Pesti Hírlap, 1918. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1918-03-01 / 51. szám

Budapest, ifjS, XL. évfolyam, 51. (13,688). szám; ELÓFIZETÉSI ÁRAK: J&geet évr® 52 K — I félévre 36 „ Nog^redéirc® •••••• » ~• • Egy hóra 4 „ 6O„ Egye« n4m ár» helyben és vidéken 18 fillér, pélyaud­varokon. XO fillér. •Irtfatt* *a aprt hirl«tM Aljesacáa Martat. 19. S" MAR 1­"X... /JVETTt .;­/• SZERKESZTŐSÉ­G ÉS KIADÓHIVATAL: Budi­ seat, V­.Vlimoi császár-út T­. TELEFON: 122—91 122-92 182—38 122-94 122-94. (Éjjel 122-91 122-i­ hívandó.) FIÓKKI­ADÓHIVATAL­­ Budapest, Erzsébet­ körút . Telefon : Seusi 52—94. A podoliai mami­­x) Podolia a függetlenné vált­­­krajna egy gimb. Az egész Ukrajnával együtt bé­kességre lépett velünk s emiatt sokat szenved a bolsevik­ bandáktól. Most segítségért for­dult a monarchiához és csapataink megkezd­ték a podoliai marrot,.­^"^*^ "­ívánságát ilyen gyor­san teljesítjük, azt hármas okból "^Sjót Először is kötelességünk Ukrajnát , az ukrajnai kormányt, mely velünk a bé­két megkötötte, a függetlenségi gyermekkor első válságain keresztül segíteni. Az új ál­lam, mely önállóságának történetét most kezdi meg, nem fogja elhallgathatni azt a momentumot, hogy a kezdet kezdetén a szomszédos monarchia segítette önállóságá­nak megoltalmazásában és körülbástyázásá­ban. Másodszor kötelességünk a hívó szónak eleget tenni, mert jobb későn, mint soha , ha idáig valami hamis pacifista hangulat kedvéért elnéztük, hogy Ukrajna fölöslegé­ből német szövetségesünk lássa el magát, most már a segélykérés formális jogcímet is ad hozzá, hogy legalább a gazdag Podoliá­ban mi is biztosítsuk magunknak az élelmi­szerekben és nyersanyagokban meglevő fö­lösleget. Podoliának is jobb, ha nekünk ad­hatja el jó áron, mintha bolseviki bandák egyszerűen elhamvasztják vagy zsákmány­ként elhurcolják. S végre harmadszor köte­lességünk a podoliai mars, mert a hosszú el­lenségeskedés után ez az első és legjobb al­kalom, hogy az egymásra utalt két szomszé­dos állam emberei megismerkedjenek egy­mással, aminek a jövőre nézve van nagy jelentősége , mert azonkívül ez a mars bizo­­­nyos stratégiai fontosságot is kap, mikor Romániának éppen a béketárgyalások kü­szöbén a hátába kerülünk, aminek viszont a jelen pillanatban lehet döntő jelentősége. Csak helyeselhetjük tehát, hogy csapataink bevonulnak Podoliába. Bécs város polgármestere, Weisskirch­ner ur, még tovább is megy s ez egyszer neki van igaza, ő számonkéri gróf Czernintől ne­vezetes szavának, a kenyérbékének, első ré­szét is. A béke mellé a kenyeret is. A Breszt-Litovszkból hazatért és Ausztriában ünne­pelt gróf Czernin azt mondta a nélkülöző Bécsnek, hogy a kenyérbékét hozza s nehéz volna megállapítani, hogy a bécsiek az adott helyzetben minek örülnek jobban, a békének vagy a kenyérnek. Most Weisskirchner sze­mére veti a külügyminiszternek, hogy csak félig váltotta be ígéretét s hogy mi csak­ a békét kaptuk meg, annak is csak egy kis ré­szét, míg Németország inkább a kenyeret választotta, de azt egészen megkapta. Weiss­kirchner, aki legjobban ünnepelte gróf Czer­nint, most legkeserűbben támadja s az éhes emberrel nem lehet pörbe szállani, amint­hogy valószínűleg a bibliai Ézsau fölött se törhetnének pálcát, ha véletlenül kiderülne róla, hogy azért adta oda az örökségét, egy tál lencséért, mert irgalmatlanul éhes volt. A háború sok Ézsaut igazolhatna s mi is alá­írjuk a bécsi polgármester fölfogását, hogy hiba volt a béke muzsikáján megrészegedve, a kenyérről megfeledkezni, az oroszországi operációkat egészen Németországra bízni s egy hangulati pihenő kedvéért a megkötött ukrajnai béke gazdasági gyümölcseit nyom­ban le nem szakítani. Most már gróf Czernin is kialudta a békemuzsika s a békeünneplés első mámorát s talán ő örvend legjobban an­nak a véletlennek, hogy Podolia maga kéri, azt, amit mi elmulasztottunk. Most majd a béke kenyérbékévé alakulhat, ha még nem késő. De ki tudja, nincs-e már késő s nem a veszett fejsze nyele az, amiért gazdasági tekintetben a marsot megteszszük. így is azt kell mondanunk, hogy jobb későn, mint soha. Ha gazdasági tekintetben esetleg megkéstünk volna, még mindig meg­marad a pszichológiai haszon: az ukrajnai nép hálás emlékezése a legkritikusabb idő­ben tett szomszédi és baráti szolgálatra És megmarad a stratégiai haszon is. A Romániá­val megindult béketárgyalások során Romá­niának jó, ha eszébe veszi, hogy csapataink most már a hátába kerültek és gróf Czernitz­nek is jó, ha ezúttal majd nem felejti el, hogy a békejegyzőkönyv aláírásával még nincs minden