Pesti Hírlap, 1917. május (39. évfolyam, 113-138. szám)
1917-05-01 / 113. szám
1917. május 1.,kedd. PESTI HÍRLAP feől szinte Ugrásszerűen felidézett fal nyomában 30 kilométer szélességben előtörtek. Az ellenség lökésének faluiva a fccarpétól északra Achevilletől Roeuxig húzódó állásainketten irányúlt. Ott rendkivül kevés csata fejlődött. Az angolok az általunk előállásként meghallott Arleuxbe, Oppyba, Gavrelle és Bocux környékére nyomultak; itt érte őket gyalogságunk ellen támadása. Ember ember elleni kemény küzdelemben visszavertük az ellenséget, helyenkint régi állásainkon túl is, amelyek Arleux kivételével mind ismét kezünkben vannak. A Scarpe mélyedéstől délre szintén elkeseredett harc tombolt. Derék csapataink a szétlőtt állásokban dacoltak a többszöri rohammal, ott is meghiúsultak az összes angol támadások. A harctér szárnyain az ellenség támadó hullámai már tüzérségünk megsemmisítő tüzében összeomlottak. Az angolok veszteségei ismét szokatlanul súlyosak. Április 28-ika újabb dicsőséges napja gyalogságunknak, amely erőteljesen vezetve tag a testvér- és segítő fegyvernemektől kiválóan támogatva feladatainak nagyságához teljesen méltónak bizonyult. A nyugati arcvonal többi hadseregénél, mint az Aisne mellett és a Champagneban is, valamint keleten és a Balkánon az általános helyzet változatlan. Ludendorff első főszállásmester. II. A nagy főhadiszállás közli április 30-án: Nyusgati harctér. Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Az április 28--i nagy támadás meghiúsulása után az angolok csak egyes támadásokra vállalkoztak Oppy ellen a Douaiból Arragba vezető úttól északra. A heves vetélkedés tárgyát képező hely ellen intézett négyszeres rohamban kimerítették erejüket. A falu kezünkön maradt. A Searpe mindkét partján a tüzérség állandóan erős harci tevékenységet fejtett ki. Az angolok április 28-iki vesztesége óvatos becslés szerint több mint 6000 ember, akik állásainkban és állásaink előtt elestek. Ezenkívül csapataink több mint 1009 foglyot és 40 géppuskát szállítottak be, 10 páncélos gépkocsit pedig pusztítottunk. -1 német trónörökös hadcsoportja: A franciák tegnap reggel erőszakos felderítésekkel megkísérelték, hogy megállapítsák a Berry au Bac mellett, a Brimonton és a Reimstől északra levő állásaink ellen intézett francia pusztító tüzelés eredményét. Árokvédő csapataink az előretöréseket visszaverték. A tűzharc Soissonstól a Suippeig dél óta kevés szünettel ismét fokozódott. Az esti órákban a legnagyobb hevességet érte el, váltakozó erővel éjjel is tartott és reggeli szürkületkor legerősebb hatásra emelkedett Albert württembergi herceg hadcsoportja. Lényeges esemény nem volt. Nyugati ellenfeleink április 28-án 11, 29-én 23 repülőgépet vesztettek, ezenkívül még három kötött léggömböt. Az eredményben egyaránt része van repülőinknek és repülők elleni védőágyúinknak. Báró Richthofen százados 48-adszor,19-edszer, 50-eds z©r, 51-edszer és 52-edszer maradt győztes légiharcban. Az ő vadászkülönítményéhez tartozó Wolff hadnagy 22—26-ik ellenfelét lőtte le. Felderítő portyázások és swmbavetés céljából végzett repülések alkalmával repülőink mélyen eljutottak a Somme ét a tenger között levő angol Franciaországba, az Aisne arcvonaltól délre túl a Maine-on. Keleti harctér. A helyzet változatlan. Macedóniai arcvonal. A Prespa tó és a Cserna között élénk tüzérségi tevékenység. Egyik harci repülőgépünk, mely a Cserna-hajlásban levő táborok és vasútvonalak ellen intézett sikeres légitámadásról tért