Pesti Hírlap, 1918. május (40. évfolyam, 103-128. szám)
1918-05-28 / 125. szám
gazdaságának felépítésére: Wekerle Sándor és Szterényi József. (Lelkes éljenzés.) Szterényi József kereskedelmi miniszter válaszában arról szólott, hogy iparunknak és kereskedelmünknek mindenkor egyik legnagyobb hibája volt, hogy egységes, az összes érdekköröket átható ipari és kereskedelmi szellem abban gyökeret verni nem tudott. A magyar földműves és földbirtokos osztály egységes mindenben, ami mezőgazdasági érdeket érint. Ha Magyarország ipara és kereskedelme tudatában lenne annak a hatalomnak, amely kezében van, akkor egészen más helyzetben volna az iparosés kereskedő-társadalom. Akkor csak akarniok kellene, hogy ez az ipar- és kereskedelemellenes hangulat, amely ma, sokszor tápot nyerve az illegitim téren működő iparosok és kereskedők által, sajnos, az országban még mindig annyira elterjedt, és az ellenkezőjébe csapjon át: az iparnak és kereskedelemnek, mint egyik alapvető államfentartó tényezőnek a megbecsülésébe. Ennek a szervezetlenségnek megszüntetése lesz egyik legfontosabb feladatunk. Gazdasági szempontokból annyiban, hogy az átmenet éveiben, mert hiszen, sajnos, évek soráról lesz szó, a legsürgősebb feladatunk lesz gazdasági vonatkozásaiban megszervezni az ország iparát olyképen, hogy a maga érdekeit autonóm alapon, csak a legszükségesebb állami felügyeletre szorítkozva, önmaga intézhesse. Ha ezt így aláhúzottan hangsúlyozom, sokakban bizonyos ellentétes érzés támadhat azokkal a hírlapi közlésekkel szemben, amelyek az általam inictált és propagált kényszertársulással szemben fölmerültek. Amikor az egyik oldalon hirdetem önöknek az autonóm alapon való szervezkedést, vallom az ipari és kereskedelmi önkormányzatnak alapvető tételét, mikétán egyeztethetem ezt össze a kényszer társul eszméjével? A kényszertársulás eszméje inkább az elnevezésben kényszer arra, hogy az iparnak társulását, tömörülését, abba a helyzetbe juttatását, hogy a maga ügyeit önállóan intézhesse, az illető iparágban képviselt összes ágakra és vállalatokra együttesen kiterjeszthesse, hogy a renitens vállalatik a többséggel szemben ne kedvezményeztessenek. Tehát kényszer csak annyiban, hogy egyrészt kényszeríteni akarom az ország iparát arra, hogy autonóm alapon szervezkedjék és kényszeríteni akarom másrészt azt a renitens elemet, amely minden téren mindig megvan, hogy külön jogokkal a többséggel szemben ne bírhasson. Ennek jelentősége abból áll, hogy az átmenet nehéz idejében elkerülhetetlen lesz a termelés viszonyaiba és irányításába való beavatkozás a nyersanyagok hiánya miatt, a nagy pénzügyi terhek miatt, a nehéz munkásviszonyok miatt, a mindinkább súlyosbodó nehézségek miatt. Ú körülmények között a kényszertársulásnak jelentősége abban áll, hogy a termelés egyszerűsítését önmaga vigye keresztül minden szakma a maga kebelében, a termelési normalákat minden szakma önmaga csinálja meg és a termelésbeli való versenyképességet, t. i. az olcsóbb termelési költségek elérését a munkamegosztás nagy elve szerint vihesse keresztül. De a másik oldalon ott áll a kényszertársulás szüksége egyrészt a nyersanyag kérdése miatt. Minden iparágnak önmagának kell a maga nyersanyagait ez átmenet idejében beszerezhetnie az államnak irányító támogatása mellett és másrészt ki kell terjeszteni a kényszertársulást az illető szakma összes üzemeire azért, hogy a nagy vállalattal szemben a közép- és kisvállalatoknak azt a támogatást nyújtsuk, melynél fogva a nagyihal ne nyelhesse el a kicsit. Sehol nem bír ez talán nagyobb jelentőséggel, mint nálunk Magyarországon, ahol régmúlt évtizedekben a magyar ipar gondozását, fejlesztését elhanyagolták. