Pesti Hírlap, 1916. október (38. évfolyam, 273-303. szám)

1916-10-08 / 280. szám

1916. október 8., vasárnap. PESTI HÍRLAP Volksoper nem lesz rideg konkurrense, hanem inkább fiókintézete a bécsi udvari operaháznak; továbbá még azért is, mert Gregor igazgató — ha megrendülne mostani hiszen pozíciójában és távoznia kellene a bécsi udvari operaház igaz­gatói állásából, — a Volksoperbe vonulna visz­sza és azt Morrissal vezetné tovább, saját vál­lalkozásában. — Ezért exponálta magát Gregor Morrisért és ezért nem lehetett Madej Raoul a­­Volksoper igazgatója. * (A Volkstheater-díj odaítélése.) Mint bécsi tudósítónk jelenti, a háromezer koronás Volkstheater-díjat Wildgens Antal Armut című­ darabjának ítélte oda, amely a színház egyik nagysikerű műsordarabja és amelyről volt már s­zó többsziró is a Pesti Hírlapban. •­ Színházi hírek. A magyar királyi operaházban kedden Miller K. Vilmos vendégfellépésével a Carmen kerül szilire. Csütörtökön a Faustot adják. Kezdete hét órakor. Szom­baton Környey Béla fellépésével a Bánk Bán van mű­soron. Vasárnap, október 15-én, a Sába királynője ke­rül szilire. Kezdete hét órakor. A Nemzati színház szerdán mutatja be IV. Hen­rik második részét. A bemutató előtt hétfőn mintegy bevezetésül a IV. Henrik első része kerül színre. E Sh­a­kespeare-darab második része most jelenik meg először magyar színpadon és a szerdai bemutatón kívül még pénteken és vasárnap is szerepel a műsoron. Rákosi Jenő Aesopusát adják szombaton. Ezen a napon lesz ötven esztendeje, hogy e mű először került színre. Ezen­kívül most vasárnap este és kedden Lakatos László nagysikerű darabja, Az idegen leány, csütörtökön pe­dig Ibsen Nórája kerül színre. Jövő vasárnap délután a Szökött katona van soron. A Vígszínház jövő heti műsorán a Keringő, Rutt­kay György nagyhatású budapesti színjátéka, amelyre a bécsi Volkstheater is készül, hétfőn, szerdán és szomba­ton kerül ismétlésre. Három est jut a Három a kislány­nak, amelynek vonzóerejét Swardström Valborg vendég­szereplése is növeli. Kedden és csütörtökön adják és azután jövő vasárnap este. Péntek este a Fenn az ernyő, nincsen kas, a pompás Szigligeti vígjáték vonul be a Vígszínházba. Góth Sándor, Szerémy Zoltán, Kertész Dezső, Haraszthy Hermin, Makay Margit, Gombaszögi Ella és Kende Paula játszszák a főszerepeket. Holnap, vasárnap, délután a Három a kislányt adják Péchy Er­zsivel Médi szerepében. Jövő vasárnap délután a Réz­ágy kerül színre. A Magyar színház újdonságának Villányi Andor, Királynőm, meghalok értsd! című színművének szom­baton, 14-én, lesz a bemutatója. A darab női főszerepé­ben B. Marton Erzsi lép fel először. A többi főszerep Törzs, Z. Molnár, Virányi, Körmendy és Kardos kezében van. Hétfőn A Bernát bácsi kerül színre. Kedden lesz A Bernát bácsi 25-ik előadása, szerdán Jókai dramati­zált színműve van műsoron csütörtökön, pénteken is­mét a Bernát bácsi van soron. Jövő vasárnap délután A Kaméliás hölgy van műsoron, melynek címszerepét Föld Irén játssza. A Király­ színházban­ a hét minden napján a Mágnás Miska operettet adják Fedák Sárival Marcsa szerepében. A népszerű operette a felújítás óta nap-nap mellett zsúfolt házakkal adatik. Jövő vasárnap délután szintén a Mágnás Miskát adják. A Népoperában hétf­őn Filharmonikus estély lesz. Kedden a nagy tetszéssel fogadott Straus Oszkár operet­te, A csokoládé-katonának, lesz a harmadik előadása a bemutató szereplőivel. Szerdán Fali Leónak dallamokban gazdag operettjének, Az elvált asszonynak, lesz a reprize melyben a