Pesti Hírlap, 1918. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1918-03-09 / 58. szám
.. . (A főhercegi vendégek elutazása.) Ferenc Szalvátor főherceg, Mária Valéria főhercegnő és leánya, Hedvig főhercegnő, továbbá Windisch-Graetz Ottóné, született Erzsébet főhercegnő, akik kedd óta Budapesten tartózkodtak péntek reggel Budapestről Bécsbe visszautaztak. A csütörtöki napon a főhercegi pár számos látogatást fogadott Látogatást tett többek között Sserényi József kereskedelmi miniszter, őrgróf Pallavicini György, gróf Csekonics Endre és gróf Széchenyi Emil. (Egészségügyi tanácsosok és főtanácsosok.) A hivatalos lap pénteki száma közli, hogy királyi engedelem értelmében a kormány a jövőben egészségügyi tanácsosi cím adományozásairánt is tehet a király személye körüli miniszter útján előterjesztéseket. Erre a kitüntetésre, amely a nagyságos címre jogosít, az orvosi hivatás terén érdemeket szerzett és egyébként is méltó, olyan közszolgálatban álló orvosok hozhatók javaslatba, akik legalább az állami alkalmazottak részére megállapított nyolcadik fizetési osztálynak megfelelő állásban teljesítenek szolgálatot és olyan, a hivatali kötelékeken kívül álló orvosok, akik működési körük, társadalmi állásuk és vagyoni viszonyaik alapján a társadalmi életben hasonló helyzetet foglalnak el. Elrendelte továbbá a király, a méltóságos címzésre jogosító essészségügyi főtanácsosi cím rendszeresítését is, amelynek adományozása iránt különösem méltányos esetekben olyan orvosok hozhatók javaslatba, akik közszolgálatban legalább a hatodik fizetési osztályba vannak sorozva, vagy máskülönben rendkívüli működést fejtenek ki . (Bensevieay előadása Szófiában.) Mint Szófiából táviratozzák, az udvar, a kormány, a politikai, tudományos, irodalmi világ minden számottevő tényezőjének jelenlétében csütörtökön tartotta meg Berzeviczy Albert titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, "Bolgárok és Magyarok" címen annak az előadássorozatnak bevezetőjét, amely a bolgárokkal megismerteti Magyarország politikai, gazdasági ás kulturális fejlődését s amelyet dr Bátrhányi Kálmán rendez. Berzeviczy a nagy figyelemmel hallgatott előadásban utalt arra a fele rokonságra, amely a bolgárokat és a magyarokat ebben a háborúban összeköti s összesejl, hogy kösse a jövendő béke feladataiban is; kimutatni igyekezett ennek okait is, nem csak a feltételezhető fajrokonságban, hanem még inkább a két nemzet történelmi fejlődésének hasonlóságaiban. Előadása második részében a magyar nemzeti kultura, különösen az irodalom kifejlődését ismertette, rámutatva annak régi eredetére, gazdagságára és arra, hogy az az egész magyar nemzet alkotása , hogy éppúgy, mint állami életünkben, kultúránkban is a magyar nyelv uralma természeti és történeti szükségesség. Végül felhívta a bolgárokat, hogy lépjenek szeremi térni is mennél sűrűbb érintkezésbe a magyar nemzettel. Magyarország földjének és népének megismerésében utmutatóul dicső királyukat ajánlotta. Az előadást a hallgatóság mindvégig élénk tetszéssel kísérte. (A tizennyolcévesek bevonulásának ujabb elhalasztása.) A hivatalos lap pénteki száma közli a honvédelmi miniszter rendeletét, hogy az 1900. évfolyambeli születésű hadköteleseknek bevonulási időpontját, akik a mostani tanévben valamely középiskola utolsóelőtti évfolyamát látogatják, az utolsó évfolyam elvégzése és az evévi vizsgálat letétele céljából április 26-ig újra elhalasztja. (Egy magyar község harca a földért.) Zsigmondfalva torontálmegyei község lakosai panaszos