Pesti Hírlap, 1916. január (38. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-22 / 22. szám

6 PESTI HÍRLAP 1916. január 22., szombat. Bácson utaltak rá, hogy csak az oroszok győzel­mes előretörése Perzsiában akadályozhatja meg, hogy Perzsia Törökországhoz csatlakozzék. Ütközet a Szuez-csatornánál. —­62 angol tiszt elesett vagy megsebesült Lugano, jan. 21. Az Ordine című lap Kairóból azt jelentette, hogy a Szuezi-csatornánál kisebb török oszta­gok összeütköztek angol csapatokkal. Az ango­lok 62 halott és sebesült tisztet vesztettek. Török sikerek Perzsiában. Konstantinápoly, jan. 20. A Milli-ügynökség jelenti a perzsa határról: A török elővéd perzsa harcosok támogatásával január 6-án megszállta Miandoabot. Az ellenség, amely több halottat és sebesültet veszített, Mazar­khaba menekült és Soldosból is visszavonult. A legutóbbi török győzelmek Asserbeidsanban a törzsekre nagy hatással voltak. Sok harcos csat­lakozik naponként a török csapatokhoz. Az első fogolyszállítmányt Mossulba küldték. Az ellen­ség által hátrahagyott muníciót a törzsek között osztják ki. Enver pasa Souchon tengernagyhoz. Konstantinápoly, jan. 21. Enver pasa Souchon tengernagyhoz leve­let intézett, amely a többi közt így hangzik: A négyesszövetségnek kilenc hónapi fáradozás után nem­ sikerült hatalmába keríteni az ősi császár­várost Ezért az összes szárazföldi és tengeri haderőnek köszönetemet és legteljesebb elisme­résemet fejezem ki. Elégtételemül szolgál, hogy megemlékezhetem arról a rendkívül forró és odaadó munkáról, amelyet a flotta teljesített a fölszabadító háborúban. Köszönöm Excellen­ciádnak és a flotta tisztjeinek és legénységének azt a tevékenységét, amely mindig dicső lapja marad a világtörténelemnek. Urol Sia és a háború. A londoni haditanács határozatai. London, jan. 21.­­A szövetségesek haditanácsának tár­gyalásai, hír szerint, bevégződtek. A francia miniszterek hazautaztak. A Reuter-ügynök­ség fel van hatalmazva annak kijelentésére, hogy a látogatásnak az volt a célja, hogy azo­kat, a Párisban megkezdett tanácskozásokat, amelyeknek a háborúban való tökéletes ösz­szedolgozásra kellett volna vezetniök, foly­tassák. Több általános természetű, tengeré-­zeti, katonai, gazdasági és diplomáciai kér-­ dés volt napirenden, emellett azonban több speciális technikai kérdés. A konferencián nemcsak a hadügyminiszterek, hanem azok a szakminiszterek is részt vettek, akik az eri­lített ügyekben különösen érdekelve vannak. A meghozott határozatokat titokban tart­ják. Megállapítható azonban, hogy a háború folytatása és annak­ lehető eredményei dol­gában teljes egyértelműség uralkodott. Lugano, jan. 21. —­­A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Tribuna szerint az albán kérdés a jelen­legi londoni hadikonferencia legfőbb tárgya, sőt a konferenciát kifejezetten a Montenegróból érke­zett kétségbeejtő hírekre hívták össze. Inkább mint valaha érzik a mostani időpontban annak szükségességét, hogy a négyesszövetség akciójá­nak egységesnek kell lennie. Olaszországot senki sem képviselte a haditanácson. Lugano, jan. 21. A Secolo hangsúlyozza, hogy az angol és francia miniszterek londoni tanácskozásán úgy látszik senki sem képviseli Olaszországot. Arról sem hallatszik semmi hír, hogy fognak-e a leg­újabb balkáni eseményekkel kapcsolatban poli­tikai és katonai tanácskozást tartani az összes szövetséges hatalmak részvételével. Vagy talán folytani fogják az eddigi rossz rendszert, hogy tudniillik mindenki csak a maga érdekei szerint cselekszik ? Genf, jan. 20. Briand és Joffre utazása Londonba mn.p-v szenzációt keltett. A párisi lapok azt írják, hogy erről ismerhető fel­­leginkább Montenegró fegyverletételének nagy jelentősége. A legvadabb hírek keringenek mindenfelé. A négyes-szövet­ség — állítólag — döntést akar provokálni az Északi-tenger partján és így Anglia hadiflottá­jának végre akcióba kell lépnie. London az entente főhadvezetésének székhelye.