főszerepeket Lábasa Juci, Della Donna Eugé­nia, Király, Gyárfás, Boross, Ferenczy és Nádor játsz­szák. Csütörtök, péntek és vasárnap este ismét A cso­koládé katona, szombaton Az elvált asszony operette van műsorra tűzve. Jövő vasárnap délután Strauss Osz­kár Legénybúcsú c. operettejét adják. A­ Modern Színpad jövő hetének minden estéjén ismétlésre kerül a Szerződés Medgyeszay Vilmával, A bakter és a Tordai hasadék Rózsahegyi Kálmánnal, to­vábbá a Boross—Sajó-duett, Kökény Ilona és Lukács Sári szólói. A minap sikeresen bemutatkozott Ross Je­j­.Mn kívül, hétfőtől kezdődően Neogrády Dóra szólójá­val is bővül a mostani műsor. Az Apolló kabaré továbbra is mostani nagysike­rű műsorát adja és pedig hétköznap három, vasárnap négy előadásban. Budapesti színház. Hétfőn, kedden és szerdán a nagysikerű Ez Pest! c. látványos revüoperettének lesz az utolsó három előadása. Csütörtökön és pénteken Az érintetlen asszony előkészülete miatt nincs előadás. Szombaton, e hó 14-én, lesz a bemutató előadása az izgalmas jelenetekben bővelkedő Az érintetlen asszony c. komédiának. A női főszerepeket Feld Irén és Jákó Amália játssza. Az érdekes kabaré, élén Sziklay Kornéllal, válto­zatos, mulatságos műsorral szórakoztatja a közönséget, amely mindinkább beszökik a kedves Teréz-körúti he­lyiségbe. . És Kristálypalota új regimje a második műsorával is megnyerte a közönség tetszését. Ma délután mérsé­kelt helyáru előadás. A Télikert ma délután első ízben tart előadást e szezonban, mérsékelt helyárakkal. A Fővárosi Orfeum októberi műsora, mely a szín­házi és varieté részek változatos rendje, estéről-estére telt házat vonz. A Gyermekszínház megnyitása vasárnap, októ­ber hó 15-én, lesz a Révay­ utca 18. sz. (Folieg Caprice) helyiségében. Első újdonságul az Okos Katica című táncos, énekes tündérrege kerül színre. Leánygyerme­kek szereplőkül még naponta délután 4 órától 6-ig fel­vétetnek. Mozgóképszínház. Film-érdekességek. (A londoni színházi szisztéma. — Egy sláger több mozi. A Royal-Apollóból az Omniába. — Mért kellett a Trilbyről lemondania a Royalnak. — Túlprodukció. — Az Egyenlőség dsungel­változata.) Sik­án volt mostanában olvasható, hogy A csok­oládé-katona hatszázszor került színre Lon­donban. Nyilván sokan gondolhatták, h­ogy az a bizonyos londoni színház ugyancsak messze esett a változatos mű­sortól. A feltevés kézen­fekvő, de mégis sántít kissé, mert igaz ugyan a hatszázas szeries, csakhogy nem egy színház műsorán. Londonban ugyanis a nagyon beütött darabok számára több egymásután következő elsőrangú színházat szoktak kibérelni... Ezt a londoni szokást készül most meghonosítani a Trilby. Szűknek bizonyult a közönsége számára a legnagyobb pesti mozi, a Royal­ Apolló is, szükség volt tehát egy másik, nem kevésbbé nagy, nem kevésbbé előkelő másik pesti mozira, az Omniára. * Ez a londoni szisztéma ,.egy sláger több nagy színház egymásután", persze csak­ egészen kivételes esetekben alkalmazható. A Trilby esete minden kétséget kizárólag ilyen eset. És itt nem is a Trilby magasrendű qualitásaira, a Royal­ Apolló disztingvált közönségének egyhangú íté­letére gondolunk, hanem arra, hogy az Omnia magáévá tette a londoni szisztémát; az az Omnia, mely mindenkor vigyázott, hogy más mozi után filmet ne játszszék. És hogy most a Trilbyvel mégis kivételt tesz, mutatja épen a Trilbynek különleges kiválóságát. Egy jogos hiúsági elvet áldozott fel itt az Omnia, csakhogy a közönség tízezreivel együtt kifejezze hódolatát e film iránt. Bizonyos, hogy ezt az áldozatot anyagilag sem fogja megbánni, mert hiszen eddig­ még csak pár tízezer láthatta a Trilbyt, holott legalább száz­ezer azoknak a száma, akiknek kíváncsiságát a legnagyobb mértékben felébresztették a Trilby­ről forgalomba került, jobbnál jobb véleményeit. Az Omniá-ivak tehát nagyon­ hálás lesz a közön­ség, amért nagy befogadóképességével módot ad újabb tízezreknek, hogy láthassák a Trilbyt, a film­produkciónak ezt a büszkeségét.