beadványnyal fordultak Wekerle miniszterelnökhöz. Elmondják a kérvényben, hogy a község ezernéhányszáz lakosának, akik mindnyájan földmunkások, alig van fejenkint egy hold földjük, ami elegendő megélhetést nem biztosít nekik. Hogy eddig mégis fentartották magukat, az onnét van, hogy az écskai uradalomtól évtizedek óta körülbelül kétezer hold földet bírnak haszonbérbe, melynek bérleti szerződése októberben lejár. Az uradalom azonban anélkül, hogy a bérlőket megkérdezte volna, megveszik-e örök árban a földet vagy sem, eladta azt örökáron az Altruista-banknak. A szegény emberek erre a bankhoz fordultak, hogy vajon hajlandó-e részükre a földet eladni, mert megélhetésükről van szó. A bank azt válaszolta, hogy a kérdéses földet telepítési célból továbbra is kezében akarja tartani, ezért egyelőre csak egy évi haszonbérletről lehet szó, örök árban való eladásról pedig egyáltalán nem. A panasztók azt mondják a kérvényben, hogy a bank eljárása egy százéves községnek szorgalmas és jó hazafi lakosait tenné kivándorlóvá, különben is szerintük a bankot csupán nyerészkedési vágy vezeti, mert a földbérletet kétszeres árra emelte s 133.000 koronával többet követel, mint az előző években. (Az Érdekes Újság szabadságharci levelezőlap-sorozata.) Az Érdekes Újság, mint a háború hű krónikása, ennek a hősi küzdelemnek minden mozzanatát de különösen a magyar katonára tartozókat képben megörökítette és fölvételeiből mélynyoldású, díszes kiállítású sorozatot készített. Az ízléses, művészi gonddal megcsinált képek levelezőlap formájában jutottak a közönség elé, amely a legnagyobb szeretettel fogadta ez a beszédes emlékét a háborúnak. A magyar katona dicsőségét megörökítő lapok sorozata nem volna teljes, ha abból hiányoznék a szabadságharc diadalmas eseményeinek megrögzítése. A Légrády-testvérek tehát most március idusa előtt kiadta szabadságharci levelezőlapsorozatát, amely ugyanolyan díszes, ízléses, mint a® eddigiek. A sorozat közli Kossuth, Bem, Leiningen, gróf Batthyány Lajos, Klapka, Damjanich arcképeit, a Nemzeti dal kéziratát, az etest minisztérium tagjainak arcképét Kossuth néhány levelének fakszimiléjét és megörökít minden jelentősebb harci eseményt Gyönyörű képekben vonul el előttünk Budavár bevétele, a piski-i csata, Arad bevétele, Komárom ostroma, a szolnoki ütközet stb. A sorozat iskolai használatra is kiválóan alkalmas, mert szemléltető módon mutatja be az 1848-as eseményeket. A pompás sorozat huszonhét darabból áll, ára öt korona (postai szállítással együtt) és a Légrády testvérek könyvkiadóhivatalában kapható. (Katonai kitüntetések.) A király rangsoron kívül kinevezte gróf Wikenburg Ödön őrnagyot az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elismeréseül alezredessé. A vaskoronarend első aszályát adományozta a hadiékitménynyel Hofer Antal vezérőrnagynak; a katonai érdemkereszt második osztályát a hadiékitménynyel és a kardokkal, oppavári Nicsol Vilmos altábornagynak az ellenség előtt tanúsitott vitéz és eredményes magatartásának elismeréseiül, ez apári Baiiiz Károly altábornagynak az ellenség előtt tanúsított kiváló szolgálatai elismerésent; a Lipót-rend lovagkeresztjét a hadiékítménynyel és a kardokkal Heise Gottfried 22-ik gyalogezredbeli őrnagynak az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményes magatartásáért, Meri Pál alezredesnek, egy tábori tüzérezred parancsnokának, az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményes magatartásáért, végül Krippel Jenő negyedik gyalogezredbeli főhadnagynak szintén