Pesti Hírlap, 1918. március (40. évfolyam, 51-77. szám)

1918-03-09 / 58. szám

"fSTS. TB.3TCTOS 9., asesmbat PESTI HÍRLAP zárás után fenmaradó egyenleg kiegyenlítésére les szükség és épen ezért egy­ központi szervet f­ogjunk létesíteni, amely nyilván fogja tartani az Austria-Magyarországból, valamint Németor­szágból Ukrajnába és az ellenkező irányban le­bofryontott áruforgalmak . A Magyar Fakereskedelmi Részvénytár­s mág e hó 7-én tartott rendkívüli közgyűlésen elhatározta az alaptőkének 12 millióról 16 mil­lió koronára való felemelését 20 ezer darab 200­0 korona névértékű új részvény kibocsátása által. Az új részvényekből 12 ezer darabot 5:1 arány­ban 700 korona árfolyamon a régi részvényesek­nek ajánlanak fel, a fenmaradó 8000 darabot pe­d­ig a Dadabufsztrai Főtermelő Részvénytársaság teljes részvénytőkéjének megszerzésére fordí­­tják. Az elővételi jog e hó 22-ig bezárólag gya­korl­andó. * Román petróleum Németországnak. Bu­karesti jelentés szerint a magyarországi pet­ró­leumfinomítók a r­omán petróleumvidékek nyers­olajtermelésének 10-át­­fogják kapni. A többi 90 százalék Németországnak jut majd, amely a szállítás gyorsítása céljából a ploesti—constan­tai csővezetéket más irányba vezettette. Ezenkí­vül számos új csővezetéket fektettek le magán a petróleumvidéken is, hogy a feldolgozást meg­gyorsítsák. Amint a tankhajók forgalma a Du­nán megkezdődik, a romániai nyersolaj Német­ország egész ebbeli szükségletét fedezni fogja. * A gyujtóinség. Kereskedői körökben egy­re általánosabb a panasz, hogy gyújtót nem lehet kapni. A kereskedők ezért az 1914 elején meg­alakított gyujtókartell-irodát okozzák, mert úgy találják, hogy a gyujtóhiány kizárólag a lánc­kereskedelem működésének kö­vetkezménye, azért pedig, hogy a lánckereskedelem talajt nyert, a kartellt terheli a felelősség. A kereskedők úgy tudják ugyanis, hogy a gyújtótermelés az előző évhez képest nem csökkent, sőt emelkedett és ha az állapotok a piacon mégis rosszabbodtak, ez azért van, mert a kartell minden rendszer nélkül, tisztára protekciós alapon intézi az áruelosztását és ezenfelül nagymennyiségű gyújtót exportált a Balkánra, főleg azonban Törökországba. A Ma­gyarországon felosztásra kerülő áru a kereske­dők szerint a szövetkezetek és a beszerzési köz­pontok útján jut a lánckereskedő kezéhez, ezek egy része ugyanis több árut kap, mint amennyire szükségük van­na, a felesleget a lánckereskedelem­ben értékelsék. A gy­rjtóhiányon a kereskedők megpróbáltak a svéd gyufa importjával segíteni, azonban a gyufakar­ell igazgatója, egyúttal a ke­reskedelmi és iparkamara egyedüli gyufa-szakre­ferense is és az ő vélelmezése alapján az illetékes köröt elutasították a kereskedők kérését azzal az indokolással, hogy Magyarországon nincs gyújtóban hiány, tehát az import felesleges, holott ma mindenki tudja, hogy gyújtóhoz is csak protekcióval lehet hozzájutni, ha dobozáért 20­00 fillért fizet az ember. Az eredmény ezután az, hogy osztrák kereskedők hozzák be a kül­földi gyújtót és természetszerűen sokkal drágáb­ban adják el a magyar kereskedőknek, mintha ez közvetlenül maga hozná be. * A budajiesti áru- és értéktőzsde szomba­ton délután tartja közgyűlését, melyen a, tőzsde­tanács ötven tagját fogják megválasztani. A vá­lasztásokat előkészítő bizottság ezúton is azzal a kéréssel fordul a tagtársakhoz, hogy a köz­gyűlésen megjelenjenek és szavazataikat leadják, mivel a tapasztalat tanúsítja, hogy még mindig akadnak egyesek, akik az eredményt saját jelöl­tetésüknek előtérbe tolásával megdönteni szeret­nék. * Kereskedő és iparosujság címmel ír Feleky László szerkesztésében közgazdasági és politika­­ heti­lap indult meg, amel­y az Országos Kereskedő és Ipa­rosszövetség hivatalos