Pesti Hírlap, 1915. december (37. évfolyam, 334-363. szám)

1915-12-10 / 343. szám

in 1915. december 10., péntek. PESTI HÍRLAP r­ ­észegyesület e szezon elején energikus tollvo­nással meg nem szüntette a konzorciumokat, a­mik szükséges rosszak voltak a háború első évé­ben, de hova­tovább mind nagyobb káréra vannak a vidéki színészetnek. * (Drága délután.) December 13-án délután 5 órakor a Nemzeti színházban rendezendő Drága­ délután szenzációs műsorának egyik ese­ménye lesz Fedák Sári, és Bott Sándor páros­jelenete. Gábor Andornak erre a délutánra írott kacagtató blu­ettjében lépnek fel. Schwarcs úr be­vonul a címe ennek a kis darabnak, melynek ke­retében Fedák és Rott Berkes Bélának és zene­karának közreműködésével feltűnést keltő alakí­tást mutat be. Egyébként a Drága délután min­den száma új, eredeti és egész műsora a legérde­kesebb premierek egyike lesz. Elképzelhetetlenül kacagtató jelenet ígérkezik a főváros három leg­kövérebb művészének, Pufinak, Gyárfás Dezső­nek, Hegedűs Ferencnek (Opera) és a legsová­nyabbnak, Gerő Józsefnek (Folies Caprice), je­lenete Harsányi Zsolt Éhezünk c. kis bohózatá­ban. Fényes Annuska fogja előadni Karinthy Frigyes bájos humorú prológját. A programmot Paula­y Erzsi konferálja be. * (Akit ketten szeretnek.) (Bemutató a Tivoliban.) Magyar film szerepel ma a Tivoli műsorán, magyar film, amely nemcsak a hazaiak között aspirál az első helyre, de a legjobb kül­földiek között is megállja a helyét. Földes Artúr 6 szerzője e pompás drámának, amelynél érde­kesebb, izgalmasabb alig került még szinre. A rendezés Kertész Mihály kipróbált kezeiben nyu­godott. A darab főszerepeiben igazán kiválók Haraszthy Mici, a kis Lakos Edit és Kertész Mihály, a többi szerepben pedig Andorffy Péter, Győry Matild és Csiky László tűnnek fel. A filmnek osztatlan volt a sikere már a Tivoli csü­törtöki bemutató előadásán. A kitűnő magyar en­semble a legteljesebb sikerre vitte a talentumos szerző darabját. A magyar színdarab mellett színre kerül a Nordish­-filmgyár kitűnő bűnügyi darabja, A 645-ös sorsjegy, amely egyik legkivá­lóbb filmje a dán gyárnak. * (A vincellér arája.) Ez Neddal Oszkár, a Lengyel vér szerencsés szerzője új operettesének­ a címe: a színházi körökben sikerültnek mon­dott újdonságot eleinte a bécsi Bürger Theater­nek szánta a szerző de utóbb differenciái támad­tak Franz igazgatóval a szereposztás miatt ezért művét visszavette és Karczagnak adta át az An der Wien színházban leendő előadás kedvéért. Karczag el is fogadta az operettet mely aligha­nem január hó második felében már szinre is ke­rül az An der Wien színházban. * (Bemutató a Rákóczi-úti Apollóban.) A Rákóczi-úti Apolló új félheti műsorán két kitűnő detektívtörténet szerepel. A titokzatos Mr. Miller ez a címe az egyik darabnak. Egy különös, rej­telmes úriember áll ennek a darabnak a­ közép­pontjában, ezzel történnek meg a legkülönösebb dolgok — míg le nem hull róla a ,.gentleman"­álarc. A másik darab címe Az álomital, ez is fantasztikus történet, amelynek bizonyára meg lesz a nagy sikere. A Rákóczi-úti Apolló új fél­heti műsorán e két igen érdekes színdarab mel­lett a műsor szokott, egyéb számai is színre ke­rülnek. * (A vidéki színházak a katonák karácso­nyára.) A vidéki színházak hosszú sorához, amelyek a fronton küzdő hős katonáink karácso­nyi ajándékára tartanak egy-egy előadást, e hó 2-án a szegedi városi színház és 6-án az aradi Nemzeti színház csatlakozott. A két díszelőadás megnyitóját Dr Janovics Jenő, a kolozsvári Nemzeti színház igazgatója tartotta. A szegedi előadás 405 koronát, az aradi 672 koronát jöve­delmezett. Szombaton, e hó 11-én a temesvári színház tartja meg e célra előadását. IRODALOM. * (Kiss József háborús versei) címmel ízléses kiállitásu kötet jelent meg Váradi Albert rajzaival. Kiss József ezeket a költeményeket a most folyó háborús idők tartama alatt irta s egyikkel-másikkal óriási sikert ért el. Van köz­tük