Pesti Hírlap, 1917. február (39. évfolyam, 32-59. szám)
1917-02-08 / 39. szám
l — (Lövöldözés a képviselőházban.) Szerdán délután négy órakor — gróf Batthyány Tivadar beszéde alatt — egymásután négy revolverlövés dördült el a Házban. A második emeleti karzaton egy huszárkáplár szolgálati revolverével tette a lövéseket, majdnem egyenes irányban a mennyezet felé . . . Batthyány megállott beszédében, a képviselők felugráltak. Gróf Tisza István miniszterelnök szemben ült azzal a karzattal, ahol még egyre gomolygott a revolverlövések füstje... A palotaőrök berohantak a karzatra s lecipelték onnan a huszárkáplárt, kit már előbb egy német katona fogott le. A háznagyi hivatalba vitték a káplár, ahol kitűnt, hogy teljesen ittas. Mindenekelőtt megállapították, hogy Palafalvi Györgynek hívják, Bihar megyébe, Pocsaj községbe való, s 2-ik huszárezredben népfelkelő . . . Ezalatt a Házban rendesen folyt már az ülés, Batthyány Tivadar nyugodtan folytatta beszédét. Palafalvit alkapitányságra vitték. A főkapitányságon dr Marinovich Jenő rendőrfőtanácsos hallgatta ki a lövöldöző huszárt. Illetőleg eleinte csak fáradozott azon, hogy a részleteket és előzményeidet a vallomás alapján pontosan megállapítsa. A rendőrorvos megvizsgálta a huszárt: nem volt nehéz megállapítani, hogy majdnem a beszámíthatatlanságig Utas, csak időnként tud tisztán beszélni, minduntalan elalszik a széken. A detektívfőnök is jelen volt a kihallgatásnál. Vallatták Pallafalvy Györgyöt, hogy miért lövöldözött, mit akart? Részben a szakadozott és zavart vallomása alapján meg tudták állapítani, hogy Pallafalvy családi ügyben tizennégy napi szabadságra érkezett haza Bukovinából, az ezredétől. Január harmincegyedikén jelentkezett az illetékes parancsnokságnál, majd Nagyváradon és Debrecenben járt s most, hogy letelt a szabadsága, kedden este megérkezett Budapestre s a keleti pályaudvar parancsnokságánál jelentkezett. Az éjszakát a pályaudvar mellett, az üdülőtelep barakkjábantöltötte s reggel elindult sétálni a városban. Korcsmába ment. Azután egy másik korcsmába. Egy harmadikba. Még egy negyedikbe. Hány korcsmában fordult meg, ő maga sem tudja, csak arra emlékszik, hogy korán délután, ugy fél három óra tájban az Akadémiautcába került, a székely csárdába s még ott is megivott két pohár bort . .. Husz korona volt még az erszényében. Elmondta aztán, hogy vándorlása közben három óra tájban a parlament elé vetődött s ott kapott egy jegyet a karzatra. Bement a Házba, a második emeletre, leült az első sorban és hallgatta a beszédeket. — Aztán elaludtam, — mondta. Elaludt és egyszerre riadtan felébredt. Zajt hallott lentről, a tömeg lármája jutott az eszébe és amint mámoros álmából hirtelen fölriadt, zavarodott állapotában azt hitte, a lövészárokban van . . . — Azt hittem, — mondta, — most már emlékszem rá, hogy Kirsibabánál vagyok a harctéren s a lárma ugy hangzott, mitha orosz roham jönne . . . Fogtam a pisztolyt és elkezdtem lövöldözni csak vaktában, az ellenség felé . . . Mit tudom én . . . Tessék elhinni, ugy hozzászoktam már a harctéren, hogy most is azt hittem, ott vagyok a fedezékben, dehogy akartam én kárt tenni az urakban . . . Lassan kitisztult a feje Pallafalvy Györgynek, esti nyolc órára már szépen beszélt és okosan. Némelyik korcsmára emlékezett is, meg tudta mondani, hol járt, mennyit ivott. A