orgánuma. * Az Észak-Magyarországi Egyesült Kőszénbá­nya és Ipar Részvénytársaság pénteken tartott ren­des közgyűlésén elhatározta, hogy a 659.983 korona tiszta nyereségből részvényenként 20 korona , 10 százalék osztalékot fizet . Gróf Czernin­ válasza a magyar kamaráknak. E napokban tartott országos értekezletük alkalmával a magyar kereskedelmi és iparkamarák üdvözlő táv­irattal keresték fel gróf Czernin külügyminisztert a béke létrehozása körül szerzett nagy érdemeiért. Gróf Czern­intól e távirati üdvözlésre a mai napon a követ­kező távirati válasz érkezett: „Lánczy Leó őméltósá­gának, a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnö­kének. A barátságos és nekem oly értékes távirati üdvözletért, kérem Escellenciádat, fejezze ki a ma­gyarországi kereskedelmi és iparkamarák egyetemé­nek legforróbb köszönetemet A béke, melynek elő­hírnöke keleten feltűnőben van, Magyarország gazda­sági életének is uj virágzását fogja meghozni és ama közgazdasági tevékenységnek, melynek vezetésében a mélyen tisztelt kereskedelmi és iparkamarák oly je­lentős erővel munkálkodnak közre, a béke új és gaz­dag munkamezőt nyit. A külügyek minisztere, Gróf Czernin."­­ A Magyar Közgazdasági Társaság csütörtö­kön tartotta meg ez évi rendes közgyűlését. Az ülés megnyitása után Mandello Gyula egyetemi tanár, igazgató, előterjesztette az igi­­zgatóválasztmány és a számvizsgálóbizottság jelentését a mult évről. A jelentési tettemánxilvétels után az ez évi költségvetést állapították meg, majd­ a választásokat ejtették meg. Elnökké egyhangúlag és lelkesedéssel Matlekovits Sándor ,v. b. t tanácsost választották meg. Alelnök­ké megválasztották Poór Jakabot, igazgató lett dr Mandello Gyula egyetemi tanár, főtitkárokká lettek dr Bud János és dr Szirt Lajos. A közgyűlés befejez­te után, Antal Géza országgyűlési képviselő előadást tartott a hitellekötésről.­­ Az árufelvétel megkezdése Regensburg, Pas­sau, Linz és Újpest állomásokon. Az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság közhírré teszi, hogy a Regensburg, Passau, Linz és Újpest állomásokon már nyitott, Wienen alul fekvő társasági hajóállomá­sokkal és viszont fenntartott teheráruforgalomban. A jelzett időponttól kezdve tehát megnyílik a teher­áruforgalom a társaság. Regensburg, Passau, Linz, Wien, Pozsony,­ Gönyü, Kolozsnéma, Győr, Újpest, Budapest hajóállomásai, valamint a budapest—pan­csovai Dunaszakasz mentén fekvő és Belgrád hajóál­lomások egymásközti forgalmában. * Ellenséges vállalatok kényszerfelszámolása Romániában. A Romániában érdekeltek magyar köz­pontja (V., Szemere­ utca 6.) utalván a napilapokban röviddel ezelőtt megjelent hirdetményre, mely sze­rint az katonai kormányzóság intézkedései folytán számos romániai ellenséges alapítású vállalat kény­szerfelszámolása határoztatott el, sürgősen felkéri az e vállalatoknál érdekelt magyar cégeket és vállalato­kat, hogy vonatkozó részvénybirtokukat, valamint a felszámolás alá kerülő vállalatok elleni magánjogi kö­vetelései az összes bizonylatokkal ellátva írásbelileg sürgősen jelentsék be, hogy a magyar érdekek védel­mére szükséges lépések megtétessenek. A bejelenté­seket legkésőbb március hó 15-ig kell eszközölni, mi­vel később jövő bejelentések aligha fognak figyelem­be vétethetni. A bejelentések két egybehangzó pél­dányban eszközlendők! " Mérlegek. A Hungária Nagyszálloda r.-t. 1,400.000 koronás részvénytőkéjével 480.676 korona tiszta nyereséget ért el. A Hungária-szállodát 1,988.790 koronával értékelik a mérlegben, a Duna­palota szálloda pedig 1.800.000 koronával.