Pesti Hírlap, 1916. január (38. évfolyam, 1-31. szám)
1916-01-23 / 23. szám
.1916. január 23., vasárnap. PESTI HÍRLAP és — A rokkantügyi előadások ujabb sorozata. A Budai Polgári Kör nagytermében Berzeviczy Albert előkelő közönség előtt nyitotta meg a rokkantügyi előadások harmadik sorozatát. A megnyitó beszéd után báró Korányi Sándor foglalkozott a belső betegségektől rokkanttá vált katonák nagyfontosságú kérdésével. Kifejtette, hogy amíg a régebbi háborúk rokkantjai inkább csak sebesült rokkantak voltak, addig a mai nagy népháborúnak súlyos problémája a belső bajoktól rokkantak. A kevésbbé ellenálló szervezetnek a nagy tömegmozgatásokban és viszontagságokban letörnek és betegen kerülnek haza. Sok közöttük a szív- és idegbetegségben szenvedő, de legtöbb a tuberkulózisban szenvedő. Legnehezebb, de legfontosabb a tuberkulózisban szenvedők gondozása. A rokkantügyi hivatal fejtheti ki mint első azt a nagy erőfeszítést, amelyből a háború után való rosszabbodás esetére a tuberkulózis mortalitás csökkenése remélhető. Magyarország népessége a háború óta fogy. Rekonstruálására két hathatós módszer van: a gyermek- és a tuberkulózis-halálozás korlátozása. A rokkantügyi hivatalnak előreláthatólag módjában lesz a tuberkulózisban szenvedők tízezreit gondjaiba venni. Ezzel a fertőzés veszedelmét le fogja szállítani Az érdekes és meggyőző fejtegetéseket a közönség ! nagy érdeklődéssel hallgatta. — Előadások a Pedagógiai könyvtárban. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszérmúzeum február jt1. . (Az én rózsáim.) Ez a címe annak a vaskos kötetnek, amely Lampert Géza nevével most jelent meg. A jeles író, aki a szépliteratura terén igen jó nevet szerzett magának, ebbe a könyvbe kisebb dolgainak gondosan megválasztott gyűjteményét foglalta, amelynek bizonyára meg lesz a sikere. A szerző az ő novelláiban és rajzaiban következetes eddigi irodalmi állásfoglalásához, hogy megmaradjon azon az ösvényen, amelyet a maga számára megszabni látszik. Munkáiban nyugodt, csöndes, kedves humor jut megnyilatkozáshoz, amelynek nyomán alakjai szint nyernek s a kis történeteket is derült szinben kapjuk. Nagy súlyt helyez arra, hogy alakjait gondosan megrajzolja és hogy történetei formásak legyenek. Mindazt, amit a közönség elé bocsát, igazi magyarsággal irja meg s azokban költői szárnyalást is találunk. A most közreadott kötetben „Az élet völgye" címmel mesedrámát is ad, amely öt képre terjed. Ebben mint szinműtró és poéta egyaránt érvényre jut. Aligha csalódunk, ha azt hisszük, hogy ez a megkapó és poétikus kis dráma méltán megállaná a helyét elsőrangú színpadon is, amelynek előadói bizonyára sikerhez jutnának vele. • (Kis mesék a nagy háborúról.) Ezzel a címmel jelent meg egy csinos kiállítású és illusztrált kötet, amit a szerző, Faragó Jenő, a kisfiúk és a kis leányok számára írt, hogy a most folyó nagy időkről azok is tudomást vegyenek. Az író egy fiúcska háborús naplója alakjában adja a háború rövid történetét, megismertetve az uralkodókat, a kormányférfiakat, a vezéreket a földrajzzal együtt Ad azonkívül néhány háborús verset A Gergely Imre rajzaival tarkított kötet három koronáért szerezhető meg. • (Asszonysirás.) Füzetbe foglaltateste néhány novelláját László Aladár és Asszonysirás címmel adta közre. A nem nagy igényű apróságok egyike-másika nemcsak nemes ambícióról, de tehetségről is bizonyságot tesz, kilátást nyújtva arra, hogy az író egykor valamikor a szépliteraturának számottevő művelője lehet . (Magyar történelmi emlékek.) A magyar tudományos akadémiának ily címmel megjelenő vállalatából immár a negyvenedik kötet került a könyvpiacra. Ebben a könyvben dr Thallóczy Lajosnak „Jajca története" című művét kapjuk egy térképvázlattal, oklevélhasonmásokkal, szinnyomatú címerképpel és több ábrával. A kötetnek azt a részét, amely az oklevéltárt foglalja magában, Horváth Sándor állította össze. A munkának húsz korona az ára. • (Művészvilág.) Ezzel a címmel indul meg ma, január 23-án, a legújabb illusztrált magyar-német nyelvű művészeti hetilap, amely híreivel, riportjaival, szépirodalmi cikkeivel képeivel beszámol a színház és a varieté körül lejátszódó minden eseményről, azonkívül lexikonszerűen is közli az európai varietévilág eseményeit. A lap főszerkesztője Lenkei Zsigmond, felelős szerkesztője Radó István, főmunkatársa Gábor Jenő. Előfizetési ára félévre tíz korona, egyes szám negyven fillér. * (Debrecenről.) Abból az alkalomból, hogy most van kétszáz éves fordulója annak, hogy Debrecen szabad királyi város lett, a város két levéltárosa, Koncz Ákos és Herpay Gábor, kötetben számol be arról, hogy mily körülmények között emelték Debrecent szabad királyi városi rangra. A szerzők a munka első részében a város legrégibb történetét mondják el, hogy azután a rangemelésről szóljanak, amiben Lipót kegyelméből részesültek, aki a város nevét Debröczönnek írta. Végül a város címeréről emlékeznek meg a jeles munkában több más dologgal együtt. Itt jegyezzük fel, hogy Debrecen a kétszázados évforduló megünneplését a háborús viszonyokra való tekintetből a béke idejére halasztotta. 4-től kezdve, nyolc egymást követő pénteken, mindenkor délután öt órakor, előadásokat rendez azoknak, a feladatoknak megvilágítására, melyek a világháború nagy éveiben szerzett tapasztalatok alapján tanügyi és köznevelési intézményeinkre, vagy egyes tanulmányi ágakra a közeljövőben várakoznak. Előadásokkal szerepelnek: február 4-én dr Szász Károly, a képviselőház alelnöke, Kemény Ferenc főreáliskolai igazgató; 11-én: dr Marczali Henrik egyetemi tanár, Nagy László tanítóképző intézeti igazgató; 18-án: dr Imre József egyetemi tanár, Urhegyi Alajos tanítóképző intézeti tanár; 25-én: dr Fest Aladár tankerületi főigazgató, dr Petri Mór tanfelügyelő; március 3-án: dr Bozóky Endre, az országos közoktatási tanács titkára, dr Itoch Nándor főgimnáziumi tanár; március 10-én: dr Kacsóh Pongrác székesfővárosi főigazgató; 17-én: dr Alexander Bernát egyetemi tanár, dr Nádai Pál iparrajziskolai tanár; március 24-én: Berta Ilona, az Erzsébet Nőiskola igazgatója, dr Radnai Rezső miniszteri tanácsos. A montenegrói királyné Lyonba érkezett. Lyon, jan. 21. A montenegrói királyné a hercegnőkkel ideérkezett Összeül a görög kamara. Athén, jan. 21. (Havas.) A kamara hétfőn újra összeü. Trónbeszédet nem fognak fölolvasni, a kormány azonban föltartjamagának, hogy későbbi időpontban nyilatkozatot tegyen a politikai helyzetről. Pénzügyi hírek. * Az új német hadikülcsön. A negyedik német hadikölcsön tudvalevőleg márciusban kerül kibocsátásra. A pénzügyi körök véleménye szerint ez alkalommal a rövid lejáratú kincstári jegyek kerülnek kibocsátásra és pedig 4 százalékos kamatláb mellett. A visszafizetés hét év múlva, 1923-ban történik. Az új kincstári jegyek valószínűleg 91-es árfolyamon kerülnek kibocsátásra. * Angol biztosító társaságok Magyarországon. Egy budapesti háztulajdonos angol biztosító társaságnál van biztosítva és a háború kiütése után meg