néhány, amely a mester régebbi jeles alko­tásaival méltán versenyre kelhet, de valamennyi az igazi poétás termékek közül való, messze túl­szárnyalva a fiatal óriásokat, akik a pálmát kézzel-lábbal magukhoz akarják ragadni. Kiss Józsefnek ez a kötete is, legyen bár legnagyobb részben aktuális és talán hevenyészve készült is, maradandó értékű írásokat foglal magában, arról is bizonyságot téve, hogy a kiváló talentu­mok az emberi élet alkonya felé is megőrzik szellemük ruganyosságát és amikor a tollhoz nyúlnak, isteneknek tetsző munkát végeznek. A kötetnek három korona az ára. Fővárosi ügyek. A t­özélelmiezés kérdése. A tízes bizottság pénteken ülést tart. Meg fogják állapítani első­sorban azt, hogy mennyi­vel emeljék fel a tej árát. A kereskedők nézete szerint ahhoz, hogy a­ fővárosba a termelők na­ponkint a mainál negyven-ötvenezer literrel töb­bet szállítsanak, szükséges, hogy a 44 filléres ár helyett 50 fillér­be állapítsák meg a­ tej maximális árát. Szóba fog kerülni az a kérdés is, hogy váljon éljen-e a főváros a húsárak megállapítá­sánál a helyi maximálás jogával. A kormány ugyanis az országos ármegállapításra nem haj­landó, mert szerinte ez kivihetetlen. Dönteni fog a bizottság a rizskészlet for­galomba való hozásáról is. Úgy tudjuk, hogy már a jövő héten meg is kezdik a rizsárusítást. Az eddigi késedelem egyik fő oka az volt, hogy a kereskedők aránytalanul több közvetítési díjat követeltek, mint amennyit a főváros felajánlott. Valószínűleg sor kerül a budapesti állat­vásárpénztár beadványára is, amelyben kéri, ve­gyék tudomásul azt, h­ogy egy millió korona alaptőkével Húskereskedelmi Részvénytársaságot akar létesíteni és a részvények 78 százalékát megtartva, 22 százalékot az érdekeltekkel kíván jegyeztetni. Mindenesetre igen helyes dolog, ha a fő­város a vásárpénztár útján magának biztosítja ilyképen a húskereskedelem országos rendezé­sét és szabályozását. Annyival is inkább, mert úgy tudjuk, hogy ezt a közhasznú intézményt két nagy bank és egy nagy magánvállalat min­denár­on­ a saját számára akarja megszerezni. Már­pedig ez valóságos veszedelem volna, ha ezt a rendkívül nagyjelentőségű intézményt is minél busásabb jövedelm­­et hajtó üzletnek és nem köz­hasznú üzemnek tekintenék. Mi már egy alka­lommal különben foglalkoztunk a kérdéssel és amikor elismertük a terv megvalósításának he­lyességét, szükséges voltát, egyszersmind a köz­érdek szempontjából kívánatosnak tartottuk és tartjuk ma is azt, hogy a vásárpénztár mint fő­városi üzem minden más érdekelt bevonása nél­kül alakítsa meg az új részvénytársaságot. Nincs kizárva végül az sem, hogy a tízes bizottság valamelyik tagja reflektálni fog a par­lamentben elhangzott két klasszikus nyilatko­zatra. Az egyik, amelyet gróf Serényi Béla volt földmivelésügyi miniszter tett, ez: — Konstatálni kívánom, hogy a fővárosnak gazdasági kulturális kisugárzása egyenlő a nul­lával:­­ a kocsonyahús ára 1 korona 60 fillér és a hás ára 6 korona 80 fillér lesz.­­ A hatósági zöldségárusító újabban a Várban, a Szentháromság téren állíttatott fel bó­dét, ahol a közönség rendelkezésére péntektől kezdve mindenféle áru kerül piacra. Ez a ható­sági zöldségárusítónak a huszonhetedik eláru­sító helye. Erre jegyezte meg Polónyi Géza: Gyalá­zatos , nem is egy nulla, hanem két nulla. — Meddő pályázat. Egy emberbarát még a múlt esztendőben 1000 koronát adományozott olyan pályamunka jutalmazására, amely megol­daná azt a kérdést, hogy gyakorlati szempont­ból milyen intézkedésekre volna szükség, hogy a főváros lakosságát olcsó és elegendő meny­n­yiségű­ gyümölcsfélékkel és konyhakerti ter­ményekkel egész télen át el lehessen látni. A tanács­ a pályázatot ki is írta és a határidő le­járta alatt egy szakmunka érkezett be, amely azonban a pályázatban kikötött követelmények­nek nem felelt meg. Az adományozó ennek kö­vetkeztében azt a kívánságát fejezte ki, hogy az 1000 koronát fele részben a hadra kelt