­­ Az Unió Kereskedelmi r­­t. háromnegyedmillió koronás alaptő­kéjét másfélmillió koronára emeli fel. A ma megjelent mérleg 80.456 koronás nyereségről ad számot. A vál­lalat a Magyar Országos Bank égisze alatt áll. * Takarmányrépa kiutalása. A közélelmezé­si osztály a következőket közli: A Budapest területén levő tehénállomány bővebb takarmányozhatása cél­jából a főváros tanácsa, míg a készlet tart, burgunsi és oberndorfi takarmányrépát fog kiutalni, amelyért a takarmány szétosztó alosztályban (IV., Deák Fe­renc­ utca 14.) kell jelentkezni A takarmányrépát a sertés-közvágóhídon lehet átvenni.­ ­ Vásárok * Budapesti szúrómarhavásár, márc. I. Fellaj­tított: 775 darab élő borjú (közte IS darab rúgott). Árjegyzések: Elsőrendű élő borjukért 800—850 fil­lérig, kivételesen 860—900 fillér, középminőségil 616 borjukért 750—790 fillérig, silány és rúgott borjukért 750—720 fillérig. Az irányzat lanyhább volt, s a­­vak 40—50 fillérrel kg.-kint csökkentek. Budapesti gabonatőzsde. * Btár-Po. A szavazás. Pénteken már osztogatták a tőzsdén a „«So-vanati jegyeket", amelyek ezúttal jelentek meg először — illusztrálva Ugyanis valami gyanús színnel rápingáltak a cédulákra egy gyanús áb­rázatú, egyébként rendezett felekezeti viszonyok közt levő arkangyalt, amint épen hatalmasan belefúj a kürtbe. Úgy látszik, azt fújja bele ha­talmasan, hogy: Halleluja, végre megszabadul­tunk a „reformtanácstól!" A beavatottak szerint azonban azért rendeltek ilyen képes tárcákat, hogy megakadályozzák az ellenzék hamisítási, illetőleg csempészési kísérleteit. Ugyanez okból nem jelent meg a hirdetmény — amelyet eddig két héttel minden közgyűlés­ előtt kifüggesztet­tek — a tőzsdetagok névjegyzékéről; az idén is elkészült az új lista (1914 tőzsdetaggal), de a nyilvánosság kizárásával. Nem akarták ezzel is megkönnyíteni az oppozíció munkáját. Mert a múlt héten még igen élénk választási mozgalom volt; ma már senki sem törődik az ügygyel (fi­noman megcsinálták ezt a békét, amelyre büszke lehet a titkos diplomácia) és a szombati szertar­tásra talán az alapszabályszerű „száz tag" sem verődik össze. E rovatban különben évtizedeken át üldöztük az obskurus jelölő bizottságokat és azt követeltük, hogy maga a tanács irányítsa a választásokat. Az idén így történt. C­sakhogy éppen ebben az évben félre kellett volna állni a vezetőségnek. Sehol a világon nem esett még meg, hogy egy börze­­vezetősége az ilyen kor­szakalkotó reformot, mint az utóbbit, néhány héten belül teljesen visszaszívt­a volna. Mindegy, vajon azért tették, mert a tervezet meg nem fele­lőnek bizonyult, vagy azért, mert a terrornak engedtek. Az egyik végzetesebb hiba a másiknál. És ezért kellett volna ezúttal a misera plebsnek — minden befolyástól menten — ítélkeznie! •n­" Pénteken nem volt üzlet a gabonacsar­nokban. Budapestre érkezett csütörtökön: 3925 m. búza, 538 m­. rozs, 3276 m. árpa, 526 m. zab, 8616 m. tengeri és 6l0 fa. liszt. Elment: .721 m. árpa, 1539 m. zeb, 4461 m. liszt és 756 m­. korpa. Törvénykezés. — Krantz Józsefet rehabilitálták. Nagy fel­tűnést keltett a múlt nyáron a bécsi országos tör­vén­yszék ítélete, melylyel dr Krantz Józsefet, az Allgemeine Depositenbank elnökét, a banknak a hadügy­minisztérium részére teljesített sörszál­lításai, valamint a Németalföldről importált rum vásárlása miatt árdrágításért súlyos büntetéssel sújtotta. Azóta a legfőbb bíróság és a, semmin­t­szék is foglalkozott ezzel az ügygyel és az első­fokú bíróság ténymegállapításainak helyessége iránt való komoly aggo­dalomból megsemmisitvi az ítéletet. Krantzot a legfontosabb vádpontok alól felmentette. E rendelkezés folytán az ügyészség ujabb vizsgálatot tartott, melynek ered­mén­yeképpn, — mint Bécsből jelentik, — az ügyészség a vádat elejtette s az országba tör­vényszék a további eljárást dr Krantz József ellen megszüntette. — Elővigyázattam becsülök. Lewit Mimi bécsi színésznő­ a