Pesti Hírlap, 1917. február (39. évfolyam, 32-59. szám)
1917-02-01 / 32. szám
H - A külügyminisztérium Jegyzéke, Bécs, jan 31. Tekintettel a békeajánlatnak az ellenfelek által történt rideg visszautasítására, valamint az abból származott szükségességre, amelynél fogva a háborút fokozott erővel is tovább vinni és azt minden, még a legkisebb kom eszttiteök alkalincuzását mi megrövidítem, — a cs. és kir. kormány a berlini kormánynyal egyetértésben elhatározta, hogy, évi február 1-től kezdődőleg-Anglia, Franciaország és Olaszország körül, valamint a Földközi-tenger keleti részében egyes zárlati zónákba-* a tengeralattjáró-harcot élesebb formában, veszi, fel minden tengeri forgalmat megbénít. • Ez okból a cs. és kir. külügyminiszter e hó 31-én a semleges álamoknak a cs. és kir. udvarnál akkreditált összes képviselőihez jegyzéket intézett, amely fordításban igy hangzik: — Ausztria- Magyarország és szövetségíszei 1911.év augusztus havában felvettek a rájuk kényszerített harcot. Az a tudat, hogy létük és létérdekeik védelméről van sZÓ, megadta nekik az erőt, hogy megállhatok ellenségeik túlsúlyával szemben és olyan eredményeket küzdhettek ki, amelyekkel az ellenségeksikereiban érnek fel. 30 nábonihónapjak. megszilárdultak fo.megnövekedtek. tizok a sikerek. Amily mértékben gyengültek és megsemmisültek az ellenségek Hadháti tervei, abban a mértékben elérteknek tekinthették Ausztria-Magyarország és szövetségesei tisztán védelmijelegű háborús céljaikat. Ez a mérsékrendyesfelismerés és az óhaj, hogy további hasztalan vérontás elkerültessék, "szülte a négy szövetséges hatalom békeajánlatát. Ellenfeleink, akiket elvakított az őrület, hogy mégis előidézhetik a sorsnak egy rájuk nézve kedvező fordulatát és bennünket összezúzhatnak, — ridegen viszontasították ezt az ajánlatot. — A békefizetésnek olyan feltételeit állítnák fel, amelyeknek előfeltétele a négy szövetséges hatalom legyűrése, célja pedig azoknak megsemmisítése lett volna, — Isten és a világ, tanja annak, hogy ki kincs a háború továbbfolijilitásában. Az ellenségeknek azon széndékával szemben, hogy Ausztria-Magyarországot és szövetségeseik hadseregeit légyüréli, flottáikat raegenamisiteék, lakottúgukat kiéheztessét, — folytatni kell a Minarar szárazon és vizén minden, s még a legélesebb fegyverről is. Egyes-egyedül a háború összes eszközeinek fokozott alkalmazása teszi a háború tartalmának megrövidítését lehetségessé. Magest, 1917. am. Mújm. m. mé m szám. februári ELÍIFÍZÉTÍLSI ARáÍCJ Egész évra ...... 88 K — f Félévre .......... 19 „ Negyedévre ...... 0 „ 50„ Egy túra 3 „ 23„ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. AfrfíííL'tiílúískára: az avwifcétt köruspon 20 £, vastag betűkkel 18 t. — vasárnap én ön f. 67.ERKESZTŐSÉG ÉS KlASCHiyATfíL: Budapest, Vilmos csdssérat 7S. TELEFON:122—01 122—92 122—# 122—84 122—95. (Éjjel 122—51 122—122 hivandó.) fIÓKKIAOCHEVAYAL. Budapest, ISissébet körút I. Telefon: O'ózael 52—10. A központi hatalmak lejelentették a semlegeseknek, hogy február elsejétől a tengeralattjáró-háborúnak ahhoz a legélesebb formájához térnek vissza, melyet Tirpitz nagyadmirális már két év előtt tervezett. El fogják vágni Angliát és Franciaországot minden tengeri forgalomtól s olyan hadizónákat állapítanak meg, amelyeken belül a semlegesek is csak saját veszélyükre bonyolíthatják le tengeri forgalmukat. Vége az opportunitás korszakának. A világháború új fázisa kezdődik február elsejével. Mikor két év előtt Németország a brit vizek közül kihirdette a tengeralattjáró blokádolt, tette ezt retorzióként, az entente kiéheztetési hadjáratával szemben. Akkor Wilson megfogta azt az öklöt, amely csak vissza akart sújtani. A hiúsítania óta azonban nagy idő telt ehész az IdS cladenete előtt azt bizonyította le, hogy a központi hatalmakat nem lehet kiéheztetni. S ez idő gogán az entente volt DS, amely előzetes figyelmeztetés s az utasok biztonságba helyezése nélkül torpedózta meg a mi békés, fölfegyverezeten kereskedelmi hajóinkat,sőt kórházhajóinkat is. De ezenkívül egyéb is történt. Fölajánlottuk a békét ellenségeinknek. Kijelöltettük, hogy mi nem akarunk hódítani. Véget