Pesti Hírlap, 1916. április (38. évfolyam, 92-120. szám)

1916-04-06 / 97. szám

12 500 koronát nyernek. S08 Lói 11098 3641 55­57 6837 9693 10392 10756 13234 14386 15197 15477 20296 20677 24409 25664 25964 26960 28660 29050 31659 33065 33177 34289 34888 35184 41823 42409 43917 44482 45570 45943 47000 47381 49141 49845 50656 50854 53325 55639 55660 55801 58572 58493 60588 61559 61965 63742 65672 67702 67897 70489 72770 72920 76055 79197 80836 81581 81637 82333 03301 83600 88507 89448 89498 91818 92768 93126 93430 93947 98079 98696 101397 102899 101363 105001­ 107629 108923. Kihúztak még 2824 számot 200 koronás nyere­ménynyel. Jövő húzás csütörtökön, ápr. 3-án.­­ Török szerencséje űrök! A 36. sorsjáték I. osz­tályához sorsjegyek kaphatók! Miután Török sorsjegyeit leginkább keresik, szíveskedjék megrendelését Török A. és Társa Bankház R.-T., legnagyobb főárusítónak, Bu­dapest, Szervita-tér 3. postafordultával megküldeni. Egész I. oszt. sorsjegy ára 12 K, fél 6 K, negyed 3 K, nyolcad 1.50 K. Fenti cég 4 vevője a milliós nyere­ményben részesült.­­ Osztálysorsjegyeket az első húzáshoz (egész ,12.—, fél 6.—, negyed 3.—, nyolcad 1 'A korona) már most rendelnek Dörgő Frigyes, bank r.-t.-nál: Budapes­tien, Kossuth Lajos­ utca 4. Felvilágosítás díjtalan! LEGÚJABB: Bethmann H©SSweg beszéd® a német birodalmi gyűlésen • Németország" és nem idegen darab földért véreznek Németország fiai. (A kancellár beszédének elejét „A német birodalmi gyűlés ülése" című cikkünkben közöltük.)­ * Ellenségeinknél az önámitás, gyűlölködő harag és népbolondítás nagy és széles hátú he­gyek módjára üli meg a lelkeket. Az államférfiak is összeülnek és új formulákon törik a fejüket, amelyeket a régiekhez akarnak sorakoztatni csak azért, csakhogy ez az igézet­­ meg ne töressék. Nincs érkezésünk a retorika számára. Erősebb a tények hatalma, amelyet magunk helyett beszél­tetünk és ama tényekhez, amelyekkel számolunk, hozzátartozik az is, amely háborús céljainkat el­választja ellenfeleink céljaitól. Az összes küzdő hatalmak között Németország az egyetlen, ame­lyet az ellenségeink államkormányzóik szájából azzal fenyegetnek meg, hogy megcsonkítják a birodalmat és szétzúzzák katonai és gazdasági hatalmának lényegét. Azok a hajtóerők, ame­lyek a háború előtt az elle­nünk való koalíciót létrehozták: hódítási hajlam, revánsvágy és fél­tékenység a világpiacon lévő gazdasági verseny­társsal szemben, a háború folyamán minden ve­reség ellenére e kormányoknál erősek maradtak. Ez általános hadicélok tekintetéb­en Pétervár, Páris és London még mindig egységesek. E ténynyel szemben szembeállítjuk azt a másikat, hogy amikor ez a katasztrófa Európára zúdult, ami nem úgy, mint az 1870. évben, amikor min­­den német előtt a régi birodalmi tar­tományok és a császárság mint természe­tes győzelmi díj integetett, csak egy cél lebegett előttünk, hogy védekezzünk és fenn­tarthassuk magunkat, ellenfeleinket távoltartsuk határaink­tól és őket onnan, ahol pusztítási dühüket oly rettenetesen kipróbálták, oly gyorsan, amint csak lehetséges, elűzzük. Mi nem akartuk ezt a hábo­rút. Nem éreztük azt a szükségességet, hogy ha­tárai­t fent megváltoztassuk, amikor a háború­ akaratunk ellenére megkezdődött. Mi nem fenye­gettünk meg semmiféle népet exisztenciájának megsemmisítésével, vagy nemzeti lénye