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy a legutóbbi két évtized iparfejlesztési törekvései következtében nálunk aránytalanul nagyobb vállalatok alakultak egy-egy vállalatképpen, mint másutt, ahol természetes fejlődés: a kisiparból a középipar és a középiparból a gyáripar adta meg a fejlődési alakulatot. Az ipari termelés szempontjából nagyon közömbös nekem az, hogy vajon száz nagyvállalat termeli-e mindazt, amit eddig ötezer adóalany iparvállalat termelt, de sem szociális, sem általános gazdasági, sem állampénzügyi szempontból ez nem mindegy. És éppen ezért nekünk a nagyvállalatokkal szemben a kisvállalatokat védelmünkbe kell vennünk. A papíripar terén elérhettük már rövid idő alatt azt, hogy az ellentétes irányokat Ausztria és Magyarország között ma, az utolsó ármegállapításig, a legteljesebb összhangig egyenlítettük ki és a két ország ipara egymás mellett, egymást támogatva működik. (Egy hang: is olcsóbb lett a papír!) Igen, olcsóbb már a papír. A termelés szabályozása hozza magával, hogy olcsóbb lehet. Nem fognak jövőben a magyar hivatalok vagy az osztrák hi-vatalok huez-huszonöt féle papírt használni arra, amit egyféle papíron végezhetnek. És ezáltal a termelés mennyiséga egységes irányban szabályoztatván, el lehetett érni az olcsóbbítást. Ne féljenek egy olyan kormánynak az iparral és kereskedelemmel szemben való tevékenységétől, amelynek élén Wekerle Sándor áll, aki egy egées életet töltött el a magyar közgazdaság szolgálatában és engedjék meg nekem azt a ngerénytelenséget, hogy arra is kérjem önöket , ne tételezzék föl rólam, aki egy életet töltöttem ezeknek az érdekeknek szolgálatában, valaha mást tudnak tenni, mint a magyar ipar és kereskedelem érdekeit szolgálni. (Hosszas élénk tetszés és éljenzés.) A katonai ellátási törvény. A képviselőház pénzügyi és véderőbizottsága hétfőn este tárgyalta a katonai ellátási törvényjavaslatot, amelyet Barta Ildön előadó ismertetett. Szilágyi Lajos kifogásolta, hogy a javaslat 149. szakasza vitássá tette azt is, vajon a kvóta arányában viseljük-e a most megszavazandó illetményeket, ugy látszik, az osztrákok megriadtak a magyar hadiözvegyek és hadiárvák ellátásának nagy költségeitől. Újabb beismerése ez az aránytalan véráldozatnak. Sajnálja, hogy a javaslat oly időpontban kerül tárgyalás alá, mikor a pénz értéke annyira lecsökkent. Így a javaslatban levő tételeket a mai megélhetési viszonyukhoz képest senki se tarthatja megfelelőnek. Kifogásolja, hogy a katonatisztek fizetés-fölemelése még nincs meg, holott ehhez igazodik a nyugdíj. A tiszti fizetések emelése nemzeti kötelesség. Kifogásolja, hogy a javaslat különbséget tesz a hivatásos és nem hivatásos katona közt. Az a határozvány, hogy a hadifogságban töltött idő a nyugdíjelbírálásoknál csak mint egyszerű szolgálati idő számít, széles körökben elkeseredést fog okozni. Viszont az ellenséghez átpártolt cseheknek a hadifogságban töltött idejét abszolúte nem lehetne hadiévgyanánt, vagyis kétszeresen számítani. A rokkant tiszteket kívánja alkalmazni minden olyan belső szolgálatban, amelyet ők elláthatnak. Az egészsége tiszteket ezekből a szolgálatokból ki kellene zárni. Báró Czurmay Sándor honvédelmi miniszter kijelentette, hogy csak