Pesti Hírlap, 1915. szeptember (37. évfolyam, 243-272. szám)

1915-09-02 / 244. szám

I p 38 PESTI HÍRLAP _ 1915. szeptember 2., csütörtök". ideje, amikor a szövetségesek elkészülnek előké­születeikkel. Akkor megkezdődik a nyugati fron­ton a nagy offenzíva, a franciák és angolok fel­adják a kímélet taktikáját, aminek most már igazán nincsen értelme. Nem lehet ajánlani azt a harcmodort, amely a megsemmisülésig vezet, de Oroszországnak a végsőkig ki kell tartania. A történelem azt bizonyítja, hogy Oroszország mindig föladta a harcot, amikor­ kilátása volt Sikerre, így a krími háborúban, ahol ok nélkül félbeszakították a küzdelmet. Az orosz-japán háborúban is előbb kötött Oroszország békét és csak azután következett el teljes fölkészültségé­nek ideje. Az orosz pénzügyminiszter fenyeget. Ha Oroszország Angliától sem kap kölcsönt. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Bark orosz pénzügyminiszter azzal jött Londonba, h­ogy Angliában bármily áron szerezzen nagyobb hadikölcsönt Orosz­ország részére. Ha Bark londoni útja épen olyan eredménytelen lesz, mint a párisi, akkor az orosz pénzügyminiszter nem fogja az angol kormányt kétségben hagyni aziránt, hogy Oroszország, ha így áll a dolog, a maga utján fog tovább menni. Menekülők özöne. Kopenhága, szept. 1. A Berlingske Tidende jelenti Pétervárról: * Az egész országban mindenki, úgy a hatóságok, sz­int a magánosok, mindenképen azon vannak, hogy a felette nagyszámú menekülőket elhelyez­zék és ellássák. A papság e célra a zárdákat ren­delkezésre bocsátotta. Pskovban ez idő szerint 50.000 a menekültek száma. Minskben a menekü­lők száma oly nagy, hogy sokat közülök nem le­hetett a házakban elhelyezni és ezren meg ezren tanyáznak a szabad ég alatt. A végső diadalig. Kopenhága, szept. 1. Pétervárról jelentik: Moszkvában Konotsa­lov dumaképviselő elnöklésével nagy népgyűlés volt, amelyen állami hivatalnokok, politikusok, a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, a tudo­mány és művészet képviselői is részt vettek. A gyűlésen megbeszélték a helyzetet és végül egy­hangúlag határozati javaslatot fogadtak el, amely szerint Oroszországnak a végső, döntő viadalig folytatnia kell a harcot. Egyidejűleg azonban kifejezték azt a kívánságot, h­ogy oly kormán­y alakíttassék, amely a nép igaz akaratá­nak és kívánságainak képviselője. Interpellációk az orosz dumában. •— „őrültség a zsidókat üldözni a vereségek miatt." — A lengyel gyermekek elhurcolása. — Burzev és Svinhufvud szabadonbocsátásáért. — Pétervár, szept. 1. A Rjecs jelenti. A duma interpellációs bizottságában Ale­xandrovo kadetpárti képviselő a zsidók elűzése dolgában a következőket jelentette ki: Miután a vereségeket a bürokrácia hanyag­sága idézte elő, őrültség hat millió hazafias zsidó polgárt okozni érte. A bizottság szótöbbséggel törvénytelennek és embertelennek mondotta, hogy zsidókat túszokként bebörtönöznek. Feltűnést keltett az a közlés, hogy néhány helyen hálaadó istentiszteleteket rendeztek zsidó árulók leleple­zése és ártalmatlanná tételéért. A paraszt­csoport (trudoviki) kérdést inté­zett a kormányhoz, hogy miért hurcolják el ezer­számra a lengyelek gyermekeit az ország belse­jébe, hogyan tudják ezt a barbár és embertelen eljárást indokolni és meddig akarják ezeket a szerencsétleneket a börtönökben sanyargatni. Egy másik interpelláció