múlt őszszel, mikor a nyugati pályaudvaron a fővárosba érkezett, megdöbben­és-­­sel vette észre, hogy egyik kézitáskája, amelyben többek között ötvenezer korona értékű fülbeva­lója is volt, eltűnt. Feljelentést tett a rendőrségen, ahol kinyomozták, hogy az értékes fülbevalót egy szegényesen öltözött asszony zálogosította f el az országos zálogkölcsönző intézet Lipót­körúti fiókjában. Az asszony kétezer korona kölcsön összeget kért a fülbevalóra, de Kardos Ignác és Liehtmann József zálogházi tisztvise­lők azt­ mondották neki, hogy kaphat akár tíz­ezer korona kölcsönt is. Az asszony erre a tíz­ezer koronát fel is vette. Lewit Mimi­ igazolta, hogy az elzálogosított fülbevaló az ő jogos tu­lajdona, lefizetett tízezer koronát és kiváltotta az ékszert. A kiváltás után feljelentette a zálog­ügyletnél működő tisztviselőket tulajdon elleni kihágás miatt mert a tisztviselőknek az lett volna a kötelességük, hogy a különben is gyanús kis­­fejű asszonyt feljelentsék, nem pedig, hogy tíz­ezer korona kölcsönt ajánljanak fel részére. Feljelentésével egyidejűleg tízezer korona kár­igényének a megállapítását is kérte. A büntető járásbíróságon Csilléry Kálmán bíró a két zá­logházi tisztviselőt felmentette a kihágás vádja alól, azonban a kártérítési kötelezettségüket meg­állapította. Felettérzés folytán a bikitetői törvény­szék mint felebbviteli biróság most foglalkozott ezzel az ügygyel dr Kis István táblabíró elnök­lésével és az első bíróság ítéletét helybenhagyta. — Elvequirált tehén. Kies Ágoston kocs­máros, a­m­kor a román betöréskor elmenekült falujából, egy tehenéit és borjúját a szomszédjá­nak, Schnell Jánosnak őrizetére bizta. A romá­nok kiűzése után visszakövetelte az állatjait, de Schnell ezt azzal tagadta meg, hogy a román ka­tonák az állatokat elrekvirálták és az árát neki ítélték oda. A korcsmáros feljelentette Schnellt, akit a kolozsvári törvényszék sikkasztás miatt két évi börtönre itélt. A tábla egy évi börtönre szállította le a vádlott büntetését s ezt az ítéletet Bia a Curia se­­jóváhagyta. — Előleg a zsiriit. Nemrégiben történt, hogy Révész Géza kereskedősegéd és Borosa Ja­kab vendéglős két vagyon zsírt és egy vagyon szalonnát kínált eladásra drága pénzen. A vevő feljelentette az esetet a rendőrségen, ahol egy detektívet bíztak meg az árdrágítók leleplezésé­vel. A detektív mint bankigazgató ment el Bo­roséhoz, aki azt kívánta tőle, hogy a kétszáz­ezer koronát kitevő vételárat előre fizesse le. Sem a detektívnél, sem a tényleges vevőnél nem vo­­t annyi pénz, azért elm­entek Perlesz Mátyás Kálmán­ utcai zsi nnagykereskedőhöz, aki kész­séggel előlegezte a visszaélés leleplezésére szük­séges kétszázezer koronát. A detektív kifizet­te a vételárat, mire elvezették őt Rothschild Adolf henteshez, aki kijelentette, hogy a zsír megvan és átvehető. Elindultak kocsin és a kocsi éppen Perlesz üzlete előtt állott meg, aki a leleplezés­hez szükséges összeget néhány órával előbb elő­legezte. Ben az irodában minden kiderült, mire úgy Boross, mint Révész ellen megindult az el­járás árdrágító visszaélés miatt, mert iparigazol­vány nélkül közvetítettek. Ma tárgyalta ügyüket a törvényszék és Fleiseker táblabíró elnökségével Boross Jakabot háromezer, Révész Gézát pedig ezer korona pénzbüntetésre ítélték. Az ítélet jogerős. a Tolvaj szüle­tt. Jakubovits Mózes üzleti szolgát megbízta a gazdája, Gross Samu kere­kedő, hogy huszonnégy pár női cipőt, amelyek háromezer­ ötszáz korona értéket képviseltek, hoz­zon haza a gyárból. Jakubovits a cipőkkel meg­szökött de a rendőrség letartóztatta és a tör­vényszék ma másfélévi börtönre itélte.­ ­ Kiadótulajdonosok: LÉGRÁDY TESTVÉREK Főszerkesztő: Dr. LÉG­RÁD­Y IMRE. Fszetőe­­szke ajtó: G.SIKET GUSZTÁV.

Next