a viszonyok akadályozták, hogy a katonatiszti fizetések emelésére vonatkozó törvényjavaslat még nem került a törvényhozás elé. Az ellátási összegek kiutalása körüli eljárás gyorsítása kiváló gondját képezi épen úgy, mint ahogy gondoskodik arról, hogy az ellátási szabályok és azok miként kezelésére vonatkozólag egyszerű, mindenki által érthető magyarázó füzetek terjesztessenek. A hadifogságban eltöltött idő beszámításának kérdésé® nagyon tetészetes kívánság, de katonai etikai szempontból igen nagy körültekintést igényelvén, a vonatkozó rendelkezés érett megfontolás után került a javaslatba. A csendőrség nősülési engedélyek a lehető legliberálisabban kezeltetnek. A hazatérő hadifoglyok hosszabb szabadságolása iránti kívánságnak a hazatérők egyenkénti méltányos osztályozása útján igyekszik a kormány eleget tenni. Teleszkynek válaszolva, konstatálja, hogy a kifogásolt ellátási maximum épen az ő minisztersége alatt, és épen az ő kiküldött szakközegének erős állásfoglalása folytán került a törvénybe. A rokkant tisztek alkalmaséka a lehető legéltányosabb módon történik és épen ezért bénák is szolgálnak, akik a szolgálatot teljesíteni kép:'-ok, de az egészségeseket kizárni bizonyos szolgálati körökből nem lehet. Egyéb elfoglaltsága miatt akadályozva lesz abban, hogy a tárgyalás további menetében részt vehe-"Tn, de helyetteseként Tabssdy államtitkár és Bernolák vezérhadbiztos minden tájékoztatást meg fog tutni. Popovics Sándor pénzügyminiszter a tiszti javadalmazás tekintetében emelt kifogásokra megjegyzi, hogy a mostani illetékeknél is jelentékeny szerepet játszanak a mellékilletékek. A polgári alkalm../ ,uraknál is pótlékokkal segít a kormány a fenforgó bajokon. Ugyanezt cselekszik a katonai alkalmazáinknál is és ez a módszer is helyesebb addig, amig elérkezik annak az ideje, hogy ugy a polgári, mint a katonai finisek végleges rendezése megtörténhessék. Károlyi a német szövetség mélyítése ellen. iva.?.v váradról jelentik, hogy a radikális párt vasárnap népgyűlést rendezett, amelyen megjelent és beszédet mondottgróf Károlyi Mihály is. Kifejtette, hogy független és önálló Magyarország addig nem lesz, a hízig nincs radikális magyar politika. Ez a két eszme együtt győz, vagy bukik. Nekünk a népek békéje a népek szövetsége kell, nem a meglevő szövetségek kimélyítése. A háborús célok nem mehetnek túl a védelmen és a szövetségi hűség nem mehet túl a magyar érdekek határán. A Németországgal fennálló szövetség teljesen eleganda arra, hogy egymást megvédjük, ezen túlmenő mélyítés ártalmára van önállóságunknak, függetlenségünknek, demokráciánknak. Amíg az egész világ a védván-rendszer híve, egy kis állam nem adhatja fel az önálló vámterület eszméjét és tiltakoznia kell a mélystés ellen, amely nemcsak Ausztriával, hanem Németországgal is vámbössüsséget fog jelenteni. Jászi Oszkár arról beszélt, hogy a nemzeti jogokért való küzdelemben ezentúl ott lesznek a radikális polgárok is. Ne felednikk radikális barátaink, mondotta, hogy az önadó Tibor-sereg követelése nem éretlen sovinisata jelszó politika többé. Tarnóczy Lajos lelkész, a függetlenségi pártelnök beszéde után a gyűlés vette ért. Melyik párté a paksi kerület? A függetlenségi pártok körében meglepetést keltett, az a hír, hogy a paksi kerületben '18-as alkotmánypárt jelöltet állított, holott a kerület képviselőjét annak idején függetlenségi és18-as programmal választották meg és ugyanakkor, hír szerint, a szástóabesi