Pesti Hírlap, 1916. január (38. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-23 / 23. szám

.1916. január 23., vasárnap.­ PESTI HÍRLAP és — A rokkantügyi előadások ujabb sorozata. A Budai Polgári Kör nagytermében Ber­zeviczy Albert elő­kelő közönség előtt nyitotta meg a rokkantügyi előadá­sok harmadik sorozatát. A megnyitó beszéd után báró Korányi Sándor foglalkozott a belső betegségektől rok­kanttá vált katonák nagyfontosságú kérdésével. Kifej­tette, hogy amíg a régebbi háborúk rokkantjai inkább csak sebesült rokkantak voltak, addig a mai nagy nép­háborúnak súlyos problémája a belső bajoktól rokkan­tak. A kevésbbé ellenálló szervezetnek a nagy tömeg­mozgatásokban és viszontagságokban letörnek és bete­gen kerülnek haza. Sok közöttük a szív- és idegbeteg­ségben szenvedő, de legtöbb a tuberkulózisban szen­vedő. Legnehezebb, de legfontosabb a tuberkulózisban szenvedők gondozása. A rokkantügyi hivatal fejtheti ki mint első azt a nagy erőfeszítést, amelyből a háború után való rosszabbodás esetére a tuberkulózis mortali­tás csökkenése remélhető. Magyarország népessége a háború óta fogy. Rekonstruálására két hathatós mód­szer van: a gyermek- és a tuberkulózis-halálozás korlá­tozása. A rokkantügyi hivatalnak előreláthatólag mód­jában lesz a tuberkulózisban szenvedők tízezreit gond­jaiba venni. Ezzel a fertőzés veszedelmét le fogja szállí­tani Az érdekes és meggyőző fejtegetéseket a közönség ! nagy érdeklődéssel hallgatta. — Előadások a Pedagógiai könyvtárban. Az Or­s­­zágos Pedagógiai Könyvtár és Tanszérmúzeum február­ jt1. . (Az én rózsáim.) Ez a címe annak a vas­kos kötetnek, amely Lampert Géza nevével most jelent meg. A jeles író, aki a szépliteratura terén igen jó nevet szerzett magának, ebbe a könyvbe kisebb dolgainak gondosan megválasztott gyűjte­ményét foglalta, amelynek bizonyára meg lesz a sikere. A szerző az ő novelláiban és rajzaiban következetes eddigi irodalmi állásfoglalásához, hogy megmaradjon azon az ösvényen, amelyet a maga számára megszabni látszik. Munkáiban nyugodt, csöndes, kedves humor jut megnyilat­kozáshoz, amelynek nyomán alakjai szint nyer­nek s a kis történeteket is derült szinben kap­juk. Nagy súlyt helyez arra, hogy alakjait gon­dosan megrajzolja és hogy történetei formásak legyenek. Mindazt, amit a közönség elé bocsát, igazi magyarsággal irja meg s azokban költői szárnyalást is találunk. A most közreadott kötet­ben „Az élet völgye" címmel mesedrámát is ad, amely öt képre terjed. Ebben mint szinműtró és poéta egyaránt érvényre jut. Aligha csalódunk, ha azt hisszük, hogy ez a megkapó és poétikus kis dráma méltán megállaná a helyét elsőrangú színpadon is, amelynek előadói bizonyára siker­hez jutnának vele. • (Kis mesék a nagy háborúról.) Ezzel a címmel jelent meg egy­­ csinos kiállítású és il­lusztrált kötet, amit a szerző, Faragó Jenő, a kis­fiúk és a kis leányok számára írt, hogy a most folyó nagy időkről azok is tudomást ve­gyenek. Az író egy fiúcska háborús naplója alakjában adja a háború rövid történetét, meg­ismertetve az uralkodókat, a kormányférfiakat, a vezéreket a földrajzzal együtt Ad azonkívül néhány háborús verset A Gergely Imre rajzai­val tarkított kötet három koronáért szerez­hető meg. • (Asszonysirás.) Füzetbe foglalta­­teste néhány novelláját László Aladár és Asszonysi­rás címmel adta közre. A nem nagy igényű apró­ságok­ egyike-másika nemcsak nemes ambíció­ról, de tehetségről is bizonyságot tesz, kilátást nyújtva arra, hogy az író egykor valamikor a szépliteraturának számottevő művelője