akarta szüntetni az angol társasággal kötött szerződést; e célból pert indított. A budapesti törvényszék, mely előtt a per folyt, kimondta, hogy az Anglia és Ausztria- Magyarország közt kitört háború magában véve nem elég ok arra, hogy a biztosító fizető- és teljesítő képességébe tetett hitet megingassa. A biróság emiatt és arra való hivatkozással, hogy a magyar biztosítottak érdekeinek megóvására, a biztosított álláspontját jogtalannak tekintette. (33. P. 6004/7/1915.) Németországban, ahol pedig szigorú és szakszerű állami ellenőrzés van, a bíróságok máskép gondolkoznak. Hasonló esetben a hamburgi főtörvényszék (III. Z. S. Bf. III. 90/15) kimondta, hogy a biztosított a biztosítási szerződéstől a háború következtében az angol törvényekben beállott változások folytán egyoldalúlag elállani jogosult A biztosítottat nem lehet kényszeríteni, hogy megmaradjon oly szerződésben, amelynek megtartását az ellenfél az ellenséges államok polgárai javára való fizetések teljesítését tiltó törvényre hivatkozással megtagadhatja. Minthogy a budapesti törvényszéknek hivatkozott ítélete még nem jogerős, kétségtelennek tartjuk, hogy a mi felső bíróságaink is megfontolás tárgyává fogják tenni, váljon a magyar polgárokat kötelezzék-e a biztosítási díjak fizetésére, egy olyan ellenséges állam biztosító társasága javára, amely állam a saját polgárainak is megtiltotta, hogy ellenséges állam polgárai részére fizetést teljesítsenek. A magyar kormány által kirendelt biztosok ilyen körülmények közt semmi tárgyi biztosítékot nem nyújthatnak az angol és egyáltalában az ellenséges államok biztosító társaságainak fizetőképességére nézve. Ép oly kevéssé, mint azok a hangzatos nevű előkelőségekből álló igazgatóságok, amelyekkel a külföldi biztosító társaságok itteni fióktelepei magukat feldíszítik és befolyásukat öregbítik. Ez az újabban felburjánzott üzleti divat ugyanis semmi törvényes alappal nem bír, mert egy külföldi biztosító társaság itteni fióktelepe mellé kirendelt igazgatóságot kereskedelmi törvényünk nem ismer, annak tehát sem törvényes hatásköre , sem törvényes felelőssége nincsen. Ilyen igazgatóságok létesítésével a külföldi biztosító társaságoknak egyéb céljuk nincsen, mint maguknak illegális tekintélyt és befolyást szerezni és biztosítani. Minthogy pedig az ilyen igazgatóságok tagjainak scrupulusuk arra nézve nincsen, hogy az ilyen bár busás díjazással járó, de a jobb erkölcsökbe ütköző állásokat, melyekkel honfitársaikat megtévesztik és megkárosítják , elvállaljanak, a biztosítási törvény revíziójának lesz feladata arról intézkedni, hogy az ilyen ingoványos erkölcsi alapon nyugvó, bár díszes állások kreálásával a külföldi biztosító társaságok elláttassanak. * A külföldi pénz árfolyama. Bécsi jelentés szerint az osztrák államvasutak pénztárai külföldi pénzek eladásánál e hó 20-tól kezdve a következő árfolyamokat számítják: 100 márka , 148.50 korona, 100 frank , 167.50 korona és 100 rubelt 250 korona. A külföldi pénzek vételénél 100 márkát 147,50 koronába, 100 frankot 165 koronába, 100 aranyrubelt 250 koronába és 100 ezüst vagy papírrubelt 200 koronába számítanak. * Svájc új kölcsöne. Bernből jelentik, hogy a svájci szövetségi tanács immár a negyedik százmilliós kölcsönt bocsátja ki a mozgósítási költségek fedezésére. A 44 százalékos kölcsön 97,5-ös árfolyamon kerül kibocsátásra és hat évig fel nem mondható. * Sorsolás. A Pesti magyar kereskedelmi bank zálogleveleinek legközelebbi rendes sorsolását folyó hó 27-én