Pesti Hírlap, 1915. december (37. évfolyam, 334-363. szám)

1915-12-05 / 338. szám

t fecséreltek el. Konstantin király eladta Gö­rögországot Németországnak és Bulgáriá­nak. Észre lehetett ezt venni, mikor Mo­nasztir lett a császári csapatoknak, vagy inkább Ferdinánd király katonáinak a cél­ja. Görögország megváltozott magatartása kényes helyzetbe hozza a Szalonikiben part­raszállott angol és francia csapatokat. Min­den nap, amit még Görögország kifogásai­nak szántak, a legnagyobb bajt hozhatja Sarrais seregére, amelyet bizonyára nem lehet megmenteni Denys Coch­in­er számos beszéde és intervjúja útján. „Biztosak va­gyunk benne" — végzi a Messagero — ,hogy a négyesszövetségnek Görögország­hoz intézett végleges ultimátumát egy, a görög partok elleni akció fogja követni, mely erélyes, heves és kíméletlen lesz. Talán késő, hogy a derék Sarrail csa­tait és ér­tékes hadianyagait meg lehessen menteni, de nem késő­ arra, hogy Görögországnak és Bulgáriának megszerezzék azt a leckét, amelyet megérdemelnek." Kitch­ener olaszországi utjának eredmény­telensége. Bécs, dec. 4. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Kitchener olaszországi utjának az eredmé­nyét diplomáciai körökben nagyon kevésre be­cszllik. Ez már a külsőségekből is kitűnik. Kit­chener nem maradt mint ahogy előre bejelen­tették, több napig Rómában, hanem csak tizenkét óra hosszáig időzött ott. Ugyanennyi időt töltött Kitchener a főhadiszálláson, ahonnan nem ment vissza eredeti terve szerint Rómába, hanem el­hagyta Olaszországot. Az összes jelek az ellen szólnak, hogy Kitchenernek sikerült volna olasz­országi látogatása alatt a balkáni vállalkozás­nak Olaszország által való lényegesebb támoga­tását kieszközölni. Meghiúsultak a tárgyalások? Genf, dec. 4. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Párisi lapok jelentik: Görögországgal a tárgyalások meghiúsultaknak tekinthetők és ok van arra a feltevésre, hogy Görögor­szág már véglegesen döntött. Románia: Incidens a román szenátusban Bratianu és Filipescu között. — Politikai interpellációk. — Bukarest, dec. 4. A szenátus mai ülésén Bratianu mi­niszterelnök szólalt föl és Tom­a Ionescu egy interpellációjára válaszolva, amely a közegészségügyi szolgálat egy magasrangú tisztviselője cikkének közzétételére vonat­kozott, kijelentette, hogy a kormány nem engedheti meg, hogy hivatalnokok részt ve­gyenek oly kérdések megvitatásában, ame­lyekről a kormány nem adhat fölvilágosí­tást. Argetoianu szenátornak a külpoliti­káról való kérdésére a miniszterelnök kije­lentette, hogy­­ abból a tartózkodásból, amelyre a körülmények kényszerítik, nem fog kilépni. Argetoianu elmondhatja inter­pellációját, de a kormány arra nem fog vá­laszolni. Nincs abban a helyzetben sem, hogy arra az interpellációra válaszoljon, amelyet Filipescu a hadügyi kormányzás dolgában bejelentett, mert a nemzeti véde­lemről van szó. Azokat az okmányokat, amelyeket Filipescu a kékgázgyárnak a had­ügyminisztérium által való megszerzése dolgában kívánt, a kormány eredeti elhatá­rozása ellenére be fogják neki mutatni. Filipescu ragaszkodott ahhoz, hogy a hadseregszállításokra vonatkozó többi ok­mányokat is megkapja. Bratianu miniszterelnök kijelentette, hogy minden irányban vállalja a felelőssé­get az összes okmányok ki nem szolgáltatása ügyében, amelyeknek közlése nézete szerint káros volna a honvédelem számára. A mi­niszterelnök hozzáfűzte: " Egyedül azokat az okmányokat PESTI HÍRLAP 1915. december 