Pesti Hírlap, 1915. november (37. évfolyam, 304-333. szám)

1915-11-13 / 316. szám

I­PEST) FU­RLAP­ ­ 4 1915. november 13., szombati László hírlapíró, az ujságismertetésből, dr Juha Adolf egyetemi tanár a betegápolás köréből, dr Rónai Zoltán a társadalomtudomány és a tör­vényismeret köréből, dr Gockler Lajos a nevelés­tan és dr Rubinyi Mádit az irodalomtörténet kö­réböl. Az új tanévben megnyílnak a titkári, a ve­gyészeti és a finomabb női kézimunka-tanfolya­mok. A jelentkezők nagy száma miatt párhuza­mossá kellett tenni a fényképészeti, a kereske­delmi, az idegen nyelvi és a varró tanfolyamo­kat. Haladó második évfolyambeli csoportokat szerveztek: az irodalom- és történeti, a természet­tudományi, a kereskedelmi és a fényképészeti szakon. Szinház és teste. A magyar filmgyártás. — A Kino-Riport jövendője. — Keresvén lélektani indokát, hogy miért kel­lett a Szegény gazdagok-i­t Berlinben elkészíteni, ismételten kifejezést adtunk abbéli meggyőződé­sünknek, hogy, sajnos, még mindig csak lelkes vállalkozóink vannak egyes alkalmakra, de nin­csen egy általános ü­zemű gyár, a film­készítésnek egy semleges területe, amire bárki bármikor biz­tosan számíthat. Nálunk ha valakinek valami brilliáns film­ötlete van, kénytelen a saját ötleté­nek alkalmi gyárosává lenni, mint teszem a Lyon Lea esetében Pásztory és Korda. Talán jobb is lett volna e kérdést nem érinteni, mert derék, bá­tor vállalkozóknak érzékenységét érintettük, ab­ban a jóhiszemű csalódásba esvén, hogy aki egy­két filmet csinált saját magának, az már gyáros is. Persze, érzékenységüket táplálta az az aggoda­lom, hogy talán a magyar filmek becsületén esett itt csorba. Szó sincs róla. Még akkor sem, ha nem írtuk volna ki, hogy van már egészen jó, sőt versenyképes magyar film, hiszen az úttörő Pro­jafilmek egy-egy példányának megjelenés­re (a Siinpriport készítette valamennyit) szinte lesnek a külföldi közék és van köztük egy olyan film, A tolonc, ami előtt csak kalaplevéve lehet beszélni. És a Pásztory-Korda-film startja is pompás. A Proja-filmeknél szántszándékkal említet­tük a Kino-riportot. Az igazgatói ugyanis, Fröh­lich­ János és Fodor Aladár a magyar film­gyár­tással kapcsolatban hosszabb nyilatkozat köz­lésére kértek föl bennünket, amit ugyan egész terjedelmében nem közlünk, de a saját-borsát kivesszük, mert olyan prospektívát ad a jövőt illetőleg, hogy szinte azt kell mondanunk, hogy hiszen máris" kész a film készítésének óhajtott semleges területe, ahol teljes bizalommal adhat találkozót majd a konkurrens­ vállalkozók vala­mennyije; úgy, hogy nincs rá eset, hogy ezentúl mentséget találhasson az, aki külföldre megy magyar filmet készíteni. Minden zaj nélkül történt a Kino-riport­nak ez a kifejlődése, ahogy a nyilatkozatból ol­vassuk, sőt üzemét már meg is kezdte, ameny­nyiben: 1. Tíz újabb Proja-filmet készített: A börzekirály, Liliom­fi, Jó éjt Muki, Vergődő szivek, Leányfurfang, Cox és Box, Az alva­járó, Éjféli találkozás, Havasi Magdolna, A kormányzó. 