lehet . (Magyar történelmi emlékek.) A magyar tudományos akadémiának ily címmel megjelenő vállalatából immár a negyvenedik kötet került a könyvpiacra. Ebben a könyvben dr Thallóczy Lajosnak „Jajca története" című művét kapjuk egy térképvázlattal, oklevélhasonmásokkal, szin­nyomatú címerképpel és több ábrával. A kö­tetnek azt a részét, amely az oklevél­tárt foglalja magában, Horváth Sándor állította össze. A munkának húsz korona az ára. • (Művészvilág.) Ezzel a címmel indul meg ma, január 23-án, a legújabb illusztrált magyar-német nyel­vű művészeti hetilap, amely híreivel, riportjaival, szép­irodalmi cikkeivel képeivel beszámol a színház és a varieté körül lejátszódó minden eseményről, azonkívül lexikonszerűen is közli az európai varietévilág esemé­nyeit. A lap főszerkesztője Lenkei Zsigmond, felelős szerkesztője Radó István, főmunkatársa Gábor Jenő. Előfizetési ára félévre tíz korona, egyes szám negyven fillér. * (Debrecenről.) Abból az alkalomból, hogy most van kétszáz éves fordulója annak, hogy Debrecen sza­bad királyi város lett, a város két levéltárosa, Koncz Ákos és Herpay Gábor, kötetben számol be arról, hogy mily körülmények között emelték Debrecent sza­bad királyi városi rangra. A szerzők a munka első ré­szében a város legrégibb történetét mondják el, hogy azután a rangemelésről szóljanak, amiben Lipót ke­gyelméből részesültek, aki a város nevét De­bröczön­nek írta. Végül a város címeréről emlékeznek meg a jeles munkában több más dologgal együtt. Itt jegyezzük fel, hogy Debrecen a kétszázados évforduló megünnep­lését a háborús viszonyokra való tekintetből a béke ide­jére halasztotta. 4-től kezdve, nyolc egymást követő pénteken, minden­kor délután öt órakor, előadásokat rendez azoknak, a feladatoknak megvilágítására, melyek a világháború nagy éveiben szerzett tapasztalatok alapján tanügyi és köznevelési intézményeinkre, vagy egyes tanulmányi ágakra a közel­jövőben várakoznak. Előadásokkal sze­repelnek: február 4-én dr Szász Károly, a képviselőház alelnöke, Kemény Ferenc főreáliskolai igazgató; 11-én: dr Marczali Henrik egyetemi tanár, Nagy László tanító­képző intézeti igazgató; 18-án: dr Imre József egyetemi tanár, Urhegyi Alajos tanítóképző intézeti tanár; 25-én: dr Fest Aladár tankerületi főigazgató, dr Petri Mór tan­felügyelő; március 3-án: dr Bozóky Endre, az országos közoktatási tanács titkára, dr Itoch Nándor főgimná­ziumi tanár; március 10-én: dr Kacsóh Pongrác székes­fővárosi főigazgató; 17-én: dr Alexander Bernát egye­temi tanár, dr Nádai Pál iparrajziskolai tanár; március 24-én: Berta Ilona, az Erzsébet Nőiskola igazgatója, dr Radnai Rezső miniszteri tanácsos. A montenegrói királyné Lyonba érkezett. Lyon, jan. 21. A montenegrói királyné a hercegnők­kel ideérkezett Összeül a görög kamara. Athén, jan. 21. (Havas.) A kamara hétfőn újra össze­ü. Trónbeszédet nem fognak fölolvasni, a kormány azonban föltartja­­magának, hogy későbbi időpontban nyilatkozatot tegyen a politikai helyzetről. Pénzügyi hírek. * Az új német hadikülcsön. A negyedik né­met hadikölcsön tudvalevőleg márciusban ke­rül kibocsátásra. A pénzügyi körök véleménye szerint ez alkalommal a rövid lejáratú kincstári jegyek kerülnek kibocsátásra és pedig 4 száza­lékos kamatláb mellett. A visszafizetés hét év múlva, 1923-ban történik. Az új kincstári jegyek valószínűleg 91-es árfolyamon kerülnek kibo­csátásra. * Angol biztosító­ társaságok Magyarorszá­gon. Egy budapesti háztulajdonos angol bizto­sító társaságnál van biztosítva és a háború kiüté­se után