tartják meg királyi közjegyző jelenlétében. Kereskedelem. * A szeszpiac helyzete változatlanul sivár. Amióta a pénzügyminiszter rendelete a maximál mális árak megtartását illetőleg megjelent, a legkülönfélébb módon igyekeznek egyesek a rendeletet kijátszani és ez az igyekezet a legtöbb esetben eredménynyel is jár, ami által az üzérkedők vállalkozási kedve fokozódott. A kartel képtelen az ország szükségletének még csak nagyobb részét is ellátni, a kartelen kívül állói cégek pedig túlnyomó részben más célra használják fel az általuk előállított szeszt s igy a fogyasztás részére szükségelt szeszmennyiség még csak megközelítőleg sem áll rendelkezésre. A helyzet napról-napra rosszabbodik s bár beavatott oldalról a pénzügyminiszter közbelépését közelállónak mondják, ami az ügy érdekében nagyon kívánatos is volna, mégis félő, hogy a rendelkezések késedelmes megtétele által a helyzet annyira rosszabbodik és oly nagymértékű szesz vonatik el eredeti rendeltetésétől, hogy a rendelkezések már post festum történvén, nem fogják elejét vehetni annak a veszedelemnek, mely a nyári hónapokra fenyegeti a szeszfogyasztásra utalt köröket Kontingens adózatlan nyersszesz 130 K, adózatlan finomszesz 140 K, Exkontingens adózatlan nyersszesz 110 K, adózatlan finomszesz 120 K. Adózott finomszesz 360 IL Denaturált, mely maximálva nincsen, 135—140 koronát jegyez. * A nyersbőrpiac. Tekintettel arra, hogy az általános szükséglet úgy felsőbőrben, mint talpbörben tartós és a tímárok a hadvezetőség, valamint a magánszükséglet részéről megrendi ölelésekkel túl vannak halmozva, a kereslet mari habörökben minden súlyra igen nagy. Az egyes vidékeken található készletekről különböző hírek érkeznek. A nyersbőr központ központi raktáraiban állítólag sok millió értékre rugó készletek vannak felhalmozva, amelyek értékesítetlenül hevernek. Ezen a bajon, tekintettel a túl nagy szükségletre, a lehető leggyorsabban kellene segíteni. Németországból is érdeklődnek nyersbőrök iránt, azonban kiviteli engedélyeket egyelőre nem adtak. Csaknem ugyanilyen helyzetről számolhatunk be borjúbőröknél, melyekre a semleges külföldről nyilvánul érdeklődés. A fenálló kiviteli tilalom folytán ezek a török sem vihetők ki. Kecskebörökre az érdeklődés alább hagyott és csakis néhány helybeli spekuláns gyűjti, vagy pedig Ausztria különböző ti imárságaiban adatnak el cseres bőrök kikészítésé-* re. Kiviteli engedély erre szintén eddig nem adatott. Juhbörökre az üzlet változatlan, bőrgyapatra több vagyonra van rendelés és pedig príma hosszú gyapjas merinó árura. Egyéb juhbőrfajtákra, valamint báránybörökre a helyzet csendes. * A cukor árának emelése Németországban. A berlini Taegliche Rundschau jelentése szerint a német kormány valószínűleg beleegyezését fogja adni ahhoz, hogy a nyerscukorgyárak a cukor, árát három márkával emeljék. * Az angol rendszer helyett a méter. A német gyapotszövő szövetség munkabizottsága azt a kérést terjesztette a kormány elé, hogy az angol rendszer helyett törvényileg rendeljék el a fonálnak métermérték szerint való számozását. * A szénaüzlet. Széna, szalma, takarmány.) (Fuchs József nagykereskedő, V., Kálmán utca 17. Takarmány-raktár a Józsefvárosi pályaudvaron. (Budapest, 1916 I. 21.) A hetivásáron széna-és szalmában csekély behozatal és jó kereslet volt. Eladatott: középminőségü, jobb és elsőrendű széna 650—850 K., muhar 9—10 K., alom szalma 450—550 K., zsupszalma 650—750 K., szecska 500 K. per 50 kiló fuvaronként házhoz. 17