elpusztí­tásával. És mi adja meg erőnket ahoz, hogy otthon a tengerentúli kereskedelmi elzárással kapcsolatos nehézségeket, künn a harc­mezőn ellenségeink számának túlnyomó­ságát elviselhessük, tovább verekedhessünk és hogy győzzünk? Ki hiheti komolyait, hogy hódítószomjúság vezérli Verdimnél a­ rohamosz­lopokat és folyton új hőstetteket vitet véghez? Vagy talán az a nép, amely a világnak oly sok szellemi jót adott, amely 44 éven át a legbéke­szeretőbb volt az összes nemzetek között, máról­ holnapra barbárokká és hunokká változott volna, át? Nem, uraim ez a háború okozói és a saját országukban való hatalmukért aggódok rossz lelkiismeretének kitalálása.­­ Az ellenünk v­aló izgatás vádjának leg­újabb kinövése amaz állítás, hogy mi a háború befejezése után az amerikai kontinensre, vetjük majd magunkat és mint az első tartományt ott valószínűen Kanadát igyekszünk majd meghódí­tani. (Derültség.) Hidegvérrel helyezzük vala­mennyi kitalálásnak ezt a legbalgábbját is a többihez. Ez ugyanaz­ a képzel­ődés, mint amaz állítás, hogy Brazíliára vagy egyéb dél-amerikai területre törekszünk. Létünkért, jövőnkért folyik ez a küzdelem. Németországért és nem idegen darák fokiért véreznek és halnak meg künn, Né­­­metország fiai. Mert mindegyik közöttünk tudja ezt, azért oly erősek sziveink és idegeink. — Engedjék meg, hogy egy személyes vis­szaemlékezéssel végezzek. Amikor legutóbb a fő­hadiszálláson időztem, a császár m­ellett állottam azon a helyen, amelyre Őfelségét épen egy évvel ezelőtt kísértem. A császár visszaemlékezett e kö­rülményre és mélyen megindult szavakkal muta­tott rá arra a hatalmas változásra, amelyet azóta megértünk. Az oroszok akkor a Kárpátok taréjá­nál állottak. A gorlicei áttörés, Hindenburg hatal­mas offenzívája még nem indult meg. Most már messzire benn vagyunk Orosz­országban. Akkor az angolok és fran­ciák még Gallipolit rohanták meg és azt re­mélték, hogy a Balkánt ellenünk lángba borít­hatják. Most Bulgária szilárdan oldalunkon van. (Bravó.) Akkor kemény védekező csatá­kat vívtunk a Champagneban. Most a császár szavainál ágyúdörgés hallatszott át a verduni harcokból. A császár szíve tele volt az Istennel és a hadsereggel és a néppel szemben való h­á­laadatossággal. Elmondhatom, hogy abban az órában az az óriási muz­ka, amelyet ez évben a hadsereg és a flotta véghezvitt, erősebben és megindítóbban, mint valaha hatotta át lelke­met. E komoly órában az önök munkája és a mi közös munkánk, uraim, kettőzötten felelősség­teljes. Nincs más gondolatunk, mint az, miképen segíthetjük, miképen támogathatjuk legjobban harcosainkat, akik künn az otthonért életüket vetik a serpenyőbe. Egy akarat, egy szellem ve­zérli őket. Ez a valamennyiünket egyesítő szel­lem irányítson minket is. Ez az a szellem, amely az apák küzdelmén át gyermekeinknek és unokáinknak erős, szabad jövendőt fog biztosí­tani. (Élénk bravó-kiáltások és taps.) — Az angolok kiéheztetésre és a német bi­rodalom megfojtására vonatkozó tervét illetőleg a szónok kijelenti, hogy a legerősebb védekezés szükséges. Ha erre a szándékra a tengeralatt­járók harcával válaszolunk, úgy ez ellen senki sem emelhet kifogást. (Helyeslés.) A birodalom kormányzatának elengedhetlen kötelessége, hogy egyes érdekeltségek uzsora-üzelm­einek a legeré­lyesebb módon véget vessen. Az élelmiszereket arányosan