Pesti Hírlap, 1916. október (38. évfolyam, 273-303. szám)
1916-10-08 / 280. szám
1916. október 8., vasárnap. PESTI HÍRLAP Volksoper nem lesz rideg konkurrense, hanem inkább fiókintézete a bécsi udvari operaháznak; továbbá még azért is, mert Gregor igazgató — ha megrendülne mostani hiszen pozíciójában és távoznia kellene a bécsi udvari operaház igazgatói állásából, — a Volksoperbe vonulna viszsza és azt Morrissal vezetné tovább, saját vállalkozásában. — Ezért exponálta magát Gregor Morrisért és ezért nem lehetett Madej Raoul aVolksoper igazgatója. * (A Volkstheater-díj odaítélése.) Mint bécsi tudósítónk jelenti, a háromezer koronás Volkstheater-díjat Wildgens Antal Armut című darabjának ítélte oda, amely a színház egyik nagysikerű műsordarabja és amelyről volt már szó többsziró is a Pesti Hírlapban. • Színházi hírek. A magyar királyi operaházban kedden Miller K. Vilmos vendégfellépésével a Carmen kerül szilire. Csütörtökön a Faustot adják. Kezdete hét órakor. Szombaton Környey Béla fellépésével a Bánk Bán van műsoron. Vasárnap, október 15-én, a Sába királynője kerül szilire. Kezdete hét órakor. A Nemzati színház szerdán mutatja be IV. Henrik második részét. A bemutató előtt hétfőn mintegy bevezetésül a IV. Henrik első része kerül színre. E Shakespeare-darab második része most jelenik meg először magyar színpadon és a szerdai bemutatón kívül még pénteken és vasárnap is szerepel a műsoron. Rákosi Jenő Aesopusát adják szombaton. Ezen a napon lesz ötven esztendeje, hogy e mű először került színre. Ezenkívül most vasárnap este és kedden Lakatos László nagysikerű darabja, Az idegen leány, csütörtökön pedig Ibsen Nórája kerül színre. Jövő vasárnap délután a Szökött katona van soron. A Vígszínház jövő heti műsorán a Keringő, Ruttkay György nagyhatású budapesti színjátéka, amelyre a bécsi Volkstheater is készül, hétfőn, szerdán és szombaton kerül ismétlésre. Három est jut a Három a kislánynak, amelynek vonzóerejét Swardström Valborg vendégszereplése is növeli. Kedden és csütörtökön adják és azután jövő vasárnap este. Péntek este a Fenn az ernyő, nincsen kas, a pompás Szigligeti vígjáték vonul be a Vígszínházba. Góth Sándor, Szerémy Zoltán, Kertész Dezső, Haraszthy Hermin, Makay Margit, Gombaszögi Ella és Kende Paula játszszák a főszerepeket. Holnap, vasárnap, délután a Három a kislányt adják Péchy Erzsivel Médi szerepében. Jövő vasárnap délután a Rézágy kerül színre. A Magyar színház újdonságának Villányi Andor, Királynőm, meghalok értsd! című színművének szombaton, 14-én, lesz a bemutatója. A darab női főszerepében B. Marton Erzsi lép fel először. A többi főszerep Törzs, Z. Molnár, Virányi, Körmendy és Kardos kezében van. Hétfőn A Bernát bácsi kerül színre. Kedden lesz A Bernát bácsi 25-ik előadása, szerdán Jókai dramatizált színműve van műsoron csütörtökön, pénteken ismét a Bernát bácsi van soron. Jövő vasárnap délután A Kaméliás hölgy van műsoron, melynek címszerepét Föld Irén játssza. A Király színházban a hét minden napján a Mágnás Miska operettet adják Fedák Sárival Marcsa szerepében. A népszerű operette a felújítás óta nap-nap mellett zsúfolt házakkal adatik. Jövő vasárnap délután szintén a Mágnás Miskát adják. A Népoperában hétfőn Filharmonikus estély lesz. Kedden a nagy tetszéssel fogadott Straus Oszkár operette, A csokoládé-katonának, lesz a harmadik előadása a bemutató szereplőivel. Szerdán Fali Leónak dallamokban gazdag operettjének, Az elvált asszonynak, lesz a reprize melyben