Pesti Hírlap, 1915. december (37. évfolyam, 334-363. szám)
1915-12-05 / 338. szám
t fecséreltek el. Konstantin király eladta Görögországot Németországnak és Bulgáriának. Észre lehetett ezt venni, mikor Monasztir lett a császári csapatoknak, vagy inkább Ferdinánd király katonáinak a célja. Görögország megváltozott magatartása kényes helyzetbe hozza a Szalonikiben partraszállott angol és francia csapatokat. Minden nap, amit még Görögország kifogásainak szántak, a legnagyobb bajt hozhatja Sarrais seregére, amelyet bizonyára nem lehet megmenteni Denys Cochiner számos beszéde és intervjúja útján. „Biztosak vagyunk benne" — végzi a Messagero — ,hogy a négyesszövetségnek Görögországhoz intézett végleges ultimátumát egy, a görög partok elleni akció fogja követni, mely erélyes, heves és kíméletlen lesz. Talán késő, hogy a derék Sarrail csatait és értékes hadianyagait meg lehessen menteni, de nem késő arra, hogy Görögországnak és Bulgáriának megszerezzék azt a leckét, amelyet megérdemelnek." Kitchener olaszországi utjának eredménytelensége. Bécs, dec. 4. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Kitchener olaszországi utjának az eredményét diplomáciai körökben nagyon kevésre becszllik. Ez már a külsőségekből is kitűnik. Kitchener nem maradt mint ahogy előre bejelentették, több napig Rómában, hanem csak tizenkét óra hosszáig időzött ott. Ugyanennyi időt töltött Kitchener a főhadiszálláson, ahonnan nem ment vissza eredeti terve szerint Rómába, hanem elhagyta Olaszországot. Az összes jelek az ellen szólnak, hogy Kitchenernek sikerült volna olaszországi látogatása alatt a balkáni vállalkozásnak Olaszország által való lényegesebb támogatását kieszközölni. Meghiúsultak a tárgyalások? Genf, dec. 4. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Párisi lapok jelentik: Görögországgal a tárgyalások meghiúsultaknak tekinthetők és ok van arra a feltevésre, hogy Görögország már véglegesen döntött. Románia: Incidens a román szenátusban Bratianu és Filipescu között. — Politikai interpellációk. — Bukarest, dec. 4. A szenátus mai ülésén Bratianu miniszterelnök szólalt föl és Toma Ionescu egy interpellációjára válaszolva, amely a közegészségügyi szolgálat egy magasrangú tisztviselője cikkének közzétételére vonatkozott, kijelentette, hogy a kormány nem engedheti meg, hogy hivatalnokok részt vegyenek oly kérdések megvitatásában, amelyekről a kormány nem adhat fölvilágosítást. Argetoianu szenátornak a külpolitikáról való kérdésére a miniszterelnök kijelentette, hogy abból a tartózkodásból, amelyre a körülmények kényszerítik, nem fog kilépni. Argetoianu elmondhatja interpellációját, de a kormány arra nem fog válaszolni. Nincs abban a helyzetben sem, hogy arra az interpellációra válaszoljon, amelyet Filipescu a hadügyi kormányzás dolgában bejelentett, mert a nemzeti védelemről van szó. Azokat az okmányokat, amelyeket Filipescu a kékgázgyárnak a hadügyminisztérium által való megszerzése dolgában kívánt, a kormány eredeti elhatározása ellenére be fogják neki mutatni. Filipescu ragaszkodott ahhoz, hogy a hadseregszállításokra vonatkozó többi okmányokat is megkapja. Bratianu miniszterelnök kijelentette, hogy minden irányban vállalja a felelősséget az összes okmányok ki nem szolgáltatása ügyében, amelyeknek közlése nézete szerint káros volna a honvédelem számára. A miniszterelnök hozzáfűzte: " Egyedül azokat az okmányokat PESTI HÍRLAP 1915. december 5., vasárnap, adom