a Szibériába kül­dött finn képviselőházi elnöknek, Svinhufvud­nak­­ és Burzev orosz szocialista írónak szabadon bo­csátásával foglalkozik, amit nemrég Krivosein kilátásba helyezett a birodalmi bizottság előtt. A száműzöttek azonban mindezideig semmiféle értesítést sem kaptak. Az interpelláció kérdi, va­jon a telet is Szibériában kell-e tölteniök. A Rjecs kételkedik abban, hogy Burzevnek és a finn tartománygyűlés elnökének a dumában bejelentett megkegyelmezése csakugyan megtör­tént. A hírt mindezideig hivatalosan nem erősítet­ték meg. „A duma megnyitása óta csak minden rosszabbra fordult." Pétervár, aug. 31. A Kolokol, a jobbpárt lapja, élesen megtá­madja a jobbpártot, mert a duma tevékenységét mindenféle mesterkedéssel akadályozni igyekszik. A lap kérdi, tulajdonképen minek is választották a dumaképviselőket, ha azok a veszedelem idején megszöknek. A Rjecs megállapítja, hogy a duma megnyi­tása óta bejelentett újítások közül egyet sem haj­tottak végre s azóta minden csak rosszabbra for­dult. A vidéki rendőrség üldözi azoknak a bizott­ságoknak tagjait, amelyek a vidéken az ország szervezésén fáradoznak. Politikailag megbízha­tatlan elemekként kezelik őket s ez akadályozza a köz érdekében vállalt működésüket. Így engedték az orosz nagyvezérkar ellenőrző bizottságát a főhadiszállásra. Szófia, szept. 1. A Kambana jelenti Pétervárról: A duma tagjaiból az orosz nagyvezérkar ellenőrzésére kirendelt bizottság tagjainak a napokban kellett volna a főhadiszállásra utazniuk. A vasútigaz­gatóság értesítette a bizottság tagjait, hogy a sza­lonkocsi rendelkezésükre áll, de abban csak azok foglalhatnak helyet, akik a kormányzóságtól utazási engedélyt kapnak. A képviselők ekkor kérték, hogy részükre az utazási igazolványokat állítsák ki, a kormányzó utasítására azonban a hatóságok megtagadták az utazási engedélyek kiadását. / úi olasz harctér. A vezérkar jelentése. (Hivatalos jelentés, kiadatott 1915 szeptember 1-én.) Az olasz hadszíntéren a hely­zet változatlan. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Frigyes főherceg Tirol védőihez. Innsbruck, szept. 1. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Frigyes főherceg főparancsnok a lavaronei fensikon vivott sikeres harcok alkalmából Tirol honvédelmi parancsnokáhz a következő táviratot intézte: — A lavaronei fensikon küzdő derék ka­tonáknak, akik oly bátran helytállottak és a gyűlölt ellenséggel oly alaposan elbántak, teljes elismerésemet küldöm. Meg vagyok győződve, hogy azon a falon, amelyet vitéz csapataink és önkéntes lövészeink alkotnak, akik Tirolt védel­mezik, minden további támadás meg fog törni. Olasz erősítések a tiroli fronton. Bázel, szept. 1. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Milánóból jelentik, hogy jelentékeny erősítést küldtek a tiroli frontra. Milánó­ból tizennyolc különvonat indult el friss csapatokkal, amelyeket három hónapig ké­peztek ki. A városban nyíltan beszélnek az osztrák-magyar hadsereg offenzívájáról. Olaszország Franciaország és Anglia pressziójára üzent hadat Törökországnak. Rotterdam, szept. 1. Az olasz hadüzenet előtt, mint most kiderül, nem volt kész operációs terv Törökország ellen. A hadüzenet Franciaország és Anglia nyomása alatt történt. Ez a két állam azt hitte, hogy Olasz­ország magával rántja majd a Balkán-államokat is. Csak a legutóbbi napokban foglalkoztak az olasz miniszterek a Dardanelláknál való harc részleteivel és augusztus 25-én terjesztette Salan­dra a harcban való olasz részvétel tervét a front­ról visszatérő király elé. A francia-b­elga harctér. Nérfre hivatalos jelentés, Berlin, szept. 