vissza, lelőtt két angol repülőt. Ludendorff első főszállásmester. Régi magyar diákélet. Irta: ABONYI ÁRPÁD: Burghardt szamarai. Vitézlő és egyébképpen semmivel sem túlságosan siető eleink az áldott hazai földtús jóvoltából hamarosan és könnyen elintéztek minden kenyérkérdést, a vízzel azonban a legtöbb helyen felette nehezen boldogultak. Provinciális magyar városaink legtöbbjében a víz ősidők óta mindig nagyobb ár volt, mint a kenyér, a megszerzése nehezebb biztosítása a nyári n sikkadt forróságok verítékező napjaira többnyire bizonytalan. A kényelmes vízvezetékhez szokott mai generációk el sem tudják immár képzelni, hogy csak alig harminc egynehány év előtt is mi fáradalmas és fontos feladat volt tús ivóvíz beszerzése, — mennyi veszekedésbe, cselédhajszolásba, pénzbe és jóformán örökös csatákba került a fontos kérdés, hogy van-e elegendő ivóvíz a házban, vagy — megint nincs, mert elég sohasem volt. Az erdélyi fejedelmek hajdani székhelyén sem volt, — itt is világ eleje óta mindig sokkal nagyobb gond volt a víz, mint a mindennapi — kalács. Ebből az omlós kincsből akadt minden valamirevaló házban elegendő még a XV-dik század legsötétebb és legviharosabb napjaiban is — megiható víz azonban még Bethlen Gábor napfényes uralkodásának gyönyörű idején , csak három városi kútban találtatódott. Ennek a három kútnak bőségéből oltotta szomját az egész városban mindenki, aki a sebesvizű Szamos tisztaságában nem bizakodott. Persze, három kút egy egész városnak! El lehet gondolni, hogy némelykor, különösen nyári melegek idején, amikor a víz bősége jelentékenyen megcsappant , valóságos ütközetek folytak a kutak körül, úgy hogy egy egy izmos és goromba rendőr bácsi asszistenciája nélkül nem is lehetett volna a veszekedő hadakat valamennyire lecsendesiteni. Legősibb hírnévnek — vizének hideg tisztasága okán — az óvárban levő u. n. Talpaskut örvendett. Igen régi kut volt, — eredete viszszanyult, állítólag, egészen a XI-dik századba. Szerzetesek ásatták, — Pálos-rendiek-e, vagy Dominikánusok, vagy épen Franciskánusok, nem bizonyos. Da mert a Ferencrendiek sokszázados óvári kolostorának közvetlen közelében van talán ma is , valószínűnek látszik, hogy ha nem is a Franciskánus-rend pénzén készült, de az ő gondoskodásuknak köszönhető, hogy épségben maradt eredeti helyén az utódokra és nem pusztult el. Ez a százados kút látta el friss ivóvízzel a református kollégium bennlakó diákságát is — ha a vizszerző alkalmatosság hozzá tudott férni a körülötte ministráló népes sokaságban. Ea nem tudott hozzáférni — hát akkor bizony csak friss Szamos-vizet ittak a fiuk, vagy ennél valamivel jobb vizet a „Szécsenyi-kút"-ról. A vízszerző alkalmatosság taligaformájú szekér volt, rajta hatalmas hasas hordó, előtte két szamár. E derék két szamarak valának azon fontos személyek, akik a szomjazó fiatalságot minden áldott nap ellátták huszonnégy órára ivóvízzel. — Neveztetének pedig ~ Burghardt szamarainak. Diákok jöttek, diákok mentek, — a vén kollégium minden esztendőben új rajokat fogadott falai közé és régi rajokat bocsátott ki — Burghardt szamarai változatlanul megmaradtak. Maguk az állatok változhattak, — azok a szamarak, melyekről néhai Gyulai Pál irt egykoriban tréfás disztichonokat, nem azok voltak, amelyek harminc esztendővel későbben hordták a kollégium ivóvizét — ősi nevük azonban változatlanul szállt át nemzedékről-nemzedékre: ők voltak „Burghardt szamarai". Ez a Burghardt nem vízliteráns volt, va£v valami másefféle, hanem nyomdász. A