Pesti Hírlap, 1915. szeptember (37. évfolyam, 243-272. szám)
1915-09-30 / 272. szám
1915. szeptember 30., csütörtök • PESTI HÍRLAP között nagy az izgalom. A banda-alakulások napról-napra növekszenek. Az Utro Rossij a növekvő bizonytalanság okát a mohamedán dervisek lázító tevékenységére vezeti vissza. A pályaudvaron levő több olajtartály felrobbantását is a mohamedán bandák tevékenységére vezetik vissza. Angol-ellenes mozgalom Egyiptomban. Genf, szept. 29. •— A Pesti Hírlap tudósítójától. — Kairói jelentések szerint az ottani mohamedánok között nagy az izgalom a kalifátusnak Anglia részéről az egyiptomi szultánra való átruházása miatt. Az egyiptomi templomban még most is, épúgy mint azelőtt, Törökország szultánjáért imádkoznak. A papság nyíltan lázít az angol hatóságok ellen. Egyiptomban török tisztek tartózkodnak, akik azon ürügygyel menekülnek a letartóztatás elöl, hogy a nagyszenuszt híveinek mondják magukat. A török kamara ülése: Konstantinápoly, szept. 29. Hat és fél havi szünet után a kamara szeptember 28-án ismét megkezdte működését. A megnyitó ülésen Halil elnök betegsége miatt Husszein Dsahid alelnök elnökölt. Az ülésen megjelent a nagyvezér és a kormány több tagja. Az elnöki emelvényt török festők művei díszítik, amelyek a Dardanellákat ábrázolják. Az egyik festményen az ellenséges hajóraj látható, amely sikertelenül igyekszik a tengerszorosba behatolni. A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése és folyó ügyek elintézése után az elnök felolvasta a nagyvezér átiratát, amely közli az 1915 március 27-iki fetvát, amely a szultánt Ghazivá (a Győzedelmes) kiáltja ki. A kamara a fetvát élénk tetszéssel tudomásul vette és elhatározta, hogy szerencsekívonatait tolmácsolja a szultánnál. A kamara egyik tagja javasolta, hogy a Dardanelláknál küzdő hadseregnek a tengerszorosok és a Gallipoli-félsziget hősies védelméért mondjon a ház köszönetet. E javaslattal kapcsolatban az alelnök a legnagyobb elismerés hangján méltatta e hadsereg hőstetteit. Emlékeztetett arra, hogy az események igazat adtak Halil kamarai elnöknek, aki a kamara legutóbbi ülésén kijelentette, hogy a Dardanellák az entente-hatalmak temetőjévé lesznek. A nemzet, mondotta az alelnök, mindig hálás lesz a Dardanellákat védő csapatoknak, amelyek csodákat műveltek. A legközelebbi ülés október 5-én lesz. Anglia és a háború. Az alsóház ülése. — A külügyi államtitkár a balkáni helyzetről. — London, szept. 29. (Alsóház.) Asquith miniszterelnök egy kérdésre válaszolva, kijelentette, hogy nem nyilatkozhat az újoncozásról és a nemzeti védkötelezettségről. A kérdést a kormány fontosan tárgyalja. Kéri az összes pártot, hogy e tárgyalás befejezéséig a kérdést ne tárgyalják a házban. A háború kritikus pillanatában vagyunk — mondotta. — Nagy érdeklődéssel, rokonszenvvel és reménykedéssel figyeljük haderőinknek és a szövetséges haderőknek közös vitéz erőfeszítéseit. (Tetszés.) Nagybritanniának és szövetségeseinek senki sem tehet rosszabb szolgálatot, mint aki az egész világ előtt feltárja nézeteltéréseinket. (Tetszés.) A miniszterelnök a nyilatkozata után a szolgálati kötelezettség kérdését nem érintették többé. A külügyi államtitkár a balkáni helyzetről a következőket mondotta: — Ha a bolgár mozgósítás azzal a következménynyel fog járni, hogy Bulgáriaellenségeink oldalán agresszíve lép fel, Nagybritannia el van tökélve, hogy balkáni barátait minden hatalmában álló eszközzel támogatja, úgy, ahogy az a balkáni államoknak legjobban tetszik, a szövetségesekkel egyetértésben, fentartás és korlátozás nélkül. A monarchia és a háború* Weisskirchner a kereskedelmi kérdésekről. A vámtarifa és az állampénzügyi kérdések. Bécs, szept. 29. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A kereskedelmi politikai bizottság, amelynek az összes nagy gazdasági egyesületek tagjai, ma kezdte meg a vitát Ausztriának Magyarországhoz és a német birodalomhoz való jövendőbeli gazdasági viszonya alakulásáról. Weisskirchner polgármester előterjesztette a jelentést és következőket mondotta: " Úgy lehet, hogy vámtarifánkat, mely lényeges alkatrésze Magyarországgal kötött kiegyezésünknek és mely az eddigi kontinentális kereskedelmi szerződési politikára van rászabva, az események következtében fontos változásoknak kell majd alávetni. Azok a nagy állampénzügyi kérdések is, melyeket a háború óriási költségei fölvetnek, vissza fognak tükröződni a legközelebbi kiegyezésben. Végül a jövendőbeli kiegyezés tartamának kérdését is csak a külpolitikai viszonyok szabályozásával öszszefüggésben és pedig mint ahogy reméljük, a Magyarországgal való tartós jó viszony helyreállítása értelmében lehet majd elintézni. Se ránk, se Magyarországra nem volna tehát hasznos, sőt nagy hiba volna, ha már most kölcsönösen megkötnők egymás kezeit, amelyekkel adunk és elfogadunk. Mindazonáltal nem kell tétlenül ölbe raknunk a kezeinket, hanem régi tapasztalatokra támaszkodva, amennyire az új alakulások irányvonalai mutatkoznak, már most foglalkozhatunk ezzel a kérdéssel is. A balkáni hatszeg. A vezérkar jelentése. (Hivatalos jelentés, kiadatott 1915 szeptember 29-én délben.) Nincs jelentősebb esemény. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Görögországi beleegyezett az ententecsapatok partraszállásába. Chiasso, szept. 29. —A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Corriere della Sera jelenti Pétervárról, hogy az angol és francia csapatok kihajózása Szalonikiben Görögország beleegyezésével történik. Ez a tény ujj mulatás Bulgáriának a nélkül, hogy ezt a tényt merényletnek lehetne tekinteni a bolgár állam függetlensége ellen mindaddig, amíg Bulgária nem támadja meg Szerbiát. Ezt a jelentést még nem erősítették meg. München, szept. 29. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A bukaresti Minerva biztos forrásból értesül, hogy a legutóbbi csütörtökön Mudroseban angol-francia csapatokat hajóztak be és a Smloníki mellett levő Kathrin nevü kis kikötőbe vitték. A csapatok Szerbia részére indultak a harctérre. Genf, szept. 29. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A francia minisztertanács nem tudott megállapodásra jutni arra nézve, hogy a kamara mai ülésében adjanak-e és milyen mértékben a négyes szövetség balkáni katonai előkészületeiről felvilágosításokat. Delcassée sajtóirodája felszólította a korzmánylapokat, hogy a négyes szövetség csapatszállítmányainak mozdulatait csak általánosságban említsék, fordítsanak fokozott figyelmet az athéni sajtó bolgárellenes cikkeire és írjanak olyan értelemben, hogy az esetben, ha Konstantin király személyesen venné át a főparancsnokságot, a négyes szövetség fejei magukat neki alárendelnék. Chiasso, szept. 29. A Corriere della Sera jelenti Pétervárról. Hír szerint Venizelosz nagy sikert ért el. A Szerbiával kötött szerződés szerint Görögország köteles 150 ezer emberrel Bulgária ellen vonulni, abban az esetben, ha Szerbia a maga részéről szintén 150 ezer embert állít ki. Venizelosz azonban a négyesszövetség követeivel tartott értekezletén közölte, hogy Szerbia képtelen e feltételnek eleget tenni, ennek következtében Görögországnak el kell tekintenie a mozgósítástól. Franciaország és Anglia képviselői erre nyomban felajánlották a hiányzó kontingenst, mire Venizelosz már nem vonakodhatott tovább a mozgósítást elrendelni. Szófiában erre nyomban hajlandóságot mutattak a mérséklésre, azonban a fegyveres semlegesség proklamálása senkit sem elégíthetett ki és senkinek nem lehet kellemes Pétervárott. Most megfontolás tárgyává teszik, vajon nem volna-e ajánlatos a szalonikai expedíciót erősebbé tenni és legalább háromszázezer főnyi embert odaküldeni. Ezzel nemcsak Romániára gyakorolnának kitűnő hatást, hanem Szerbia is szabad kezet nyerne, hogy kizárólag a Bulgáriával való küzdelemnek szentelhesse erejét, míg a négyesszövetség segítő ereje a középponti hatalmak ellen fordulhatna. Konstantin király és Venizelosz. Kopenhága, szept. 29. —A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Daily Telegraph jelenti Athénből, hogy az a hir, mintha Konstantin király és Venizelosz megegyezésre jutottak volna, nem felel meg a valóságnak. Görögország szigeteket annektál. Bécs, szept. 29. " A „Südslavische Korrespondenz"-nek" Athénből jelentik. Politikai körökben a legnagyobb feltűnést kelti az a királyi dekrétum, amely a görög törvények alapján való választásokat rendel el Imbrosz, Tenedosz és Castello-Riza szigeteken. Azt hiszik tudniillik, hogy a kormány ezzel megteszi az első lépést az említett szigetek annexiójára, amelyet rövidesen Epirusz északi részének annexiója fog követni. Minthogy a londoni szerződés tudvalevőleg nem ítélte oda ezeket a szigeteket és Epirusz északi részét, főképpen a Venizelosz-kormány volt az, amely ezeknek a területrészeknek formális annexióját nem akarta elrendelni, bár Görögország az említett szigeteket az első balkáni háború óta megszállva tartja és görög csapatok legutóbb Epirusz északi részét ismét megszállották. A legközelebbi napok valamelyikére küdődöttség megérkezését várják Epiruszból, ahol jelenleg erős mozgalom van folyamatban, hogy Görögország k annektálja Epiruszt és hogy a görög kormány a görög törvény alapján rendelje el a községi választásokat. Minthogy a kormány már elhatározta magát rá, hogy a három szigeten lefolytatja a községi választásokat, Epirusz északi része tekintetében ugyanerre az útra fog lépni, amely egyenesen az annexióhoz vez Ezek a választások, amiket csak az új tartányok területére rendeltek el, három hónapon belül mennek végbe. Radoszlavov nyilatkozata a szófiai görög követ előtt. Athén, szept. 29. —•A Testi Hírlap tudósítójától. •— A lapok részletes jelentéseket közölnek a szófiai görög követnek Radoszlavov által történt fogadásáról. A követnek az volt a megbízása, hogy a bolgár kormánynál intézzen kérdést a mozgósítás miatt. Radoszlavov azt válaszolta, hogy úgy neki, mint a királynak őszinte vágya, hogy Bulgária viszonya Görögországhoz jó legyen és hogy a katonai előkészületek nem Görögország el-