a főszerepeket Lábasa Juci, Della Donna Eugénia, Király, Gyárfás, Boross, Ferenczy és Nádor játszszák. Csütörtök, péntek és vasárnap este ismét A csokoládé katona, szombaton Az elvált asszony operette van műsorra tűzve. Jövő vasárnap délután Strauss Oszkár Legénybúcsú c. operettejét adják. A Modern Színpad jövő hetének minden estéjén ismétlésre kerül a Szerződés Medgyeszay Vilmával, A bakter és a Tordai hasadék Rózsahegyi Kálmánnal, továbbá a Boross—Sajó-duett, Kökény Ilona és Lukács Sári szólói. A minap sikeresen bemutatkozott Ross Jej.Mn kívül, hétfőtől kezdődően Neogrády Dóra szólójával is bővül a mostani műsor. Az Apolló kabaré továbbra is mostani nagysikerű műsorát adja és pedig hétköznap három, vasárnap négy előadásban. Budapesti színház. Hétfőn, kedden és szerdán a nagysikerű Ez Pest! c. látványos revüoperettének lesz az utolsó három előadása. Csütörtökön és pénteken Az érintetlen asszony előkészülete miatt nincs előadás. Szombaton, e hó 14-én, lesz a bemutató előadása az izgalmas jelenetekben bővelkedő Az érintetlen asszony c. komédiának. A női főszerepeket Feld Irén és Jákó Amália játssza. Az érdekes kabaré, élén Sziklay Kornéllal, változatos, mulatságos műsorral szórakoztatja a közönséget, amely mindinkább beszökik a kedves Teréz-körúti helyiségbe. . És Kristálypalota új regimje a második műsorával is megnyerte a közönség tetszését. Ma délután mérsékelt helyáru előadás. A Télikert ma délután első ízben tart előadást e szezonban, mérsékelt helyárakkal. A Fővárosi Orfeum októberi műsora, mely a színházi és varieté részek változatos rendje, estéről-estére telt házat vonz. A Gyermekszínház megnyitása vasárnap, október hó 15-én, lesz a Révay utca 18. sz. (Folieg Caprice) helyiségében. Első újdonságul az Okos Katica című táncos, énekes tündérrege kerül színre. Leánygyermekek szereplőkül még naponta délután 4 órától 6-ig felvétetnek. Mozgóképszínház. Film-érdekességek. (A londoni színházi szisztéma. — Egy sláger több mozi. A Royal-Apollóból az Omniába. — Mért kellett a Trilbyről lemondania a Royalnak. — Túlprodukció. — Az Egyenlőség dsungelváltozata.) Sikán volt mostanában olvasható, hogy A csokoládé-katona hatszázszor került színre Londonban. Nyilván sokan gondolhatták, hogy az a bizonyos londoni színház ugyancsak messze esett a változatos műsortól. A feltevés kézenfekvő, de mégis sántít kissé, mert igaz ugyan a hatszázas szeries, csakhogy nem egy színház műsorán. Londonban ugyanis a nagyon beütött darabok számára több egymásután következő elsőrangú színházat szoktak kibérelni... Ezt a londoni szokást készül most meghonosítani a Trilby. Szűknek bizonyult a közönsége számára a legnagyobb pesti mozi, a Royal Apolló is, szükség volt tehát egy másik, nem kevésbbé nagy, nem kevésbbé előkelő másik pesti mozira, az Omniára. * Ez a londoni szisztéma ,.egy sláger több nagy színház egymásután", persze csak egészen kivételes esetekben alkalmazható. A Trilby esete minden kétséget kizárólag ilyen eset. És itt nem is a Trilby magasrendű qualitásaira, a Royal Apolló disztingvált közönségének egyhangú ítéletére gondolunk, hanem arra, hogy az Omnia magáévá tette a londoni szisztémát; az az Omnia, mely mindenkor vigyázott, hogy más mozi után filmet ne játszszék. És hogy most a Trilbyvel mégis kivételt tesz, mutatja épen a Trilbynek különleges kiválóságát. Egy jogos hiúsági elvet áldozott fel itt az Omnia, csakhogy a közönség tízezreivel együtt kifejezze hódolatát e film iránt. Bizonyos, hogy