át önnek szívesen, amelyek oly ügyekkel vannak összefüggésben, amelyekkel kapcsolatban ön azt hitte, hogy becsületességemet kétségbe vonhatja. Filipescu: Követelem az okmányokat! A miniszterelnök: Ön azokat nem fogja megkapni! (Élénk tetszés.) Argetoianu csodálkozásának ad kifejezést afelett, hogy a miniszterelnök nem akar válaszolni, hiszen a miniszterelnök neki ismételten kijelentette, hogy van olyan jó román, mint a szónok. Bratianu miniszterelnök kéri, hogy mondja meg Argetoianu e kijelentésének időpontját. Az ülést ezután berekesztették. A legközelebbi ülés csütörtökön lesz, Anglia és a háború. Asquith lemond? — Carson miniszterelnök. — Genf, dec. 4. Párisi jelentések szerint Asquith viszszalépése legközelebbre várható és Carson az általános védkötelezettség behozatalának programmja alapján miniszterelnök lesz. Rotterdam, dec. 4. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A London News jelenti: Asquith előterjesztésére a király kihallgatáson fogadott több pártvezért, köztük Carsont is. Kitchener a hadügyminisztériumban marad. Rotterdam, dec. 4. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Londoni lapok jelentik: Kitchener nem vállal hadseregparancsnokságot s december 10-én újra átveszi hivatalát a hadügyminisztériumban. Anglia vesztesége három hónap alatt 120.000 ember. London, dec. 4. Az alsóház tegnapi ülésén Lynth nacionalista azt kérdezte, mily nagy volt az angolok vesztesége a nyugati hadszíntéren, Loos táján az utolsó három hónap alatt, a mennyivel sikerült ebben a három hónapban az angol arcvonalat előbbre vinni, továbbá, mily nagy az ausztráliai csapatok vesztesége a Gallipoli-félszigeten való partraszállás óta és mennyivel vitték ezek a csapatok előbbre arcvonalukat. Tennant helyettes államtitkár válaszában rámutatott arra, hogy éppen nem látná célszerűnek, ha az arcvonal mai helyzetéről hivatalos közlések léteznének. Ami a veszteségeket illeti, megállapítja, hogy a nyugati fronton, valamint a Dardanelláknál az angol, indus és kanadai csapatok összesen mintegy 95.000, az ausztráliai csapatok körülbelül 25.000 embert veszítettek a legutóbbi három hónap alatt. Az angol nemzeti munkásbizottság felhívása. London, dec. 3. (Reuter-ügynökség.) Az egyesült nemzeti munkásbizottság, amely Angolország minden nagy munkásszervezetét felöleli, valamennyi alkalmas munkáshoz egy utolsó felhívást bocsátott ki, hogy még e hét folyamán jelentkezzenek a toborzó bizottságoknál. Harminc békeülés. Berlin, dec. 4. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Vossische Zeitung amsterdami levelezője Londonból arról értesül, hogy a legutóbbi két héten Angliában harmincnál több ülést tartottak, amelyen a béke kilátásaival foglalkoznak. Mindenütt az a nézet jutott kifejezésre, hogy a háborúban résztvevő valamennyi hatalom vágyódik a békére s hogy a háború oly fázisba lépett, amikor valamennyi hatalomnak új erőfeszítésre kell elhatároznia magát Manchesterben az iparosok és gyárosok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Angliának kötelessége szövetségeseit is, a központi hatalmakat is megkérdezni, vállalják-e a felelősséget a háború folytatásáért, miután valamennyi hatalom belátta, hogy a háborút nem lehet végigharcolni. Diplomáciai tárgyalások a háborút rövidesen befejezhetnék. Anglia és a semlegesek. —Az angol politika hibái. — Manchester, dec. 3. A Manchester Guardian vezércikkében írja: Lord Landsdolvirnak az