Pesti Hírlap, 1916. január (38. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-11 / 11. szám

_­6 PESTI HÍRLAP 1916. január 11., kedd és árkok­a­i. 423 francia, köz­tük 7 tiszt, 5 gépfegyver, egy nagy és hét kis aknavető ke­rült a k­e­z­ü­n­k­r­e. A majortól keletre meghiusult egy francia ellentámadás. Egy német repülőgépraj megtá­madta a fournesi hadtápberendezéseket. A legfőbb hadvezetőség. Francia hivatalos jelentés. (Január 9.) Stossweiler mellett az ellensé­ges sáncművekben több tüzet idéztünk elő. A Hartmannsweilerkopftől délre sikerült az ellen­ségnek egész sor eredménytelen támadás után, amelyeket heves tüzérségi tüz előzött meg, a Hirzstein-csúcstól északra egy kis dombot elfog­lalnia. Ily körülmények között csapatainkat, a­melyek a csúcsot megszállva tartották, vissza­vontuk. Szemtanuk vallomása szerint, zárótü­zünk az ellenségnek jelentékeny veszteségeket okozott. A tüzérségi harc tovább folyik. Poincaré Nancyban. Berlin, jan. 9. Poincaré elnök e hó 7-én meglátogatta Nancyt, nyilván hogy megnyugtassa az aggódó lakosságot, amely mint számos jelentésből ki­tűnik, tömegesen hagyja el a várost. A párisi keleti pályaudvaron külön szervezetet létesítet­tek a menekülteknek fogadására és a hadimene­kültek menházaiban való elhelyezésre. A francia Lapok rámutatnak arra, hogy a legtöbben nem Parisba, hanem Dijonba és más városokba me­nekülnek. Meurthe et Moselle megye prefektusa e felírással: „Szégyen a pánik terjesztőire!" fel­hívást bocsátott ki, amelyben rámutat arra, hogy mily csekély károkat okoztak a messzehordó néme­t ágyúk, melyekkel a várost háromszor lőt­ték és akiket mégis szerencsétlenség és kár ért, vigasztalja és a legsúlyosabb büntetésekkel fe­nyegeti azokat, akik hazug vagy túlzott híreket terjesztenek a város állapotáról az országban. Békevágy Franciaországban. Zürich, jan. 10. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Tagesanzeiger párisi jelentést közöl, mely a franciaországi pesszimista hangulat ko­moly terjedéséről szól. Gallieninek a kamarában a béke ellen tett ünnepélyes kijelentése ellenére mind sűrűbben merülnek fel a francia sajtóban oly hangok, amelyek mély levertségről tanúskod­nak és a legélesebb ellentétben állanak a hivata­los körök győzelmi reményeivel. Még a párisi Radical is feltűnést keltő cikket közöl, mely az általános hadi helyzetet elég érthetően a békére érettnek nyilvánítja. Castadan radikális képvi­selő is egy szocialista lapban hasonlóképen ír és cikke az igazság és béke utáni kívánsággal vég­ződik, fognak venni. Ettől a korona­tanácstól vár­ják a döntést a kabinetválság és a parlament föloszlatása dolgában. Az angol politikai válság. — Ascsuith lemond, ha a véderőjavaslatnak­ a második olvasásnál számottevő ellenzéke lesz. — Kopenhága, jan. 10. — A Pesti Hírlap tudósítójától. —• A Politiken londoni jelentése szerint Ascuith a három lemondott munkáspárti minisz­tert arra kérte, hogy maradjanak meg hivataluk­ban. Arra az esetre, ha a törvényjavaslat máso­dik olvasásánál számottevő ellenzék lesz, Asquithnak az a szándéka, hogy lemond és új választásokat ír ki. A kormánynak az az inga­dozó magatartása, amelylyel még mindig minden lehető kompromisszumra hajlandó, a legvilágo­sabban mutatkozik azokban a nagy erőlködések­ben, amelyeket Derby lord ma újrakezdődő tobor­zó akciója érdekében tesznek, valamint a kor­mánynak abban a nyilatkozatában, hogy az ön­kéntes jelentkezés határidejét hat héttel meghosz­ezsibbítja. Húga, jan. 10. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Daily Express a parlamenti munkáspárt több tagjának nyilatkozatát közli, akik állást fog­lalnak ugyan a hadkötelezettség ellen, de elis­merik annak a szükségességét, hogy Asquith a nős embereknek tett igéretét beváltsa. A megkér­dezettek általában úgy vélekednek, hogy a lelkiis­mereti konfliktus a mandátumukról való lemon­dásra kényszeríti őket, azonban újra fel szándé­koznak lépni, mert azt hiszik, hogy a munkás­konferencia határozata, mivel az értekezlet nem ismerte az indítvány szövegét, nyitva hagyja an­nak lehetőségét, hogy a döntést nem helyesli a munkáspárt vagy