elvégezve. Ellenségeink még mindig ki akarnak éheztetni és ellenségeink­kel szemben ki kell játszanunk azokat, akik már nem mernek ellenségeink lenni. Orosz­ország, Ukrajna és Románia fölöslegeiből kell magunkat a kiéheztetés ellen biztosítani. A németek ezt nem felejtették el Oroszor­­­­szágban, mi ne felejtsük el legalább Romát / / h­­iában / 7 1 Czernin találkozása a román királyival. Mhiszter közölte a békefeltételeket — Ferdinánd király gondolkozás! Időt kért Az orosz delegáló Breszt-Litovszkban. — Trockij nem vesz részt a tárgyalásokon. Czernin találkozott a román király­inál és közölte vele, a központi hatal­ak bé­ke feltét­eleit. A félhivatalos, amely ezt az eseményt hírül adja, azzal vezeti be jelenté­sét, hogy az Avarescu tábornokkal folyta­tott megbeszélések rendjén történt megegye­zés arra nézve, hogy külügyminiszterünk Ferdinánd királylyal találkozzék. Ez min­denesetre arra vall, hogy Avarescunak ere­detileg nem volt teljes meghatalmazása a békeszerződés aláírására , ő maga hárította át királyára a döntést. A félhivatalos jelen­tés szerint Ferdinánd király a békefeltéte­lek közlése után rövid gondolkozási időt kért, amit megkapott. A választól függ, hogy lehetséges-e a békés megoldás. A találkozás Czernin és Ferdinánd közt olyan területen történt, amelyet még román csapatok tartanak megszállva. Ez kétségkívül udvariasság volt a központi ha­talmak részéről, de reméljük, hogy a formai előzékenységgel szemben a tartalom — ma­guk a békeföltételek — nélkülöztek minden fölösleges nagylelkűségi pózt. Le kell szö­geznünk azonban azt az aggályunkat is, hogy ebből a szempontból Czernin személye éppen nem nyújt föltétlen bizalmat. Az orosz delegáció megérkezett Bresst-Litovszkba — Trockij nélkül. Közben Eich­horn seregeinek előnyomulása zavartalanul folyik. A német ultimátum szerint az orosz delegációnak három napi gondolkozási ide­je van arra, hogy a békeszerződést aláírja. Magánjelentések szerint a német előcsapatok 300 kilométerre közelítették meg Pétervárt. A menetelés eddigi tempója 50—80 kilomé­tert tett naponta. Három­ nap alatt tehát a németek Pétervár alá érkezhetnek. Hogy Trockij nem utazott Breszt-Litovszkba, azt betegségével magyarázza némely jelentés. De nem lehetetlen, hogy Trockij a Leninnel folytatott párviadalába betegedett bele. Hiírek vannak arról is, hogy Trockij és Lenin közt az ellentét rövidesen kenyértörésre kerül. Lenin újra egybe akar­ja hívni az alkotmányos gyűlést, mert memT "-"-t ó­ko. i­­n szokiálforradal­márokkal kötendő kompromisszum ment­heti meg Oroszországot a kadettek föltáma­dásától. Egy másik jelentés már arról tud, hogy Trockij elhatározta lemondását. Kühlmann államtitkár annak idején, mikor a német birodalmi gyűlésen beszá­molt a béketárgyalásokról, pikáns adatokkal illusztrálta, mennyire megváltozott a köz­ponti hatalmak delegációi és az orosz dele­gáció közti barátságos viszony, mihelyt Trockij is megérkezett Bresztbe. Most te­hát, hogy Trockij távol maradt, alapos a re­mény, hogy a megegyezés rövidesen sikerült * * * Mai számunkban a jövendő Kelet-Európa térképét közöljük a különböző, rész­ben hivatalos, részben magán­jelentések alapján, amelyek legutóbb fölmerültek. Ter­mészetes, hogy ezek az adatok nem lehetnek még végleges jellegűek, és így azok a hatá­rok, amelyeket a térkép feltüntet, szintén nem fixírozottak, így például nem tudjuk pozitíve, csak föltehetjük, hogy az Oroszor­szág keleti és déli részében megalakult köz­társaságok föderatív jellegűek lesznek. Erre való tekintettel különbséget kellett tennünk a térkép ábrázolásánál e köztársaságok ha­tárának és amaz országrészek határának feltüntetésénél, amelyek Oroszország nyu­gati és északi oldalán feküsznek. Németor­szág feltételeiből tudjuk, hogy Esztland Liv­land, Kurland, Litvánia és Lengyelország a jövőben nem tartoznak az orosz birodalom­hoz és hogy Oroszországnak el kell ismernie Finnország és Ukrajna önállóságát- Ez utób­bi országok határait árnyékoltan is megje­löltettük térképünkön. Ukrajnára vonatko­zólag pedig meg kell említenünk, hogy csak nyugati és részben északnyugati határait állapította meg a központi hatalmakkal kö­tött békeszerződés, Oroszországgal és Bessz­arábiával való jövendő határai még eldön­tetlenek. Ami Litvániát illeti, ennek határai szintén bizonytalanok még. A régi Litvániá­hoz hozzátartoztak a minszki, mohilevi és vitebszki területek is; ezt a területi össze­függést a Nagy orosz köz­árszász felé irá­nyuló szaggatott vonal jelzi. Mint a térkép A Pesti Krrlon mai száma 12 oldal

Next