az állítása, hogy a londoni deklarációnak semmi érvénye nincs és hogy a háború kezdetekor csak kényelmi szempontokból fogadták el, bizonyára jóhiszemű. Fő kifogásunk ez érv ellen az, hogy csak most, a kritika elhárítására hozták fel, holott a háború elején az egész világ előtt ki kellett volna hirdetni bizonyságául annak, hogy a semlegesek jogainak igazi harcosai vagyunk szárazon és vizen. Ha ezt ügyesen csinálták volna, úgy, nagy hatással lett volna a semlegesekre és jobb kilátásunk lett volna, hogy magunkkal tudjuk ragadni őket. Kételkedni kell abban hogy a legjobb módot választottuk politikánk megváltoztatásánál, mert míg a semlegesek kezdetben a londoni deklaráció fentartásáért kevés köszönettel adóztak nekünk, noha az a háborúban a mi érdekeinkkel ellenkezett, mégis éles kritikában részesültünk politikánk megváltoztatása miatt Az Egyesült Államok egyenesen vonakodnak az angol rendelettel a német kereskedelemre elrendelt embargót elismerni. Ha tehát a kormány az ország előtt a maga politikáját, mint a semleges államokkal szemben szükséges engedményt védelmezi, egyidejűleg azonban a semlegesek jogaik durva befolyásolása miatt támadják, úgy bizonyos és nyilvánvaló, hogy ezt a dolgot rosszul intézték. A lap az angol kormánynak azt az ígéretét, hogy a háború végeztével a semlegesek elintézetlen kártérítési igényeit döntőbíróság elé kívánja terjeszteni, nem tartja okosnak, mert a semlegesek kritikáját nem hallgattatja el, Angliát azonban abba a veszedelembe dönti hogy nagy kártalanítási összegeket kell fizetnie. Az angol kormány politikája folytán előálló további nehézségeket fejtegetve a lap rámutat arra, hogy Wilson elnök, amikor e politika ellen tiltakozik, az amerikaiak többségét tudja háta mögött. Az Egyesült Államokhoz való jó viszony fentartása azonban fi')' feladata az angol politikának. Portugália beavatkozik a háborúba? — A Costa-kormány kijelentései. — Liszabon, dec. 3. A Havas-ügynökség jelenti: A kormány bemutatkozása alkalmával kijelentette a kamarában, hogy indékezni fog a parlamentnek a jelenlegi háború fölötti elhatározását megvalósítani. A jog és igazság győzelméért kész mindig a szükséges segély nyújtására. A jog és az igazság Angliának és szövetségeseinek oldalán van, akikkel szemben a portugál nép már a háború kitörése óta gyakran adta tanújelét erkölcsi szolidaritásának. olasz harctér. A vezérkar jelentése. (Hivatalos jelentés, kiadatott 1915 december 4-én, érkezett délután 4 óra 45 perckor.) Az ellenség folytatja a görzi hídfő és a Doberdo fensík északi része ellen intézett támadásait. Oslavijánál és a Podgora előtt gyenge támadásokat és közeledési kísérleteket visszautasítottunk. Görz városának bombázása tart. A Monte San Michele ellen és San Martinonál nagyobb olasz haderő támadott Csapataink itt is viszszavertek minden előretörést. Nofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Az olasz kamara ülése. Róma, dec. 4. A kamara mai ülése Lucci tanár, szocialista képviselő egy ellenzéki beszédével kezdődött. A beszédben Lucci, anélkül, hogy bármely oldalról megzavarták volna, azokat az indító okokat, számításokat készülődéseket és várható eredményeket fejtegette, amelyek Olaszországot a háborúba való beleavatkozásra késztették, azonkívül igen élesen kritizálta azt a tényt, hogy a kormány visszaél a belügyi téren kapott rendkívüli felhatalmazásokkal. A szónok kiemelte, hogy a londoni szerződéshez való hozzájárulás