Pesti Hírlap, 1916. március (38. évfolyam, 61-91. szám)

1916-03-23 / 83. szám

1016. március 23., csütörtök. PESTI HÍRLAP mindenki jól érezze magát, a következők: gróf Ariz Nándorné, Bárczy Istvánné, Draeche Lázár Alfrédné, báró Fiath­ Miklósné, báró Ghilliioy Imréné, gróf Hadik Karolina, Jekkelfalussy Zoltánné, Kirchner Flermanné, gróf Klebersberg Kunóné, Lánczy Leóné, Lónyay Sán­dorné, Majthényi Anna, zombori Rónay Jenőné, báró Schossberger Viktorné, gróf Teleki Sándorné, Vojnich Sándorné, Wilczek Frigyesné, Wlassics Gyuláné. A ren­dező hölgybizonság tagjai: báró Dáhffy Györgyné, dr Benedikt I­enrikné, Beöthy Lászlóné, Bernáth Gézáné, Barzevíczy Albertné, báró Forster Jenőné, özv. Föld­véry Gáborné, dr Jlerzog Oszkárné, Il­itsy Pálné, Krausz Pálné, gróf Korniss Károlyné, Kuzmík Páln­é, Mandelánné 11. Márta, Meskó Ábrisné, Mihdiyíty Ödön­né, Molnár Viktorné, Návay Lenke, dr Neumann Ar­minné, Patay Gyuláné, Pejacsevich Jolán grófnő, Peja­csevich Katinka grófnő, Pekár Gyuláné, báró Pongrácz Jenőné, gr. Pongrácz Ferenczné, Rickl Gyuláné, Schwartz Félixné, Sényi Péterné, Szalay Gáborné, báró Szalay Péterné, özv. Weiss Fülöpné, Wielandt Arturné, gróf Zichy Károlyné. A rendező úri bizottság: Elnökök: Bárczy Istvánné, Lánczy Leó. Tagok: Agay Vilmos, Fáy József, Geréb István, Gyömrey Aurél, Faragó Géza, Ilaupt Stumm­er Leó, báró Jakabffy Tibor, K. Kovács Gyula, Kállay Tamás, galántai Nagy László, Bakacs Bessenyei György, Karácsony Antal, Kubihyl György, Orosz György, Posztoczky Kristóf, zombori Rónay Gyula, báró Schosberger Viktor, gróf Scherr Thos Béla, Szilassy Zoltán, báró Uray Gyula, Schwimmer Ká­roly, gróf Wilczek Frigyés, gróf Fáy Károly. Belépő díjak: Személyjegy 10 korona, családjegy (8 személyre) 25 korona, tiszti jegy 6 K, egész páholy (5 személyre) 25 K, páholyülés 5 K. A páholyok kö­zönsége a terembe nem léphet be. Jegyek válthatók: az Auguszta Alap elárusító üzletében (Kossuth Lajos­ u. 1), a h­ádsegélyző hivatal elárusító üzletében (Múz­eum­körút 3 és Andrássy-út 1. A Szürke Est teljes jövedelme H h­adsegélyző hivatalé, a Nemzet Ilázáé és a Harctéri Gyorssegélyé. Színielőadás a sebesülteknek. Március 27-én dél­után 3 órakor a Vígszínházban gróf Khuen-Héderváry Károlyné védnöksége alatt előadják a Zsuzsika operet­tet a sebesült katonák javára. Jegyek kaphatók Szászy-Schwarz Gusztávnénál (Bajza-utca 3) és Singer Zsig­mondnénál (Zoltán-utca 18). Jön a rigützsíkocsi! Március 2­1-én, pénteken, a Vö­röskereszt szeretetadományokat gyűjtő járatai a főváros VI. kerületét keresik fel. Találkozás a Liszt Ferenc­téren lesz. A közönséget arra kérik, h­ogy gum­mihulla­dékokat is adjanak át a gyűjtőkocsinak. A Nyugat matiné műsora, melyet a háborúban megvakult katonák javára tart meg vasárnap délelőtt 11 órakor a Zeneakadémiában, már­ végleg meg van álla­pítva. A bevezetőt Ignotus mondja el néhány, a hábo­rúval összefüggő irodalompolitikai kérdésről. Ady En­dre és Babits Mihály új verseket olvasnak fel, Kéri Pál a Verdun elleni offenzíváról Móricz Zsigmond novellát, Karinthy néhány humoros dolgát olvassa fel. Székely­hidy Ferenc Ady és Babits dalokat énekel. Jegyek kap­hatók a Nyugat kiadóhivatalában (IX., Lónyay­ utca 18.b.). A budapesti h­onvéd önkéntesek ünnepélye. A buda­pesti kerületi tartalékos tiszti iskola önkéntesei az el­pusztult kárpáti falvak fölsegélyezésére parancsnokuk, Szaák Elemér honvédszázados, kezdeményezésére zárt­­körű ünnepélyt rendeznek. Hogy a nemes célra minél nagyobb összeg gyűljön egybe, maga Szaák százados jár elől fáradhatatlan tevékenységgel, nemkülönben az összes önkéntesek is, Tolnai ferenc hadifagygyal élükön. A