akarjuk vetni a további céltalan vérontásnak. S erre az entente azzal felejt, hogy ő addig harcol, míg tökéletesen meg nem semmisít bennünket. De még tovább van. Közbevetette magát Wilson is a háború gyors befejezése érdekében. Nem csinált belőle titkot: a békére az Uniónak is szüksége van. A háború most már a semleges érdekek szempontjából is elviselhetetlen. Mennél hamarabb be kell fejezni. A központi hatalmak tehát elhatározták, hogy befejezik. Koserű elszántsággal — mint jegyzékük mondja — de azzal a rendíthetetlen bizonyossággal is, hogy a háborúnak ez az új fázisa végleg eldönti az évekig tartó küzdelmet. Most már nemcsak arról van szó, hogy ellenségeink ki akartak éheztetni s ezért fordítjuk ellenük a vudat; most már arról van szó, hogy a háború folytatása egyedül az ő lelkükre nehezül: erre a bűnös szándékra akarunk preventív módon lesújtani. Meg akarjuk akadályozni azt, aminek megakadályozása a semlegeseknek is általán az egész emberiségnek érdeke. S ha ezt akarjuk, akkor bizonyos, hogy végre is tudjuk hajtani akaratunkat. Két év előtt talán túlzott lehetett a remény, melyet a kíméletlen tengeralattjáró-módszerhez fűztünk. Tirpitz távozása után illetékes német nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy Németország még ha teljesen is kiaknázza azt a fegyverét, melyet tengeralattjáróiban bíz, célját, a háború megrövidítését ezzel sem éri el. De a német technika nem aludt megteremtett közben egy hatalmas alapuay tengeralattjáró-parkot, amely az elmúlt két hónapban olyat produkált, hogy az angol lapok ijedten számolgatnak: ha így folytatódik, Anglia egy év alatt elveszti külkereskedelmi forgalma lebonyolítására szánt hajóterének ötven százalékát És erre az entente haditengerészeti konferenciája is elhatározta, hogy nem mehet így tovább. Offenzívát kell kezdeni a tengeralattjárók ellen! Anglia határoz, Németország végez. A központi hatalmak vizén is elébe vágnak az entente tervezett, oft^rúvá jástíik. Tirpita szelfiáie virsatii, S vífew^lvcaweov mikor a tengeralattg rót tcehnika a sorát fejlődött, hogy győzelme most már kétségbevonhatatlan s mikor a korlátlan torpedozás* joga ellen a legszigorúbb erkölcsi fölfogás sem titakozhatik többé. A német tengeralattjárók már, megjárták ez amerikai vizeket is és Wilson 53 megjárhatta azóta az európai erkölcs birodalmát. Ez az erkölcs minden rendelkezésre álló fegyvert jogosnak ismer el a háború megrövidítésére. Nem lehet fontos többé az a papiros, melyre a tengeri jog szabályait irták a háború előtt s melyet az entente annyiszor lyuggatott át törvénytelen blokádjaival, postarablásaival, fekete listáival. Az a fontos, hogy a háborúnak mennél gyorsabban vessük végét S mikor Wilson is ezt állította fel főelv gyanánt, akkor önmagát kellene meghazudtolnia, ha most újra eszébe jutna tiltakoznia az ellen, hogy e szent cél elérését a korlátlan torpedózás életbeléptetésével akarjuk biztosítani. Minden hajót el fogunk ezentjik sülyeszteni, előzetes figyelmeztetés nélkül, akár ül rajta amerikai,, akár nem. De ha Wilson békeüzenete valóban komoly volt, akkor nem is fogja többé amerikai állampolgár a központi hatalmak hadizónájába beleütni az cifrát. Négy hónap előtt azt mondta Bethmann Hollweg: „Föl kellene akasztani minden államférfiút, aki visszariadna attól, hogy Angliával szemben minden, a háborút valóban megrövidítő eszközt fölhasználjon". Megvolt-e már akkor is Németországnak tengeralattjáróiban az az eszköze, ami ma: ne kutassuk. Inkább azt nézzük, hogy a birodalmi kancellár e híres nyilatkozata óta mindent megtettünk arra, hogy a végső eszközük fölhasználására sor ne kerüljön. De minden hiába volt: ellenségeink kimondották, hogy megsemmisítésünkre törnek , addig harcolnak, míg céljukat el nem érik. Gondoskodni akarunk róla, az ő érdekükben is, hogy ne kelljen addig harcolniuk. Zsebükön és gyomrukon keresztül fogjuk megváltoztatni békefeltételeiket. Harminc hónapot harcoltunk. Február elsejétől kezdve a háború új korszakát nyitjuk meg. Nem kellenek új felvonások, legyen már vége egyszer. Megrövidítjük az emberiség tragédiáját A Festi Hirlassaizsaaia 24 oldal