5., vasárnap, adom át önnek szívesen, amelyek oly ügyek­kel vannak összefüggésben, amelyekkel kap­csolatban ön azt hitte, hogy becsületessége­met kétségbe vonhatja. Filipescu: Követelem az okmányokat! A miniszterelnök: Ön azokat nem fogja megkapni! (Élénk tetszés.) Argetoianu csodálkozásának ad kifeje­zést afelett, hogy a miniszterelnök nem akar válaszolni, hiszen a miniszterelnök neki is­mételten kijelentette, hogy van olyan jó ro­mán, mint a szónok. Bratianu miniszterelnök kéri, hogy mondja meg Argetoianu e kijelentésének időpontját. Az ülést ezután berekesztették. A leg­közelebbi ülés csütörtökön lesz, Anglia és a háború. Asquith lemond? — Carson­ miniszterelnök. — Genf, dec. 4. Párisi jelentések szerint Asquith visz­szalépése legközelebbre várható és Carson az általános védkötelezettség behozatalának programmja alapján miniszterelnök lesz. Rotterdam, dec. 4. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A London News jelenti: Asquith elő­terjesztésére a király kihallgatáson fogadott több pártvezért, köztük Carsont is. Kitchener a hadügyminisztériumban marad. Rotterdam, dec. 4. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Londoni lapok jelentik: Kitchener nem vál­lal hadseregparancsnokságot s december 10-én újra átveszi hivatalát a hadügyminisztériumban. Anglia vesztesége három hónap alatt 120.000 ember. London, dec. 4. Az alsóház tegnapi ülésén Lynth nacio­nalista azt kérdezte, mily nagy volt az angolok vesztesége a nyugati hadszíntéren, Loos táján az utolsó három hónap alatt, a mennyivel si­került ebben a három hónapban az angol arc­vonalat előbbre vinni, továbbá, mily nagy az ausztráliai csapatok vesztesége a Gallipoli-fél­szigeten való partraszállás óta és mennyivel vitték ezek a csapatok előbbre arcvonalukat. Tennant helyettes államtitkár válaszában rámutatott arra, hogy éppen nem látná célsze­rűnek, ha az arcvonal mai helyzetéről hivatalos közlések léteznének. Ami a veszteségeket illeti, megállapítja, hogy a nyugati fronton, valamint a Dardanelláknál az angol, indus és kanadai csapatok összesen mintegy 95.000, az ausztráliai csapatok körülbelül 25.000 embert veszítettek a legutóbbi három hónap alatt. Az angol nemzeti munkásbizottság felhívása. London, dec. 3. (Reuter-ügynökség.) Az egyesült nemzeti munkásbizottság, amely Angolország minden nagy munkásszervezetét felöleli, valamennyi al­kalmas munkáshoz egy utolsó felhívást bocsátott ki, hogy még e hét folyamán jelentkezzenek a toborzó bizottságoknál. Harminc béke­ülés. Berlin, dec. 4. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Vossische Zeitung amsterdami levele­zője Londonból arról értesül, hogy a legutóbbi két héten Angliában harmincnál több ülést tar­tottak, amelyen a béke kilátásaival foglalkoznak. Mindenütt az a nézet jutott kifejezésre, hogy a háborúban résztvevő valamennyi hatalom vágyó­dik a békére s hogy a háború oly fázisba lé­pett, amikor valamennyi hatalomnak új erőfe­szítésre kell elhatároznia magát Manchesterben az iparosok és gyárosok arra az álláspontra he­lyezkedtek, hogy Angliának kötelessége szövet­ségeseit is, a központi hatalmakat is megkér­dezni, vállalják-e a felelősséget a háború foly­tatásáért, miután valamennyi hatalom belátta, hogy a háborút nem lehet végigharcolni. Diplo­máciai tárgyalások a háborút rövidesen befejez­hetnék. Anglia és a semlegesek. —Az angol politika hibái. — Manchester, dec. 3. A Manchester Guardian vezércikkében írja: Lord Landsdolvirnak az az állítása, hogy