meg akarta szüntetni az angol társaság­gal kötött szerződést; e célból pert indított. A bu­dapesti törvényszék, mely előtt a per folyt, ki­mondta, hogy az Anglia és Ausztri­a- Magyaror­szág közt kitört háború magában véve nem elég ok arra, hogy a biztosító fizető- és teljesítő képes­ségébe tetett hitet megingassa. A biróság emiatt és arra való hivatkozással, hogy a magyar bizto­sítottak érdekeinek megóvására, a biztosított álláspontját jogtalannak tekintette. (33. P. 6004/7/1915.) Németországban, ahol pedig szigo­rú és szakszerű állami ellenőrzés van, a bírósá­gok máskép gondolkoznak. Hasonló esetben a hamburgi főtörvényszék (III. Z. S. Bf. III. 90/15) kimondta, hogy a biztosított a biztosítási szerződéstől a háború következtében az angol törvényekben beállott változások folytán egyol­dalúlag elállani jogosult A biztosítottat nem lehet kény­szeríteni, hogy megmaradjon oly szerződés­ben, amelynek megtartását az ellenfél az ellensé­ges államok polgárai javára való fizetések telje­sítését tiltó törvényre hivatkozással megtagad­hatja. Minthogy a budapesti törvényszéknek hi­vatkozott ítélete még nem jogerős, kétségtelennek tartjuk, hogy a mi felső bíróságaink is megfon­tolás tárgyává fogják tenni, váljon a magyar pol­gárokat kötelezzék-e a biztosítási díjak fizetésére, egy olyan ellenséges állam biztosító társasága ja­vára, amely állam a saját polgárainak is megtil­totta, hogy ellenséges állam polgárai részére fize­tést teljesítsenek. A magyar kormány által kiren­delt biztosok ilyen körülmények közt semmi tár­gyi biztosítékot nem nyújthatnak az angol­ és egyáltalában az ellenséges államok biztosító tár­saságainak fizető­képességére nézve. Ép oly ke­véssé, mint azok a hangzatos nevű előkelőségek­­ből álló igazgatóságok, amelyekkel a külföldi biz­tosító társaságok itteni fióktelepei magukat feldí­szítik és befolyásukat öregbítik. Ez az újabban felburjánzott üzleti divat ugyanis semmi törvé­nyes alappal nem bír, mert egy külföldi biztosító társaság itteni fióktelepe mellé kirendelt igazga­tóságot kereskedelmi törvényünk nem ismer, an­nak tehát sem törvényes hatásköre , sem tör­vényes felelőssége nincsen. Ilyen igazgatóságok létesítésével a külföldi biztosító társaságoknak egyéb céljuk nincsen, mint maguknak illegális tekintélyt és befolyást szerezni és biztosítani. Minthogy pedig az ilyen igazgatóságok tagjainak scrupulusuk arra nézve nincsen, hogy az ilyen bár busás díjazással járó, de a jobb erkölcsökbe ütköző állásokat, melyekkel honfitársaikat meg­tévesztik és megkárosítják , elvállaljanak, a biz­tosítási törvény revíziójának lesz feladata arról intézkedni, hogy az ilyen ingoványos erkölcsi alapon nyugvó, bár díszes állások kreálásával a külföldi biztosító társaságok elláttassanak. * A külföldi pénz árfolyama. Bécsi jelen­tés szerint az osztrák államvasutak pénztárai külföldi pénzek eladásánál e hó 20-tól kezdve a következő árfolyamokat számítják: 100 márka , 148.50 korona, 100 frank , 167.50 korona és 100 rubel­t 250 korona. A külföldi pénzek vé­telénél 100 márkát 147,50 koronába, 100 frankot 165 koronába, 100 aranyrubelt 250 koronába és 100 ezüst vagy papírrubelt 200 koronába számí­tanak. * Svájc új kölcsöne. Bernből jelentik, hogy a svájci szövetségi tanács immár a negyedik százmilliós kölcsönt bocsátja ki a mozgósítási költségek fedezésére. A 4­4 százalékos kölcsön 97,5-ös árfolyamon kerül kibocsátásra és hat évig fel nem mondható. * Sorsolás. A Pesti magyar kereskedelmi bank zálogleveleinek legközelebbi rendes sorsolását folyó