Pesti Hírlap, 1916. április (38. évfolyam, 92-120. szám)
1916-04-06 / 97. szám
12 500 koronát nyernek. S08 Lói 11098 3641 5557 6837 9693 10392 10756 13234 14386 15197 15477 20296 20677 24409 25664 25964 26960 28660 29050 31659 33065 33177 34289 34888 35184 41823 42409 43917 44482 45570 45943 47000 47381 49141 49845 50656 50854 53325 55639 55660 55801 58572 58493 60588 61559 61965 63742 65672 67702 67897 70489 72770 72920 76055 79197 80836 81581 81637 82333 03301 83600 88507 89448 89498 91818 92768 93126 93430 93947 98079 98696 101397 102899 101363 105001 107629 108923. Kihúztak még 2824 számot 200 koronás nyereménynyel. Jövő húzás csütörtökön, ápr. 3-án. Török szerencséje űrök! A 36. sorsjáték I. osztályához sorsjegyek kaphatók! Miután Török sorsjegyeit leginkább keresik, szíveskedjék megrendelését Török A. és Társa Bankház R.-T., legnagyobb főárusítónak, Budapest, Szervita-tér 3. postafordultával megküldeni. Egész I. oszt. sorsjegy ára 12 K, fél 6 K, negyed 3 K, nyolcad 1.50 K. Fenti cég 4 vevője a milliós nyereményben részesült. Osztálysorsjegyeket az első húzáshoz (egész ,12.—, fél 6.—, negyed 3.—, nyolcad 1 'A korona) már most rendelnek Dörgő Frigyes, bank r.-t.-nál: Budapestien, Kossuth Lajos utca 4. Felvilágosítás díjtalan! LEGÚJABB: Bethmann H©SSweg beszéd® a német birodalmi gyűlésen • Németország" és nem idegen darab földért véreznek Németország fiai. (A kancellár beszédének elejét „A német birodalmi gyűlés ülése" című cikkünkben közöltük.) * Ellenségeinknél az önámitás, gyűlölködő harag és népbolondítás nagy és széles hátú hegyek módjára üli meg a lelkeket. Az államférfiak is összeülnek és új formulákon törik a fejüket, amelyeket a régiekhez akarnak sorakoztatni csak azért, csakhogy ez az igézet meg ne töressék. Nincs érkezésünk a retorika számára. Erősebb a tények hatalma, amelyet magunk helyett beszéltetünk és ama tényekhez, amelyekkel számolunk, hozzátartozik az is, amely háborús céljainkat elválasztja ellenfeleink céljaitól. Az összes küzdő hatalmak között Németország az egyetlen, amelyet az ellenségeink államkormányzóik szájából azzal fenyegetnek meg, hogy megcsonkítják a birodalmat és szétzúzzák katonai és gazdasági hatalmának lényegét. Azok a hajtóerők, amelyek a háború előtt az ellenünk való koalíciót létrehozták: hódítási hajlam, revánsvágy és féltékenység a világpiacon lévő gazdasági versenytárssal szemben, a háború folyamán minden vereség ellenére e kormányoknál erősek maradtak. Ez általános hadicélok tekintetében Pétervár, Páris és London még mindig egységesek. E ténynyel szemben szembeállítjuk azt a másikat, hogy amikor ez a katasztrófa Európára zúdult, ami nem úgy, mint az 1870. évben, amikor minden német előtt a régi birodalmi tartományok és a császárság mint természetes győzelmi díj integetett, csak egy cél lebegett előttünk, hogy védekezzünk és fenntarthassuk magunkat, ellenfeleinket távoltartsuk határainktól és őket onnan, ahol pusztítási dühüket oly rettenetesen kipróbálták, oly gyorsan, amint csak lehetséges, elűzzük. Mi nem akartuk ezt a háborút. Nem éreztük azt a szükségességet, hogy határait fent megváltoztassuk, amikor a háború akaratunk ellenére megkezdődött. Mi nem fenyegettünk meg semmiféle népet exisztenciájának megsemmisítésével, vagy nemzeti lénye