a munkás­ lakosság többsége. Angol minisztertanács Henderson részvételével. London, jan. 10. Ma hosszabb minisztertanács volt, amelyen Henderson miniszter is részt vett. Ez azt jelenti, hogy távozása még nincs eldöntve. Jaion­a és a háború. Elsülyedt angol csatahajó. London, jan. 9. (Hivatalos.) Az Edward F/7, csata­hajó aknára futott. Dagály miatt kénytele­nek voltunk a hajót feladni. A csatahajó azonnal elsü­lyedt. A legénység idejekorán elhagyhatta a hajót , így emberélettben nem esett kár. Csak két ember sebesült meg . A King Ed­eard VII. angol csatahajó azok­hoz a praedreadnoughtokhoz tartozott, amelyek közvetlen az első dreadnought, a Dreadnought előtt Sir White angol tengernagyi konstruktőr tervei alapján épültek. Ezek a hajók az Agamem­non típushoz (Agamemnon, Lord Nelson) és az Africa típushoz (Africa, Hibernia, Britannia, Zealandia, Hindustan, Comission, Commonwealth és King Edward VII) tartoznak. Az elsülyedt praedreadnought-típusú csatahajó 1903-ban épült, 16,600 tonnás és 19 csomós volt, tüzérsége pedig 4 darab 30.5, 4 darab 23.4, 10 darab 15, 12 darab 7.6 és 12 darab 4.7 cm.-es gyorstüzelő ágyúból állott. A páncélos,, amelyet 178—305 mm. vastag­ságú páncél védett, 18,500 lóerős gépekkel volt felszerelve, személyzete pedig 780 emberből állott. Koronatanács a kabinetválság és a hásfeloszlatás dolgában. Genf, jan. 10. — "A Pesti Hirlap tudósítójától. — Londoni jelentések szerint a jövő csü­törtökön Londonban ujabb koronatanács lesz, amelyben a kabinet összes tagjai részt az olasz harctér* A vezérkar jelentése. (Hivatalos jelentés, kiadatott­­an, 10-én délben, érkezett délután 3 órakor.) A délnyugati arcvonalon a görzi grófságban, a Col di Lana területén és a Wilgerouth szakaszon folyt ágyúh­ar­coktól eltekintve, szünetelt a har­ci tevékenység. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Olasz hivatalos jelentés. (Január 8.) Az egész fronton tart az élénk tüzérségi tevékenység. A hegyek között a rossz idő akadályozza a gyalogság tevékenységét, mindamellett kisebb csapatrészek egyes vállalko­zásokba bocsátkoztak a karni Kreuzberg irá­nyában és a deljei lövészárkoknál Tolmein mel­lett ránk nézve kedvező kimenetellel. (Január 9.) Az egész fronton aránylag nyugodtan folyt le a nap, eltekintve a görzi sza­kaszon folytatott intenzív tüzérségi tevékeny­ségtől. A Porto Said olasz gőzös elsülyesztése. 1915 december 10-én délelőtt a Földközi­tengeren __ operáló tengeralattjárók esike észre­vett egy "látszólag a csapat­szállításoknál közre­működő kétkémény" gőzöst és egy, a hajó orra előtt elsüvító lövéssel azt megállásra szólította föl. A gőzös azonban, amelyet csak ez a lövés tett figyelmessé arra, hogy tengeralattjáró van kö­zelében, elfordult és teljes gőzerővel menekülni igyekezett a tengeralattjáró elől. Ez ennek kö­vetkeztében megkezdte az üldözést. Amidőn a gőzösön észrevették, hogy a tengeralattjáró gyor­sabban halad, mint a gőzös, azt megállították és nyilván a megadás jeléül kitűzték a fehér lobo­gót. A tengeralattjáró nyomban beszüntette a tü­zelést és nagy, messziről látható lobogókkal ezt a parancsot adta : „Hagyjátok el a leggyorsab­ban a hajót!" és megindult a gőzös felé. A gőzös, úgy látszik, csak erre várt, mert hirtelen a ten­geralattjáró ellen fordult és bár még ki volt tűzve a fehér zászló, teljes erejével haladt feléje, nyil­ván azzal a szándékkal, hogy nekimenjen. E per­fid kísérlet következtében a tengeralattjáró azon­nal megkezdte a tüzelést a gőzös ellen és hama­rosan találatot konstatálhatott. A gőzösnek ez már elég volt, ellengőzzel meghátrált, majd meg­állva, megkezdte a mentőcsónakok lebocsátását. A tengeralattjáró, amely a megadás ezen jelét látva, a tüzelést nyomban beszüntette, újra köze­lebb ment a gőzöshöz és ez alkalommal megálla­píthatta, hogy a mentő­csónakok, tekintet nélkül a vízbe ugrott és a hajó körül úszkáló ember*­*­re, a part felé igyekszenek. A tengeralattjáró erre ahhoz a mentőcsónakhoz közeledett, amelyben a gőzös kapitánya volt. A tengeralattjáró parancs­noka kijelentette, hogy a kapitányra lövet, ha az nyomban nem kezdi meg a segítség nélkül