hó 27-én tartják meg királyi közjegyző jelenlétében. Kereskedelem. * A szeszpiac helyzete változatlanul sivár. Amióta a pénzügyminiszter rendelete a maximál mális árak megtartását illetőleg megjelent, a legkülönfélébb módon igyekeznek egyesek a rendeletet kijátszani és ez az igyekezet a leg­­több esetben eredménynyel is jár, ami által az üzérkedők vállalkozási kedve fokozódott. A kar­tel képtelen az ország szükségletének még csak nagyobb részét is ellátni, a kartelen kívül állói cégek pedig túlnyomó részben más célra használ­ják fel az általuk előállított szeszt s igy a fo­gyasztás részére szükségelt szeszmennyiség még csak megközelítőleg sem áll rendelkezésre. A helyzet napról-napra rosszabbodik s bár be­avatott oldalról a pénzügyminiszter közbelépé­­­sét közelállónak mondják, ami az ügy érdekében nagyon kívánatos is volna, mégis félő, hogy a rendelkezések késedelmes megtétele által a hely­­­zet annyira rosszabbodik és oly nagymértékű szesz vonatik el eredeti rendeltetésétől, hogy a rendelkezések már post festum történvén, nem fogják elejét vehetni annak a veszedelemnek, mely a nyári hónapokra fenyegeti a szeszfo­gyasztásra utalt köröket Kontingens adózatlan nyersszesz 130 K, adózatlan finomszesz 140 K, Exkontingens adózatlan nyersszesz 110 K, adó­zatlan finomszesz 120 K. Adózott finomszesz 360 IL Denaturált, mely maximálva nincsen, 135—140 koronát jegyez. * A nyersbőrpiac. Tekintettel arra, hogy az általános szükséglet úgy felsőbőrben, mint talpbörben tartós és a tímárok a hadvezetőség, valamint a magánszükséglet részéről megrendi ölelésekkel túl vannak halmozva, a kereslet mar­i habörökben minden súlyra igen nagy. Az egyes vidékeken található készletekről különböző hírek érkeznek. A nyersbőr központ központi raktá­raiban állítólag sok millió értékre rugó készle­tek vannak felhalmozva, amelyek értékesítetlenül hevernek. Ezen a bajon, tekintettel a túl nagy szükségletre, a lehető leggyorsabban kellene segíteni. Németországból is érdeklődnek nyers­bőrök iránt, azonban kiviteli engedélyeket egyelőre nem adtak. Csaknem ugyanilyen hely­zetről számolhatunk be borjúbőröknél, melyekre a semleges külföldről nyilvánul érdeklődés. A­ fenálló kiviteli tilalom folytán ezek a török­ sem vihetők ki. Kecskebörökre az érdeklődés alább hagyott és csakis néhány helybeli speku­­láns gyűjti, vagy pedig Ausztria különböző ti­ i­márságaiban adatnak el cseres bőrök kikészítésé-* re. Kiviteli engedély erre szintén eddig nem adatott. Juhbörökre az üzlet változatlan, bőr­gyapatra több vagyonra van rendelés és pedig príma hosszú gyapjas merinó árura. Egyéb juh­bőrfajtákra, valamint báránybörökre a helyzet csendes. * A cukor árának emelése Németországban. A berlini Taegliche Rundschau jelentése szerint a német kormány valószínűleg beleegyezését fogja adni ahhoz, hogy a nyerscukorgyárak a cukor, árát három márkával emeljék. * Az angol rendszer helyett a méter. A német gyapotszövő szövetség munkabizottsága azt a kérést terjesztette a kormány elé, hogy az angol rendszer helyett törvényileg rendeljék el a fonálnak métermérték szerint való számozását. * A szénaüzlet. Széna, szalma, takarmány.) (Fuchs József nagykereskedő, V., Kálmán­ utca 17. Takarmány-raktár a Józsefvárosi pályaudva­ron. (Budapest, 1916 I. 21.) A hetivásáron széna-és szalmában csekély behozatal és jó kereslet volt. Eladatott: középminőségü, jobb és elsőren­dű széna 650—850 K., muhar 9—10 K., alom szalma 450—550 K., zsupszalma 650—750 K., szecska 500 K. per 50 kiló fuvaronként házhoz. 17

Next