kerületben a munkapártnak kardcsapás nélkül átadja a teret, amiből arra következtetnek, mintha a kormány csak egyoldalúan akarná megtartani a választási paktumot és pedig a munkapárt javára éppen a 18-as függetlenségi testvérpártokkal szemben, amelyeknek eddig támogatását élvezte. A kérdést legélénkebben a Bizony Ákos elnöklete alatt álló 48-as pártban tárgyalták és Platthy György ügyvezető elnök így nyilatkozott a készülő testvérharcról: — Nem akarommelhinni, hogy a kormány, illetve a 18-as alkotmánypárt jelöltet állítana Pakson. Ezt a kerületet függetlenségi és 48-as párti, képviselő birtokolta és erkölcsi lehetetlenség volna, hogy a 48-as alkotmánypárt testvérharcot kezdene velünk. PESTI HÍRLAP 1918. május 310., péntek. Fővárosi ügyek. — A fizetés rendezés. A pénzügyi bizottság dr Déri Ferenc alpolgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen tárgyalták a közigazgatási alkalmazottak fizetésére és státusrendezésére vonatkozó ismert tanácsi előterjesztést. Ezzel kapcsolatban tárgyalták az öt javaslatot, amely ezzel a kérdéssel összefügg. Az alpolgármester megnyitó beszédében kifejtette, a tanácsnak azt a törekvését, hogy a közigazgatási és közoktatásiszemélyzet ügyét egyszerre rendezzék. Kéri a bizottságot, hogy az előterjesztéseket feltétlenül intézzék el ezen az ülésen. Dr Kemény Géza tanácsos-főjegyző ismertette a tisztviselői fizetések rendezésére vonatkozó előterjesztést. Dr Feleic Béla és dr Lengyel Endre felszólalása után Perczel Béla a főiskolai pótléknak a nyugdíjba való beszámítását indítványozza, dr Hajós Zsigmond pedig azt, hogy a polgármesterre vonatkozólag (az 1. fizetési osztályban) csak egy fizetési fokozat állapíttassák meg. A bizottság az előterjesztést Perczel és Hajós indítványaival együtt elfogadta. Következett a stáusrendezésre vonatkozó előterjesztés. A tanács új egységes javaslatot dolgozott ki, mely hatálytalanítja az 1917. évi státusrendezést. A bizottság az előterjesztést elfogadta. Azonkívül elfogadta a szakelőadók számának ügygyel való szaporítására, az árvaszéki sítértusrendezésre, a tiszti ügyészség, a mérnöki szak, a műszaki tiszti szak státusrendezésére vonatkozó javaslatokat, továbbá hozzájárult a nyugdíjasok helyzetének javítása, az ideiglenes hivatalnokokról szólószabályredelet módosítása, az ideiglenes hivatalnokokról szóló szabályrendelet módosítása, a fővárosi alkalmazottak segítőalapja szabályzatának módosítása és a külön munkadíjakat szabályozó utasítás tistében kért,izeti, előterjesztéshez. Egyletek és intézetek. — Egy millió jótékonycéira. A pesti Cijerra Kadica rendes közgyűlésén az elnökség lutítványozta, hogy az idei tagfelvételek jövedelmét, amely egy millió korona, fővuvédő és nevelőalap létesítésére fordítsák. Az évi jelentés szerint az egyesület tavaly 2.146.089 koronát fordított jótékonytólra. Wittmann Mór, Hevesi Simon és Mezei Mór az új jótékony alapot, dr Eulenburg Salamon és dr Rózsavölgyi Manó pedig Winterberg Gyula elnök működését méltatta. — Az újságírók választmányiülése. A Budapesti Újságírók Egyesületének választmánya május 28-án, kedden, délután fél négy órakor rendkívüli ülést tart, melyre a tagokat ez után hívják meg. — Az ujságírók betegpéntztárának ülése. A Budapesti Újságírók Egyesületének Betegpánztára hétffén délutánra hirdetett igazaatósági ülését,a közbejött akadályok miatt pénteken, e hónap 11-én, délután négy órakor tartja maeg a Budapesti Újságírókgyesületének helyiségében