Bulyovfszdy­ utcai leánynevelő intézet fénye­sen sikerült múlt hét rendezett vasárnap délelőtt a vö­rös félhold javára a török főkonzul és neje védnöksége alatt. Közreműködtek: Jászai Mari, Buttykayné Kosdry Emma, dr Dalnoky Viktor, Pakols József, Buttykay Ákos, Herman Mily, Manheim Ilona, Schwarcz Rózsi, Takács Margit és Molnár Irma. A tiszta jövedelem &70 korona. A Törekvés Sport Egylet az északi főműhely dísztermében fényes sikerű jótékonycélú művészestélyt rendezett. Zajos­ok jól megérdemelt sikert arattak: Mé­száros Gizella, Wagner Erzsike, Frimmel Erzsike és Lö­vennósen Sarolta. A férfi szereplők közül Némethy Fe­renc művészi hegedűjátékával, továbbá Baghy Gyula, Müller Károly, Stoll Károly, Antóny Károly és Czigány Sándor. Az előadás a művészi sikeren kívül a jótékony­cél javára 400 koronát jövedelmezett. A jó rendezés és a siker előkészítésének érdeme Fischer Mór, Szekeres Ernő, Székely Béla, Pártos Gyula és Löwenrauen Ki­­rályé. Auguszta főhercegnő kórházlátogatása. Auguszta főhercegasszony udvarhölgye, Majthényi Alma társasá­gában meglátogatta a Bien Vörös Keresztes lábbadozó otthonnak Vilmos császár­ út 22. szám alatt levő új he­lyiségeit. A fenséges asszonyt a kórház és az otthon főnöknője, Doroghi Berta­­rna és dr Gruber Sándor ez­redorvos fogadta. A Haladás Műkedvelő Társaság f. hó 19-én dél­után nagyszabású kabarét rendezett a Pestel' Lloyd dísztermében a Nádor­ utcai hadikórház javára. Közre­működtek: Filipp Mizzi, Stoll Sárika, Varsány Annus és Manci, Barsay Bözsike, Hevesi Györgyi, Boros En­dre, dr Pallos Au­dor, Deutsch Endre, Krammer Sándor. Budapesti németek isidu­lt tűzhelyeinkért. A bu­dapesti Önkéntes Örsüreg német csoportjának központi parancsnoka, Frei Ferenc, 000 koronát utalt át a Fel­dúlt Tűzhelyeket Újrafelépítő Bzottságb­ak azzal a kérdéssel, hogy ezt az összeget e­gy elpusztult kárpáti ház újrafelépítésére fordítsa én ett a házat táblával mint az önkéntes Ürsüreg német csoportjának házát jelölje m­eg. A tábori püspök látogatása. Bielík Im­kre tábori püspök ma meglátogatta a XVI. helyőrségi kórházat, ahol Karowski Károly főtörzsorvos, kórházparancsnok, Nátty Ignác alezredes és Hangay Rupert tábori lelkész fogadták. A püspök fölkereste a, súlyos igér megyltetcek­ ,­akiket lelki vigasz­szál látott el. A Pesti Hírlap szerkesztőéé­géhez a következő adományok érkeztek: A megvakult katonáknak: Schwarcz Sz­idi, Fischl Janka, és Adler Janka gyűjtése az izr. farsang alkalmá­val 22.20­18, Bielitz Gizella, Aczél Samu halála alkal­mából koszorúmagválás 20 K. A Vörös Kereszt részére: Trattner Lipót Kovarcz gyűjtése a Pufim ü­nnepe alkalmával 1 K. Az eleset káliméti családjaitlak: Huszárok Cell­dömölk 1 K. A harctérről Ujabban küldött Ibolyákért be­folyt 11.70 K. Az újságírók nyugdíjalapjára. Józan Dornáthé Docsi­­ K. Gróf Dolma-Schlodien­ a ,"Möwe" bravúrjairól. Berlin, márc. 22. A Lokalunzeiger mai száma érdekes beszél­getést közül gróf Sohita Schlodiennel, a „Möwe" parancsnokával. — Január elsején a „Möwe" az Atlanti­óceánon úszott — kezdte a beszélgetést gróf Dolina. — A hajó nagyon jó állapotban volt és a legénység állapota oly kitünő volt, h­ogy elhatá­rozhattam magamat nagyobb vállalkozásra. Az első napon déltájban füstfelhök tű­nt fel a látha­táron. Mivel észrevettél­, hogy a gőzöst, amelytől a füist származott, utol tudjuk érni, a „Möwe" azonnal megkezdte az üldözést. Több óra múlva — mi már meglehetősen­­előre haladtunk — jobb­ról egy másik gőzös tűnt elő, amely egyenesen felénk tartott. Megvártam, amíg a kettő­ közé ke­rültem, aztán kitüzettem a hadilobogót a nemzet­közi zászlóutasítással: , Azonnal megállani!" Annak