Pesti Hírlap, 1916. január (38. évfolyam, 1-31. szám)
1916-01-20 / 20. szám
zivája azt a közvetett stratégiai célt is szolgálja, hogy az entente szalonikus akciójávalszemben a mi erőinket lekösse. A Kövess sereg ugyan épen az alatt a huszonnégy nap alatt, amíg az újévi csata folyt az oroszokkal, Irlelt® meg Montenegró fegyverletételét, balkáni hadműveleteinkre tehát a legcsekélyebb hatással sem volt Oroszország ,Jévi Oifenxh íga s nem igen lesz a most megkezdett új orosz offenzíva sem. De Oroszország mindenesetre megteszi szövetségi kötelességét, el lehetünk tehát készülve rá, hogy a közeljövőben mind fokozottabb erővel fognak az oroszok támadni, hogy balkáni hadműveleteinket lehetőleg befolyásolják. Hogy Oroszország új offenzivájának mennyire célja a szövetségesek terermentálités é, azt mi sem biszonyitja jobban, mint az, hogy keletgaliciai és besszarábiai offenzivájával egyidejűleg kezdte meg offenzíváját a Kaukázusban is. Nyolc nap óta folyik a Kaukázusban a hava oroszok és törökök közt, a helyzet azonban a törökökre nézve kedvező, bár az ellenség nagy számbeli fölényben van. Nyolc nap óta folytatják az oroszok támadásaikat egy 150 kilométeres fronton, csaknem az egész török-orosz határ szélességében , a leghevesebben a centrumban, Jd helység és az Arasz folyó között, tehát Mi kivalóan azzal a célla], hogy a török harcvonalat Erzerum irányában áttörjék. Az oroszok azonban a Kaukázusban sem boldogulnak, bár azt, hogy a törökök erősítéseket vonjanak a kaukázusi frontra, tényleg elérték: a január 18-iki török hivatalos jelentés már hírt is fed a török erősítések megérkeztéről. A Gallipoli-félszigetelt felszabadult török erőknek akár a szalonikii, akár más harctereken való fölhasználása szülte a kaukázusi orosz offenzíva tervét az entente nyugati hatalmai tehermentesítésére. Azonban remélhetőleg itt is ki fog rövidesen derülni, hogy Oroszország csalódott; azok a török erősítések, amelyek a kaukázusi frontra érkeztek, nem vonattak el olyan akciók elől, amelyeket török szövetségesünkkel elhatároztunk s ezeket az akciókat semmikép sem fogja befolyásolni az oroszok kaukázusi offenzívája sem. A besszarábiai és kaukázusi orosz offenzívák sem közvetett katonai céljaikat,, sem politikai céljaikat elérni nem fogják. Ezeket az indirekt katonai célokat az imént már kifejtettük. Ami a kaukázusi orosz offenzíva politikai célját illeti, az kétségkívül az, hogy Perzsiára nyomást gyakoroljon az angolokra mind fenyegetőbb mezopotámiai helyzet miatt,a besszambuti offenzíva politikai célja pedig egészen nyílt, a Balkán még semleges országaira akar nyomást gyakorolni. De azt hiszszük, hogy Montenegró kapitulációját igen nehéz feladat már bármivel is ellensúlyozni a nem kevésbbé Vilmos császárnak Kradon való megjelenését és a bolgár királyival való találkozását. A központi hatalmak további balkáni hadműveleteit irányító és vezető két a megértéshez, hanem mivel egy kitűnő példája annak a szimplizmusnak vagy korlátoltságnak, aielybe az ú. n. szociális gondolkodásnak elhamarkodott ítélkezésre hajló hívei elég gyakran beleesnek. Nagyon szépen, nagyon szociálisan hangzik az a fölfogás, hogy a gögü* nagyságés aszessenye a szegény cselédleány, ha ugyanazt a bűnöd vagy hibág tettet követik el, egyformán ítéltessenek el, valójában azonban nagyon igazságtalan. Igazságtalan még akkor ia, ha a filoptomániának létezésében nem is hiszünk « ezt a betegséget tisztán csak a gazdag tolvajok joenletejtésére kitalált mesének tartjuk. Mert bizonyos, hogy egy felnőtt, úriember vagy nő számára a hivatalos tolvajjá minősítés m a a börtönbeutalás egész életére szóló, esetleg katstaktróf 40» hatású megbélyegzést jelent, míg ugyanezt az alsóbb osztályok tagja kellemetlen, de azért elviselheti" epizódként éli át. Hogy ez jól van-e így vagy nem, az mellékes, de így van. Az az ellenérv dig, hogy a művelt ember műveltsége eulypsiitóan esik a latba a lopás esetében, igen gyönge érv, mivel a műveltség egyáltalában neon erősíti okvetlen a magánvagyon tiszteletét, sőt igen gyakran gyöngíti ezt. Igy áll a helyztk ha a kraptomúniát melé* nelv tekintjük * a fényűzési cikkeket vagy kiebb műtárgyakat lopó hölgyeket makkegészséges lépyeknek tartjuk. Ami azonban, mostan aztán áttérhetek erre, nagyon valószínűtlen. Az persze, hogy van-e pontosan körülhatárolható khptomás férfiú, Falkenhayn vezérkari főnök és Mackensen marsall szintén elkísérte a császárt Nisbe. Ennek a találkozónak tehát nemcsak politikai, hanem katonai jelentősége is egészen nyilvánvaló. * Montenegróban, még mielőtt az ellenségeskedések befejeződtek volna, Virpazar megszállása alkalmával húsz acélágyut zsákmányoltunk. Ez a husz acélágyú zárja le a Montenegró