Pesti Hírlap, 1915. szeptember (37. évfolyam, 243-272. szám)
1915-09-25 / 267. szám
Budapest, 1915. mviI. évfolyam, 267. (12,839.) szám. Szombat, szeptember 25. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . 82 K —s félévre „ —„ Negyedévre 8 „ —„ Egy hóra 2 „80.. Egyes szám ára helyben, fidélyen és pályaudvaron 12 pályaudvaron 12 f. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a lap utolsó oldalán olvasható. SZERKESZTŐSÉG: Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26—40. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 1. Telefon: József 02-96. Keleti melódiák. rAz entente zenekara ismét keleti melódiákat játszik. Az orosz kották, a flandriai dallamok, az olasz utcai dalok sutba vannak dobva: a zenekar állandóan a Dardanellák és Konstantinápoly motívumait fújja. A hűvösödő őszi éjszakába bájos keleti melódiák áradnak ki. Nem a változatosság okáért van ez így. De marcangolóan szomorúak lettek az orosz nóták, unalmasak az egyhangú flandriai dallamok és vásáriak az olasz utcai énekek. Az entente füleibe már csak a konstantinápolyi melódiák lopnak egy kis reménységet. Mit várhatnának a legázolt Oroszországból, hol a gőgös diadalmi énekek helyett a fogak vacogása hallik? Mit remélhetnének a nyugati harctéren, ahol már Maeterlinck se titkolja, hogy a belga lakosság kezd beleszokni a sebgyógyitó német kormányzásba s talán meg is rémülne arra a gondolatra, hogy a németek eltávozzanak? És mi gyönyörűségük telhetnék az olasz vásári éneklésben, mikor négy hónap alatt az olasz még önmagán se tudott segíteni, nemhogy szövetségeseinek siethetett volna segítségére? Se északon, se más tájakon, se égen, se földön nem szól nekik mámorító győzelmi dal s ha nem akarnak végképpen elkeseredni, elő kell szedniök a konstantinápolyi kottákat. A keleti melódiákból még szívhatnak egy kis reménységet, egy kis biztatást. Ha át lehetne törni a Dardanellákon! Ha mégis, mégis el lehetne foglalni Konstantinápolyt! Mindjárt más szemekkel néznék a háború eddigi mérlegét, s Belgiumért, a leggazdagabb francia vármegyékért, Orosz-Lengyelországért és minden keserves csapásért vigasztalhatnák magukat a mesék gyönyörű kapujával, Konstantinápolyival. Ezért vált egyszerre olyan sürgőssé a Dardanellák hevesebb ostroma és Konstantinápoly stratégiai és diplomáciai bekerítése. A mindenfelé megvert vagy tehetetlenségre szorított négyes-szövetség ott akar vigasztalást keresni, ahol győzni ugyan szintén nem tudott még, de ahol legalább meg se verték idáig. Február közepe óta tart a Dardanellák ostroma. Rengeteg vér, tenger pénz ömlött azóta a megvivhatatlan vizekbe és az entente egyesült hajóhadainak vezérei kénytelenek voltak ráeszmélni, hogy a Dardanellák bevehetetlenek. Megindult tehát párhuzamosan a diplomáciai akció s az aranyak kisértése szövetkezett a négyes-szövetség ígéreteivel és fenyegetéseivel, csak hogy utak nyíljanak Konstantinápoly szárazföldi megvívására. Hányszor hangzott ezalatt az őszinte vallomás, hogy Konstantinápoly kulcsa csak Bulgária kezében van? Az entente ennek a kulcsnak kedvéért ostromolta Bulgária kezét s feláldozta volna a kedvéért Szerbia és Románia érdekeit is, csakhogy Bulgáriát megnyerje. De nem sikerült. Míg az entente egyre többet ígért, de mindig csak berzenkedő másokéból, addig Törökország gyors elhatározással adott a magáéból és biztosította magának Bulgária fegyveres semlegességével azt a megnyugvást, hogy hát mögül nem támadhatják. Az entente tehát ismét távolabb esett Konstantinápolytól. Se a kulcsot, se a kulcstartó Bulgáriát nem tudta megszerezni. De még nem adja fel a harcot. Még mohóbb vágygyal, még erőszakosabb kivonással eped Konstantinápolyért, hiszen az összes harcterek közül ez az egyetlen, ahol még nem kapott mattot, ahol még tehet egykét lépést, ha nem akarja az egész parthiet feladni. Készülődik hevesebb támadásra a Dardanellák ellen és a kísértést, mely Bulgáriában csütörtököt mondott, átteszi Görögországba. Talán a Balkán más pontjára is. Its próbálkozni fog a tengeren több erővel, a szárazföldön több aranynyal, több ígérettel, több fenyegetéssel. Ha másként nem boldogul, megkísérli talán az erőszakot is egynémely semleges állam ellenében. Mert a tehetetlenségben fuldokolva, Konstantinápoly jelenti számára az utolsó szalmaszálat s ha azt sem tudja elérni, nincs más módja, mint megvallani tehetetlenségét. Hogy elérheti-e vágygyal, aranynyal, kísértéssel és erőszakkal Konstantinápolyt? Az entente reméli, mert neki erről az utolsó reményről lemondani öngyilkosság volna. De nekünk biztatva csengenek fülünkbe Enver pasa büszke szavai, hogy a betegnek csúfolt Törökország kétmillió katonát tudott fegyverbe állítani. 