rendőrség emberei végigjárták a megnevezett vendéglőket, utánajártak mindannak, amit a huszár mondott s kiderült, hogy igazat beszél. A korcsmákban, ahol délelőtt megfordult, sehol egy szóval sem emlegetett olyasmit, amiből következtethetni lehetne most utólag, hogy valami szándéka, vagy terve volt. Akkor még jegye sem volt a karzatra. A rendőri nyomozás a megállapítható adatok összeállítása után arra a meggyőződésre jutott, hogy Pallafalvy György igazat beszélhet akkor is, amikor azt mondja, hogy álmából az orosz roham riadására ébredt. Egészen valószínű a magyarázat. A lövöldöző huszárt őrizet alá helyezték és átadják a katonai hatóságnak. (Új pénzek Károly király képével.) Az egyik kőnyomatos újság szerinte teljesen megbízható forrásból arról értesül, hogy legközelebb Károly király képével teljesen új arany-és ezüstérmék kerülnek forgalomba. Szó van arról, hogy nagyobb mennyiségű ezüst egy- és kétkoronást vernek a király mellképével, sőt egy egészen új pénznemet is forgalomba hoznak, a félkoronás (ötven fillér) ezüstpénzt. Kisebb mennyiségben — inkább csak az időbeli folytonosság kedvéért — arany tíz, húsz és száz koronások is ki fognak kerülni a pénzverőből. Az Osztrák-Magyar Bankban mindezekről még mit sem tudnak és legalább is még korainak mondják a hírt. (Zeidl Vencelt megint elitélték.) Sebestyén Árminné a Gömb utcai hadikórháznak a szállítója mult év június havában háromezer kilogramm zsírt vásárolt, kilogrammonként hat koronáért a Zeidl cégtől. Az üzletet a cég könyvelőjével, Pollák Oszkárral kötötte meg, aki az üzleti körlevelet is kiállította tizennyolcezer korona vételárról, azonban Sebestyénnének ezenfelül ötezernégyszáz koronát azonnal készpénzben le kellett fizetni Pollák Oszkár kezéhez. Miután Zeidl Vencel nem szállított, Sebestyénné, hadiszállításról lévén szó, feljelentést tett Zeidl Vencel ellen bűnvádi úton, azonban a törvényszék felmentette Zeidlt, aki azzal védekezett, hogy ő nem szállíthatott, mert az egész üzletről nem tudott. A bíróság azonban az iratokat áttett© a nyolcadik kerülei kapitánysághoz további eljárás végett. A kerületi kapitányságon árdrágítás miatt indították meg az eljárást Zeidl és Pollák ellen. Zeidl újra azzal védekezett, hogy nem ő kötötte meg az üzletet s nem tud az árdrágításról sem. Pollák is így vallott és azt mondotta, hogy nem utasításra kérte a többletet, hanem azért, mert az már így üzleti szokás. A kerületi kapitányság álláspontja szerint Zeidl Vencel, mint avatott üzletember feltétlenül tudott arról, hogy üzlete ötezernégyszáz koronát bevett, hiszen Pollák annak rendje és módja szerint el is könyvelte és mindenesetre nem olyan csekély összeg, hogy Zeidl nem törődött volna azzal, hogy honnan került. Ezért Zeidl Vencelt tekintettel arra, hogy már többször volt árdrágításért büntetve, két hónapi elzárásra és hatszáz korona pénzbírságra, könyvelőjét, Pollák Oszkárt, pedig tizenöt napi elzárásra és kétszáz korona pénzbírságra ítélte. (Az abbéarca perselyfosztogató.) Pár hónap óta rendszeres perselyfosztogatások történtek a szerviták, a kapucinusok és a ferencrendiek templomaiban. A lopások mindig az ájtatosságok óráiban folytak s olyan ügyesen, hogy hiába álltak résen a sekrestyések, a tolvajt nem tudták galléron ragadni. A rendőrség most letartóztatta Csermendy Sándor István huszonkét éves, jó