Pesti Hírlap, 1918. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1918-03-01 / 51. szám
Budapest, ifjS, XL. évfolyam, 51. (13,688). szám; ELÓFIZETÉSI ÁRAK: J&geet évr® 52 K — I félévre 36 „ Nog^redéirc® •••••• » ~• • Egy hóra 4 „ 6O„ Egye« n4m ár» helyben és vidéken 18 fillér, pélyaudvarokon. XO fillér. •Irtfatt* *a aprt hirl«tM Aljesacáa Martat. 19. S" MAR 1"X... /JVETTt .;/• SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budi seat, V.Vlimoi császár-út T. TELEFON: 122—91 122-92 182—38 122-94 122-94. (Éjjel 122-91 122-i hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL Budapest, Erzsébet körút . Telefon : Seusi 52—94. A podoliai mamix) Podolia a függetlenné váltkrajna egy gimb. Az egész Ukrajnával együtt békességre lépett velünk s emiatt sokat szenved a bolsevik bandáktól. Most segítségért fordult a monarchiához és csapataink megkezdték a podoliai marrot,.^"^*^ "ívánságát ilyen gyorsan teljesítjük, azt hármas okból "^Sjót Először is kötelességünk Ukrajnát , az ukrajnai kormányt, mely velünk a békét megkötötte, a függetlenségi gyermekkor első válságain keresztül segíteni. Az új állam, mely önállóságának történetét most kezdi meg, nem fogja elhallgathatni azt a momentumot, hogy a kezdet kezdetén a szomszédos monarchia segítette önállóságának megoltalmazásában és körülbástyázásában. Másodszor kötelességünk a hívó szónak eleget tenni, mert jobb későn, mint soha , ha idáig valami hamis pacifista hangulat kedvéért elnéztük, hogy Ukrajna fölöslegéből német szövetségesünk lássa el magát, most már a segélykérés formális jogcímet is ad hozzá, hogy legalább a gazdag Podoliában mi is biztosítsuk magunknak az élelmiszerekben és nyersanyagokban meglevő fölösleget. Podoliának is jobb, ha nekünk adhatja el jó áron, mintha bolseviki bandák egyszerűen elhamvasztják vagy zsákmányként elhurcolják. S végre harmadszor kötelességünk a podoliai mars, mert a hosszú ellenségeskedés után ez az első és legjobb alkalom, hogy az egymásra utalt két szomszédos állam emberei megismerkedjenek egymással, aminek a jövőre nézve van nagy jelentősége , mert azonkívül ez a mars bizonyos stratégiai fontosságot is kap, mikor Romániának éppen a béketárgyalások küszöbén a hátába kerülünk, aminek viszont a jelen pillanatban lehet döntő jelentősége. Csak helyeselhetjük tehát, hogy csapataink bevonulnak Podoliába. Bécs város polgármestere, Weisskirchner ur, még tovább is megy s ez egyszer neki van igaza, ő számonkéri gróf Czernintől nevezetes szavának, a kenyérbékének, első részét is. A béke mellé a kenyeret is. A Breszt-Litovszkból hazatért és Ausztriában ünnepelt gróf Czernin azt mondta a nélkülöző Bécsnek, hogy a kenyérbékét hozza s nehéz volna megállapítani, hogy a bécsiek az adott helyzetben minek örülnek jobban, a békének vagy a kenyérnek. Most Weisskirchner szemére veti a külügyminiszternek, hogy csak félig váltotta be ígéretét s hogy mi csak a békét kaptuk meg, annak is csak egy kis részét, míg Németország inkább a kenyeret választotta, de azt egészen megkapta. Weisskirchner, aki legjobban ünnepelte gróf Czernint, most legkeserűbben támadja s az éhes emberrel nem lehet pörbe szállani, aminthogy valószínűleg a bibliai Ézsau fölött se törhetnének pálcát, ha véletlenül kiderülne róla, hogy azért adta oda az örökségét, egy tál lencséért, mert irgalmatlanul éhes volt. A háború sok Ézsaut igazolhatna s mi is aláírjuk a bécsi polgármester fölfogását, hogy hiba volt a béke muzsikáján megrészegedve, a kenyérről megfeledkezni, az oroszországi operációkat egészen Németországra bízni s egy hangulati pihenő kedvéért a megkötött ukrajnai béke gazdasági gyümölcseit nyomban le nem szakítani. Most már gróf Czernin is kialudta a békemuzsika s a békeünneplés első mámorát s talán ő örvend legjobban annak a véletlennek, hogy Podolia maga kéri, azt, amit mi elmulasztottunk. Most majd a béke kenyérbékévé alakulhat, ha még nem késő. De ki tudja, nincs-e már késő s nem a veszett fejsze nyele az, amiért gazdasági tekintetben a marsot megteszszük. így is azt kell mondanunk, hogy jobb későn, mint soha. Ha gazdasági tekintetben esetleg megkéstünk volna, még mindig megmarad a pszichológiai haszon: az ukrajnai nép hálás emlékezése a legkritikusabb időben tett szomszédi és baráti szolgálatra És megmarad a stratégiai haszon is. A Romániával megindult béketárgyalások során Romániának jó, ha eszébe veszi, hogy csapataink most már a hátába kerültek és gróf Czernitznek is jó, ha ezúttal majd nem felejti el, hogy a békejegyzőkönyv