az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartáséért és kitűnő szolgálataiért. (Főispáni beiktatás.) Beniczky Ödönt, Esztergom vármegye ideiglenes főispánját március 14-én iktatják be hivatalába. (Védekezés a ragadós szembetegségek elen.) Bárczy István polgármester a ragadós szembetegségek ellen való védekezés ügyében a következő hirdetést adta ki: A főváros lakossága, különösen a gyermekek körében egyre nagyobb mértékben lép fel a hevenyfertőző kötőhártyagyuladás. Ennél a betegségnél a szemhéjak és a kötőhártyák megduzzadnak, vérrel többé-kevésbbé beszűrődnek, előbb híg, majd bő és sűrű gennyes váladék szivárog a szemrésből, ez könynyen beszárad és a szemhéjak beragadnak. A beteg iszonyodik a fénytől és világosságtól, mely neki fájdalmat okoz. A betegség három-négy hétig is eltart és ez idő alatt a beteg munkáira, képtelen mindaddisz, amíg az említett jelek meg nem szülnek. A beteg haladéktalanul forduljon orvoshoz és kövesse pontosan annak rendeléseit. A betegség ideje alatt a munkától tartózkodni kell. Az ilyen betegségben szenvedő gyermeket iskolába, óvodába, menhelybe vagy bölcsödébe küldeni nem szabad. A gyermek a kiállott betegség után csak tiszti orvosi engedélyivel mehet ismét iskolába, óvodába, menhelybe vagy bölcsödébe. (Orosz foglyok rablóbandája.) Február 23-án este három civil és négy katona, közülök kettő orosz egyenruhában, megjelentek az újpesti Károlyi-üveggyár telepének barakjában és az ott dolgozó orosz foglyok dohányneműjét és pénzét lefoglalták, azzal, hogy ők hivatalos személyek. Az oroszoktól 50 rubel orosz és 2400 korona magyar pénzt vettek el. A rablók egyike az elvett dolgokról nyugtát is adott „Pusztai" aláírással. A rendőrség megállapította, hogy a rablók egyike Pusztai András rovott múlta szökött katona. Pusztai, amikor elfogták, bevallotta, hogy a rablás tervét egy Verseny utcai kocsmában Tandercs Salamon orosz fogolylyal beszélték meg, Tandercs azonban a rablásban nem vett részt. De elfogta a rendőrség Solovojov Nikolaj és Komorov Péter orosz foglyokat, akik szintén részesei voltak a rablásnak. (A bolsevikiek kifosztották a Novoje Vremját.) A svájci távirati ügynökség jelenti Pétervárról február 25-dikérél. A bolsevikiek behatoltak a Novoje Vremja helyiségeibe és elfogták a lap igazgatóját. Kifosztották azonkívül a berendezést és az egész ellopott papirauvasot 10.000 rubelért eladták. (Az újpesti polgármester ügye.) Különféle vádakat emeltek az utóbbi időben Újpest polgármestere, dr Miklós Antal ellen. A város közélelmezésével kapcsolatban hangzottak el a vádak s a Közélelmezési Hivatal vizsgálatot is indított. A vizsgálatot most befejezték, Újpest város képviselőtestülete pedig ülést tartott, amelyen megjelent Miklós Antal polgármester is s beadta nyugdíjazása iránt való kérvényét A polgármester pénteken már át is adta hivatalát Hoffer Mihály városi tanácsosnak, az eddigi helyettes polgármesternek. Ugyancsak nyugdíjazását kérte Ladányi Zsigmond vágóhídi igazgató és Berényi tanácsjegyző. Újpest város képviselőtestülete szombaton délutánra ülést hívott egybe. (A spanyol politikai helyzet) Madridi félhivatalos hír szerint a katonai reformokat megvizsgálták és egyhangúlag elfogadták. Újabb távirat azt jelenti, hogy a hadügyminiszter lemondott, mivel nem ért egyet a katonai reformokkal Ezt a lemondást a legújabb távirati jelentés szerint nyomon követte az egész kormány lemondása. (Március tizenötödike.) A budapesti egyetemi ifjúság március tizenötödikén délelőtt fél tizenegy órakor a Vigadó nagytermében ünnepséget rendez, amelynek sorrendje a következő: 1. Himnusz. Éneklik az egyetemi énekkarok. 