ezt az áldozatot anyagilag sem fogja megbánni, mert hiszen eddig még csak pár tízezer láthatta a Trilbyt, holott legalább százezer azoknak a száma, akiknek kíváncsiságát a legnagyobb mértékben felébresztették a Trilbyről forgalomba került, jobbnál jobb véleményeit. Az Omniá-ivak tehát nagyon hálás lesz a közönség, amért nagy befogadóképességével módot ad újabb tízezreknek, hogy láthassák a Trilbyt, a filmprodukciónak ezt a büszkeségét. Nemkülönben kézenfekvő az a kérdés, hogy mért engedte át a Royal Apolló a Trilbyt az Omniának, ha a film még csak csekély töredékét elégítette ki a közönségnek. A felelet: Nem bizonyult valónak, hogy az idén kevés lesz a film. Ellenkezőleg, noha, még a legbékésebb években sem került annyi film a piacra, mint az idén. A leghatározottabb túlprodukció van és hála a fejlett technikának, épen a jobbnál-jobb filmekben. Ís ez annyira így van, hogy egyik-másik nagy mozi még akkor se tudna túladni filmjein, ha hetenkint két premiert hozna is ki. Arról nem is szólva, hogy egyes, különösen drága filmekre súlyos pönálékkal kapcsolatos szigorú terminus van. Így például a dsungel-képeiről híres és kedvelt Selig-gyár csak azzal a feltétellel pártolt át a Royal Apollóba épen a legnagyobbszabású dsungel-filmjével, ha azt 1916 október 9-én mutatja be. Tessék most már a Trilbyt tovább játszani! A rejtelmes sziget a címe a filmnek. Míg Saligék eddig csak egy, legfeljebb kétfelvonásos dsungel-filmet adtak, A rejtelmes sziget négyfelvonásos, önyös felfokozásával mindazoknak a nagyszerű qualitásoknak, amik gyártmányaiknak megkülönböztetett pedigrét adtak a filmek között. Az alapötlete, a meséje is kitűnő. Ennek bizonyítására elég azt felemlíteni, hogy Barrie-nak híres darabjából, az Egyenlőség hol van minden skrupulus nélkül eltulajdonítva. A közönség emlékszik még e darabra a Nemzeti Színházból; európai hajótöröttek egy lakatlan, rejtelmes szigetre vetődnek, ahol a kényszerűség arra viszi őket, hogy külön kis társadalmat alapítsanak. Civilizációtól ment, természetes erőre épült kis társadalmat. A Barrie darabjában a rejtelmes szigetből persze semmit se kaphatott a néző. Ellenben mindent megkap a filmen. A sziget bujaságát, csodálatos szépségeit, no és állatvilágának félelmetesen gyönyörű példányait. Oroszlánok, leopárdok, tigrisek, elefántok, krokodilusok százai statisztálnak az európaiaknak, akiknek lebilincselő történetét számtalan fenevadas epizód teszi különösen izgalmassá. Lélektan a filmen. II. Ne feledkezzünk meg a legfontosabb követelményről, az eljátszandó darab megírásáról. Ha itt az ideális, tartalmi követelményeken kívül a nagyközönség igényeit is tekintetbe veszszük, akkor elismerjük, hogy igen nehéz jó mozidarabot írni. Az értékelés — sajnos — eddig jórészt csak az utóbbi körülmény figyelembe vételével történt s ennek az az oka, hogy a hivatásos műbizálók nagyon távol tartották magukat a mozi vásznának megtalálásától. Pedig, ami ott történik, az a mai keretek között már számot tarthat a kultúrember érdeklődésére, de főleg a pszichológuséra és esztétikuséra. Mind a kettő tanulhat is, javíthat is. Elsősorban nekik kell a mozireformon közreműködniök s megnevelni a publikumot, hogy ne várja mindig azt, hogy a darab jól végződjék, hogy a vég megnyugtató legyen. Mennyi hamisítást kell az egyéniségeken végezni s mennyiszer kell igy szerepeltetni a véletlent! A véletlennek megvan a maga jelentősége az emberi életben, de nem minősíthető olyan jellegzetes jelenségnek, hogy