a kö­zelben úszkáló emberek megmentését. Magán a gőzösön, a tengeralattjáró megállapítása szerint, csak két ember maradt, akikkel bajtársaik szin­tén nem törődtek. A tengeralattjáró a maga csó­nakján elhozatta ezeket és kitűnt, hogy egyikük meg volt sebesülve. A tengeralattjárón először ezt a sebesültet bekötözték, majd mindkettőt át­adták a hajó egyik mentőcsónakjának és csak ezután sülyesztették el a gőzöst egy torpedólö­véssel. A gőzösön az egész idő alatt­ nem lengett oly lobogó, amely elárulta volna nemzetségét, másrészről azonban a hajó közvetlen közeléből meg lehetett állapítani, hogy a Porto Said olasz gőzös volt, útban Génuából Massauába. A ten­geralattjáró mentőakciójának utolsó része már egy odasiető felfegyverzett jacht és egy kisebb torpedógőzös tüzelése közben folyt le. A tenger­alattjáró tehát, tekintet nélkül veszedelmes hely­zetére, a gőzösön levő személyeket mentette meg, akiket a gőzös kapitánya sorsukra bízott. A gőzös kapitányának magatartása tulaj­donképen további kommentárra nem szorul: elő­ször megkísérli az elmenekülést, azután a fehér zászló védelme alatt álnok támadási kísérletet in­téz a tengeralattjáró ellen, majd cserbenhagyja a maga embereit és csak az ellenség kényszere alatt menti ki a hullámokkal küzködő -gyalázato­san elárult embereket, valamint az ellenség által ápolás alá vett és bekötözött sebesültet, i­s ennek a hajóskapitánynak honfitársai azt vetik sze­münkre, hogy mi barbárok vagyunk. A társadalom és a háború. Stefánia kir. hercegné Lónyay Elemér grófné csak néhány napja ajánlott fel a Vörös­keresztnek egy teljes felszerelésű autót, már­is újabb fejedelmi adományáról érkezik hír Oroszvárról. A napokban küldött­­Eleonóra bolgár királyné kórházainak: vásznat száz komplet ágy­ra, ezer méter gázt kötöző célokra sebesülteknek, ötszáz méter kalikó szövetet. Az orosz fogságban levő magya­roknak pedig zsebkendőt kétszáz embernek, meleg alsó ruhákat és lábbelit. E mellett éjt­ napot egybetéve szere­tő gonddal ápolja az általa fenntartott Oroszvári vörös­kereszt kórházban a beteg katonákat. * A Pesti Hírlap szerkesztőséghez a következő ado­­ mányok érkeztek: A megvakult katonáknak: N­. Z. 5 E. M. kir. ál­lamvasutak állomásfőnöksége Gombos szilveszter­ esti műkedvelő előadásán összegyűlt 124.40 K, dr Glaser Ár­pád ügyvéd Zsolna 4.40 K, Ring György Budapest 11 K, Ungvári Béla Debrecen 10 K, Makfalvi ref. lelkészi hi­vatal újévi persely gyűjtése 20 K, Rosenfeld Elsa Buda­pest 6 K, Berzsenyi Gabi, Piri és Györgyi Nikla kará­csonyfájának kisorsolásából befolyt 60 K, Sárossy Gizel­la Csengőd 4 K, Vértesi Károly Zombor asztaltársasága 50 K, T. E. G.-Szt.-Kereszt 6 K, Lászti Sándorné Buda­pest 12.50 K, Kovácsy Pálné 20 K, Strausz Mihály és neje koszorumegváltás címén Strausz Sándorné elhuny­ta alkalmából 10 IC Az elesett katonák családjainak: Moiret Lajosné 20 K, Szőllősy Ernő Teodo 2.20 K. Cs. és kir. 23. gy.­e. XVII. menetzlj. 3. me­netszázad 200 K, Darvas Lajos Ózd 5 K, 40-64. katonai munkásosztag 351. tábori posta 800 K, Lászti Sándorné Budapest 25 K, S. M. S. Zrínyi hajón szilveszter­ estén Volkán József által rendezett koncert jövedelme 108 K. A kárpáti falvak felépítésére: Vértesi Károly Zom­bor asztaltársasága 50 K, T. E. G.-Szt.-Kereszt 10 K. A megbénult katonáknak: Lászti Sándorné Buda­pest 12.50 K, Feith Cecília Soroksár 5 K, T. E. G.-Szt.­Kereszt 0 K. A Vörös Kereszt részére: Offzmesse 10. Marsch­komp. S. F. A. 11. Teodo 16 K. A bevonult katonák családjainak: Tóth Béláné Nagykároly 40 K. A Szent Antal szegényeinek: Fehérváry Elsa Ho­­monna 5 K. A bolgár vörös kereszt részére: T. E. G.-Szt.-Ke­reszt 6 K. A bolgár hadsegélyezésre: T. E. G.-Szt.-Kereszt 5 korona. A török félhold részére: T. E. G.-Szt.-Kereszt 5 K. A török hadsegélyezésre: T. E. G.-Szt.-Kereszt 6 K. Belpolitikai liirek. Az ellenzék interpellációi. A képviselőház szerdai ülésén az ellenzék részéről ismét több interpellációt intéznek a kormányhoz. Eddig a következő interpellációkat jegyezték be: Sághy Gyula, a Szekfű-ü­gyben a vallás- és közoktatás­ügyi miniszterhez; Polónyi Géza: Slützendorfi

Next