Pesti Hírlap, 1915. október (37. évfolyam, 273-303. szám)
1915-10-03 / 275. szám
Budapest, 1915. XXXVI. évfolyam, 275. (12,847.) szám. Vasárnap, október 3. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 82 h — f Félévre 16 „ —„ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 „ 80 „ _ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apróhirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a lap utolsó oldalán olvasható. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Vilmos császáár-út 78. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26—40. FIÓK KIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút . Telefon: József 62-96. Mz Antente a Balkánon. Azt a régi mondást, hogy „ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel", az entente úgy értelmezi, hogy valahányszor rövidnek bizonyul a kardja akár a nyugati, akár a keleti s akár a török harctéren, mindig megtoldja egy diplomáciai lépéssel a Balkánon. A világháború eredeti forrása a Balkán volt, de az entente az erőforrását is mindig a Balkánon keresi s különösen az angol diplomácia a nagyhatalmak küzdelmét főként a kis népek beavatkozásával szeretné elintéztetni. Hogy mennyiben illik ez egy nagyhatalom presztizséhez, arról Sir Grey és társai adjanak számot a históriának. Anglia szeretett volna mindent diplomáciával és pénzzel elintézni, de közeledünk már e taktika csődjéhez, mert hiszen a szigetország közel áll az általános védkötelezettséghez s az entente diplomáciájának balkáni kudarcát most jelentette be Grey, midőn közölte a londoni román, görög és bolgár követekkel, hogy Szalonikiben csapatokat fog partra szállítani az entente. Amely percben a katonaság megmozdul, a diplomácia megbukott. Greynek ez a fegyveres fenyegetése nem egyéb, mint a saját diplomáciai blamázsának bejelentése. S ezzel ellentétben le kell aratnunk a középeurópai szövetség számára azt a diplomáciai dicsőséget, melyet a török-bolgár megegyezéssel elértünk s különösen ki kell emelnünk Bulgáriának azt a fényes sikerét, hogy kardcsapás nélkül, tisztán diplomáciai fegyverekkel területet tudott hódítani Törökországtól. A bukaresti szerződés kötésekor az összes hatalmak közül csak mi álltunk Bulgária mellé a szeretetünkkel, az entente lenézte a Balkán leghősibb nemzetét s most ime, ez az egy kis ország a fegyveres semlegességével oly rémületet tud támasztani nemcsak a Balkánon,, hanem Londontól Párisig, hogy az egész entente fegyveres vizitet jelent be Szalonikiben. Hadvezérek és diplomaták most úgy csinálnak, mint a híres sakkmesterek, akik egyszerre több sakktáblán játszanak. Minden harctér egy-egy sakktábla. Most Greg úr a balkáni játszmában csinált egy sakkhúzást. Ennyi az egész. Ez a sakkhúzás szól egy kicsit Bulgáriának, egy kicsit Konstantinápoly felé s egy kicsit talán ellenünk is, bár a párisi sajtó kedvesen kijelenti, hogy monarchiánk ne féljen ez új expedíciótól. Mi nem is félünk. Már csak azért sem, mert Grey úr, a kiváló sakkművész, e harcteres sakktáblák valamennyien tulajdonképen csak ugyanazon parasztokkal, futárokkal, lovakkal és bástyákkal játszhatók. Az ententenek nincs minden sakktáblája, minden harctérre külön serege, hanem a meglévő anyagot osztja szét. Stratégiai szempontból tehát egyáltalán nem lesznek ellenségeink erősebbek, ha seregeiket még jobban szétdarabolják s még egy új harcteret csinálnak. Sőt, hogy mennyire gyöngíi az entente a harcterek nagy száma, az legjobban kitűnik abból, hogy a francia sajtó egy része folyton izgat a Dardanellák kalandja ellen s most Párisból piszkálják Cadornát, küldjön legalább a Balkánra több csapatot, ha már Gallipolitól elmaradt. Az események most oly gyorsan torlódnak, hogy a fantázia szárnyán se lehet minden mozzanatot megelőzni s megjövendölni. Hogy a Grey-féle angol utazási iroda által rendezett szalonikas társas kirándulás csak egy diplomáciai ballon-captive, melyet a belső effektus elérése után vissza is lehet húzni, vagy pedig egy tényleg kiröppent torpedó, amelyet nem lehet kormányozni, az a legközelebbi pillanatokban eldől, a közeljövendő szimptómáit a hajnali táviratok jelzik orvosi bulletinek gyanánt. Mi nem féltjük se