családból való, de az utóbbi időben teljesen elzüllött fiatalembert, akire rábizonyult, hogy valamennyi perselyfosztogatást egymaga követte el. Lelepleztetése a háziasszonya közreműködésével történt A fiú ugyanis, aki a Baross utca 83. számú házban, albérletben lakott, kiejtett a zsebéből két álkulcsot. Az asszony bejelentette a dolgot a rendőrségen s mikor egy detektív eljött a fiúhoz s faggatni kezdte, hogy ő követte el a perselyfosztogatásokat, Csermendy töredelmesen bevallotta, hogy ő volt a tolvaj. A fiatalembernek nagy könnyebbségére volt borotvált abbéarca és barna malaclopóköpönyege. Mikor a templomban misére gyűltek össze a hivők, ő a mellékoltárnál térdelt le, amiközben azt hitték felőle, hogy pap és imát mond, gyanú nélkül "nyitotta fel a perselyt és a tartalmát magához vette. Nemrégiben csaknem rajtavesztett. A ferencrendiek templomában benn maradt kapuzárás után is és ekkor szembe találkozott páter Buttykayval, a rendfőnökkel. A páter megkérdezte tőle, hogy miért van még mindig a templomban. Csermendy ügyesen vágta ki magát, azt mondta, hogy éppen őt, a rendfőnököt várta, mert meg akarta kérni, hogy eszközöljön ki audienciát számára a hercegprímásnál. Csermendy körülbelül ezerötszáz koronát lopott ki a templomperselyekből. (Árubevallás nélkül.) A hadifoglyoknak és internáltaknak Olaszországba szóló csomagokhoz ezentúl nem kell árubevallást csatolni. (Tűz a filmraktárban.) A Dohány utca 80. számú házban egy filmkölcsönzőnek a raktára szerdán délelőtt kigyuladt. A tűz igen könnyen veszedelmessé válhatott volna, mert a film nemcsak gyúlékony, hanem robbanóanyag is. A házbeli lakók ijedten menekültek az utcára, tartva a robbanás veszedelmétől. A tűzoltóság nagy készenléttel vonult ki Kállay Imre tűzoltótiszt vezetésével és megfeszített munkával sikerült a nagyobb veszedelemnek gátat vetni. (A koronázási emlékkiállítás.) IV. Károly király koronázásáról sok szép emléket őrzött meg a magyar nemzet. A legszebbek közé fog tartozni az a gyűjtemény, amelyet a Zita királyné védnöksége alatt álló Pro Transsylvania országossegítő bizottság állít ki a Nemzeti Múzeum dísztermében. Ez a kiállítás olyan látványosság lesz, amilyen másutt, mint Magyarországon, el sem képzelhető. Be fogják itt mutatni a koronázási ünnepségeken résztvett hölgyek és urak díszruháinak felhasználásával a magyar ruha történetét. Láthatók lesznek továbbá mindeg azok az egyházi kincsek, amelyeket részint a esztergomi székesegyházban, részint a budavári koronázó főtemplomban őriznek. A legnagyobb érdeklődés azonban bizonyára ama díszruhák felé fog fordulni, amelyeket a koronázás napján Károly király, Zita királynő és a kis Ottó királyfi viseltek. Ezt a koronázási emlékkiállítást szombaton, e hónap 10-én, délelőtt tizenegy órakor fogják ünnepiesen megnyitni. A kiállítás rendezése körül gróf Mikes Arminné vezetésével előkelő hölgybizottság buzgólkodik. A jövedelmet az erdélyi károsultak és az erdélyi gyermekek javára fordítják. (Árdrágító hentesné.) Az V. kerületi kapitányságon Muzsik Antalné Liliom utcai hentesmesternőt, mert egy bécsi cégnek 1498 kilogramm zsírt adott el 8 korona 50 fillér maximális ár helyett 12 koronáért, egy hónapi elzárrásra és hatszáz korona pénzbírságra ítélték. Az árut és 11.076 koronát a rendőrség lefoglalta, 5200 koronát pedig visszautalt az