­­ Nemkülönben kézenfekvő az a kérdés, h­ogy mért engedte át a Royal­ Apolló a Trilbyt az Omniának, ha a film még csak csekély töredékét elégítette ki a közönségnek. A felelet: Nem bizo­nyult valónak, hogy az idén kevés lesz a film. Ellenkezőleg, noh­a, még a­ legbékésebb években sem került annyi film a piacra, mint az idén. A leghatározottabb túlprodukció van és hála a fejlett technikának, épen a jobbnál-jobb filmek­ben. Í­s ez annyira így van, h­ogy egyik-másik nagy mozi még akkor se tudna túladni filmjein, ha hetenkint két premiert hozna is ki. Arról nem is szólva, hogy egyes, különösen drága filmekre súlyos pönálékkal kapcsolatos szigorú terminus van. Így például a dsungel-képeiről h­í­res és kedvelt Selig-gyár csak azzal a feltétellel pártolt át a Royal­ Apollóba épen a legnagyobb­szabású dsungel-filmjével, h­a azt 1916 október 9-én mutatja be. Tessék most már a Trilbyt to­vább játszani! A rejtelmes sziget a címe a film­nek. Míg Saligék eddig csak egy, legfeljebb kétfel­vonásos dsungel-filmet adtak, A rejtelmes sziget négyfelvonásos, önyös felfokozásával mindazok­nak a nagyszerű qualitásoknak, amik gyártmá­nyaiknak megkülönböztetett pedigrét adtak a filmek között. Az alapötlete, a meséje is kitűnő. Ennek bizonyítására elég azt felemlíteni, hogy Barrie-nak­ híres darabjából, az Egyenlőség­ hol van minden skrupulus nélkül eltulajdonítva. A közönség emlékszik még e darabra a Nemzeti Színházból; európai hajótöröttek egy lakatlan, rejtelmes­ szigetre vetődnek, ahol a kényszerűség arra viszi őket, hogy külön kis társadalmat ala­pítsanak. Civilizációtól ment, természetes erőre épült kis társadalmat. A Barrie darabjában a rejtelmes szigetből persze semmit se kaphatott a néző. Ellenben mindent megkap a filmen. A szi­get bujaságát, csodálatos szépségeit, no és állat­világának­ félelmetesen gyönyörű példányait. Oroszlánok, leopárdok, tigrisek, elefántok, kro­kodilus­ok százai statisztálnak az európaiaknak, akiknek lebilincselő történetét számtalan fene­vadas epizód teszi különösen izgalmassá. Lélektan a filmen. II. Ne feledkezzünk meg a legfontosabb köve­telményről, az eljátszandó darab megírásáról. Ha itt az ideális, tartalmi követelményeken kívül a nagyközönség igényeit is tekintetbe veszszük, akkor elismerjük, hogy igen nehéz jó mozidara­bot írni. Az értékelés — sajnos — eddig jórészt csak az utóbbi körülmény figyelembe vételével történt s ennek az az oka, hogy a hivatásos mű­bizálók nagyon távol tartották magukat a mozi vásznának megtalálásától. Pedig, ami ott törté­nik, az a mai keretek között már számot tarthat a kultúrember érdeklődésére, de főleg a pszicho­lóguséra és esztétikuséra. Mind a kettő tanulhat is, javíthat is. Első­sorban nekik kell a mozire­formon közreműködniök s megnevelni a publiku­mot, hogy ne várja mindig azt, h­ogy a darab jól végződjék, hogy a vég megnyugtató legyen. Mennyi hamisítást kell az egyéniségeken végezni s mennyiszer kell igy szerepeltetni a véletlent! A véletlennek megvan a maga jelentősége az emberi életben, de nem minősíthető olyan jellegzetes je­lenségnek, hogy