elpusztításával. És mi adja meg erőnket ahoz, hogy otthon a tengerentúli kereskedelmi elzárással kapcsolatos nehézségeket, künn a harcmezőn ellenségeink számának túlnyomóságát elviselhessük, tovább verekedhessünk és hogy győzzünk? Ki hiheti komolyait, hogy hódítószomjúság vezérli Verdimnél a rohamoszlopokat és folyton új hőstetteket vitet véghez? Vagy talán az a nép, amely a világnak oly sok szellemi jót adott, amely 44 éven át a legbékeszeretőbb volt az összes nemzetek között, máról holnapra barbárokká és hunokká változott volna, át? Nem, uraim ez a háború okozói és a saját országukban való hatalmukért aggódok rossz lelkiismeretének kitalálása. Az ellenünk való izgatás vádjának legújabb kinövése amaz állítás, hogy mi a háború befejezése után az amerikai kontinensre, vetjük majd magunkat és mint az első tartományt ott valószínűen Kanadát igyekszünk majd meghódítani. (Derültség.) Hidegvérrel helyezzük valamennyi kitalálásnak ezt a legbalgábbját is a többihez. Ez ugyanaz a képzelődés, mint amaz állítás, hogy Brazíliára vagy egyéb dél-amerikai területre törekszünk. Létünkért, jövőnkért folyik ez a küzdelem. Németországért és nem idegen darák fokiért véreznek és halnak meg künn, Németország fiai. Mert mindegyik közöttünk tudja ezt, azért oly erősek sziveink és idegeink. — Engedjék meg, hogy egy személyes visszaemlékezéssel végezzek. Amikor legutóbb a főhadiszálláson időztem, a császár mellett állottam azon a helyen, amelyre Őfelségét épen egy évvel ezelőtt kísértem. A császár visszaemlékezett e körülményre és mélyen megindult szavakkal mutatott rá arra a hatalmas változásra, amelyet azóta megértünk. Az oroszok akkor a Kárpátok taréjánál állottak. A gorlicei áttörés, Hindenburg hatalmas offenzívája még nem indult meg. Most már messzire benn vagyunk Oroszországban. Akkor az angolok és franciák még Gallipolit rohanták meg és azt remélték, hogy a Balkánt ellenünk lángba boríthatják. Most Bulgária szilárdan oldalunkon van. (Bravó.) Akkor kemény védekező csatákat vívtunk a Champagneban. Most a császár szavainál ágyúdörgés hallatszott át a verduni harcokból. A császár szíve tele volt az Istennel és a hadsereggel és a néppel szemben való hálaadatossággal. Elmondhatom, hogy abban az órában az az óriási muzka, amelyet ez évben a hadsereg és a flotta véghezvitt, erősebben és megindítóbban, mint valaha hatotta át lelkemet. E komoly órában az önök munkája és a mi közös munkánk, uraim, kettőzötten felelősségteljes. Nincs más gondolatunk, mint az, miképen segíthetjük, miképen támogathatjuk legjobban harcosainkat, akik künn az otthonért életüket vetik a serpenyőbe. Egy akarat, egy szellem vezérli őket. Ez a valamennyiünket egyesítő szellem irányítson minket is. Ez az a szellem, amely az apák küzdelmén át gyermekeinknek és unokáinknak erős, szabad jövendőt fog biztosítani. (Élénk bravó-kiáltások és taps.) — Az angolok kiéheztetésre és a német birodalom megfojtására vonatkozó tervét illetőleg a szónok kijelenti, hogy a legerősebb védekezés szükséges. Ha erre a szándékra a tengeralattjárók harcával válaszolunk, úgy ez ellen senki sem emelhet kifogást. (Helyeslés.) A birodalom kormányzatának elengedhetlen kötelessége, hogy egyes érdekeltségek uzsora-üzelmeinek a legerélyesebb módon véget vessen. Az élelmiszereket