kell elosztani és a pénzeszsák privi­légiumát meg kell szüntetni. Szemére veti a kor­mánynak, hogy intézkedéseivel gyakran elkésett, bírál­ja a sajtócenzúrát és végül kijelenti:­­ Németország szociáldemokratái a hábo­rús teljesítményeikért nem kiváljnak ellenszol­gálatot. A haza védelme nem lehet üzlet tárgya, de a csataterekéről visszatérő harcosoknak iszo­nyú csalódást okozna, ha a kormány ígéretei nem teljesíttetnének. A lövészárokban megedző­dött új nemzedék nem fogja tűrni, hogy a poli­tikai életet ismét a három osztály drótsövényei közé szorítsák. Az új nemzedék szabadságot és állampolgári egyenjogúságot követel és ha szük­ség lesz, tudni fogja, hogyan kell azt kiküzdenie a m­aga részére. Kell azért, hogy a béke első órája az állampolgári szabadság első órája is legyen. (Helyeslés a szociáldemokratáknál.) A vita folytatását ezután holnapra ha­lasztják. A vita. A birodalmi kancellár után optika centrum­­párti képviselő és pártvezér emelkedett szólásra, aki a ház nevében köszönetet mond a kancellár­nak fejtegetéseiér­t, mindenekelőtt azért, amit mint a háborúval követett békecélt adott elő. A háború után Európa világpolitikáját uraló kérdés az angol-német viszony marad és ezért fontos, hogy Amerikához való viszonyunkra is vessünk egy pillantást..Odaát a sajtó,­a nép és a kormány magatartásukkal azt bizonyítják, hogy rokon­­szenvük nem Németország, hanem Anglia felé fordul. Az amerikai kormány velünk szemben a betűhöz ragaszkodik, míg a semlegesség enyhe kommentálása csak ellenségeink javá­ra alkalmaz­tatik. A háborúnak kézzel fogható eredménynyel kell végződnie. Ami a Keletet illeti a kancellár ezeket a kézzel fogható eredményeket világosan megmutatta, ami a Nyugatot illeti, óva­tosabban fejezte ki magát. Nem akarunk hódító háborút folytatni,­­de határan­ak kiigazítása elke­rülhetetlenül szükséges. Ellenségeink politikai­katonai súlypontja nem maradhat­­érintetlen. Ausztria-Magyarországgal életre-halálra össze vagyunk kötve. Maradandó­­életközösségre kell berendezkednünk. (Helyeslés.)" Gazdasági bázi­sunkat a külfölddel való versenyben a magunk fenmaradása érdekében ki kell szélesítenünk. Na­gyobb területi terjedelemre van szüksége, mint aminőt a német birodalom nyújt. Ellensége­ink, akik iparunkkal és kereskedelmünkkel együtt meg akartak semmisiteni, kénytelenek lesz­nek mag­uk is közreműködni abban, hogy iparunk a háborúból megerősödve kerüljön k­l. Mindnyá­jan óhajtjuk a békét. A gy­örlem­ jutalma hazánk épsége,­műv T egk.szereketében, amely gránitthűség-­ PESTI HÍRLAP 1016. április 6., csütörtök­­ ben mindnyájan egyek vagyunk. A ránk kény­sze­ríte­tt háború következménye világhatalmi állá­sunk elérése és biztosítása, kell, hogy lesz­en. A szociáldemokraták állás­pontja. Ezert szociáldemokrata utal arra, hogy a londoni, párisi és pétervári hivatalos helyek a­kancellár azon kijelentését, hogy kész béke­ajánlatok megbeszélésébe belemenni, valóságos harci riadóval fogadták. A külföld szocialista pártjai is — sajnos — a b­ékére semmi hajlan­dóságot nem mutatnak, örvendetes másrészről az, hogy a népeknél a békére való hajlandóság növekedőben van. A háború eddigi eredménye után igazán senki sem gondolhat többé Német­ország legyűrésére. — Ma csak úgy mint a háború elején, — mondotta — készek és hajlandók vagyunk békét kötni. Addig