2. A Sch­warzenberg és Társa cégnek elkészített egy rendőrdrámát, amit Geguss Dániel rendőrtanácsos irt. 3. A Terrus nevű új vállalkozás részé­re pedig Földes Artúrnak egy pompás drá­máját csinálta meg. Ez a tizenkét magyar f álm még nem került a piacra, még valamennyi csak ezután indul, a Kiss József balladájából készített Simon Judit­tal együtt. A Szegény-gazdagok­kal kapcsolatban ejtett véleményünk megformálásánál tehát szóba sem jöhettek. Egy bizonyos, hogy mához egy év­re más lesz a képe a magyar film­gyártásnak. A Kino-riport nyilatkozata hiteti ezt el velünk, mely nyilatkozatnak ez irányú biztató adata még az is, hogy a két igazgatón "kívül kötelékébe tar­tozik Illés Jenő, a berlini Pathe Fréres központ­jának, utóbb a Literariu-nak művészi vezetője; Kertész Mihály, a Tolonc kiváló rendezője; azután Bécsi József, a kitűnő operetőr, aki kü­lönben a Projek­tograph felfedezettje. És tegyük még hozzá, hogy a Sziget-utca és a Pannónia-ut­ca sarkán levő óriási üvegházat berendeztette, laboratóriumát megnagyobbította és a legmoder­nebbül felszereltette. Mindent összevéve a Kino-riport ilyen for­mán a napi eseményeknek, majd a harctéri ese­ményeknek — amiket legtöbbször Neumann Jó­zsef" kamarai szállító megbízásából csinált — képszerű készítőjéből olyan hatalmas teleppé fej­lődik, hogy bármelyik külföldi nagy gyárral is felveheti majd a versenyt. És mint magyar kuriózumot kel fölemlí­teni, hogy a Kino Riportot eddigi küzdelmei útján csupán egy hivatalos faktor részesítette támogatásban, a szó erkölcsi értelmében, Buda­pest főkapitánya, dr Boda Dense, szóval mintegy a­ legfelsőbb rendőri felügyelet alatt fejlődött ki. Talán észrevetik azután az illtékes fórumok is, már mint a kereskedelemügyi minisztérium és az iparkamara. * (Oudeniau II.) nevét meg fogják tanulni nálunk is, amint mindenütt megtanulták és meg­becsülték, ahol ez a kitűnő török hegedűművész eddig fellépett. Hangversenyén, amelyet legkö­zelebb rendez nálunk a vörös félhold javára az Urániában, megszólal a török nép fatalizmusa és egyúttal elszánt hősisége, visszatükröződik a bolgárok mélységes, komoly természete, megnyi­latkozik az arabok álmatagsága, ábrándos, ter­mészete. Török motívumok, bolgár népdalok, egyiptomi emlékek szerepelnek Guderian mű­során, amely méltán számíthat közönségünk ér­deklődésére. * (A vidéki színházak a katonák karácso­nyára.) Mint megírtuk, a kolozsvári, aradi, kas­sai, temesvári, szegedi, nagyváradi, pozsonyi, miskolci, szabadkai, zombori színházak elhatá­rozták, hogy a fronton küzdő hőseink kará­csonyi ajándékára egy-egy előadást rendeznek. A kolozsvári és kassai színházak már kedden, e hó 16-án, megtartják ez előadást. Kassán Faragó Ödön színigazgató a Tosca opera bemutató elő­adását szánta díszelőadásként a katonák kará­csonyára. * (Újdonság a Magyar színházban.) A Ma­gyar Színház jövő héten szombaton, rendkívül ér­dekes amerikai bohózatot mutat be, amelyet Mary Roberts Rinehard & Aveny Hop­wood írták és magyar színpadra, Se ki,­­ se be címen Hevesi Sándor alkalmazta. A Magyar Színház művész­személyzete nagy gonddal készül erre a különös darabra, amilyet ritkán van alkalmuk játszani és amely teljesen elüt a rendes bohózatoktól. A da­rab előadásának technikai része is sok különös és újszerű formákkal és ötletekkel fogja a közön­séget meglepni. Az előadó művészek közül Z. Molnár, Virányi, Latabár, Vándory, Körmendy, Fényes Annus, Bátori Gizi, T. Forrai Rózsi és Dobos Margit jutottak nagyszerű feladatokhoz. A bemutató előadásra vasárnaptól kezdve lehet jegyet váltani. Vasárnap d. u. rendkívül mérsé­kelt helyárakkal Molnár világhírű darabját, a Farkast adják,e­ste a Lyon