a londoni deklarációnak semmi érvénye nincs és hogy a háború kezdetekor csak kényelmi szempontokból fogadták el, bizonyára jóhisze­mű. Fő kifogásunk ez érv ellen az, hogy csak­ most, a kritika elhárítására hozták fel, holott a háború elején az egész világ előtt ki kellett vol­na hirdetni bizonyságául annak, hogy a semle­gesek jogainak igazi harcosai vagyunk szára­zon és vizen. Ha ezt ügyesen csinálták volna, úgy, nagy hatással lett volna a semlegesekre és jobb kilátásunk lett volna, hogy magunkkal tudjuk ragadni őket. Kételkedni kell abban hogy a legjobb módot választottuk politikánk megváltoztatásánál, mert míg a semlegesek kez­detben a londoni deklaráció fentartásáért kevés köszönettel adóztak nekünk, noha az a háború­ban a mi érdekeinkkel ellenkezett, mégis éles kritikában részesültünk politikánk megváltozta­tása miatt Az Egyesült­ Államok egyenesen vo­nakodnak az angol rendelettel a német kereske­delemre elrendelt embargót elismerni. Ha tehát a kormány az ország előtt a maga politikáját, mint a semleges államokkal szem­ben szükséges engedményt védelmezi, egyidejű­leg azonban a semlegesek jogaik durva befolyá­solása miatt támadják, úgy bizonyos és nyilván­való, hogy ezt a dolgot rosszul intézték. A lap az angol kormánynak azt az ígéretét, hogy a háború végeztével a semlegesek elintézetlen kár­térítési igényeit döntőbíróság elé kívánja terjesz­teni, nem tartja okosnak, mert a semlegesek kri­tikáját nem hallgattatja el, Angliát azonban abba a veszedelembe dönti hogy nagy kártalanítási összegeket kell fizetnie. Az angol kormány poli­tikája folytán előálló további nehézségeket fej­tegetve a lap rámutat arra, hogy Wilson elnök, amikor e politika ellen tiltakozik, az amerikaiak többségét tudja háta mögött. Az Egyesült Álla­mokhoz való jó viszony fentartása azonban fi')' feladata az angol politikának. Portugália beavatkozik a háborúba? — A Costa-kormány kijelentései. — Liszabon, dec. 3. A Havas-ügynökség jelenti: A kormány bemutatkozása alkalmá­val kijelentette a kamarában, hogy indékez­ni fog a parlamentnek a jelenlegi háború fölötti elhatározását megvalósítani. A jog és igazság győzelméért kész mindig a szük­séges segély nyújtására. A jog és az igazság Angliának és szövetségeseinek oldalán van, akikkel szemben a portugál nép már a há­ború kitörése óta gyakran adta tanújelét erkölcsi szolidaritásának. olasz harctér. A vezérkar jelentése. (Hivatalos jelentés, kiadatott 1915 decem­ber 4-én, érkezett délután 4 óra 45 perckor.) Az ellenség folytatja a görzi h­ídfő és a Doberdo fensík északi része ellen intézett támadásait. Oslavijánál és a Podgora előtt gyenge támadáso­kat és közeledési kísérleteket vissza­utasítottunk. Görz városának bombá­zása tart. A Monte San Michele ellen és San Martinonál na­gyobb olasz haderő táma­dott Csapat­a­in­k itt is visz­sza­vertek minden előretö­rést. N­­o­f­e­r altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Az olasz kamara ülése. Róma, dec. 4. A kamara mai ülése Lucci tanár, szocialis­ta képviselő egy ellenzéki beszédével kezdődött. A beszédben Lucci, anélkül, hogy bármely oldalról megzavarták volna, azokat az indító okokat, számításokat készülődéseket és várható eredményeket fejtegette, amelyek Olaszországot a háborúba való beleavatkozásra késztették, azonkívül igen élesen kritizálta azt a tényt, hogy a kormány visszaél a belügyi téren kapott rend­kívüli felhatalmazásokkal. A szónok kiemelte, hogy a londoni szerződéshez való hozzájárulás

Next