1SOPAV a török okosság idején való engedékenységgel biztosítani tudta a hátát s hogy az entente minden kísérlete, mely semleges államokon keresztül keresné az utat Konstantinápoly felé, csak megszaporítaná ellenségeinek számát, pedig az eddigiekkel se tudott megbirkózni. Nem féltjük Törökországot és nem féltjük Konstantinápolyt. Az entente zenekara a keleti melódiákkal is kénytelen lesz abbahagyni. Neki már csak egy dalt lehet fújnia: a béke dalát... Lipót herceg az egész fronton megtörte az orosz ellenállást. Hindenburg északi szárnyának sikere Lennevadennél és Dünaburg előtt. — 1600 fogoly. — Vilejkánál a hátráló oroszok oldalában működő német erők SZÍVÓS harcban állanak. — Erős orosz támadások egy helyen múló sikerrel jártak; a németek több ágyút vesztettek. — Hindenburg jobbszárnya tovább üldözi a hátráló ellenséget — Lipót herceg hadcsoportja elérte a Servecz- és Szcara-szakaszt. — Mackensen hadcsoportja az oroszok átkaroló támadása elől az Oginszki-csatorna és a Jasiolda folyó mögé vonult vissza. — Egy tizenegy sor mélységű orosz oszlop súlyos veresége Volhyniában. — Visszavert olasz támadások a tiroli arcvonalon. 12 millárd márka a német fradikölcsön. Nem tudjuk, igaz-e szó szerint az a hír, hogy Bark orosz pénzügyminiszter Londonban valóságos ultimátumot nyújtott át az angol pénzügyi kormányhoz: vagy megfizeti Anglia Oroszország összes hadimegrendeléseit s ezen felül még két milliárdnyi készpénzzel is segíti, vagy pedig Oroszország nem folytathatja tovább a háborút. Ellenben tény, hogy Anglia és Franciaország csak a legnagyobb kínnal tudta nyélbeütni 6—700 millió dollárnyi kölcsönét Amerikában s ezalatt Németországban a most lezárult harmadik hadikölcsön összege máris meghaladja a tizenkét milliárd márkát, amivel együtt a három hadikölcsön összege huszonöt és fél milliárd márkára rúg. S tény az is, hogy a Bark londoni útját hazulról kísérő sajtóközlemények nagyon is nyíltan célozgatnak arra, hogy pénz nélkül nem lehet háborút, folytatni. Mióta a cár vette át a fővezérséget, az orosz hadszintéren kétségkívül nagyobb erőfeszítéssel látott neki Oroszország a munkának s ez az erőfeszítés, úgy látszik, nem csak a cárnak szól, hanem Londonnak is. Bark pénzért utazott Londonba, gondoskodni kell tehát arról, hogy Angliának az orosz hadsereg ellenálló képességéről vallott lesújtó véleménye közben kissé korrigáltassák. Meg kell győzni Angliát, hogy Oroszország mai defenzívájában is hatalmas ellenfele a központi hatalmaknak, nemcsak, de részleges ellentámadásokkal éleszteni kell azt a reményt is, hogy valamikor még sor kerülhet egy általános orosz offenzívára. Kétségtelen, hogy az osztrák-magyar főparancsnokság alá rendelt seregekkel szemben Oroszország Keletgaliciában sikert tudott felmutatni s most Volhyniában is azon igyekszik, hogy frontunkat visszanyomja. De Ivanov tábornok után most ellentámadásokkal kísérletezik már Evert tábornok hadcsoportja is a Mackensen-hadcsoporttal szemben, odább északnak pedig Ruszkij tábornok a Hindenburg átkaroló hadműveletét próbálja ellensúlyozni s ő sem minden siker nélkül. Az orosz ellentámadásokban nagy szerepe van minden fronton a lovasságnak, ami magától értetődő a Puhiallo seregével és Mackensen hadcsoportjával szemben, nemkülönben a Hindenburg hadcsoportjának azzal a frontjával szemben, amely a Duna és a Vilija közti tavaknál operál. Puhallo és Mackensen frontját a rokitnoi mocsárterület választja el egymástól, ezen a terepen jobbadán csak lovassággal lehet sikeresen operálni s az ellenség látható tendenciája az, hogy a rokitnoi mocsaraktól északra és délre álló frontja közt kapcsolatot te- A Pesti Hírlap mai száma 28 oldal.