­­— A balkáni vezérkar Egyiptomban. — Zürich, jan. 21. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Manchester Guardian jelenti, hogy a szövetségesek összes haderejének fővezetését Londonban fogják összpontosítani. Az új bal­káni vállalkozás vezérkara Egyiptomban lesz. Szerbia és Belgium is aláírja a londoni egyezményt? Stockholm, jan. 21. A Rjecs jelenti: Szerbia és Belgium kor­mányai kifejezték azon óhajukat, hogy az en­tente-hatalmak közt a különbékét kizáró londoni egyezményt ők is aláírhassák. Ezzel a két ids állam hozott nagy áldozataikkal szemben bizto­sítani akarja magának mindazt az előnyt, amit ez a szerződés aláíróinak biztosít. Kényes kérdések az alsóházban. London, jan. 20. Greg Delleirs unionista képviselőnek egy kérdésére azt válaszolta, hogy a hollandi kor­mány ama határozata, mel szerint az E. 17. ten­geralattjáró legénységét internálja, még mindig tanácskozások tárgya. Az államtitkár azt mondta továbbá, hogy a blokádról akkor fog nyilatkozni, ha az ügy a jövő héten napirendre kerül. Bod­h szabadelvű Szerbia 03 Montenegró dolgában azt kérezte, hogy a legutóbbi esemé­nyek folytán történt-e változás a kormány poli­tikájában. Asquith azt válaszolta, hogy a kormány politikájában nem történt változás és utalt múlt év november 2-iki kijelentésére, amelyhez a kor­mány teljes mértékben ragaszkodik. Chamberlain közölte, hogy az angol fel­mentő sereg a jobb időjárási viszonyok folytán hét mértföldnyire jutott Kutelamarához, az es­sini állások közvetlen közelébe, ahol azonban ütközet még nem történt A védőkötelezettségi javaslat részletes vitá­ját négy napi tanácskozás után befejezték. A valutaszövetség harca a védkötelezettség ellen. London, jan. 21. Az angol vasutasszövetség elnöksége elha­tározta, hogy ha a kormány nem rendeli el az egész nemzeti vagyon elkobzását, minden esz­közzel harcolni fog azoknak behívása ellen, akiknek egyedüli vagyonuk munkaerejük. A szövetségnek, amely a határozatot hozta, több mint 300.000 tagja van. A Daily Telegraph e határozathoz meg­jegyzi, hogy azt a szövetség tagjaival való elő­zetes tanácskozás nélkül hozták. A vagyonel­kobzás magát a vas­utasszövetséget is súlyosan érintené, körülbelül fél millió font erejéig. A lap szerint a vasutak nem igen nyugtalankodnak e határozat miatt. A vasutak fő gondja arra irá­nyul, hogy a kormány ne valósíthassa meg azt a tervét ,hogy elrendeli az üzemfelszerelések kényszerű közösségét. « „Ha a háború két vagy tíz évig tart is." Amszterdam, jan. 21. Lord Derby a Newyork Herald levelezőjé­nek a következőket mondotta: — Ha a háború két, vagy tíz évig tart is, Anglia harcolni fog addig, amíg Németországot alaposan le nem veri. A mi új hadseregünk ma­gasan fölötte áll a német seregeknek. Arra a kérdésre, hogy nem fél-e, hogy a védkötelezettség belső zavarok előidézője lehet, lord Derby azt felelte, hogy a munkásság egy szívvel és lélekkel a néppel érez, a végső győze­lemben bízva. A legnehezebb kérdés a bányá­szok, vasutasok és dokkmunkásokat illetőleg me­rült föl, d­e lord Derby reméli, hogy ezt is sike­rülni fog rövid időn belül a legszerencsésebben megoldani. Háború után új háború Németország gazdasági megsemmisítésére. London, jan. 21. (Reuter-ügynökség.) Rosebery lord Edin­bourghban tartott beszédében kifejtette, hogy a háború után a közép-európai hatalmakkal való kereskedelem annyira korlátozódni fog, hogy egész jelentéktelenné válik. A szövetségesekkel és a semlegesekkel való kereskedelemnek azon­ban