1. A nagy főhadiszállás közli szeptember 1-én: A helyzet változatlan, Bapaumetól északnyugatra egyik repülőnk lelőtt egy angol re­pülőgépet. • A legfőbb hadvezetőség, Millerand és a téli háború előkészületei. Bécs, szept. 1. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Párisból jelentik, hogy Millerand hadügy­miniszter a fronton a téli háborúra teendő in­tézkedésekről beszélgetett az ottlévő tábornokok­kal. Mindazonáltal nem lehet tudni, hogy lesz-e téli háború és még sokkal bizonytalanabb, hogy­ Millerand hadügyminiszter, aki most a leginkább kifogásolt miniszter Franciaországban, még hi­vatalban lesz-e, ha ez a téli háború, melyre most minden esetre megteszik az intézkedéseket, csak­ugyan bekövetkezik. Pégoud elesett. Genf, szept. 1. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Párisból az a jelentés érkezett ide, hogy Pégoud, az ismert francia aviatikus, aki a fron­ton harcolt, elesett. Pégoud tudvalevőleg fejjel lefelé való repüléseivel tette nevét ismertté.' tsep v.ja & Eá jíwij Török hivatalos Jelentés. Konstantinápoly, aug. 3. A főhadiszállás jelenti: Jelentős esemény egyetlen arc­vonalon sem történt. Az anafortai csata részletei. Bécs, szept. 1. Az anafortai háromnapos ütközet az időközben beérkezett kimerítő jelentések szerint a legvéresebb csata volt, amelyet­ Gallipoli török védői az angol és francia csapatokkal eddig vívtak. Csütörtökön haj­nalban kezdődött és rövid megszakítással szombat estig tartott. Mint a „Südslavische Korrespondenz" Athénből értesül, Hamilton tábornok Anafortánál valamennyi rendel­kezésre álló erővel támadott, hogy a török állásokon keresztültörjön. Min­d a k­ét részről példátlan elkeseredéssel és önfeláldozással küzdöttek. A támadó szövetséges csapatokat erős flotta ágyútüze támogatta. Az ütköze­tet, amelyet az angol tervek áttörésnek szán­tak, órák hosszat tartó rémes ágyútüzelés nyitotta meg, amelynek intenzivitása csü­törtökön, a déli órákban érte el tetőfokát. A legnehezebb lövedékek­ ezrei borították el a török hadállásokat, amelyek mintha tűzhá­nyókká váltak volna, füstöt és göröngyöket okádtak. Azt hihette volna az ember, hogy ez után a példa nélkül való ágyúzás után eleven ember nem maradt a török lövész­árkokban. Mikor azonban a szövetségesek a francia osztagokkal az élükön a török had­állásoknak és különösen az Asznak-Daretől délre húzódó centrumnak kezdtek rohanni, a török védősereg rettenetes tűz alá fogta őket. A gépfegyverek a rohamra indulók egész sorait érték úgy, hogy ezek a fedezet­len terepen tömegesen hullottak el. Több akna robbant fel, miközben főképen az ausztráliaiak egész szakaszokban leltek bor­zalmas véget. Az ütközet első napja alko­nyan sikerült a törököknek, hogy támadói­kat fényes ellentámadással eredeti állásaikba vessék vissza. Több mint négyezer francia és angol holtteste borította a csatamezőt. Pén­teken a szövetségesek a centrum ellen és a jobbszárnyon folytatták nagy makacssággal rohamtámadásaikat. Egyre több csapatokat vittek a tűzbe. Dühös szuronyharccal sike­rült a francia csapatoknak több török lövész-

Next