kollégium nyomdájának műszaki vezetője valami hatvan esztendeig. A nyomda közvetlen közelében volt a kollégium külső nagy curiájának — a diákság hatvan esztendőn keresztül hallhatta a mindig öreg, köpcös, hibásszemű és egy szál színes ingben járó Burghardt mester rekedtes hangját, amint munkásokkal, szedőkkel, gépészekkel és a saját famíliájával háborúzott, — neve, alakja lármája ennélfogva valósággal hozzánött a kollégiumhoz, ugy hogy lassanként fogalom lett, mindenki ivóvizet értett a neve alatt. Szamarai mindennap pontosan délután négy órakor érkeztek meg az aznapi hordó vízzel a kollégium elé. Röviddel később megkezdődött a vízkiosztás. A szolgafiúk odajárultak a zöldmázas, csecscsel ellátott, öblös kantával a hordó elé, az alkalmatosság darabontja rendre megtöltötte őket s mikor az összes lakószobákat absertigálta — elment. Aki félötig nem jelentkezett a kantátával — viz nélkül maradt, mert pontban félötkor Burghardt szamarai eltávoztak, hogy más nogyobb hivatalos teendőiket is még idejében elvégezzék a különböző újságok és nyomtatványok etezállítása körül. Ennélfogva elkésett szolgafiúkat mindig lehetett látni sebes ügetésben az eltávolodó hordó után, hogy &&elaia* Esta német hivatalos elentés. .(Április 30-án este) Arrasnál változó erősségű tűzharc, az Aisne és a Champagne fronton tart a tüzérségi ütközet. A vezérkar jelentései T. (Kiadatott április 29-én.) Keleti harctér. Az arcvonal több szakaszán élénkebb tüzérségi és aknavetőtűz. Olasz harctér. A helyzet változatlan. A mai reggeli órákban rohamjárőreink a Tonale-szoros közelében rajtaütöttek az ellenség egy támaszpontján, megsemmisítették a megszálló csapatot és 22 hadifogolylyal tértek vissza. Délkeleti harctér. n nincs jelenteni való. Nöfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. II. (Kiadatott április 30-án. Egyik harctérről sincs különösebb jelenteni való. No í cr altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese Légi támadás olasz katonai telepek ellen. E hó 28-ának reggelén tengeri repülőgépeink újból sikerrel támadták meg a san-canzianói katonai berendezéseket és sértetlenül tértek vissza. A hajóhad parancsnoksága Az angol vezérkar jelentései. (Ápr. 27.) Az ellenség eredménytelenül támadta St. Quentintől északnyugatra a Tayot (?) magaslatot. Veszteségével visszaűztük. Foglyokat hagyott a kezünkön. Elfoglaltuk Hergiecourt keleti szélét és a kőbányákat. Sikeres helyi vállalkozásokat vittünk végre az Arras-Cambrayut közelében és a Coeuse és Gavrelle között levő előreszökő részen s mind a két helyen fonto állásokat foglaltunk el. (Apr. SS.) Ma reggel a Scarpetól északitöbb mértföldnyi szélességű arcvonalon támadást kezdtük. Csapataink kemény ellenállásra találtak, de azért haladnak. A harc még tart. (Apr. 28 Este.) A Scarpetól Achevilleig mindenük a mi javunkra végződtek a harcok. Elfoglaltuk Arleux en Echellet és az ellenséges állásokat két mértföldnél nagyobb szélességben a falutól északra és délre. Gavrelletől északkeletre és a Grönland-magaslat nyugati lejtőjén Gavrelle és Roeux között haladást tettünk. A Scarpetól délre és Moncy les Preustől északra terepet nyertünk. Az ellenség sok heves ellentámadást intézett nagy erőkkel és tüzérségünk és géppuskáink tüzében nagy veszteséget szenvedett. Roeuxnál és Oppynál még tart a heves küzdelem. A nap folyamán 500 foglyot ejtettünk. Tegnap lelőttünk légi harcban három német repülőgépet, egy negyedik gépet pedig elhárító ágyúk lőttek le. Egy ellenséget megfigyeltseg-