jeléül, hogy mind­­a két felhívásunk ko­moly volt, egy-egy éles lövést tettünk a hajók felé. Elképzelem, hogy a hajók legénysége kelle­metlenül érezte magát, amikor ágyúink megdör­dültek. Úgy láttam, h­ogy nagy zűrzavar támadt a hajókon. Ládákat, bőröndöket cipeltek ide-oda. Jön csak az egyik gőzössel foglalkoztam, amely­nek a legénységét át is hozattam. Ezt a­ látszóla­gos ,,figyelmetlenségét" a másik gőzös arra akarta fölhasználni, hogy elmeneküljön. Tényleg sikerült is a látótávolságból kikerülnie, de rögtön üldözőbe fogtam és végre is, mivel egy lövedék közvetlen közelében csapott le, kénytelen volt megállni és megadni magát. Az első nap tehát már két angol gőzös került kezeim közé. Annál nagyobb siker volt ez, mert mind a kettőnek meg­lehetős értékes rakománya volt. Nemsokára mind a kettő a tenger fenekén pihente ki az út fára­dalmait. A következő napon a jó szerencse három gőzöst hozott elém. Reggel hét órakor sülyesztet­tük el az elsőt. A hullámok még össze sem­ csa­pódtak fölötte, amikor egy másik közeledett mesz­erb­ől, amelyet hasonló sors ért. Gyorsan egy harmadik is előkerült, hogy egyesüljön a gyász­ban két előbbi társával. Este hét órakor mind a három romjai körülbelül egy helyen torlódtak össze. — Madeira közelében vagyunk. Reggel el­sülyesztülik egy­ gőzöst, néhány órával később feltűnik az „Appam". A hajó szikratávíróval volt felszerelve és így a mi jelenlétünkről hírt adhatott. Azonkívül utasok is voltak a gőzös fedélzetén. Megint felhúztuk a lo­bogót a " Megállj!" jelzéssel, és ismét eldördült a figyelmeztető lövés, mert a kapitány nem akarta rögtön megállítani a hajót. Amikor a gőzös hátába kerültünk, észrevettünk egy ágyút, amelyet az angol haditengerészet matrózai épen ellenünk akartak irányítani. Gép­fegyvertűz elkergette őket. — A pánik az „Appam" fedélzetén kezdet­ben igen nagy lehetett. Őrülten rohantak össze- vissza az utasok, akik között igen sok asszony lehetett, a mentőövet gyorsan a derekukra csa­varták és összeszedték holmijukat. Csak akkor sikerült egy kissé megnyugtatni őket, amikor átküldtem egy parancsnokot a hajóra, hogy a megadásról tárgyaljon. Az utasokat nagyon megnyugtatta az, amikor közöltük velük, hogy az egyéni tulajdont lehetőleg kímélni fogjuk.­­ Meghatóan szép jelenet volt a fedélzeten lévő német hadifoglyok kiszabadítása. A sze­gény fiúk alig fűttek a szemüknek, amikor ka­binjaik ajtajai kinyíltak és a fedélzetre vezették őket. Síótlanu­l, mélyen meginduva álltak ott. K­én átvitettem őket a „Möwe" fedélzetére és embe­reimmel lelkesen éltettük a császárt. Ritkán hangzott el olyan boldog éljen-kiállás, mint sza­baddá lett tengerészeink fitkáról. — Az „Appam"-on négy angol tiszt és harminc tengerész volt, akiket mint hadifoglyo­kat egy hazai kikötőben sfitettünk. A hajón egy pénizszekrényben aranyrudakat találtunk. Kis szekrényekbe gondosan be voltak csomagolva és amint a pecsétről megállapítottuk, caplandi bá­nyákból s­zármaztak. Az angol fogságból az irón­asztalom fiókjába vándoroltak és igy gyesren egé­d­isen megérkeztek Németországba.­­ Néhány nap múlva a Clan Machavish­ virradt fel számunkra. Reggel fél ötkor füstfelhő tűnt fel a láthatáron, szikratávíróval ellátott gyors hajó közeledett. Megkezdődött az üldözés, de csak akkor k kérültünk a közelébe, amikor sö­tét lett. „"W­hat ships"" kérdeztem tőlük Morse­jelekkel. A kínos válaszban is kérdés volt: „Who are you?" A hajó megfordult. „Itt német cirkáló, álljon meg rögtön!" Párhuzamosan álltunk egy­mással szemben. Teljes sebességgel haladt, címek ellenére átszól nekünk: „Megállottam!" Észreveszem, hogy az angol a drótnélküli távíró­ját használja. A