katonák téli ruhával való ellátására, fele részben pedig a VII. ker. elöljáróság utján a 8. gyámkörzetben levő szűkölködők között tüzelőanyag kiosztá­sára és szegények felruházására fordítsák. A tanács az adománynak ily célokra való fordi­­­tásához hozzájárult és a szükséges intézkedése­ket ebben az irányban megtette. — A sertéshús és háj árának leszállítása. A főváros december 11-től kezdve a sertéshús és a háj árát 40 fillérrel leszállítja. Ennélfogva a sertéskaraj ára — mint azt már a múlt héten előre jelentettük — 4 korona 60 fillér, a comb, lapocka, tarja és oldalas ára 3 korona 60 fillér. Esti levél. — Beszerzési előleg. — Elseje: e szó varázsige a fixumos halandók világában. Sóvárgás várja, remény övezi s szin­te egyetlen boldog nap sok uri család életében. Mert másnap már eltűnik az elsején kapott fi­zetés ama sok lyuk betömésére, amiből a tiszt­viselő táplálkozik s ruházkodik. A legközelebbi elseje azonban súlyos aggodalmak felhőit hajtja sok ezer kisember életének horizontjára. Az ed­digi rendelkezések szerint ugyanis január el­sején kezdik levonni mindenkinek fizetéséből azt a beszerzési előleget, amit az állam októberben adott alkalmazottainak. Teleszky ugyanis ugyan­ekkorra tervezi a 20 százalékos fizetésjavítást s úgy véli, hogy ez kellő rekompenzációt nyújt a háborús drágaság ellen. Első látszatra tán tet­szetős is a dolog. De egy kis hiba van a kréta körül. A fizetés­javítás és az előleglevonás a most tervezett arányban s időpontban így össze­kombinálva, nemhogy könnyítene a tisztviselők helyzetén, hanem igen sok esetben a nyomorú­ság új forrása. Azért sok ezer tisztviselő kéri Tisza Istvánt és Teleszkyt, hogy tegyenek egy kis adminisztratív könnyítést, még­pedig sürgő­sen, különben a legközelebbi elsején a fölemelt fizetés mellett is a legszegényebb családok ke­vesebbet­ fognak kapni, mint azelőtt. A fizetés­javítás például soknál havi 40 korona, de else­jén az előlegre 60 koronát kezdenek levonni, te­hát ráfizetnek a fizetés­javításra 20 koronát. A segítségnek egyszerű módja, hogy a be­szerzési előlegek levonását később kezdjék el, ha már elengedni nem akarják, vagy nem lehet. Mi­kor adták, akkor tán azt gondolták, hogy hama­rább vége lesz a háborúnak. Nincs is értelme, hogy a háborús drágaságra adott előleget a há­ború tartama alatt vonják le. Halasszák el a bé­kés, normális időre, mikor csökken egy kicsit a drágaság is. Vagy ha ezt nem akarná Teleszky, akkor legalább apróbb részletekben, több év alatt vonassa le, hogy maradjon a tiszt­viselőknek élelemre is. Most ugyanis tíz hónap alatt akarják törlesztetni a beszerzési előlegeket. Ilyen rövid idő alatt, a háborús drágaság mel­lett ez lehetetlen. Ezzel a beszerzési előleggel úgyis baj volt. Mert nem lehetett belőle elég élelmiszert besze­rezni, azon egyszerű okból, mert nem volt élel­miszer. Sok magánvállalat gondoskodott alkal­mazottairól úgy, hogy ezek kaphattak mindent természetben. Mikor az állam a beszerzési elő­leget adta, nem lehetett se zsírt, se lisztet, se fő­zeléket, se burgonyát vásárolni, csak méregdrá­gán. Fizettek tehát rajta sokan adósságot. Külön nyomorúság fenyegeti az előleg gyors levonásával azokat, akiket október és ja­nuár között küldenek nyugdíjba. Ezeknek a sok­kal kisebb nyugdíjból vonnak le elsejétől kezdve 50—60 koroná­t. Ezek egyszerűen éhen halhatnak. A készülő törvényt összhangba kell hozni a régi rendelettel s mindkettőt az élettel, csak ennyit kérünk. De rögtön! Zsolt. 11 Megyék és városok. Pestmegye és a kukoricareduirálás. Csü­törtökön tartotta rendes havi ülését Pestvárme­gye közigazgtási bizottsága gróf Ráday Gedeon főispán elnöklésével. Az alispán jelentésével kapcsolatban Förster Aurél szóvá tette a tengeri rekvirálásának kérdését. Fazekas Ágost alispán válaszolt a felszólalásra. A bizottság elhatároz­ta, hogy az ügyben, felterjesztést intéz a minisz­tériumhoz. Ezután különböző folyó ügyeket, in­téztek el.

Next