arányosan kell elosztani és a pénzeszsák privilégiumát meg kell szüntetni. Szemére veti a kormánynak, hogy intézkedéseivel gyakran elkésett, bírálja a sajtócenzúrát és végül kijelenti: Németország szociáldemokratái a háborús teljesítményeikért nem kiváljnak ellenszolgálatot. A haza védelme nem lehet üzlet tárgya, de a csataterekéről visszatérő harcosoknak iszonyú csalódást okozna, ha a kormány ígéretei nem teljesíttetnének. A lövészárokban megedződött új nemzedék nem fogja tűrni, hogy a politikai életet ismét a három osztály drótsövényei közé szorítsák. Az új nemzedék szabadságot és állampolgári egyenjogúságot követel és ha szükség lesz, tudni fogja, hogyan kell azt kiküzdenie a maga részére. Kell azért, hogy a béke első órája az állampolgári szabadság első órája is legyen. (Helyeslés a szociáldemokratáknál.) A vita folytatását ezután holnapra halasztják. A vita. A birodalmi kancellár után optika centrumpárti képviselő és pártvezér emelkedett szólásra, aki a ház nevében köszönetet mond a kancellárnak fejtegetéseiért, mindenekelőtt azért, amit mint a háborúval követett békecélt adott elő. A háború után Európa világpolitikáját uraló kérdés az angol-német viszony marad és ezért fontos, hogy Amerikához való viszonyunkra is vessünk egy pillantást..Odaát a sajtó,a nép és a kormány magatartásukkal azt bizonyítják, hogy rokonszenvük nem Németország, hanem Anglia felé fordul. Az amerikai kormány velünk szemben a betűhöz ragaszkodik, míg a semlegesség enyhe kommentálása csak ellenségeink javára alkalmaztatik. A háborúnak kézzel fogható eredménynyel kell végződnie. Ami a Keletet illeti a kancellár ezeket a kézzel fogható eredményeket világosan megmutatta, ami a Nyugatot illeti, óvatosabban fejezte ki magát. Nem akarunk hódító háborút folytatni,de határanak kiigazítása elkerülhetetlenül szükséges. Ellenségeink politikaikatonai súlypontja nem maradhatérintetlen. Ausztria-Magyarországgal életre-halálra össze vagyunk kötve. Maradandóéletközösségre kell berendezkednünk. (Helyeslés.)" Gazdasági bázisunkat a külfölddel való versenyben a magunk fenmaradása érdekében ki kell szélesítenünk. Nagyobb területi terjedelemre van szüksége, mint aminőt a német birodalom nyújt. Ellenségeink, akik iparunkkal és kereskedelmünkkel együtt meg akartak semmisiteni, kénytelenek lesznek maguk is közreműködni abban, hogy iparunk a háborúból megerősödve kerüljön kl. Mindnyájan óhajtjuk a békét. A györlem jutalma hazánk épsége,műv T egk.szereketében, amely gránitthűség- PESTI HÍRLAP 1016. április 6., csütörtök ben mindnyájan egyek vagyunk. A ránk kényszerített háború következménye világhatalmi állásunk elérése és biztosítása, kell, hogy leszen. A szociáldemokraták álláspontja. Ezert szociáldemokrata utal arra, hogy a londoni, párisi és pétervári hivatalos helyek akancellár azon kijelentését, hogy kész békeajánlatok megbeszélésébe belemenni, valóságos harci riadóval fogadták. A külföld szocialista pártjai is — sajnos — a békére semmi hajlandóságot nem mutatnak, örvendetes másrészről az, hogy a népeknél a békére való hajlandóság növekedőben van. A háború eddigi eredménye után igazán senki sem gondolhat többé Németország legyűrésére. — Ma csak úgy mint a háború elején, — mondotta — készek és hajlandók vagyunk békét kötni. Addig