figyelmeztető lövés közvetlenül az orra előtt csap le. Figyelmen kívül hagyják. Most jön a dolog komolyabb része. A legköze­lebbi gránát a hidat találja. Szikratávírója el­hallgat, ellenben most már ő is tüzelést indít el­lenünk. Teljes menetelés mellett kölcsönösen tü­zelünk egymásra. A „Möwe" gyorstü­zet nyit, több találatot megfigyelünk. Úgy látszik most már elég volt neki és ezeket üzeni át: „We stop at all!" A többi aztán a szokásos módon folyt le, a foglyul ejtő kirendeltség megjelenik a fedélze­ten, áthozzák az ellenséges hajó legénységét, a kapitány és két tengerész, akik az angol hadi­tengerészethez tartoztak, foglyaink lettek. A sze­mélyzetből többen meghaltak és megsebesültek. Most már körülbelül kétszáz angol és több mint száz indiai, tehát összesen több mint ötszáz ember volt a fedélzeten. Legfőbb ideje volt, hogy a foglyokat valahol partra szállítsuk. Átküldtem őket egyelőre az „Appamra" és Berg hadnagy azt a parancsot kapta, hogy a hajót, mint német zsákmányt, News Portba vigye. A parancsot a legügyesebb módon teljesítette. — Egy hónappal később ugyanazon a vi­déken cirkáltunk, mindig azzal foglalkozva, hogy amennyi ellenséges hajót csak lehet, elsülyesz­szünk. Egy este, — már olyan sötét volt, hogy a hajó nemzetiségét nem lehetett megállapítani, — egy gőzös került az Utunkba. A kapitány, aki úgy látszik nagyon ügyes akart lenni, arra a kér­désünkre, hogy kicsoda, olyan nevet mondott, amely a világ semmiféle hajójegy­zékében nem volt benne. Megkérdeztem tehát még egyszer és egyszerre más neve lett a hajónak. Később elbe­szélte azután, hogy zavarában tényleg elfelejtette, hogy a „Melvédek" tulajdonképen milyen nevet mondott először. Különben egészen mellékes, hogy milyen név alatt sülyesztettük el a hajót. — Különösen szomorú emlékünk az, hogy gü­zöst ezer üveg Pommery-vel el kellett sül­lyeszenünk, ami annál inkább sajnálatos volt, mert ez az anyag éppen akkor kifogyott a ha­jónkról. Hhogy hol jártunk és hogyan kerültünk elő, az egyelőre a „Möwe" titka. Mindenesetre csattanós példával szolgáltunk arra, hogy a né­m­et kikötők blokádja csak az angolok fant­on­jában él. Belpolitikai hírek. Magyar politikusok látogatása Bécsben. Bécsből jelenti tudósítónk. A magyar parlament több tekintélyes tagja szombaton osztrák parla­­menti férfiak részéről hozzájuk intézett meghí­vásra, vissza fogja adni azt a látogatást, amit az osztrák képviselőház és urak háza több tagja január végén tett Budapesten. Formális meg­­­ézélések ez alkalommal sincsenek tervbe véve, csupán fesztelen eszmecsere. Szombaton délben a magyar­ politikusok tiszteletére a Grand Ho­telben dejeunor lesz. A temcsmórai mandátum. Yewseefei jelen­tik, hogy a tem­emórai választókerület jelölő gyű­lést tartott, amelyen egyhangúlag báró Manaszy Györgyöt, temesmurányi nagybirtokost, a kerü­letnek már két izben volt képviselőjét, jelölték munkapárti programmal. Manaszy nyomban el­mondotta programmbeszédét. Táviratilag üdvö­zölték gróf Tisza Istvánt, gróf Khuen-Háderváry Károlyt és Joannovich Sándor nemesi főispánt. IRODALOM. * (A feh­ér felhő.) Molnár Ferencnek ritka nagy sikert aratott mirakuluma, amely egy fel­vonásból és öt változásból áll. könyvalakban is megjelent, igen csinos kiállításban. Amikor erről megemlékezünk, mindjárt megjegyezhetjük, h­ogy a bravúrosan megírt színdarab mint ol­vasmány is megteszi a magá ha.Ideát is a benne megnyilatkozó bájos poézis, hazafias érzés, meg a magyar katonák iránt érzett szeretet a színpadi külsőségek nélkül is mélyen megkapja az olvasót, jeléül annak, hogy a művészi alko­tások közé tartozik. A kötetnek egy filéron, ötven fillér af­­ára..

Next