elitéltnek. (A „Magyar Külkereskedelem") legújabb száma is igazolja e nivós kereskedelempolitikai szaklap nemzetgazdaságilag fontos hivatását. Most, amikor világ, kereskedelmi célokért folyik a háború s nagyobb kereskedelempolitikai feladatok előtt állunk, a Magyar Külkereskedelem valóban a legaktuálisabb közgazdasági programmot szolgálja és export és import törekvéseinkről szóló eredeti közleményei minden művelt üzletembert érdekelnek. A nyolcadik évfolyamába lépett lap előfizetési ára egész évre: 24 korona, félévre: tizenkét korona. A kiadóhivatal címe: Budapest, IV., Ferdinánd bolgár királyzat 16. szám. tiHjtiUfi-i'i&Aihor. Házasság. Darvas Emil tartalékos hadnagy eljegyezte Künstler Ilancikát. (Minden külön értesítés helyett.: Fliegel Maurus tartalékos tüzérfőhadnagy és Perin Annie kisasszony házasságot kötöttek. Ehmann Jenő földmivelésügyi miniszteri számtiszt és Rozs Irénke, dr Rozs István elsőosztályú honvédfőtörzsorvos leánya, február hó 10-én, szombaton, délelőtt 12 órakor tartják esküvőjüket Pécsen. Ezüstlakodalom. Kohn Fülöp és neje született Léderer Teréz Mátraverebélyről tudatják, hogy a mai napon tartják családi körben ezüstlakodalmukat. • 12 PESTI HÍRLAP 1917. február 8., csütörtök. Halálozás. Mennye y József egyetemi hallgató, Mennyey József nyugalmazott be -liszteri osztálytanácsos fia, életének 23-ik évében esten meghalt. Nemestóthi Szabador, nyugalmazott állami erdőfelügyelő, rövid szenvedés után, életének 73-ik, második házasságának 23-ik évében Gyulafehérvárott meghalt. Tóthlipcsei Fabricius Béla, nyugalmazott Máv. főmérnök, hosszas szenvedés után, életének 66-ik, házasságának 34-ik évében, Budapesten meghalt. Kobay Sándor, rimaszombati törvényszéki elnök, a vármegyei és a társadalmi élet köztiszteletben állott tagja, aki csaknem négy évtizeden át tett hivatalon szolgálatot, és éves korában Rimaszombatban meghalt. Temetése nagy részvét mellett munt végbe, özvegye és két leánya gyászolja. Sztankovits Ferenc, a gróf Károlyi Alajos-féle tótmegyeri hitbizományi uradalom nyugalmazott főtisztje, Nyitra vármegye törvényhatósági és közigazgatósági bizottságának tagja és a Nyitramegyei Gazdasági Egyesület volt elnöke, február 5-én Budapesten meghalt. Roth Antal nagyiparos felesége, született Flohr Erzsébet, életének 54-ik évében, Budapesten meghalt. Temetése pénteken délelőtt lesz. Klein Jakab fővárosi zsákszállító, kedden este meghalt. Temetése csütörtökön, délután három órakor lesz a rákoskeresztúri új izraelita temetőben. özvegy Soichon Józsefné, 67-ik évében Budapesten meghalt. 1. hónap 8-án délután két órakor a Szent István-kórház halottasházából a rákoskeresztúri katholikus temetőben fogják örök nyugalomra helyezni. Zacpal Rudolf főtörzsorvos, a Ferenc Józsefrend lovagja, a Signum Laudis tulajdonosa, Budapesten ötvenkét éves korában meghalt. vvőuSGEtúradl—OZd d6rJ-6u.9 ETAOIH ETAOIH AOI özvegy szkoréi Boér Sándorné született markensteini Lichtenthal Amália, életének 72-ik évében, rövid szenvedés után Budapesten meghalt. A pestvidéki járásbíróság bírói, jegyzői és tisztviselői kara gyászlapon jelenti, hogy szeretett kartársa és munkatársa, dr . a 11 a Leó Gyula királyi járásbíró, életének 42-ik évében, Budapesten meghalt. Frigyessy Adolf udvari tanácsos, a Riunione Adriatica di Sicorta vezérigazgatója, egy bécsi szanatóriumban meghalt.