aláírásával még nincs minden elvégezve. Ellenségeink még mindig ki akarnak éheztetni és ellenségeinkkel szemben ki kell játszanunk azokat, akik már nem mernek ellenségeink lenni. Oroszország, Ukrajna és Románia fölöslegeiből kell magunkat a kiéheztetés ellen biztosítani. A németek ezt nem felejtették el Oroszországban, mi ne felejtsük el legalább Romát / / hiában / 7 1 Czernin találkozása a román királyival. Mhiszter közölte a békefeltételeket — Ferdinánd király gondolkozás! Időt kért Az orosz delegáló Breszt-Litovszkban. — Trockij nem vesz részt a tárgyalásokon. Czernin találkozott a román királyinál és közölte vele, a központi hatalak béke feltételeit. A félhivatalos, amely ezt az eseményt hírül adja, azzal vezeti be jelentését, hogy az Avarescu tábornokkal folytatott megbeszélések rendjén történt megegyezés arra nézve, hogy külügyminiszterünk Ferdinánd királylyal találkozzék. Ez mindenesetre arra vall, hogy Avarescunak eredetileg nem volt teljes meghatalmazása a békeszerződés aláírására , ő maga hárította át királyára a döntést. A félhivatalos jelentés szerint Ferdinánd király a békefeltételek közlése után rövid gondolkozási időt kért, amit megkapott. A választól függ, hogy lehetséges-e a békés megoldás. A találkozás Czernin és Ferdinánd közt olyan területen történt, amelyet még román csapatok tartanak megszállva. Ez kétségkívül udvariasság volt a központi hatalmak részéről, de reméljük, hogy a formai előzékenységgel szemben a tartalom — maguk a békeföltételek — nélkülöztek minden fölösleges nagylelkűségi pózt. Le kell szögeznünk azonban azt az aggályunkat is, hogy ebből a szempontból Czernin személye éppen nem nyújt föltétlen bizalmat. Az orosz delegáció megérkezett Bresst-Litovszkba — Trockij nélkül. Közben Eichhorn seregeinek előnyomulása zavartalanul folyik. A német ultimátum szerint az orosz delegációnak három napi gondolkozási ideje van arra, hogy a békeszerződést aláírja. Magánjelentések szerint a német előcsapatok 300 kilométerre közelítették meg Pétervárt. A menetelés eddigi tempója 50—80 kilométert tett naponta. Három nap alatt tehát a németek Pétervár alá érkezhetnek. Hogy Trockij nem utazott Breszt-Litovszkba, azt betegségével magyarázza némely jelentés. De nem lehetetlen, hogy Trockij a Leninnel folytatott párviadalába betegedett bele. Hiírek vannak arról is, hogy Trockij és Lenin közt az ellentét rövidesen kenyértörésre kerül. Lenin újra egybe akarja hívni az alkotmányos gyűlést, mert memT "-"-t óko. in szokiálforradalmárokkal kötendő kompromisszum mentheti meg Oroszországot a kadettek föltámadásától. Egy másik jelentés már arról tud, hogy Trockij elhatározta lemondását. Kühlmann államtitkár annak idején, mikor a német birodalmi gyűlésen beszámolt a béketárgyalásokról, pikáns adatokkal illusztrálta, mennyire megváltozott a központi hatalmak delegációi és az orosz delegáció közti barátságos viszony, mihelyt Trockij is megérkezett Bresztbe. Most tehát, hogy Trockij távol maradt, alapos a remény, hogy a megegyezés rövidesen sikerült * * * Mai számunkban a jövendő Kelet-Európa térképét közöljük a különböző, részben hivatalos, részben magánjelentések alapján, amelyek legutóbb fölmerültek. Természetes, hogy ezek az adatok nem lehetnek még végleges jellegűek, és így azok a határok, amelyeket a térkép feltüntet, szintén nem fixírozottak, így például nem tudjuk pozitíve, csak föltehetjük, hogy az Oroszország keleti és déli részében megalakult köztársaságok föderatív jellegűek lesznek. Erre való tekintettel különbséget kellett tennünk a térkép ábrázolásánál e köztársaságok határának és amaz országrészek határának feltüntetésénél, amelyek Oroszország nyugati és északi oldalán feküsznek. Németország feltételeiből tudjuk, hogy Esztland Livland, Kurland, Litvánia és Lengyelország a jövőben nem tartoznak az orosz birodalomhoz és hogy Oroszországnak el kell ismernie Finnország és Ukrajna önállóságát- Ez utóbbi országok határait árnyékoltan is megjelöltettük térképünkön. Ukrajnára vonatkozólag pedig meg kell említenünk, hogy csak nyugati és részben északnyugati határait állapította meg a központi hatalmakkal kötött békeszerződés, Oroszországgal és Besszarábiával való jövendő határai még eldöntetlenek. Ami Litvániát illeti, ennek határai szintén bizonytalanok még. A régi Litvániához hozzátartoztak a minszki, mohilevi és vitebszki területek is; ezt a területi összefüggést a Nagy orosz közárszász felé irányuló szaggatott vonal jelzi. Mint a térkép A Pesti Krrlon mai száma 12 oldal