azonban, amíg az ellenség ragasz­kodik ahhoz a tervéhez, hogy Németországot összetöri, híven kitartunk a haza védelmében, (Élénk helyeslés.) mert ezzel egyidejűleg a né­met munkás lét érdekeit is védelmezzük. (Ismételt helyeslés.) Szónok tiltakozik minden olyan kí­sérlet ellen, amely idegen ország erőszakos el­foglalására irányul és utal arra, hogy Németor­szág katonai helyzete ma kedvezőbb, mint volt valaha, amiért is félremagyarázástól való félelem nélkül egész nyíltan hangsúlyozhatja pártjának a békére vonatkozó akaratát. Minden államfér­fiú erkölcsi kötelessége mindent elkövetni, hogy a népek megegyezésének útját egyengesse. Ezt elvárják a szociáldemokraták a birodalmi kan­cellártól is, mihelyt mód kínálkozik egy oly béke megkötésére, amely a német népnek a független­séget, a birodalomnak az integritást és a gazda­sági fejlődés szabadságát biztosítja. Egyletek és intézetek. — A hirlapirók nyugdíjintézetének igaz­gatósági ülése. A Magyarországi Hirlapirók Nyugdíjintézetének igazgatósága pénteken,de hó 7-én, délután három órakor ülést tart, amelyre az elnökség az igazgatóság tagjait ezen a hir-a­la­pi úton hívja meg. Napirend: Folyó ügyek. Egyházi élet. A reformáció jubileuma. A­ debreceni református egyházmegye Dávidházy János kabai esperes és Práter Barna Biharmegye alispánja, gondnok elnöklésével né­pes közgyűlést tartott. A közgyűlés nagyszabám pia­grammot dolgozott ki a reformáció jövő évi négy év-­­százados jubileumának megünneplésére. A programroot fölterjesztik támogatás végett a konventhez. Mozgalmat indítanak, hogy Budapesten monumentális új templom­­ot építsenek, hogy központi református intézménye­ket állítsanak fel, hogy f­ejleszszék a protestáns árva­házat és hogy a központi egyház fentartási alapjából bibliatársaságot létesítsenek. Kívánják, hogy a debre­ceni egyetemen tanszéket szervezzenek a reformátorok­nak és hogy minden templomban emléktáblát helyez­zenek el a jubileum alkalmából. Végül elhatározta az egyházmegye, hogy a jubiláris évben átveszi a berettyó­i ujfalui polgári leányiskolát. Uj pápai kamarások. XV. Benedek pápa dr Dra­hos János érseki titkárt és Mátéffy Viktor Esztergom városi plébánost a hercegprímás előterjesztésére pápai kamarásokká nevezte ki. Képzőművészet. * (Művészeti előadás a Lotz-kiállításon.) Az Ernst-múzeum nagysikerű Lotz-kiállításán vasárnap, e hónap 9-én, délelőtt, tizenegy órakor művészeti előadás lesz. Ez alkalommal dr Kremmer Dezső fővárosi könyv­tárnok fol előadást tartani az első pesti rajziskoláról. Pénzügyi hírek. * Nagy pénzbőség a piacon. A budapesti piacon a mai nap folyamán váltóanyag került le­számítolásra három százalék nettó kamatláb mel­lett, Bécsből pedig azt jelentik nekünk, hogy a nagybankok ma 20% mellett eszközöltek leszá­mítolási üzleteket Anyag igen kevés kerül a piacra és intézeteinkben ma nagyobb a pénzbőség és állandó jellegűbb a betéti szaporodás, mint ez valaha eddig még a tavasz elején volt. Mint több­ vidéki városból jelentik, a „zöld hitel" igénybe­vételére is alig történik az idén jelentkezés, rész­­­lten mert a Haditermény iránt nincs meg azokoni érzés. Kereskedelem. * A szerb okkupátt terü­let vámrendtartása. Bécsből jelentik, hogy április 10-én Szerbia ok­kupáit területeire nézve új vámrendtartás lép­ életbe, amely a hosszátartozó vámtarifával együtt

Next