Lea kerül színre, Almássy Endre, mint vendéggel, R. Gombaszögi Fridával és Törzszsel a főszerepekben. * (Az első jubileumhoz) érkezik kedden a Vígszínház szenzációs újdonsága, az ő nagysága ruhája. Huszonötödször adják ekkor a pompás Knoblauch-darabot, amelynek eddigi előadásaira soha jegy nem maradt és amelyre még nagyon sok táblás ház vár. A hatodik kép modellverse­nyében új szereplők vesznek részt új öltözékek bemutatásával. * (A karikagyűrű bemutató előadása.) Jövő héten, csütörtökön, eredeti magyar operett-újdon­ságot hoz a Király­ Színház. Bemutatja a kiváló komponistának, Stojanovits Jenőnek Karika­gyűrű című operettjét, melynek szövegét Urai Dezső és Zsoldos László írták. Az operett rend­kívül érdekes szerelmi történetet tárgyal, amely vonatkozásaiban a mai időkbe nyúlik bele és sok mulatságos és drámai helyzeten keresztül viszi a szereplőket. A csütörtöki bemutató elő­adásra már holnap, szombattól kezdve lehet je­gyet váltani. Vasárnap d. u. rendkívüli mérsékelt helyárakkal a Lengyelvért adják. * (Kartousch Lujza) vendégszereplése ki­vételes nagy sikerrel járt a Kristálypalotában. Eddig minden előadáson zsúfolt ház tapsolt a ki­váló művésznőnek. * (Az „isteni Saraht" újabb szereplése.) A reklám kegyelméből isteni­nek mondott Sarah, az immár hetvenkét esztendős, féllábú (ballábát tud­valevőleg tavaly amputálták), de még mindig ba­bérra éhező és tapsért mindent föláldozó Sarah Bernhardt ismét színpadra lépett. A mostani háborús hangulatot kihasználva, alkalmi darabot aratott magának és annak főszerepében termé­szetesen óriási sikert is aratott. A darab címe „A székesegyház", Sarah pedig abban a­­ strassburgi m­ünstert személyesíti; a nagyméretű székesegyház tengeridájú nemze női alakjában van személyesítve és ez a nemtő, épen Sarahnak még mindig ezüstös csengésű madárhangján, ha­zafias revans-verseket szaval („sírj Németország, sasod már a Rajnába fu­lt !", „a székesegyház romba dől, de él a hit, a hit, hogy Németország pusztulni fog" stb.) Természetesen az agg mű­vésznő saját színházában játszik; más színigaz­gató még­sem merte volna fölléptetni a műlábán keservesen biccegő matrónát. Pláne lengeruhája nemtő szerepében. * (Weinberger új operetteje.) A dúsgazdag de ötletekben kevésbé bővelkedő Weinberger Károly, az utóbbi tíz-tizenöt év alatt hiába ke­reste operette-komponálással a sikert. Legutolsó sikere az 1901-ben a bécsi Garltheaterben Pálmay Ilkával színre került Das gewisse Etwas című operette volt, azóta jóformán pauzáit és pihent babérain. Most azonban új operettet írt. Der Frechling címmel és azt a brémai Tivoli-színház­ban elő is adatta, jelentős sikerrel; a dallamos zene nagyon tetszett a régi Hanza-város közön­ségének. Az új siker alkalmából egész csomó Weinberger-adomát is elevenítettek föl a színi­világban; ezek közt Treumann-nak egyik mali­ciózus nyilatkozatát is. „Weinberger gazdag ember" mondotta akkor a népszerű bécsi ko­mikus. ..a vagyona után évenként negyvenezer korona a jövedelme, a tantiémekkel együtt pedig harmincezer korona." * (Bakák a grgánicon) címen három baka­nóta jelent meg Szirmai Albert-t­ól, java termése­ként a kiváló szerzőnek. Ára két korona. * (Wüllner Lajos), az őszhajú, de fiatalos temperamentumú énekes, ki nálunk főleg Löwe­balladák mesteri előadásával keltett zajos tet­szést, egy idő