azonban, amíg az ellenség ragaszkodik ahhoz a tervéhez, hogy Németországot összetöri, híven kitartunk a haza védelmében, (Élénk helyeslés.) mert ezzel egyidejűleg a német munkás lét érdekeit is védelmezzük. (Ismételt helyeslés.) Szónok tiltakozik minden olyan kísérlet ellen, amely idegen ország erőszakos elfoglalására irányul és utal arra, hogy Németország katonai helyzete ma kedvezőbb, mint volt valaha, amiért is félremagyarázástól való félelem nélkül egész nyíltan hangsúlyozhatja pártjának a békére vonatkozó akaratát. Minden államférfiú erkölcsi kötelessége mindent elkövetni, hogy a népek megegyezésének útját egyengesse. Ezt elvárják a szociáldemokraták a birodalmi kancellártól is, mihelyt mód kínálkozik egy oly béke megkötésére, amely a német népnek a függetlenséget, a birodalomnak az integritást és a gazdasági fejlődés szabadságát biztosítja. Egyletek és intézetek. — A hirlapirók nyugdíjintézetének igazgatósági ülése. A Magyarországi Hirlapirók Nyugdíjintézetének igazgatósága pénteken,de hó 7-én, délután három órakor ülést tart, amelyre az elnökség az igazgatóság tagjait ezen a hir-alapi úton hívja meg. Napirend: Folyó ügyek. Egyházi élet. A reformáció jubileuma. A debreceni református egyházmegye Dávidházy János kabai esperes és Práter Barna Biharmegye alispánja, gondnok elnöklésével népes közgyűlést tartott. A közgyűlés nagyszabám piagrammot dolgozott ki a reformáció jövő évi négy év-százados jubileumának megünneplésére. A programroot fölterjesztik támogatás végett a konventhez. Mozgalmat indítanak, hogy Budapesten monumentális új templomot építsenek, hogy központi református intézményeket állítsanak fel, hogy fejleszszék a protestáns árvaházat és hogy a központi egyház fentartási alapjából bibliatársaságot létesítsenek. Kívánják, hogy a debreceni egyetemen tanszéket szervezzenek a reformátoroknak és hogy minden templomban emléktáblát helyezzenek el a jubileum alkalmából. Végül elhatározta az egyházmegye, hogy a jubiláris évben átveszi a berettyói ujfalui polgári leányiskolát. Uj pápai kamarások. XV. Benedek pápa dr Drahos János érseki titkárt és Mátéffy Viktor Esztergom városi plébánost a hercegprímás előterjesztésére pápai kamarásokká nevezte ki. Képzőművészet. * (Művészeti előadás a Lotz-kiállításon.) Az Ernst-múzeum nagysikerű Lotz-kiállításán vasárnap, e hónap 9-én, délelőtt, tizenegy órakor művészeti előadás lesz. Ez alkalommal dr Kremmer Dezső fővárosi könyvtárnok fol előadást tartani az első pesti rajziskoláról. Pénzügyi hírek. * Nagy pénzbőség a piacon. A budapesti piacon a mai nap folyamán váltóanyag került leszámítolásra három százalék nettó kamatláb mellett, Bécsből pedig azt jelentik nekünk, hogy a nagybankok ma 20% mellett eszközöltek leszámítolási üzleteket Anyag igen kevés kerül a piacra és intézeteinkben ma nagyobb a pénzbőség és állandó jellegűbb a betéti szaporodás, mint ez valaha eddig még a tavasz elején volt. Mint több vidéki városból jelentik, a „zöld hitel" igénybevételére is alig történik az idén jelentkezés, részlten mert a Haditermény iránt nincs meg azokoni érzés. Kereskedelem. * A szerb okkupátt terület vámrendtartása. Bécsből jelentik, hogy április 10-én Szerbia okkupáit területeire nézve új vámrendtartás lép életbe, amely a hosszátartozó vámtarifával együtt