magunkat, se Konstantinápolyt, se Bulgáriát. Még ha sikerülne is Greynek a Balkánon egy kis új kavarodást támasztani, az erők csoportosulása olyan, hogy kiegyenlítik egymást s a világháború mérlegén nem változtatnak a mi rovásunkra semmit. A színigazgatók személyzetüknek azt a részét, melyet a színlap „népség és katonaság"-nak jelez, minden felvonásban másnak öltöztetik föl s a színpad más helyén alkalmazzák, de a publikumnak ez nem imponál, mert ismeri a kóristák létszámát. Mi is ismerjük az entente színházába szerződtetett népség és katonaság létszámát. Ezzel meg kell birkóznunk, akárhol jelentkezik is, több nem lesz belőle. De a Balkán népeire emlékezetes lesz ez a szalonikis fenyegetés. Grey úr találta ki ugyanis azt a theóriát, hogy a nemzetiségi elvet kell érvényesíteni a Balkánon az államok elhatározásában. És ime, most ugyanez a Grey rendez expedíciót a macedóniai bolgárok fölszabadítása ellen. A modern angol államférfi olyan élelmes suszter, aki az elvek kaptafáját ott faragja mindig, ahol szerűt a cipője. Az oroszok mindenütt abbahagyták támadásaikat Szeptember 30-iki veszteségteljes támadásai után az ellenség Hindenburg jobbszárnyával és Lipót herceg hadcsoportjával szemben elállott a támadások folytatásától. — Unsingen támadásának újabb sikere a Kormin-pataknál. — A foglyok száma 5400-ra emelkedett. Az oroszok igen súlyos veszteségei Tarnopoltól nyugatra. — Az angolok véres kudarca Loostól északra. — A Champagneban a franciák széles arcvonalon támadtak eredmény nélkül. — A németek zsákmánya 11.000 fogolyra és 35 gépfegyverre emelkedett. — A Kolubara torkolatánál tűz alá fogták a szerb hadállásokat. — Csatározások a montenegrói határon. Oroszországban a harctéri és a pénzügyi helyzet állandó roszabbodása és a duma elnapolása miatt is forrongó hangulatot most azzal próbálják lecsillapítani, hogy megnyugtatják a közvéleményt: Bark, az orosz pénzügyminiszter nem hiába utazott Londonba, sikerült megegyeznie angol kollegájával, MacKennával. Bark nem fog üres tarisznyával hazatérni. Mialatt Bark kint járt, kezdődött meg a francia-angol offenzíva is, el lehet hát hitetni Oroszországban, hogy Bark kettős ultimátumot nyújtott át a nyugati szövetségeseknek: nemcsak pénzt követelt, hanem offenzívát is, hogy a német nyomással szemben legalább egy kis levegőhöz juthassanak az oroszok. Joffre már azt is tudni véli, hogy a németek kénytelenek voltak az orosz frontról csapatokat vinni át a francia frontra; szeptember 28-iki jelentésében azt írja, hogy a Soucheznél foglyul ejtett száz német egy része az orosz frontról áthozott porosz gárdahadtesthez tartozott. De a cár is meg akarja mutatni, hogy amióta ő a fővezér, az orosz harctéren is határozottan javult a helyzet. D'Amadé tábornok vezetésével francia katonai misszió érkezett a cár főhadiszállására és hír van arról, hogy a cár két párisi szakértőnek a véleményét akarja kikérni a Vilna eleste óta történt harctéri eseményekről. Szóval a cár a franciákkal dicsértetni akarja magát, amiért a vilnai csatában Hindenburgnak nem sikerült bekerítenie az orosz centrumot. Az orosz közvélemény keserű hangulatát a pénzügyi és a harctéri helyzet miatt így édesítgetik. De gondoskodnak arról is, hogy alkotmányos és társadalmi kívánságait is szép szóval lekenyerezzék. A sztrájkoló munkásokkal szemben a hatóságok a legnyersebb erőszak útjára léptek, a kormány azonban azt mondja, hogy kíméletesen kell bánni a munkásokkal. A dumát állítólag október 8-ikára ismét egybehívják, de a kormány eleve gondoskodik róla, hogy a közvélemény ne szerezhessen tudomást azokról a beszédekről, amelyek a dumában el fognak hangzani: egyszerűen behozza az előzetes cenzúrát. Az orosz nép háromszoros elégedetlenségét, a pénzügyi, harctéri és politikai helyzettel szemben, ilyen hipokrita módon tompítgatják. Ezalatt pedig a német nagy főhadiszállás azt a jelentős hírt közli, hogy szeptember 30-ika óta, amikor tudvalevően az egész orosz centrum ellenoffenzívába kezdett, az ellenség fölhagyott a nagyobbméretű támadásokkal. Hindenburg jobb- A Pesti Hírlap mai száma 56 oldal A Pesti Hírlap következő száma hétfőn október 5-én a rendes időben jelenik meg.