óta búcsut mondott a dalnak és visszatért ismét ifjúkori szerelméhez -, a szavalás­hoz, recitáláshoz. Mint színművész még nagyobb sikerei vannak, most pedig az a megtiszteltetés érte, hogy Reinhardt meghívására a Deutsches Theater stockholmi vendégszereplése alkalmával eljátsza Goethe Faustjának címszerepét és pedig mind a két részben, mert Reinhardték a filozófiai mélységű, de egyébként színpadi előadásra egyál­talán nem alkalmas második részt is eljátszák és pedig a Reinhardt által készített szcenikai be­rendezésben. Fővárosi ügyek. A közélelmezés kérdése.­­— Komolyabb bajok a lisztellátás körül.­­" A tízes bizottság pénteki ülésén Folkus­házy tanácsnok bejelentette, hogy a belügymi­niszter az osztrák belügyminiszter útján igyek­szik a főváros számára Svájcból rizst szerezni. A mostani bab és rizskészletét december 1-én megkezdik utalvánnyal és a kereskedőkkel léte­sített bizományi alapon árusítani. A tejigazol­ványi rendelet november 15-ikén lép életbe. Arra nézve, hogy mi történik a be nem váltott utalványokkal, kijelenti, hogy nézete szerint minden utalvány honorálva lesz. A kormánynak kötelessége volna utána nézni, mi az oka annak, hogy hétről-hétre 10—12 ezer literrel kevesebb tej érkezik. Vázsonyi szerint a kormánynak a tehenészet fejlesztése lenne kötelessége, mert a bajnak a termelés csökkenése az oka. Folkus­házy viszont a baj okát abban látja, hogy a vi­déken a tejből vajat készítenek, vagy hogy a tejet másfelé szállítják. Bejelenti, hogy e "cuk­rászok a tejszín eltiltása ellen felebbeztek. Szé­kely Ferenc megengedhetőnek tartja a konzer­vált tejszín használatát kellő ellenőrzés mellett. Dr Bódy elmondja, hogy nála is járt egy cuk­rász és egy fűszeres, akiknek nagy konzervált tejízin készletük van. Mi történjék ezzel? El­adhatják, értéke­­lhetik-e? Folkusházy azt mondja, hogy a döntés a kormánytól függ. Vá­zsonyi azt kívánja, hogy a kormánytól felter­jesztésben kérjék, engedje meg, hogy a konzer­vált tejet ipari célokra felhasználhassák. Folkusházy bejelenti, hogy a főváros zsir­készletét naponkint 16.000 kilogrammot, áruba fogják bocsátani 6.20 koronáért, sertéshúst pe­dig kilogrammonkint 4.50, illetőleg 4.80 koro­náért. Január végéig ki tudja elégíteni a fővá­ros ilyen tempóban a közönséget, az időközben összegyűjtött sertészsír pedig április közepéig leh­z elegendő. Zsirt 6.40-ért fog a főváros árusí­tani. Egyszerre maximum 2 kiló szalonnát kap­hat a vevő. Vázsonyi az ármegállapításnál tudni szeretné, hogy mibe kerül a fővárosnak a zsír, azt sem tudja, hogy a mai 5.60 koronás árat miért emelik föl 6.40 re. A polgármester úgy oldotta meg a kérdést, hogy az árakat külön ér­tekezleten fogják megállapítani az ülés után. Folkusházy közli, hogy a főváros 100.000 kis doboz marha­ konzervet vásárolt, amit most áruba lehet bocsátani. A doboz, amelyik 42 deka zsírt tartalmaz 2,30 koronáért kapható. Ez azt jelenti, hogy a dán konzervhús kilogram­monként 5 korona. A gabona kérdésében a belügyminiszter le­iratot intézett a fővároshoz, amelyben kifogást tesz az ellen, hogy a közönségnek eddig a meg­engedettnél nagyobb készletet bocsátottak rendel­kezésre. Későbbi zavarok elkerülése végett szi­gorúan figyelmezteti a tanácsot, hogy jövőben takarékos legyen, mert az eddig szállított ga­bonának bőven elégnek kellett volna lenni az

Next