elleni hadjáratot, amelyben — mint Kövess tábornok, a harmadik hadsereg parancsnoka, a magyar képviselőházhoz intézett táviratában mondja.: • — Magyarország és társországai hős fiai hagyományos vitézségükkel és halálmegvetésükkel tündöklően kivették részüket a kivívott győzelemből. Jól esik följegyezni ezeket a meleg sorokat, nemcsak azért, mert ez az első hivatalos megnyilatkozás arról, hogy Montenegrót magyar fegyverek kényszerítették a kapitulációra, hanem azért is, mert ebből a táviratból benső megelégedéssel vehetjük tudomásul, hogy Kövess tábornok, aki békeidőben a nagyszebeni hadtest parancsnoka volt, nemcsak kitűnő hadvezér, hanem közjogi érzéke is van. Tolvaj nagyságuk. Irtás SZÁSZ ZOLTÁN. Megint olvadhattuk abból az alkalomból, hogy urinüket boltokban selyem- vagy ezőmelogútron kaptak rajta s állítólag ldoptománia~-4 tuincöitvan őket, szanatóriumba szállítottak, ezt a régi ki'Hit'U éledi „Ha szegény ember lop, akkor tolvaj és börtönbe csukják, ha gazdag teszi ugyanezt, akkor kleptomátuárnak nyilvánítják s szanatóriumban helyezik eli. Polgári és titodál demokrata lapok holtak ily szellemű cikkeket s minden hozzászólás a dologhoz az egész klapiomániát meseként, a konvencionális egy neme gyanánt tüntotta föl a az uri hölgyek tolvajlásnak állítólag tzedd elintézésében valami nagy igazságtalanságot látott. Nem tudom, mi igaz ezekből az esetekből, akár ami a lopás tényét magát, akár ami a súlyosabb következmények kimaradását illeti. De ez nem is fontos. A felsőbb és vagyonos osztályokhoz tartozó nők által elkövetett lopás ismert gyakori jelenség , az is bizonyos, hogy gyakran ilyen előkelő tolvajok ügye a rendőri vagy törvényszéki elbánás zord világából szép csöndesen átcsuszik az orvosi kezelés diszkrét ég csebb régióiba. Modern korjelenség ez, főleg nagyvárosi tünet, bár lehetséges, hogy a régi kultúrnépek életéből is klkke akadt. Elfogulatlan istegvilágítása nemcsak azért érdekes, mivel egy izgató jelenséget hoz közelebb Kövess fölszabadult haderejétől különben már előre retteg az entente. Az olasz és francia lapok e legnagyobb veszedelemnek tartják, hogy ez a hadsereg most elindulhat Albánia felé, egy francia katonai szakértő pedig arról ír, hogy Kövess hadserege átkarolhatja az entente balkáni seregének balszárnyát, amely ilyenformán a legveszedelmesebb helyzetbe kerülhet. A refrén természetesen ismét az: elessen Olaszország Albániába és védje meg az érdekeitt, Montenegró fegyverletétele a legkínosabb hatást váltja ki Olaszországban, hiszen ez a kapituláció tulajdonképen Olaszország veresége. Az entente Szerbiát, Montenegród Albániát Olaszország érdekszférájába utalta; ezt az érdekszférát Olaszország, mint a példa mutatja, elég alaposan megvédelmezte. Iróniában szakadatlan tanácskozások folytak, Balandra, Sonnino, a pénzügyminiszter, a gyarmatügyi miniszter sorra kihallgatáson jártak az olasz királynál, utána egymás között tanácskoztak és már hír van arról, hogy a Salandra-kormánynak kezd komoly ellenzéke összeverődni: a radikálisok csoportja törekszik a kormány megbuktatására. Olaszországnak alighanem újabb válságon kell keresztül mennie, megingott Cadorna állása miának nevezhető betegség, más kérdés. Nagyon valószínű azonban, hogy az összes ilyenfajta, érthetetlennek látszó eltévelyedésekbe eső nők valóban többé-kevésbbé kóros jellegű egyének vagy legalább is tettük végrehajtása idején zilált lelkiállapottal bírtak. Hisz már bizonyos, a nőknél szabályszerűen ismétlődő élettani folyamat is alkalmas arra, hogy a nő beszámíthatóságát másólag gyöngítse; sokak szerint ennek a körülménynek a szerepe nagyobb, mint rendeseni gondolják; egy angol természettudós például azon az alapon vetette el a nők igényét a választójogról, hogy periodikusan visszatérő elmegyöngeségben szenvednek. Leas még csak egy normális, az egészséges nőknél előforduló körülmény. De hány nő szenved valóban olyan idegbetegségben vagy egyszerűen csak lelki abnormitásban, melynek eredménye az a hajlam, hogy tömegesen szabadon előtte fekvő csábító külsejű tárgyakat eltulajdonítson. Hisz bizonyos, hogy igen sok ember s főleg nő áldozata olyan könnyebb, de azért igen bonyolult idegbajoknak, amelyek nmehének orvosi kezelés alatt, esetleg a szenvedő fél előtt is ismeretlenek s csak egy ilyen kleptomániás cselekedet folytán "derülnek ki. Nem kell tudományos büntető jogásznak lenni ahhoz, hogy az ember belássa és vallja a legtöbb bűntett, sőt erkölcstelen cselekedet patrio-logikus eredetét. A bűn a cselekvés betegsége igen gyakran együtt jár a cselekvő embernek magának is betegségével. S ép ezért az a hajlam, hogy a bűnös emberben a beteg embernek-írjuk PESTI HÍRLAP --— 1916. január 20., csütörtök.