokat, hogy a várost kiürítsék, ezvideiüle£ pedig a német lovasság már megszállhatta a Molodecno-Polock vasúti vonalat Az oroszok komoly kudarcáról van szó, minthogy éket verhettek a németek a Dünaburg és a Vilna táján állott orosz hadseregek közé, azonkívül pedig a vilnai sereget a körülzárás veszedelme fenyegeti. Ha ez sikerül, úgy jogos az a feltevés, hogy a bajnak oka a nagyherceg-fővezér eltávolítása volt. Ez mindig jól értett ahhoz, hogy csapatait idejekorán visszavonja. Ma azonban még nem lehet előre megmondani, hogy mit hoz a jövő. Biztos csak az, hogy az orosz haderők egy része nagy veszélyben forog és hogy Pétervár az orosz főhaderőkkel való minden egyenes vasúti összeköttetéstől el van zárva. Amsterdam, szept. 21. A Handelsblad Vilna megszállásáról a következőket írja: Kérdés, nem hozták-halasztották-e a város védelmét oly hosszú ideig, hogy a hadseregnek egy jelentékeny részét, amely ott tartózkodott, a németek elvághatták. Vilna eleste következtében az oroszok egész Dunafrontja veszélyben forog. Dünaburg eleste, sőt az egész Duna-vonal és Riga eleste ma már csak napok kérdése. Itt is a körülzárás veszélye fenyegeti az oroszokat, ha a németeknek sikerül Polockot elérniök, onnan oldalmozdulatot végezni a folyó felé és hátbatámadni az oroszokat. Amsterdam, szept. 21. Az összes lapok Vilna elestével foglalkoznak. Vilna elfoglalását, amely későbben következett be, mint eredetileg várták, igen nagyjelentőségű eseménynek tartják és több orosz hadseregcsoport bekerítésének lehetőségéről beszélnek. Ha Miklós nagyherceg lenne a fővezér, a várost már régebben kiürítették volna. Nagy taktikai hiba történt. A Pétervár felé vezető két vasútvonalat az oroszok hátában a németek elfoglalták, ezáltal az oroszok helyzete veszedelmesebb lett, mint valaha. Német tengeralattjárók a Jeges-tengeren. Stockholm, szept. 21. Pétervári lapok Archangelszknek a német tengeralattjárók által való fenyegetettségéről írnak. A magánhajózást beszüntették. Ujabb tartalékkorosztályok behívása. Lyon, szept. 21. A Progrés jelenti Pétervárról. A második tartalék 1916—1912, és az első tartalék 1916— 1898. évfolyamait a lengyelországi, Cholm, Kaukázus és Amur kormányzóságok kitételével ma mozgósították. Mz otasz harctér. A vezérkar jelentése. (Hivatalos jelentés, kiadatott 1915 szeptember 21-én délben.) Déltirolban legnehezebb lövegeink tűz alá fogták az ellenség által megszállott községeket, valamint a Seravalle-beli (Alától északra levő) olasz hadállásokat és ütegeket. A Costonon (vilgereuthi fensik) levő hadállásaink előtt az olaszokat, sint mindig, visszavertük. Egy ellenséges duplafedelű repülőgép Trientre d'Annun zon hadnagy tollából származó módfelett együgyű röpiratokat dobott le. A karintiai harcvonalon nincs jelentősebb esemény. Flitsch körül a múlt heti teljesen meghiusult olasz támadások után újra beállott a csend. Csak az ellenség tüzérsége folytatja a tüzelést. A tengermelléki harcvonal többi pontján tegnap a harci tevékenység tüzérségi tüzelésre és a lövőárokharc keretében kisebb vállalkozásokra szorítkozott. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Olasz hivatalos jelentés. (Szept. 18.) A szeptember 17-ére virradó éjjel az ellenség bőséges tüzérségi előkészítés után megtámadta a Monte-Costonon, Arsierotól északnyugatra levő állásainkat, de veszteségei mellett visszavertük. Másnap reggel csapataink megtámadták a Monte Val Piana-nán (Masovölgy) levő ellenséges erőket és szétszórták azokat. Egy másik osztagunk elpusztított ellenséges fedezékeket Campo Foserina-nál (Vanoilvölgy). A Flitsch-szakaszon a nemrégiben meghódított állásokból eddigi defenzívánkból újult erővel támadásba mentünk át, hogy teljesen elzárjuk a medence bejáróit. Midőn az egész fronton a támadás a Rombon meredek lejtőjétől a Javorcek alattomos erdős oldaláig és a Lipnik csupasz szikláiig terjedő vonalon megkezdődött, gyalogságunknak, amelyet állandóan hatásos tüzérségi akció támogatott, sikerült megközelíteni az ellenség rendkívül megerősített sokszoros drótakadályokkal védett állásait és széles hézagokat vert azok közé. A Javorceken elfoglaltunk egyes sáncokat, a megfigyelő-állomást és két blokkházat a levegőbe röpítettünk és 500 foglyot ejtettünk, köztük2 tisztet. A Karst-fensikon az ellenség a 17-ére virradó éjjel két kisebb támadót kísérelt meg, de visszavertük. Az ellenség néhány foglyot hagyott kezünk között. (A sajtóhadiszállás megjegyzése.) Ebben az olasz jelentésben épen a legfontosabb, a gyalogság drótakadályainkhoz való közeledésének eredménye van elhallgatva. A tüzérségi lövetés hatása alatt, amelynek gaalogsági támadást meg kell előznie, hogy az állást „rohamra éretté" tegye, mindig hézagok támadnak az akadályvonalban, amely hézagokon át a támadó gyalogság benyomult a tulajdonképeni állásba. Egészen eredeti módon sikerült az olaszoknak szeptember 18-án a flitschi-medencében levő egyik állásunkba bejutni. Tűzvonaluk, miután az állás előterén harcok közben áthaladt, elérte az ostromutakat, amelyeket tüzérségük dróthálózatunkban szakított, de azután a vitéz védők elzárták a további utat, hullák százaival, azok holttesteivel, akik e hézagokban előretörni merészeltek, míg az összes többi frontrészeken a támadások őrült gyalogsági és gépfegyver-tüzelésben az érintetlen akadályok előtt omlanak össze. Mint foglyok vallomásaiból kitűnik, a drótakadályaink előtt fekvő olasz katonák a véresen összeomlott támadás morális hatása alatt és abban a biztos tudatban, hogy ha felállnak és viszszamennek, elpusztulnak, meg akarták magukat adni, de nem tudtak keresztüljutni az akadályokon. Csapataink a helyzet helyes felismerésével maguk vágtak nyílást az akadályokba s e nyílás fölé ezt a feliratot helyezték: „Entrata." Ez a könnyítés láthatóan hatott. Szeptember 18-ikán háromszázkilencvenkét ember jutott ez átjárón keresztül állásunkba, nem ugyan mint győzelmes katona, hanem mint önkéntes, nagyon megelégedett fogoly. Viktor Emánuel távirata Róma polgármesteréhez. Róma, szept. 21. Szeptember huszadikát, a Rómába való olasz bevonulás évfordulóját csak kevés város ülte meg a hagyományos ünnepies módon, amelyre a szabadkőművesek felszólítása hívta fel a népet. A királynak feszülten várt megnyilatkozása a főhadiszállásról a római polgármester üdvözlésére való választávirat formájában nyilvánult meg. A távirat igy hangzik: — Az üdvözlet, amelyet Róma ez ünnepies emléknapon küldött, nagyon kedves a szivemnek. Válaszomat olyan vidékről küldöm, ahol még él Roma