építeni lehetne rá, a lelki fejlő­dést pedig egyenesen megöli. Molnár Ferenc Mu­zsika c. novellája vagy Ambrus Zoltán Solus eris-e lélektanilag befejezett egészet alkotnak, fil­men is igen jól hatnának, de a nagyközönség aligha volna megelégedve a befejezésükkel s ugy az előbbi tanítójától, mint az utóbbi festőművé­szétől azt várná, hogy véletlenül megfelelő örök­séghez jussanak és így ideáljukat elvehessék. Minő botrányos h­iba van abban a filmben, mely A végzetes szerep vagy Egy moziszínész tragé­diája címén a közelmúlt napokban ment a fővá­rosi mozikban! Egy színésznő őszinte, becsületes szerelmét mutatja ez a film, aki épen vőlegényé­hez való ragaszkodása miatt elutasítja a rendező becsületes ajánlatát Természetes, legalább a moziközönség természetesnek találta, hogy vőle­génye tragikus halála után azonnal a kikosara­zott rendezőnek nyújtja a kezét Az ilyen lélek­tani abszurdumok tönkre teszik a legszebb kom­pozíciójú, u. n. grandiózus filmeket is és hiába em­legetik az ilyent slágerként, csak hitvány alko­tásnak minősíthetjük. Tegyük fel, hogy a film cselekménye lélek­tanilag helyesen van megírva, mit tartunk ez esetben a gesztusokról, a mimikáról? Vannak, akik azt vélik, hogy mimikával (beszéd nélkül)­ mindent ki lehet fejezni, könyvet is írtak erről a témáról. (Dr Karl Michel: Die Sprache des Kör­pers, Leipzig 1910.) Mindenesetre ez a felfogás erősen problematikus, nagyon is szubjektív meg­ítélésekre szolgáltat alkalmat s ha való volna is, a megértés nagy iskolázottságot tételezne fel, pedig a mozi még mindig nagyobb részben a ki­sebb intelligenciájú elemekre van pénzügyileg batírozva. Sehol annyira nem érvényes Bechte­reiv vádja, mint épen a mozinál, hogy t. i. ha ide­gen ember pszichikai tevékenységéről ítélkezünk, mindig olyan föltevésekre vagyunk hajlandók, amelyek a mi szubjektív világunkból vezethetők le és önmegfigyelésen alapszanak. Az a legfőbb baj, hogy a mozi épen erre spekulál. Nem objek­tív lelkiséget akar bemutatni, hanem csak olyant, amely a nézőközönség beleélését annyira moz­dítja elő, hogy az szubjektíve felizguljon, vagy ellenkezőleg épen megnyugodjék, szóval lelki ki­elégítést találjon. Erre a célra pedig elég az érdekes esem­én­y, a maga szélsőségekben mozgó lelki jelenségeivel, u. m. örömmel, fájdalommal és főleg sok szere­lemmel. Nem akarjuk a szerelmet a moziból ki­küszöbölni, mert jól tudjuk, hogy minő jelentő-­­sége van az emberi életben, de azt szeretnék, ha a maga komplikáltságában szerepeltetnék, szó­val a film szerelme több legyen, mint az a szere­lem, amely az apróhirdetések útján való házas­ságkötésekben szokott szerepelni. A mozi­szerel­mek jórészt elférnek a Fliegende Blatter viccé­nek kategóriájában: D' Liszt ist a schön's Mo­derl — und Geld hat­s'! Azzal, hogy a szerelme­sek elé gördülő akadályokat mutatják be, még nem látjuk a szerelem igazi lélektanát. Látnivaló, hogy a mozinak ahhoz, hogy, csakugyan az élet tanítómestere legyen, hogy igazán embereket, igazán jellemeket mutasson be, még nagyon sokat kell fejlődnie és sok elvmi ítéletről lemondania. Egyelőre csak azt kívánjuk, hogy legyen maga a darab lélektanilag kifogás­talan s jó szöveg- és megfelelő zenekisérete le­gyen. E mellett persze a mozi ne mondjon le azon technikai előnyökről, melyekkel a színház felett rendelkezik, de ezek alkalamzása ne történ­jék a cselekvés rovására, hiszszük, hogy akkor az egészségesebb fejlődésnek itt is utja nyilik s a mozi legértékesebb problémájává az ember, válik. Dr Czakó Ambró. 11

Next