építeni lehetne rá, a lelki fejlődést pedig egyenesen megöli. Molnár Ferenc Muzsika c. novellája vagy Ambrus Zoltán Solus eris-e lélektanilag befejezett egészet alkotnak, filmen is igen jól hatnának, de a nagyközönség aligha volna megelégedve a befejezésükkel s ugy az előbbi tanítójától, mint az utóbbi festőművészétől azt várná, hogy véletlenül megfelelő örökséghez jussanak és így ideáljukat elvehessék. Minő botrányos hiba van abban a filmben, mely A végzetes szerep vagy Egy moziszínész tragédiája címén a közelmúlt napokban ment a fővárosi mozikban! Egy színésznő őszinte, becsületes szerelmét mutatja ez a film, aki épen vőlegényéhez való ragaszkodása miatt elutasítja a rendező becsületes ajánlatát Természetes, legalább a moziközönség természetesnek találta, hogy vőlegénye tragikus halála után azonnal a kikosarazott rendezőnek nyújtja a kezét Az ilyen lélektani abszurdumok tönkre teszik a legszebb kompozíciójú, u. n. grandiózus filmeket is és hiába emlegetik az ilyent slágerként, csak hitvány alkotásnak minősíthetjük. Tegyük fel, hogy a film cselekménye lélektanilag helyesen van megírva, mit tartunk ez esetben a gesztusokról, a mimikáról? Vannak, akik azt vélik, hogy mimikával (beszéd nélkül) mindent ki lehet fejezni, könyvet is írtak erről a témáról. (Dr Karl Michel: Die Sprache des Körpers, Leipzig 1910.) Mindenesetre ez a felfogás erősen problematikus, nagyon is szubjektív megítélésekre szolgáltat alkalmat s ha való volna is, a megértés nagy iskolázottságot tételezne fel, pedig a mozi még mindig nagyobb részben a kisebb intelligenciájú elemekre van pénzügyileg batírozva. Sehol annyira nem érvényes Bechtereiv vádja, mint épen a mozinál, hogy t. i. ha idegen ember pszichikai tevékenységéről ítélkezünk, mindig olyan föltevésekre vagyunk hajlandók, amelyek a mi szubjektív világunkból vezethetők le és önmegfigyelésen alapszanak. Az a legfőbb baj, hogy a mozi épen erre spekulál. Nem objektív lelkiséget akar bemutatni, hanem csak olyant, amely a nézőközönség beleélését annyira mozdítja elő, hogy az szubjektíve felizguljon, vagy ellenkezőleg épen megnyugodjék, szóval lelki kielégítést találjon. Erre a célra pedig elég az érdekes esemény, a maga szélsőségekben mozgó lelki jelenségeivel, u. m. örömmel, fájdalommal és főleg sok szerelemmel. Nem akarjuk a szerelmet a moziból kiküszöbölni, mert jól tudjuk, hogy minő jelentő-sége van az emberi életben, de azt szeretnék, ha a maga komplikáltságában szerepeltetnék, szóval a film szerelme több legyen, mint az a szerelem, amely az apróhirdetések útján való házasságkötésekben szokott szerepelni. A moziszerelmek jórészt elférnek a Fliegende Blatter viccének kategóriájában: D' Liszt ist a schön's Moderl — und Geld hats'! Azzal, hogy a szerelmesek elé gördülő akadályokat mutatják be, még nem látjuk a szerelem igazi lélektanát. Látnivaló, hogy a mozinak ahhoz, hogy, csakugyan az élet tanítómestere legyen, hogy igazán embereket, igazán jellemeket mutasson be, még nagyon sokat kell fejlődnie és sok elvmi ítéletről lemondania. Egyelőre csak azt kívánjuk, hogy legyen maga a darab lélektanilag kifogástalan s jó szöveg- és megfelelő zenekisérete legyen. E mellett persze a mozi ne mondjon le azon technikai előnyökről, melyekkel a színház felett rendelkezik, de ezek alkalamzása ne történjék a cselekvés rovására, hiszszük, hogy akkor az egészségesebb fejlődésnek itt is utja nyilik s a mozi legértékesebb problémájává az ember, válik. Dr Czakó Ambró. 11