széles tere lesz. Roseberg hozzátette: Né­metország nyugatról a franciák és angolok át­hatolhatatlan fala, keletről pedig az oroszok be­láthatatlan áradata közé kerül és össze fog mor­zsolódni. Javaslat a Németország elleni blokád szigorításáról. London, jan. 21. Annak a javaslatnak szövege, amelyeit az­ erélyesebb blokád dolgában szerdán az alsóházban be fognak nyújtani, a következő: Miután a ház tudomást szerzett arról, hogy az ellenséges területtel határos semle­ges országokba nagymennyiségű olyan árut visznek be, amelyekre az ellenségnek a há­ború folytatása végett szüksége van, a ház felszólítja a kormányt, hogy a blokádot­ oly hatásossá tegye, amint az csak lehetséges, anélkül azonban, hogy a semlegesek belföldi szükségletének kielégítésére szolgáló normá­lis behozatalt károsítsa. Az angol blokád-terv hatása Amerikában. Berlin, jan. 21". A Wolff-ügynökség newyorki képviselője jelenti: A New­ York World jelenti Washington­ból. Ama jelentések alapján, amelyeket House ezredes az elnöknek küldött, a kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy néhány nap múlva Londonban proklamációt adnak fel, amely az angol kabinetrendeleteket visszavonja, kimondja Németország blokádját a szövetségesek flottája által és kijelenti, hogy találnak majd oly eszkö­zöket, amelyek segítségével megakadályozzák majd, hogy Németország és Ausztria-Magyaror­szág élelmiszerekkel lássák el magukat, amelyek­nek Németországba és a monarchiába való szál­lítását semleges országok titokban megengedték. Anglia el van határozva, ha elfogadjuk hivatalos köröknek e pontra vonatkozó nézeteit, hogy a felelősséget részben a szövetségesekre hárítja, úgy, hogy Franciaország, Olaszország, Oroszor­szág és Belgium viselni fogják egy részét annak a kritikának, amelyet az amerikai kongresszus­tól várnak. Ha az új blokádot az amerikai kor­mány nem fogja helyeselni és az komolyan meg fogja akadályozni az amerikai exportőrök üzle­teit, úgy Anglia arra számít, hogy Francia­országgal és Belgiummal szemben rokon­szenvet éreznek, amit ki lehet használni amaz ellenséges hangulat kiegyenlítésére, amely az angol kormány eljárása folytán támad. Anglia, mint várják, azt fogja követelni, hogy szigorú zárlatot foganatosítsanak mindazokra a külde­ményekre, amelyek Anglia ellenségeinek van­nak szánva, vagy pedig, hogy másrészt a sem­legesek is vessék alá magukat a blokádnak, ame­­­lyet csak alkalmilag fognak felfüggeszteni, vagy megszakítani, ha az angol hatóságok azon a vé­leményen lesznek, hogy a semlegeseknek saját használatukra is szükségük van élelmiszerekre. A New­ York American jelenti Washington­ból. Oly közlések szerint, amelyeket az állam­departement külföldi magánforrásokból kapott, Anglia az Egyesült­ Államok kormányának min­den tiltakozását figyelmen kívül fogja hagyni. Hír szerint Anglia ilyen tiltakozásra nem is fog válaszolni, amíg azok az angol rendszabályok, amelyek által a Németországra való kereskedelem minden lehetőségeit el nem vágták, nincsenek befejezve. Mihelyt pedig ez megtörtént, Anglia minden panaszt vissza fog utasítani. A hivatalos körök kilátásba helyezik, hogy Anglia ilyen vá­lasza éles jegyzékváltást fog előidézni." Amsterdam, jan. 21. Egy itteni lap szerint a Times washingtoni munkatársa jelenti: Sík­ szerint az amerikai kormány a dugáru kérdésben a szövetségesek­hez intézendő jegyzék elküldésével várni akar, amíg a blokádon történő változások észlelhetők lesznek, hogy azután az amerikaiak ezeket a változásokat alapos megfontoló,­ tárgyává te­hessék. A Németország elleni blokád és Hollandia ellenrendszabályai. Amszterdam, jan. 21. A hollandiai kikötőket fenyegető angol blokád, illetve a hozandó ellenrendszabályok

Next