2. Megnyitó beszédet mond: Bányay Zoltán. 3. Talpra magyar! Szavalja Garamszeghy Sándor, a Nemzeti Szinház, tagja 4. Ünnepi bszédet mond: Antal István. 5. Tárogatón kuruc dalokat játszik Györkös Kázmér. 6. Alkalmi költemény, irta Kiss Menyhért Előadja Kürthy József, a Nemzeti Szinház tagja 7. Szaval Aághy Böske, a Nemzeti Színház tagja. 8. Magyar dalokat játszik Kóczé Antal és zenekara. 9. Zárószó, mondja Zoványi János. 10. Szózat. Éneklik az egyetemi énekkarok. Az egyetemi ifjúság március 15-én délután három órai kezdettel az Egyetemtéren, a Múzeum lépcsőjénél és a Petőfi-szobornál is ünnepséget rendez. (A nyári időszámítás.) A hivatalos lap pénteki száma kormányrendeletet közöl, hogy április 1-én az új nyári időszámítás lép életbe és szeptember 29-ig tart Az új időszámítás április 1-én a hajnali két órakor kezdődik, amely ehhez képest már három óraként jelölendő meg és szeptember 29-én az új időszámításban kifejezett hajnali három órakor ér véget Eszerint szeptember 29-én a hajnali két óra megjelölés kétszer fordul elő. Az elsőt, amely az új időszámítás két órájának fog megjelölni, 2 A-val, a másodikat pedig, amely a jelenleg érvényes időszámítás két órájának fog megfelelni, 2 B-vel kell megjelelni. A nyári időszámítás Németországban csak április 15-én kezdődik és szeptember 16-án végződik. (A berlini közbiztonság.) A berlini rendőrigazgatóságon tanácskozásokat folytattak a bünügyyőisendőrség vezetőjével és a rendőrlegénység parancsnokával a legutóbbi időben nagy mértékben elszaporodott betörések, lopások, üzletek és lakások kifosztása és hasonló bűntények ellen teendő intézkedésekről. Annak az okát hogy az utcákon egyre rosszabbodik a közbiztonság, a rossz világításban és abban keresik, hogy kevés a rendőr. Ehhez járul, hogy sokan az élelmiszerek szűkös adagolása és az élelmiszerek általános hiánya miatt betörések útján igyekeznek a nélkülözött élelmiszereket megszerezni. Hasonló jelenségek voltak az 1870—71-iki hadjárat után is érezhetőek. Azt tervezik, hogy kevesebb rendőrt alkalmaznak nappali szolgálatra és igy megerősítik a biztonsági szolgálatot az éjjeli órákban. Tervezik továbbá, hogy a rendőrlegénység számát katonakötelesekkel, sőt erre a célra még hasznavehető rokkantakkal is szaporítsák. (A hadbavonult egyetemi hallgatók kedvezménye.) A kultuszkormány legutóbbi rendeleteinek egyike a hadbavonult egyetemi hallgatóknak három hónapos nyári tanfolyamot biztosít, amelyre szabadságot kapnak és amely aztán teljes félévnek fog számítani. Vannak azonban olyan egyetemi hallgatók, akik, noha katonai szolgálatot teljesítenek, elesnek ettől a kedvezménytől. Éspedig azok az orvostanhallgatók és gyógyszerésznövendékek, akik vagy helyi szolgálatot végeznek, vagy pedig egészségügyi szabadságot kaptak. Nekik külön szabadságolás nélkül is módjukban van ennek a szemeszternek a hallgatása és mindenhogyan méltányos, hogy ne essenek el ők sem ettől a tanulmányi kedvezménytől. (Magyar nemesség.) A király Klauser Ferenc nyugállományú vezérőrnagynak és törvényes utódainak a „rákoscsabai" előnevet adományozta. (Az ügyvédi irodák női alkalmazottainak szervezkedése.) A Nőtisztviselők Országos Egyesületében március 13-án összegyűlnek az ügyvédi irodákban alkalmazott nőtisztviselők és ezen az értekezleten követelni fogják, hogy a kötelező betegsegélyezést az ügyvédi irodák alkalmazottaira is kiterjeszszék. 1918. március 9., szomzlat PESTI HÍRLAP ' 7